Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

1985. április 6. /'tocna'N _ . NÉPÚJSÁG 9 Romboló rezgések Aránylag gyenge, de rend­szeres ütések hatalmas, ma­gas épületeket, vagy erős hi­dakat semmisíthetnek meg. Ezért nem szabad a katonák­nak a hídon lépést tartaniok, nehogy a lépések ütemére rezonáló híd leszakadjon. És hasonló hatást kelthet a ma­gas épületeknél a szél. Az építészek nagyon jól ismerik erejét. ök tudnak igazán mesélni a romba dőlt épüle­tekről, tévétornyokról, kémé­nyekről, sőt, Angliában egy erőmű-hűtőtoronyról is! A gond tehát nem mellőz­hető. De vajon hogyan álla­pítható meg, hogy mikor kezd rombolni, mikor válik a szél veszélyessé? Hogyan mérhető a levegő áramlása, amikor mozgását a meteoro­lógiai jelentés is csak hozzá­vetőlegesen tudja megbe­csülni ? Miután a tudósoknak és mérnököknek világszerte irieg kell küzdeniük a rom­boló rezgéssel, a feladat meg­kerülhetetlen. Az épületszer­kezetek dinamikájával és aerostatikájával foglalkozó úttörők közé tartozott az öt­venes években dr. Vladimír Kolousek csehszlovák mérnök. Kutatásaival felkeltette a fi­gyelmet az egész világon. Az ő munkája nyomán kezdték emlegetni ebben a szakmában az ún. csehszlovák iskolát. Követőivel együtt a matema­tikai és a mechanikai rend­szerek kölcsönös törvénysze­rűségeinek felismerésére irá- nyítota a figyelmet. Kiszá­mították például tartós szél­ben a hengerszerkezetek ha­rántrezgését. E számítási módszert ismételten alkal­mazták a rádió- és a tévé- tornyok tervezésénél. S a kollektíva munkájának ered­ménye, a dinamikus rezgés­elnyelő — voltaképpen egy inga —, amely minden szab­ványantennánál alkalmazha­tó. Csehszlovákiában így építhették ki _ hengeranten­nákkal — a televízió második programjának adóhálózatát. A rezgéselnyelőt immár több, mint tíz éve használják. Bevált. Most az elektroniku­san vezérelt, aktív rezgés­csillapító tervével foglalkoz­nak, amely a szerkezetet a pillanatnyi széllökés alapján szabályozza, s ezzel minden váratlan meglepetéstől men­tesíti a tornyot, a toronyépü­letet. KNDK A phenjani szülészeti klinika öt évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a KNDK egyik legkorszerűbb egész­ségügyi intézményét, a phen­jani szülészeti klinikát. A megnyitás óta eltelt években az 1500 ágyas inté­zetben 64 000 csecsemő szü­letett. Érdekes statisztikai adat: 954 kismama ikerpár­nak, és 34 hármas ikreknek adott életet. A nagy parkerdővel övezett 13 emeletes klinikát 5 kiszol­gáló létesítmény látja el. Az intézet egészségügyi felsze­reltsége magas színvonalú. A koraszülött osztályon 40 in­kubátort állítottak fel. A szülőszobák mellett korszerű nőgyógyászati műtők állnak rendelkezésre. A klinikán ezenkívül szemészeti, belgyó­gyászati, fül-orr-gége- és röntgenosztály, valamint izo­tóp-laboratórium található. A betegszobák egy- két- és ötágyasak* s mindegyikhez külön fürdőszoba tartozik. Az ágyak emelhetők, süly- lyeszthetők és forgathatók. A felszereléshez fejhallgatós rá­dió és hívógomb tartozik. Itt minden a kényelmet, a szü­lésre való zavartalan felké­szülést szolgálja. Az apróság, de a kismamákról való gon­doskodást jelzi az is, hogy — bár a napi menü válasz­téka bő — a szülő nők ét­lapról is válogathatnak fi­nom falatokat. Látogatás egy bolgár iskolában kellene szerkeszteni, de ne­kem ez nehéz. Segítenétek?” Egymás után emelkednek a kezek a magasba. A tanu­lók számos szerkesztési meg­oldást javasolnák, végül a tanítónő is elmondja a ma­gáét. Megszólal egy huncut hang: „Mirkova néni, miért mondja, hogy ez magának nehéz? Becsapott bennün­ket.” Mindenki nevet. Csen­getnek. A gyereknevelésben. még nemrégen is a rend, a fegye­lem és az engedelmesség volt a fő szempont. Ezt eb­ben az iskolában a kölcsö­nös meghallgatás, a barátsá­gos vita és a szabad véle­ménycsere váltotta fel. A demokratikus légkör ellené­re egy kézmozdulat elég, hogy az osztályban helyre­álljon a rend és nyugalom. Az első padban ül a ra­gyogó fekete szemű Kipra. A tanítónőtől megtudom, hogy a kislány kezdetben nagyon szétszórt volt, és ne­hezebben tanult, mint