Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-05 / 80. szám
2 tsíÉPÜJSÁG 1985. április 5. PANORÁMA Fegyveres erőink díszszemléje felszabadulásunk 40. évfordulóján Díszebéd a külföldi delegációk tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) dalmi egyenlőség feltételeit, országunkban minden dolgozó ember létbiztonságban él. A magyar társadalom dolgozó osztályai és rétegei széles alapokon nyugvó nemzeti egységben üdvözlik az MSZMP XIII, kongresszusa által kitűzött célokat, és készek alkotóan, fegyelmezetten dolgozni azok megvalósításáért. — Űj államiságunk születésével egy időben életre hívott fegyveres erőink — a dolgozó nép sokoldalú támogatását élvezve — becsülettel teljesítik senkire át nem ruházható kötelességüket: hazánk, szocialista vívmányaink védelmét. Fejlesztjük együttműködésünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés keretei között. Közös védelmi szervezetünk immár három évtizede Európa békéjének legfőbb biztosítéka. — Ma a Magyar Népköz- társaság a néphez ezer szállal kötődő korszerű fegyveres erőkkel rendelkezik, amely megbízható fegyver'társa a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek. Szüntelenül azon fáradozunk, hogy fejlesszük és erősítsük békénk zálogát: a magyar és a szovjet, a magyar és a védelmi szövetségünkbe tartozó más hadseregek katonáinak internacionalista barátságát, egységét — mondotta befejezésül a honvédelmi miniszter. Felcsendültek a Himnusz hangjai és eközben a Városligetben elhelyezett lövegek díszössztüze köszöntötte hazánk felszabadulásának ünnepnapját. Ezután megkezdődött a díszelgő egységek — történelmi katonai indulókkal kísért — felvonulása. A katonák, határőrök, munkásőrök sokasága nagyszerű fegyelemről és a harcitechnikai eszközök kezelésében elsajátított magas fokú szakértelemről tett tanúbizonyságot a háromnegyed órás díszszemlén. A gyalog felvonuló alegységek díszmenete nyitotta meg a sort. Az élen ifjú dobosokból álló díszszázad haladt, őket a gyalogos díszhadosztály parancsnokságának tagjai követték. Nyomukban a — fennállásának 35. évfordulóját ünneplő, Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett — Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ünnepi öltözetű zászlóalja menetelt. Ezután a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Killián György Repülő- Műszaki Főiskola hallgatóinak díszzászlóalja következett. Mögöttük vonultak a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesképző bázisának hallgatói és a rendészeti őrezred fiataljai. Majd a raj parancsnoki, valamint a gépesített' lövészdíszzászlóalj következett. A téren végigvonuló gyalogos díszhadosztály sorait a BM határőrség és a munkásőrség zászlóalja, valamint — a húsz év után ismét, s ezúttal új egyenruhában felvonuló — honvéd folyami flottilla díszszázada zárta. A különböző díszalakulatok élén mindenütt ott volt a csapatzászló, a katonai becsület, a hazához való hűség, a kötelességteljesítés szimbóluma. A gép-, illetve harcjárműveken felvonulók élén a terepszín ruhás ejtőernyősök haladtak nyitott kocsikon, majd gyalogsági harcjárműveken és páncélozott szállítójárműveken vonult fel a gépesített ilövészdíszezred. őket a T-72 és T-55 típusú harckocsik sora követte. A vegyes páncéltörő tüzérdíszezred két alegysége vonult fel: a páncéltörő rakétákkal felszerelj s páncélozott harcjárművek, valamint a Magyar Néphadeseregben újonnan rendszeresített — páncéltörő ágyúk. Közülük a nagyközönség most láthatta először az Ural gépkocsikkal vontatott, 100 milliméteres űrméretű páncéltörő ágyúkat, valamint a vegyes tábori tüzérdíszezred kötelékében vonuló 152 milliméteres önjáró ágyú-tarackokat. Ezután a vegyes rakéta- díszezred járművei gördültek ki a térre képet adva a tüzér fegyvernem legnagyobb tűzerőt képviselő harctechnikai eszközeiről. Elsőként sorozatvetők majd a harcászati rakéták következtek, a díszezred harmadik alegységében pedig hadműveleti, harcászati rakéták vonultak fel. E rakétatípus szárazföldi csapataink legnagyobb hatású csapásmérő eszköze. A vegyes honi légvédelmi ra- kétadíszezred két alegységgel vonult fel, bemutatva az ellenséges légi támadóeszközök megsemmisítésére alkalmas rakéták több típusát. A díszegység kötelékében a vegyes csapatlégvédelmi rakéták zárták a sort; köztük néhány új típusú rakétafegyver első ízben volt látható. A jubileumi katonai díszszemle a Magyar Néphadsereg 400 tagú egyesített katonazenekarának — ezüst dísz- öves, fehérkesztyűs zenészeinek — díszelgésével ért vé- geti, átadva a teret a fiatalok felvonulásának. A díszszemle végeztével Kádár János üdvözölte a díszegységek parancsnokait, gratulált a nagyszerűen sikerült katonai parádéhoz. A csütörtöki katonai díszszemlét ifjúsági tömegdemonstráció követte a Felvonulási téren: 400 táncos és 12 ezer fővárosi középiskolás