Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
1985. április 6. Képújság s Közösségben élni Szövetkezeti elnök ismerő- sömmel beszélgettünk a minap a kisváros üzemeinek eredményeiről, s vissza-visz- sza tért a gondolat, itt is ott is jó a munkáskollektíva, szeretik a dolgozók az üzemet, szinte minimális a fluktuáció. Az okokat, az indokokat keresve arra jutottunk, hogy a vezetők — az első számú is — megtalálták azt a hangnemet, azt a kapcsolatot, ami az együtt gondolkodáson keresztül a feladat megfogalmazásától, annak végrehajtásáig a közös helytálláshoz vezet. Napjainkban egyre fokozottabb az érdekdőlés a közvetlen környezetet érintő friss információk iránt. Az emberek figyelemmel kísérik az eseményeket, véleményt formálnak, ítéletet vagy dicséretet mondanak. A társadalmi, politikai vezetés egyik fontos feladata, hogy a közösségekben rej,lő energiát okos, értelmes célok megvalósítására mozgósítsa, ment az így elért sikerek biztosítékai a lakóhelyhez, a közösséghez való ragaszkodásnak. Beszéltünk arról is, hogy az igazán jó szocialista brigádok tagjai nemcsak a munkahelyen, de házépítésnél is segítik egymást, hogy a szabad idő hasznos eltöltéséhez közösen keresik meg az alkalmat, és szóba hoztuk azt is, hogy a munkahelyi párt- szervezet mindent elkövet azért, hogy a munkások jó munkahelyi légkörben, optimális feltételek között dol- - gozhassanak. Találtunk ellenpéldát is, olyan intézményt, ahonnan néhány év alatt elment a dolgozók több mint fele. Mégis arra a következtetésre jutottunk, nem ez az általános. Majd a témát folytatva a kistelepülésekről, a faluközösségekről váltottunk szók hogy jelen gazdasági körülményeink ellenére — ha lassan is — javultak az alapellátás, a szolgáltatás feltételei, s a néhány évvel korábban tapasztalt városba költözési láz szűnőben van. Hiszen az élet- és munkakörülmények azonosak, vagy bizonyos esetekben jobbak is, mint a városban. A falu vezetése is érzi a felelősséget, és tudja, hogy bizton számíthat a lakosság közreműködéséra, anyagi áldozatvállalására. A közösséghez tartozás és ragaszkodás azt is jelenti, hogy egyetértés van a feladatok meghatározásában, a munka elvégzésében is. A faluért, a munkahelyért végzett munka, felajánlás is erősíti a kötődést. Sz. A. Korszerű piacfelügyelet A szabályzórendszer ez évi továbbfejlesztése alapvetően megváltoztatta a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását. Az irányítószervek feladatait is átírták az új jogszabályok: a közvetlen beavatkozás helyett az átfogó szakmai irányításban és felügyeletben kaptak helyet. E szervek közvetítik a népgazdasági igényeket és követelményeket is, s részt kaptak a piacfelügyeletből is. A piacfelügyeleti tevékenység nem ismeretlen fogalom a magyar gazdaságban, de eddig igazi piac hiányában másodlagos szerepet játszott. Ám a verseny kibontakozása egyértelműen bebizonyította, hogy szükség van egy ilyenfajta irányító, ellenőrző munkára is, amelynek letéteményese az Országos Anyag- és Árhivatal. A piacfelügyelet feladatait két csoportba lehet osztani: az első kört a verseny tisztaságát óvó szabályok és intézkedések alkotják. Ha jól belegondolunk, ez korábban is az Országos Anyag- és Árhivatal tevékenységéhez tartozott. Hiszen e szervezet ügyelt arra, hogy ne lehessen alaptalanul magasra srófolni az árakat, s egyik cég se használhassa ki monopolhelyzetét. E funkció fontosságát éppen az elmúlt évben erősítette meg a honi zöldségpiac. Mint köztudott, tavaly nyáron a zöldség- és gyümölcsárak egymás után döntötték a rekordokat. Azóta kiderült — s jórészt rendőrségi krónikák alapján — hogy nem a rossz időjárás, vagy a dráguló termelési költségek, hanem a nyerészkedő kiskereskedők és közvetítők hajtották föl az árakat. Erre valószínűleg egy erős piacfelügyelet mellett nem lehetett volna módjuk. A verseny tisztességes voltát, az árak megállapítását egyébként az országgyűlésen néhány hónapja elfogadott törvény is szabályozza. Ennek betartása és ellenőrzése természetesen szintén a piacfelügyelet része. A másik fontos feladatkör a kereslet-kínálat összehangolásához kapcsolódik. Időről időre mindannyian tapasztaljuk, hogy olykor filléres cikkek is eltűnnek a polcokról. E zavarok kiküszöbölésére hozták létre a piaci intervenciós alapot. Ebből lehet — akár külföldről — a hiányzó árukat beszerezni: a honi és a külföldi törekvéseket letörni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vállalatokat juttatnak előnyösebb helyzetbe e pénzből, s cserébe azoknak a jobb kínálatot kell garantálnunk. De az intervenciós alapból a világpiacon éppen alacsony áron adott, számunkra fontos fogyasztási cikkeket is meg lehet venni. A feltöltött központi készletek jó szolgálatot tehetnek, amikor felbomlik a keresletkínálat egyensúlya, s hiány keletkezik a piacon. Az intervenciós alap tehát sokféle célt szolgál. Ebben jól tükröződik a kormányzat azon törekvései hogy a lehetőséghez képest közvetett eszközökkel szabályozza az itthoni piacot. Természetesen a jogszabályok lehetőségeket adnak a közvetlen beavatkozásra is, de ezzel csak szélsőséges esetben élnek az irányító szervek. A piacfelügyelet akármelyik funkcióját is nézzük: központi feladat, s kormányzati hatáskörbe tartozik. Éppen ezért bízták meg a szerteágazó munka összefogásával az Országos Anyag- és Árhivatalt. De, s ezt több fórumon is hangsúlyozták az Árhivatal vezetői: e munkát nem egyedül végzik, hanem néhány ágazati minisztérium — az ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi, az építésügyi, a közlekedési tárca munkatársainak bevonásával. Hiszen e szervek sok évi irányítói munkájuk során pótolhatatlan vállalati és áruismeretet halmoztak föl, s ezekre a döntések előkészítésénél mindenképpen szükség van. A zöldség- és gyümölcsügyekben például nem lehet nélkülözni a sok évtizedes tapasztalattal és nagy helyzetismerettel rendelkező MÉM véleményét. Az iparcikkellátásról sem lehet érdemben tárgyalni az Ipari Minisztérium nélkül, hiszen közismert, hogy a boltjainkban kapható iparcikk 75—80 százalékát a hazai gyárak állítják elő. Remélhetőleg az Árhivatal — a minisztériumokkal együttműködve, a korábbinál nagyobb sikerrel harcolhat a különböző visszás jelenségek ellen, s küzdhet azért, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az ellátás. Üj és hatásos eszköze lesz hozzá a már említett intervenciós alap. L. M. ERDŐSÍTÉS A fa végigkíséri életünket. Járjuk a ropogós avart, gyönyörködünk a rügypattanós ágvégekben, lehajolunk vadibolyát keresni, és hosszan figyeljük a madarak tavaszt nyitó énekét. Elmélázunk Tovatűnt ifjúságunkat, szép öregségünket véljük föllelni az erdőben, a sarjak és a két emberöltőt megért fák között. Solti Imre a kalauzunk. Erdőben nőtt, onnan él, minden bizonynyal oda is tér meg nyugdíjasként, s akkor is körlüveszi magát fával, a jó illatú feketedióval, a kőrissel, a feketenyárral... A gemenci rezervátumban járunk. > Ott, ahol kitermeltek harmincezer köbméter fát. Egy fa fél köbméter faanyagot ad. És most fogtak hozzá az ültetéshez, a dugványozáshoz. összefoglalva: valamivel több mint száz hektáron telepítenek erdőt — unokáinknak. A feketenyárt ültetni kell. Március közepén kellett volna munkához fogni. Az időjárás azonban nem engedélyezte a munkát, s huszonnyolcadikán eltörött a gödörásó gép. Az ember mégis a jövőre gondol. Gép-ember-csemete — most ez a hármasság található fel a szekszárdi erdészet területén. Kettőzött a munka üteme, háromszoros a figyelem. Tavalyelőtt összeszedtek ötven mázsa feketediót. Ebből csemete lett, ezt ültetik most el. Negyvennégyezer gyökeresdugványt válogattak a legjobb olasz klánból, ezek már meghaladták a másfél métert, most ültetik szép sorba — ebből a nyárból is erdő lesz. Majd pedig papír. Gyüricével védenek több tízezer sorfát. Olyan területre kerül ez, ahol nem érdemes a körülkerítés, egyedi védelemre van szükség. A gyüricét a netlon háló nem pótolja. Mert a hálót, a műanyagot, amelynek védelem volna a dolga, az őz is, a szarvas is megeszi. Minden egyes fát, körülbelül háromméteresek ezek, akáckaró véd, hogy sudár, egyenes és szép erdővé váljon. Dugványozás. Vannak olyan területek, ohava a három arasznyira vágott nemes dugványt kézzel lehet lenyomni a puha földbe, s van terület, ahova a vas ültető segítségével lehet csak telepíteni. Most van a fásítási hónap. PÁLKOVÁCS JENŐ GOTTVALD KÁROLY i i ii ............. ............. K étéves tölgycsemetét mutat Tu boly Istvánné A telepítés gondos munkát igényel A gemenci terület egy része tarvágás után. Itt is erdő lesz Háló védi a fát a vadtól Gép „vágja ki" a csemetéket A tolnai csemetekertben kötegekbe rakják a fát Előkészítés ültetéshez