osz­tálytársai. Ha akkor osztá­lyozni kellett volna, a leg­rosszabb jegyet kapta volna. „A gyerekek különböző ké­pességűek — mondja Mir­kova asszony—, de ha nyu­godt, kellemes légkört biz­tosítunk a számukra, mind­nyájan a maximálisát tud­ják nyújtani.” így volt ez Kiprával is. Sókat foglalko­zott vele, könnyebb felada­tokat kapott, bátorította. És a kislány fokozatosan utol­érte a többieket. Kambodzsa A konszolidáció útján zöket, kerékpárokat, lábbelit cs gyógyszereket is. Az újjászületett Kambodzsa politikai, gazdasági és kultu­rális konszolidációjához alap­vetően hozzájárult a testvér­országok segítsége: minde­nekelőtt az együttműködés Vietnammal és Laosszal, nemkülönben az a támoga­tás, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyújtott és nyújt a kambod­zsai népnek. Magyarország a szakemberhiány leküzdésére segíti a kambodzsai fiatalok felsőfokú képzését. Tárgyalá­sokat folytatunk helyi nyers­anyagra épülő kisüzemek lé­tesítéséről, együttműködésről a szója- és kukoricatermesz- tésben, továbbá termelési együttműködésről gumicik­kek előállításra. A magyar ipari szövetkezetek segítik a kis- és kézműipar korszerű­sítését, a nyersanyagforrások felkutatását, átadják munka- szervezési és társulási tapasz­talataikat. A kambodzsai kor­mány háláját fejezte ki a magyar fiatalok által épített gyermekváros létesítéséért. Több szocialista országgal együtt támogatjuk a Kam­bodzsai Népköztársaság bé­kés külpolitikáját, mindenek­előtt azt, h gy végre elfoglal­hassa az őt illető helyet az ENSZ-ben. A Ho Si Minh- városban nemrég megtartott konferencián Kambodzsa, Vi­etnam és Laosz külügymi­niszterei ismételten kifejez­ték készségüket a párbeszéd­re az ASEAN-országokkal, a A bizalom erősödését jelzi, hogy egyre több, a Pol Pot- klikk által megtévesztett, el­menekült kambodzsai tér vissza hazájába. Az ország következetes békepolitikája eredményeképpen ma már 34 állam ismeri el a Kam­bodzsai Népköztársaságot. GÄTI ISTVÁN Mostanában gyakran esik szó nálunk is a neve­lésről. Milyen legyen az ideális iskola, mi a szülők és mi a pedagógusok fel­adata? Hasonló problé­mák foglalkoztatják a bol­gár nevelőket is. A Bulgá­ria ma című folyóirat ri­portere, Katja Konstanti­nova egy érdekes módszer­ről számol be olvasóinak. Az alsó három osztályban a gyermekek a főtantárgyak 'kötelező minimuma mellett egy sor más dolgot is meg­tanulnak. Ilyeneket, mint „Ki verte az első pénzt Bul­gáriában?”, „Mi az a rasz­ter?”, „Hogy működik a te­lefon?”, „Mennyi víz van egy tyúk testében?” stb. A gyerekek számára nem kö­telező mindezekkel foglal­kozni. Kiderül azonban, hogy melyik gyereket mi ér­dekli. így a tanítók és a szü­lők megfigyelhetik érdeklő­dési körét, és ez a későbbi­ekben megkönnyíti a pálya- választást. Délután a 2. számú tanító — így ' nevezik Todorovot, a tapasztalt pedagógust — foglalkozik aí osztállyal, ö helyettesíti az anyát, az apát, az egész rokonságot, akik az iskola után segítet­tek a gyermeknek „tudása rögzítésében”. Todorov átis- métli a tanulókkal a délelőtt tanultakat, majd énekelnek, rajzolnak, barkácsolnak, ki­állításokat, múzeumokat lá­togatnak, sportolnak. Min­dennek megvan a maga he­lye, ideje. Persze, vannak problémák is. Egyes szülők például. Nem mindenki fogadja el az iskola új módszereit. Büszkék ugyan, hogy a gyer­mekük milyen ügyesen el­igazodik a nagy számok bi­rodalmában, másrészt hiá­nyolják, hogy esténként nem ellenőrizhetik a házi feladat megoldását. Az utóbbi hetekben' meg­szaporodtak a jelentések, amelyek a kambodzsai népi forradalmi hadsereg sikerei­ről számolnak be. A hadsereg egységei a vietnami önkénte­sek támogatásával egymás után semmisítik meg az el­lenforradalmárok bázisait az ország nyugati határán. Közben folytatódik a rom­jaiból feltámadt ország újjá­építése. Minden, a legkisebb előrehaladás is nagy áldoza­tokat igényel, mert a népi kambodzsa még mindig érzi a Pol Pot-klikk népirtó ural­mának gyászos következmé­nyeit. Az 1975-től 1979-ig tartó rémuralom több mint 3 millió emberéletet követelt, szinte megsemmisült az