Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

1985. április 6. Képújság s Közösségben élni Szövetkezeti elnök ismerő- sömmel beszélgettünk a mi­nap a kisváros üzemeinek eredményeiről, s vissza-visz- sza tért a gondolat, itt is ott is jó a munkáskollektíva, sze­retik a dolgozók az üzemet, szinte minimális a fluktuá­ció. Az okokat, az indokokat keresve arra jutottunk, hogy a vezetők — az első számú is — megtalálták azt a hang­nemet, azt a kapcsolatot, ami az együtt gondolkodáson ke­resztül a feladat megfogal­mazásától, annak végrehajtá­sáig a közös helytálláshoz ve­zet. Napjainkban egyre foko­zottabb az érdekdőlés a köz­vetlen környezetet érintő friss információk iránt. Az emberek figyelemmel kísérik az eseményeket, véleményt formálnak, ítéletet vagy di­cséretet mondanak. A társa­dalmi, politikai vezetés egyik fontos feladata, hogy a kö­zösségekben rej,lő energiát okos, értelmes célok megva­lósítására mozgósítsa, ment az így elért sikerek biztosí­tékai a lakóhelyhez, a közös­séghez való ragaszkodásnak. Beszéltünk arról is, hogy az igazán jó szocialista brigádok tagjai nemcsak a munkahe­lyen, de házépítésnél is se­gítik egymást, hogy a sza­bad idő hasznos eltöltéséhez közösen keresik meg az al­kalmat, és szóba hoztuk azt is, hogy a munkahelyi párt- szervezet mindent elkövet azért, hogy a munkások jó munkahelyi légkörben, opti­mális feltételek között dol- - gozhassanak. Találtunk ellenpéldát is, olyan intézményt, ahonnan néhány év alatt elment a dolgozók több mint fele. Mégis arra a következtetésre jutottunk, nem ez az általá­nos. Majd a témát folytatva a kistelepülésekről, a falukö­zösségekről váltottunk szók hogy jelen gazdasági körül­ményeink ellenére — ha las­san is — javultak az alap­ellátás, a szolgáltatás felté­telei, s a néhány évvel ko­rábban tapasztalt városba költözési láz szűnőben van. Hiszen az élet- és munkakö­rülmények azonosak, vagy bizonyos esetekben jobbak is, mint a városban. A falu vezetése is érzi a felelősséget, és tudja, hogy bizton számíthat a lakosság közreműködéséra, anyagi ál­dozatvállalására. A közösség­hez tartozás és ragaszkodás azt is jelenti, hogy egyetér­tés van a feladatok megha­tározásában, a munka elvég­zésében is. A faluért, a mun­kahelyért végzett munka, fel­ajánlás is erősíti a kötődést. Sz. A. Korszerű piacfelügyelet A szabályzórendszer ez évi továbbfejlesztése alapvetően megváltoztatta a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását. Az irányítószervek feladatait is átírták az új jogszabályok: a közvetlen beavatkozás helyett az átfogó szakmai irányítás­ban és felügyeletben kaptak helyet. E szervek közvetítik a népgazdasági igényeket és követelményeket is, s részt kaptak a piacfelügyeletből is. A piacfelügyeleti tevékenység nem ismeretlen fogalom a magyar gazdaságban, de eddig igazi piac hiányában másod­lagos szerepet játszott. Ám a verseny kibontakozása egyér­telműen bebizonyította, hogy szükség van egy ilyenfajta irá­nyító, ellenőrző munkára is, amelynek letéteményese az Or­szágos Anyag- és Árhivatal. A piacfelügyelet feladatait két csoportba lehet osztani: az első kört a verseny tisztaságát óvó szabályok és intézke­dések alkotják. Ha jól belegondolunk, ez korábban is az Or­szágos Anyag- és Árhivatal tevékenységéhez tartozott. Hi­szen e szervezet ügyelt arra, hogy ne lehessen alaptalanul magasra srófolni az árakat, s egyik cég se használhassa ki monopolhelyzetét. E funkció fontosságát éppen az elmúlt év­ben erősítette meg a honi zöldségpiac. Mint köztudott, ta­valy nyáron a zöldség- és gyümölcsárak egymás után döntöt­ték a rekordokat. Azóta kiderült — s jórészt rendőrségi kró­nikák alapján — hogy nem a rossz időjárás, vagy a dráguló termelési költségek, hanem a nyerészkedő kiskereskedők és közvetítők hajtották föl az árakat. Erre valószínűleg egy erős piacfelügyelet mellett nem lehetett volna módjuk. A verseny tisztességes voltát, az árak megállapítását egyébként az országgyűlésen néhány hónapja elfogadott tör­vény is szabályozza. Ennek betartása és ellenőrzése termé­szetesen szintén a piacfelügyelet része. A másik fontos feladatkör a kereslet-kínálat összehan­golásához kapcsolódik. Időről időre mindannyian tapasztal­juk, hogy olykor filléres cikkek is eltűnnek a polcokról. E zavarok kiküszöbölésére hozták létre a piaci intervenciós alapot. Ebből lehet — akár külföldről — a hiányzó árukat