mutatott be félórás táncműsort. (MTI) BUDAPEST FoCk Jenőnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével csütörtökön Kanadába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a Kanadai Kommunista Párt április 5-én, Torontóban kezdődő 26. kongresszusán. TEHERAN Az iraki légierő gépei szerda este Teheránt bombázták — jelentette be egy bagdadi katonai szóvivő. Az iraki gépek bevetésükről sértetlenül visszatértek támaszpontjukra — fűzte hozzá. Ugyanakkor Irak kilátásba helyezte, hogy tizenkét órán belül felújítja az iráni városok elleni rakétatámadásokat is. Egy iraki katonai szóvivő felszólította a polgári lakosságot, hagyja el az érintett településeket. A támadások mélységét azonban nem közölték. ŰJ-DELHI India visszautasítja a Union Carbide amerikai vegyipari konszern által a bho- pali katasztrófa áldozatainak tett kártérítési javaslatot — jelentette ki Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a Financial Times angol pénzügyi szaklapnak adott s a lap csütörtöki számában megjelent interjújában, Gandhi túl alacsonynak nevezte az amerikai vegyiüzem által a héten felajánlott kártérítési összeget s kijelentette, hogy országos bírósági úton kívánja kártérítési igényeit elismertetni. Gandhi hozzátette, hogy az amerikai vegyiüzem indiai telephelyén decemberben bekövetkezett katasztrófa arra -késztette Üj-Delhit, hogy felülvizsgálja a külföldi vállalatok indiai beruházására vonatkozó engedélyezési eljárást. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- kötársaság Minisztertanácsa csütörtökön a Parlamentben díszebédet adott a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Budapesten tartózkodó külföldi delegációk tiszteletére. Ott volt-az ebéden a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége, amelyet Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese vezet; a Bolgár Népköztársaság delegációja, Milko Balev, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Josef Koreákkal, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a szövetségi kormány elnökhelyettesével, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának elnökével; a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja, Miljan Radovics, a JKSZ KB Elnöksége tagjáIdő előtti parlamenti választások kiírása mellett döntött Andreasz Papandreu görög miniszterelnök. Megfigyelők értékelése szerint a döntés hátterében Szárceta- kisz új köztársasági elnök megválasztása miatt kiéleződött belpolitikai helyzet áll. Emlékezetes, hogy az eddigi államfő, Konsztantin Karamanlisz a Papándreunak vezetésével; a Lengyel Népköztársaság Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette küldöttsége; a Német Demokratikus Köztársaság delegációja, amelyet Werner Felfet a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az NDK Államtanácsának tagja vezet, valamint a Román Szocialista Köztársaság delegációja élén Gheorge Radulescuval, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjával, az Államtanács alelnökével. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány képviseletében megjelent Lázár György, a kormány elnöke. Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Csehák Judit és Marjai József, a kormány elnökhelyettesei. A díszebéden Lázár György és Vaszilij Kuznyecov pohárköszöntőt mondott. kormány által javasolt al- kotmányréform elleni tiltakozása jeléül mondott le. Szárcetakisz köztársasági elnökké választását a baloldali pártok támogatták, a jobboldali ellenzék azonban hevesen tiltakozott ellene és elkeseredett kormányellenes kampányba kezdett, megkérdőjelezve az elnökválasztás törvényességét. Parlamenti választások Görögországban Let leér des Genfben, Stockholmban és Bécsben — más-más összetételben, szélesebb, vagy szű- kebb fórumon — a részt vevő országok küldöttségei lényegében ugyanarról tárgyalnak. A fő kérdés a politikai enyhüléshez való visszatérés lehetőségeinek felkutatása, a katonai szembenállás alacsonyabb szintre szállítása, a fegyverzetkorlátozási és leszerelési intézkedésekhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom helyreállítása. Végeredményben tehát az erőfeszítéseik egyesítése a nukleáris háború veszélyének csökkentésére, sőt teljes megszüntetésére. Egyes katonapolitikai elemzők véleménye szerint a nemzetek közössége a lét vagy nemlét problémáinak megoldásában immár a tizenkettedik órában van ... Bár ebben a helyzetértékelésben van némi dramati- záitság, a fokozott veszély- érzet nem alaptalan. Ha a fegyverkezési versenynek most már a világűrre is kiterjedő új fordulóját nem sikerülne idejében megállítani, a tömegpusztító harceszközök további felhalmozódásának gátat vetni, holnap esetleg későn lesz. Így hát minden bizonnyal igazuk van azoknak, akik azt állítják: az emberiség eddigi történelmének legdöntőbb korszakát éli. Ismerve a