Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
1985. április 11. ( TOLNA ' KÉPÚJSÁG 3 Választásra készülve A jelölőgyűlés joga Miért kell a második szakma? Nem a papír a fontos Valóban az, a jelölőgyűlés joga a jelölés, azaz a tanácstagi, országgyűlési képviselői tisztségre legalkalmasabbnak ítélt állampolgár-társak megnevezése. Az 1983. évi III. törvény II. fejezete 8. paragrafusa (1) bekezdése így szól: „A választókerületekben az országgyűlési képviselők, valamint a helyi tanácstagok jelölésének jogát a választó- polgárok jelölő gyűlései gya- Krolják; minden választókerületben két vagy több személyt jelölnek”. A közéleti tisztség várományosai Április 15. és május 15. között kell megtartani a jelölőgyűléseket. Nehogy úgy véljük. nem olyan nagy dolog ez, hiszen összejönnek az érdeklődők, az elnök megnyitja a ... Igen, az országban ösz- szesen negyvenkétezer tanácstagi és hétszáznál több képviselői jelölőgyűlést nyit majd meg — a népfrontbizottságok előkészítő munkája nyomán — az elnök; tanácstagi választókerületenként egy, országgyűlési képviselői választókerületenként legalább két ilyen összejövetelre kerül sor. A kettős, vagy többes jelölés eredményeként legkevesebb — kerekítve — 85 ezer (!) fő, az, aki polgártársai bizalmából hozzájut a megtisztelő szerephez, fontos közéleti tisztség lehetséges várományosává lép elő. Ami nemcsak számára felelősség; azok számára is az, akik jelölték. Talán nem felesleges — és nem okoz félreértést — a nagy francia forradalmár, Jean-Jacques Rousseau szavait idézni, aki A társadalmi szerződésről című művében ezt írta: „A nép önmagától mindig jót akar, de nem mindig látja önmagától, hogy mi a jó. Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség”. Most már ennek ismeretében, igazolhatónak látszana bármi is, ami sérti a jelölés törvényes — és a törvényben rendkívüli alapossággal, részletezően megszabott — menetét? Szó sincs erről! Sokkal inkább arról van szó, hogy a körültekintés, a felelős mérlegelés, a megfontoltság elengedhetetlen a sikeres jelöléshez. Sikeres jelöléshez? A törvény VII. fejezete 37. paragrafusa (2) bekezdése így hangzik: „A jelöltekre javaslatot tehetnek a jelölő gyűléseken a Hazafias Népfront szervei, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, a munkahelyek dolgozóinak képviselői és bármely választópolgár”. A lehetőség sokfélesége nem csökkenti, hanem éppen megnöveli annak. azoknak a felelősségét, aki, akik azt mondják, javaslom, javasoljuk .. . Mert hiszen tudniuk kell: miért a megnevezettre gondoltak. Igen vagy nem A jelölés: megtiszteltetés. Jelölőknek, jelölteknek így kell — és csakis így szabad — felfogniuk, azaz ehhez a megtisztelő döntéshez —, amelyeknek meghatározó befolyása van arra, mi történhet a választás napján — aligha szolgálhatnak megbízható alapul felületes benyomások, ismeretek. A tisztségre alkalmasnak ítélt személyt hiba lenne pusztán egy-egy jellemzője, tulajdonsága alapján kiválasztani, mert a mindennapi munkában az, hogy valaki „jól odamondogat”, meg „ő ráér, hiszen nyugdíjas”, s így tovább, bizony keveset, vagy éppen semmit sem ér. Jellemzők, tulajdonságok, munkahelyi, lakóhelyi igyekezet, magatartás, eddigi közéleti tevékenység összegezése az, ami .nyomatékossá teheti az igent vagy a nemet. Elengedhetetlenül szükség van — a kötelező kettős jelölés végett — a nagy fokú tapintatra, az emberi érzékenység tiszteletére, a látÜlést tartott a paksi Városi Tanács A társadalmi munka értékelése A paksi Városi Tanács április 10-én délután megtartott ülésének egyik napirendi pontja az 1984. évi társadalmi munka értékelése volt. Az elmúlt év elején a pénzügyi tervvel egy időben került tanácsülés elé az 1984. évi településfejlesztési társadalmi munkaterv, 15 millió forintos előirányzattal. Az év során elvégzett társadalmi munka értéke meghaladta a tervezettet, és így 17 535 400 forintban realizálódott. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok, szövetkezetek, szocialista brigádok kollektívái a városi tanácstól emléklapot kaptak. Vb-ülés Szekszárdon A szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délután megtartott ülése Kovács János tanácselnök jelentésével kezdődött, melyben tájékoztatta a bi- zottság tagjait a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről. Ezután két beszámolót vitattak meg az ülés résztvevői: az adóügyi feladatok végrehajtásáról, az adópolitika érvényesüléséről, valamint a költségvetési revíziók tapasztalatairól. A vb-ülés bejelentésekkel folytatódott, s a következő tanácsülés előkészítésével ért véget. Robotok a Csepeli Vasműben Robotokkal kiszolgált automatikus gyártórendszert telepítettek a Csepeli Vasmű csarnokába. így lényegesen megkönnyítik az ott dolgozók eddigi nehéz fizikai munkáját, számottevően növelik a termelékenységet és a pontosabb méretezéssel, megmunkálással javítják a különféle alkatrészek minőségét. Az új technológiával hatféle alkatrész, köztük a győri Mezőgépnek készülő kar- dántengelyék, a Csepel Autógyárnak szállított lengőkarok és fogaskerék jellegű alkatrészek, csőkötő elemek préselését, sorjázását végzik el. szátok kerülésére, mert egy közösség önmagát is, a jelölteket is lehetetlen — és kínos — helyzetbe hozza, ha utóbbiak nem azonos súlycsoportból választatnak ...! A világ sok országában járt, vezetőként nagy szakmai tudást, gazdálkodási sikert felmutató igazgatónak miként lehetne a jelöltpártja az a fiatal- asszony, aki betanított munkás, két gyermeket nevel, s bár sok elismerésben volt része termelési, közéleti tevékenységéért munkahelyén, erős túlzás lenne azt hinni róla, hogy úgy ismeri a település adott részének — választókerületének — egész lakossága, mint az igazgatót. A találomra megfogalmazott példa, lehetséges eset, korántsem a végletesek közül való! A felelősség közös Emberi érettségből vizsgázik tehát a jelölőgyűlés, de ugyanakkor állampolgári ismereteinek, felkészültségének ■is próbája ez a fórum, hiszen tudnia kell a résztvevőnek, mi tartozik lehetőségei, jogai közé — például az, hogy több jelöltre is szavazhat, hogy az lesz képviselőjelölt, aki a jelölőgyűléseken megjelent választópolgárok szavazatainak legalább egyharmadát megkapta —, s ha másként nem megy ez, akkor úgy, hogy magán a jelölőgyűlésen kér fészletekbe menő felvilágosítást. A jogokkal jól élni csakis a jogok alapos ismeretében lehet, a jelölés, a döntés egyszerre feltételezi és követeli meg a felelős joggyakorlást. A felelősség mindenkor közös: a jelölté az, hogy megfeleljen a bizalomnak, a jelölőké az, hogy a jelölt képes legyen megfelelni a várakozásnak. A képviselet hatásossága ugyanis döntően annak függvénye: az állampolgárok kiket, miként választanak ki — a jelölőgyűléseken, majd a szavazólapokon — képviseletükre. VERESS TAMÁS Új autóhűtő Üj autóhűtő sorozatgyártását kezdte meg a Jászberényi Hűtőgépgyár. A vállalat 1968. óta készít hőcserélőket, elsősorban az Ikarus autóbuszokhoz. A székesfehérvári Ikarus gyártól annak idején átvett angol gépsorral készült termékek azonban már nem felelnek meg a gépjárművek mai követelményeinek, ugyanis nőtt a motorok teljesítménye, az autóbuszok mérete, így nagyobb teljesítményű berendezésékre van szükség. A jászberényi vállalat műszaki gárdája új konstrukciójú, nagy hatékonyságú lamellahűtőcső-rendszert kísérletezett ki. Az új vízhűtő (jobban elhelyezhető a gépjárműben, s előállítása azonos hőteljesítmény mellett 20 százalékkal kevesebb anyagot igényel. A Vegyépszer tamási gyárában Pákozdi Jenő üzemvezetővel arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a gyárban milyen termékek készülnek és az ott dolgozó munkások felkészültek-e a magas minőségi követelményt támasztó feladatokra. A gyárban hazai és külföldi megrendelésre olajipari berendezéseket gyártanak, és többek között előgyártó egység a tamási a paksi atomerőműépítkezéshez. Ebből következik, hogy magasak a műszaki követelmények az egyes szakmákban, de különösen a hegesztőknél. Majd arról esett szó, hogy a szakmunkások többsége jó felkészültségű, a gyár anyagilag is elismeri munkájukat. Többen közülük a már korábban megszerzett szakmunkás-bizonyítvány mellé újabb vizsgákat vállaltak, egy másik szakmát is megtanultak. Ügy gondolom, hogy az ember egy szakmán belül tökéletesítheti akár „művészi szintig is” tudását — hisz erre több példát is találhatnánk. Miért kell a második szakma, mi az ösztönző, ezt kérdeztem meg három