be­szerezni: a honi és a külföldi törekvéseket letörni. Még az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vállalatokat juttatnak elő­nyösebb helyzetbe e pénzből, s cserébe azoknak a jobb kíná­latot kell garantálnunk. De az intervenciós alapból a világ­piacon éppen alacsony áron adott, számunkra fontos fogyasz­tási cikkeket is meg lehet venni. A feltöltött központi kész­letek jó szolgálatot tehetnek, amikor felbomlik a kereslet­kínálat egyensúlya, s hiány keletkezik a piacon. Az intervenciós alap tehát sokféle célt szolgál. Ebben jól tükröződik a kormányzat azon törekvései hogy a lehető­séghez képest közvetett eszközökkel szabályozza az itthoni piacot. Természetesen a jogszabályok lehetőségeket adnak a közvetlen beavatkozásra is, de ezzel csak szélsőséges eset­ben élnek az irányító szervek. A piacfelügyelet akármelyik funkcióját is nézzük: köz­ponti feladat, s kormányzati hatáskörbe tartozik. Éppen ezért bízták meg a szerteágazó munka összefogásával az Országos Anyag- és Árhivatalt. De, s ezt több fórumon is hangsúlyozták az Árhivatal vezetői: e munkát nem egyedül végzik, hanem néhány ágazati minisztérium — az ipari, me­zőgazdasági és élelmezésügyi, az építésügyi, a közlekedési tárca munkatársainak bevonásával. Hiszen e szervek sok évi irányítói munkájuk során pótolhatatlan vállalati és áru­ismeretet halmoztak föl, s ezekre a döntések előkészítésénél mindenképpen szükség van. A zöldség- és gyümölcsügyekben például nem lehet nél­külözni a sok évtizedes tapasztalattal és nagy helyzetismeret­tel rendelkező MÉM véleményét. Az iparcikkellátásról sem lehet érdemben tárgyalni az Ipari Minisztérium nélkül, hi­szen közismert, hogy a boltjainkban kapható iparcikk 75—80 százalékát a hazai gyárak állítják elő. Remélhetőleg az Árhivatal — a minisztériumokkal együttműködve, a korábbinál nagyobb sikerrel harcolhat a különböző visszás jelenségek ellen, s küzdhet azért, hogy ki­egyensúlyozottabb legyen az ellátás. Üj és hatásos eszköze lesz hozzá a már említett intervenciós alap. L. M. ERDŐSÍTÉS A fa végigkíséri életünket. Járjuk a ropogós avart, gyönyörködünk a rügypattanós ágvégekben, lehajolunk vadibolyát keresni, és hosszan figyeljük a madarak tavaszt nyitó énekét. Elmélázunk Tovatűnt ifjúságunkat, szép öregségünket véljük föllelni az erdőben, a sarjak és a két emberöltőt megért fák között. Solti Imre a kalauzunk. Erdőben nőtt, onnan él, minden bizony­nyal oda is tér meg nyugdíjasként, s ak­kor is körlüveszi magát fával, a jó illatú feketedióval, a kőrissel, a feketenyárral... A gemenci rezervátumban járunk. > Ott, ahol kitermeltek harmincezer köb­méter fát. Egy fa fél köbméter faanyagot ad. És most fogtak hozzá az ültetéshez, a dugványozáshoz. összefoglalva: valamivel több mint száz hektáron telepítenek erdőt — unokáink­nak. A feketenyárt ültetni kell. Március közepén kellett volna munká­hoz fogni. Az időjárás azonban nem en­gedélyezte a munkát, s huszonnyolcadikán eltörött a gödörásó gép. Az ember mégis a jövőre gondol. Gép-ember-csemete — most ez a hár­masság található fel a szekszárdi erdészet területén. Kettőzött a munka üteme, há­romszoros a figyelem. Tavalyelőtt összeszedtek ötven mázsa fe­ketediót. Ebből csemete lett, ezt ültetik most el. Negyvennégyezer gyökeresdugványt vá­logattak a legjobb olasz klánból, ezek már meghaladták a másfél métert, most ül­tetik szép sorba — ebből a nyárból is er­dő lesz. Majd pedig papír. Gyüricével védenek több tízezer sorfát. Olyan területre kerül ez, ahol nem érde­mes a körülkerítés, egyedi védelemre van szükség. A gyüricét a netlon háló nem pótolja. Mert a hálót, a műanyagot, amely­nek védelem volna a dolga, az őz is, a szarvas is megeszi. Minden egyes fát, kö­rülbelül háromméteresek ezek, akáckaró véd, hogy sudár, egyenes és szép erdővé váljon. Dugványozás. Vannak olyan területek, ohava a három arasznyira vágott nemes dugványt kézzel lehet lenyomni a puha földbe, s van terület, ahova a vas ültető se­gítségével lehet csak telepíteni. Most van a fásítási hónap. PÁLKOVÁCS JENŐ GOTTVALD KÁROLY i i ii ............. ............. K étéves tölgycsemetét mutat Tu boly Istvánné A telepítés gondos munkát igényel A gemenci terület egy része tarvágás után. Itt is erdő lesz Háló védi a fát a vadtól Gép „vágja ki" a csemetéket A tolnai csemetekertben kötegekbe rakják a fát Előkészítés ültetéshez

Next

/
Thumbnails
Contents