ipar, a közlekedés. A rizstermő terület kéthar­madát nem művelték meg. a kaucsukültetvé- nyek tönkrementek. Az azóta eltelt hat esztendő alatt azon­ban a kambodzsai kormány­nak sikerült megbirkóznia a szörnyű pusztítás legsúlyo­sabb következményeivel. A kambodzsaiak ma már hisz­nek a jövőben, amit a szüle­tések számának nagyarányú növekedése is bizonyít. A kambodzsai polgárok több mint fele 18 éven aluli, jog­gal nevezhetjük tehát az or­szágot a világ egyik „legfia­talabb államának”. Nem ke­vesebb, mint 1,7 millió a ta­nulók, és 41 ezer az oktotók száma. Jelentős eredmények szü­lettek a mezőgazdaságban. A lakosság 90 százalékát kitevő parasztság erőfeszítései nyo­mán ismét művelés alá ke­rült a felhasználható földte­rület négyötöde. Évről évre növekvő termést takarítanak be: ma már a rizstermelés csaknem fedezi a lakosság szükségletét. Fokozatosan helyreállítják az ipari üzeme­ket. Ezek elsősorban a me­zőgazdaság részére termel­nek ekéket, szerszámokat, de gyártanak háztartási eszkö­Nemrégiben egy ismerő­söm, a 3. osztályos Momcsil édesanyja mesélte: „Nekem semmi gondom nincs a kis­fiámmal. Ügy szeret iskolá­ba járni, hogy sír, ha példá­ul betegség miatt otthon kell maradnia. És képzeld csak, a májusi szülői érte­kezleten tudtuk meg, mi mindent tanult az elmúlt 9 hónapban. Pedig egész év­ben nem láttunk nála egy könyvet, egy füzetet.” Nemrégiben Bulgáriában még az egész család segített a kis 'Tanulóknak. Az apa es­ténként ellenőrizte a házi feladatot, az anya türelme­sen gyakorolta vele a szép­írást és kihallgatta a leckét. A nagymama és a nagypapa a verseket tanulta vele együtt. Így volt ez, amikor mi iskolába jártunk, és így volt ez még a nagyobbik gyerekeimnél is. Kíváncsi lettem, hát a kis Momcsil Szófia „Istók” nevű kerüle­tében lévő iskolájára. Meg­állapodtam Mirkova asz- szonnyal, az osztályfőnöké­vel, hogy részt vehetek egy tanítási órán. Az óra szokatlanul kezdő­dött: „Ki nem ette meg a szünetben a reggelijét? Mi az a karcolás Georgia arcán? Most pedig megfejtjük a 103. oldalán található képrejt­vényt ...” És a tanítónő már írja is a számsorokat a táb­lára. Ezen az órán a törtek rövidítésével foglalkoznak. Huszonnégy szempár figyeli, mit ír a tanítónő a táblára. Füzeteikben a gyerekek megoldják az új feladatokat, majd egymás után súgják az eredményt a tanítónő fü­lébe. „Meg vagyok eléged­ve” — mondja ő. „Itt van most egy szöveg, amit meg Jugoszlávia Andric­emlékmű Belgrádban Ivó Andric, Nobel-díjas szerb író halálának 10. év­fordulójáról emlékeztek meg március 13-án, Belgrádban. Az Andric Alapítvány és a Szerb íróegyesület szervezé­sében emlékestet tartottak a Kolarac Népegyetemen. A rendezvényen írótársak és irodalomtudósok méltatták a szerb irodalom kiemelkedő személyiségének munkássá­gát, s neves színészek tolmá­csolásában hangzottak fel részletek népszerű műveiből. Ugyanekkor ünnepélyes kere­tek között megnyitoták az Andric-fotókiállítást is. Az Andric Alapítvány kez­deményezésére a jugoszláv fővárosban három éven be­lül emlékművet állítanak a hagy művésznek. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia munka­társai még az idén befejezik az író személyi hagyatéká­nak rendezését. Az anyagról rövidesen 10 000 címszót tar­talmazó katalógust is megje­lentetnek. A közönség nagy érdeklődéssel várja Andric levelezésének kiadását. Ezen belül most hozzák első ízben nyilvánoságra ifjúkori leve­leit. Külföldön is sokfelé meg­emlékeznek az íróról. Május­ban például a franciaországi Nancy egyetemén rendeznek nemzetközi tudományos ta­nácskozást. Már most több ország tudósai jelezték rész­vételüket. déikelet-ázsiai béke és stabi­litás megteremtése érdeké­ben. Megismételték javasla­tukat, hogy a kambodzsai— thaiföldi határon egyenlő mélységű biztonsági övezetet hozzanak létre, nemzetközi ellenőrzéssel. Az újonnan helyreállított Rolong Chrey duzzasztógát 2000 hektár termőföld öntözését teszi lehetővé Dr. Kolousek világraszóló találmánya Vetik a rizst Kompong Speu tartományban Közkedvelt közlekedési eszköz a kerékpár

Next

/
Thumbnails
Contents