munkástól. Süvegjártó Ferenc így kezdte: — Itt lakom Tamásiban, tanulmányaimat is itt végeztem, és 1974-től, amikor megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt — vas. és fémszerkezetlakatos — lakatosként kezdtem dolgozni. Meg voltam én elégedve azzal a munkával is, de úgy gondoltam, hogy gz embernek képeznie kell saját magát, és megszereztem a másodosztályú hegesztői minősítést. — Most milyen tanfolyamot végzett? — Az első osztályú hegesztőm! nősítést szereztem meg. — Jelentett ez valami előbbrelépést az üzemen belül? — Igen, most hegesztő vagyok, de időnként fontos lakatosmunkákon is dolgozom. Olyan ez, mintha két nyelvet tudna beszélni az ember. Koncz János Ozoráról jár be dolgozni Tamásiba. Naponta 12 órát van távol otthonától. A Vegyépszerben volt ipari tanuló, alapszakmája hegesztő, ez év februárjában másodosztályú minősítővizsgát tett. — Miért volt erre szüksége ? — Azért, mert továbbjutási lehetőséget is jelenthet, meg jobb munkát is tudok végezni. — Anyagilag is jobban j árt ? — Természetesen, minőségi pótlékot kapok, és mivel teljesítményben dolgozunk, még azt is hozzá kell számítanom. — Ezek szerint megérte tanulni ? — Mindenképpen, és lehetőségem van továbbtanulásra is. — Mire gondol? — Először is szeretném elvégezni az első osztályú minősítőtanfolyamot és persze eredményesen vizsgázni. Aztán, ha az üzem is támogat, megpróbálkoznék a gimnáziummal. Kántor Ferenc Iregszem- csén lakik. Szekszárdon a „Rózsa Ferenc” Műszaki Szakközépiskolában tanult, és mechanikai műszerészként végzett, a Vegyépszemél 1976 szeptembere óta dolgozik. — Kérem, beszéljen arról, mi történt ez alatt a kilenc év alatt. — Az üzem autószervizében — akkor még volt — a tmk-iban kezdtem. Aztán az megszűnt és így a forgácsolóműhelybe kerültem. Majd 79—81 között katonáskodtam. Ezután esztergályos és marós szakmából is bizonyítványt szereztem. — Ennyire fontos a bizonyítvány az ön számára? — Nem erről van szó. Lehet valakinek bármennyi oklevele, ha a munkáját nem tudja jól elvégezni. Nem a papír a fontos, de úgy gondolom, az nem baj, ha már szakmailag az ember felkészült, arról vizsgát is tesz. — Ne haragudjon, hogy ezek után megkérdezem, újabb szakmát is akar még tanulni ? — Nem, de mestervizsgát szeretnék tenni. Én azt hiszem, hogy egy jó szakembernek mindig lépést kell tartani a változó élettel, és ehhez mindig tanulni kell, mert egy idő után abban is bizonytalanná válik, amit egyszer már tudott. SZARVAS ANTAL Fotó: KAPFINGER A. Megkezdődött a téglagyártási idény * A kitavaszodással a Tégla- és Cserépipari Tröszt 72 hagyományos üzemében — amely szabadtéri szárítószínekben szikkasztja a nyers téglát és ezért csak fagymentes időben dolgozhat — a táglaprések üzembe helyezésével megkezdődött a gyártási idény. Ahogyan a tavaszi felmelegedés helyi lehetőségei engedték, úgy kapcsolódtak be fokozatosan a termelésbe ezek az üzemek, s március utolsó harmadában már mindenütt teljes kapacitással dolgoztak az agyagbányák és a téglaprések. Az utóbbi napok enyhe és szeles időjárása meggyorsította a szabadtéri színekben felhalmozott nyers tégla szárítását, ezért napokon belül munkába állhatnak az égetőkemencék is. A téglagyártási idény a márciusi éjszakai fagyok miatt a szokásosnál 10—14 nappal később kezdődött, pedig minden készen állt az indulásra. Ez a késés hátráltatta annak a termelési kiesésnek a pótlását is, amelyet a rendkívüli hideg és az energiakorlátozás okozott az év első két hónapjában a télen is dolgozó 42 korszerű téglagyárban. Így az első negyedévben több mint 80 millió darab téglával termeltek kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar dolgozói azonban vállalták, hogy szombat—vasárnapi munkával, a termelés újabb tartalékainak feltárásával és hasznosításával, a fejlesztési munkák meggyorsításával pótolják a téli kiesést. így a sajátházépítők anyagellátásának javítására korábban vállalt termelési többlettel együtt ebben az évben 2 milliárd 70 millió téglát adnak az országnak. Az építési idény kedvező indítását nem akadályozza a téli termeléskiesés, mert a téglagyárak csaknem kétszer akkora készlettel rendelkeznek, mint egy évvel ezelőtt. Süvegjártó Ferenc Koncz János Kántor Ferenc