világon meglévő rakéta-nukleáris fegyverek minden korábbit felülmúló romboló erejét (számítások szerint pillanatnyilag több mint 54 000 darab atomtöltet van raktáron), akarva-akaratlan felmerül az emberekben a gondolat: vajon milyen következményei lennének egy totális atomháborúnak, amennyiben a józanság, az élet- benmaradás közös érdekeinek felismerése nem kerekedne felül az esztelen kalandorságon? Különféle szaktanulmányok, tudományos vizsgálatok fényeivel alátámasztott elemzések eléggé egybehangzóan állapítják meg: nincs messze az az abszolút határ, de meglehet, hogy ezt a határt máris elértük, amikor a fegyveres erőszak a két szemben álló világrendszer közötti „ki, kit győz le?” kérdésének eldöntésében többé nem engedhető meg. Egy ilyen összecsapás ugyanis elkerülhetetlenül termonukleáris világégéshez, a földi élet megsemmisüléséhez vezetne. Nem lenne sem győző, sem legyőzött, csak elképzelhetetlen . pusztulás, káosz, a hajdanvolt jégkorszakra emlékeztető ősállapot és a túlélők leírhatatlan szenvedése. Az Egyesült Államokban 1983 novemberében műsorra tűzött „Másnap” című tv- film — amelynek több mint 100 millió nézője volt —, vagy a londoni BBC „Háló” című hasonló témát feldolgozó filmje megkísérelte ugyan ábrázolni a lehetséges atomháború lezajlását, de mindez csak a fantázia műve volt. A valóságot ugyanis — Hirosima és Nagaszaki lakóinak közel 40 éve, 1945 augusztusában átélt szörnyű megpróbáltatásai óta — szerencsére senki sem ismerhette meg „testközelből”. Márpedig a valóság — különösképpen a nukleáris fegyverek tömeges alkalmazásának körülményei között — összehasonlíthatatlanul megrá- zóbb, pokolibb lenne, amint azt most bárki előre megjósolhatná. Amerikai tudósok egy csoportjának felméréséből az tűnik ki, amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendelkezésére álló rakéta-atomharceszközöknek „csupán” a felét, mintegy 6500 megatonnányit vetnének be, (egy megatonna azonos egymillió tonna hagyományos robbanóanyag energiájával) már akkor is mérhetetlen lenne az emberi veszteség, nem beszélve a természeti környezet, az él ő vil ág kiszámí th at atl an ul súlyos károsodásáról. Az amerikai kongresszus elé terjesztett egyik titkos jelentés például kimutatta, hogy 400 megatonnányi össz- robbanóerejű válaszcsapás- sorozat esetén körülbelül 100 millióan halnának meg azonnal az Egyesült Államokban. Más becslések szerint az áldozatok száma elérhetné a 160—180 milliót. És Nyugat-Európában? A NATO egy régebbi, „Carte Blanche” fedőnevű légi hadgyakorlatán végigj átszőtték, milyen árat kellene fizetniük a nyugat-európaiaknak Washington esetleges őrült kalandjáért. A totális fegyveres konfliktus első óráiban legalább 100—120 millióan pusztulnának el «mindjárt, de mint egy Rómában megtartott orvoskongresszuson megállapították, ez a szám — az utóhatásokat is figyelembe véve — ténylegesen felülmúlhatná a 300 milliót. A viszonylag súlyosabb veszteségeket azzal hozzák összefüggésbe, hogy földrészünk sűrűn lakott térségeiben az egyes országok katonai sebezhetősége jóval nagyobb, mint bárhol máshol a világon. Ebből a számvetésből logikusan következik, milyen rendkívüli felelősséget vállalnak magukra azok a NATO-országok, amelyeknek kormányai hozzájárultak az új típusú amerikai atomfegyverék telepítéséhez ... Azoknak, akik az óceánon túl még mindig „csak” Európára korlátozható nukleáris összecsapásról álmodoznak, tudniuk kellene, ha egyszer alágyújtanak az atomkatlannak, maguk sem menekülhetnének meg bűn- cselekményük következményeitől, a fenyegető „nukleáris téltől”, amely az egész északi féltekét, tehát az Egyesült Államokat is teljes mértékben sújtaná. Ez a korai jégkorszakot idéző „tél” azt jelentené, hogy a légkörbe jutott por, füst és más égéstermék felhője teljesen eltakarná a Napot, s ki tudja meddig sötétségbe borítaná bolygónk felszínének jelentős részét. A hőmérséklet mélyen a fagypont alá süllyedne (akár mínusz 20—30 fokig is), fény hiányában megszűnne a zöld növények fotoszintézise, az állatok, az emberek, a termények megfagynának, nyomor, éhség ütné fel a fejét, és a még túlélők tragédiáját az évek múlva is hulló radioaktív csapadék tetőzné be. Azt pedig senki sem tudná megmondani, milyen elváltozások következnének be a Földön a Napból érkező gyilkos ibolyántúli sugaraktól védő ózonpajzs megsemmisülésével. Ha akarjuk, ha nem, szembe kell néznünk az egyelőre csak dokumentum- és játékfilmeken látható riasztó lehetőségekkel. Strucc módjára senki sem dughatja homokba a fejét, senki sem függetlenítheti magát, amikor mindenkit közvetlenül érintő létkérdésről van szó. Jóllehet a tényleges veszély nem lebecsülhető, a békéért és az egyetemes biztonságért cselekvőén, tudatosan síkraszálló társadalmi erőknek módjuk van a nukleáris tél” tervezőinek megfékezésére. Serfőző László
