Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

1985. április 5. t^EPÜJSÄG 3 A Forradalmi Ifjúsági Napok házigazdája a 15 éves Dombóvár (Folytatás az 1. oldalról.) Volt szellemi vetélkedő, futballmérkőzés, tekeverseny, több kulturális^ rendezvény és bemutató, így szőrmebe­mutató, a húskombinát ter­mékbemutatója, majd pop­koncert, autós ügyességi verseny, számítógépes játé­kok bemutatója, táncház az utcán, népi iparművészeti termékek vására és befeje­zésül az utcabál a fiatalok osztatlan örömére. Fotó: Gottvald Károly. Érkeznek a fiatalok az ifjúsági napra Megemlékezések, kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján Kitüntetések a munkásőrségnél Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi állománygyűlést tar­tott a munkásőrség Tolna megyei parancsnoksága. A megyei pártbizottság kép­viseletében megjelent Her- czig Ferenc, és ott voltak a társ fegyveres testületek, a bázisüzemek párt- és gazda­sági vezetői. A munkásőrség országos parancsnoka ünnepi pa­rancsának ismertetése után Tatár Lajos, megyei parancs­nok adott át kitüntetéseket. A szovjet hadsereg két tiszt­je kapta a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem ezüst, illet­ve bronz fokozatát. A kitün­tetés arany fokozatát kapta Adorján Ferenc, a paksi vá­rosi pártbizottság politikai munkatársa, Vörös Lajos a dombóvári egység szolgálat- vezetője!, Majoros János pak­si századparancsnok, Lestár Vendel, a szekszárdi egység rajparancsnoka Rigóczki Zol­tán tamási, Donáth Dénes bonyhádi egységparancsnok. Az ezüst fokozatot hat, a bronz fokozatot öt munkás­őr kapta. Dicséretet, tárgy­jutalmat tizenegyen kaptak. Az ünnep alkalmából Sa­mu Ádám alosztályvezetőt soron kívül alezredessé, Hepp József alosztályvezetőt őr­naggyá léptette elő a mun­kásőrség országos parancsno­ka. Megyei népfront­bizottsági ülés Szerdán ülést tartott a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottsága. Czank József, a megyei béke-, barátság- és szolidaritási bizottság elnöke emlékezett meg hazánk fel- szabadulásának negyvenedik évfordulójáról!, majd K. Ba­log János munkabizottsági elnök előterjesztése alapján megvitatta a testület az ide­jétmúlt nézetek, szokások el­leni felvilágosító munka ten­nivalóit. M SZ BT-tagcso po rt lett a műszergyár Az MMG Automatika Mű­vek szekszárdi gyárában ün­nepi nagygyűlésen emlékez­tek meg a dolgozók hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójáról. A gyűlésen részt vett Deményné Miskei Má­ria, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának titkára Is, aki ez alkalomból adta át a gyár pártszervezeti titká­rának, Szabó Józsefnek, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság alapító oklevelét, ab­/ ból az alkalomból hogy a gyárban is megalakult a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság tagcsoportja. Az ünnepi gyűlés előadója részletesen szólt az elmúlt évben kezde­ményezett szocialista mun­kaversenyről, amelynek fel­ajánlásait elsősorban a párt XIII. kongresszusának tisz­teletére és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulójára tettek. A verseny eredménye­ként könyvelhető el, hogy az elmúlt év feladatait 101 százalékra, ezen belül a szo­cialista exportot 118 száza­lékra, a tőkés exportot pe­dig 107 százalékra teljesítet­ték. A gyár első negyedévi programját 111,5 százalékra teljesítette, ami azt jelenti, hogy 10 millióval teljesítet­ték túl a negyedéves tervet. Az elmúlt évhez viszonyít­va ez 131i,3 százalékkal nőtt. Ezen belül szocialista expor­tunkat 223,7 százalékra, va­lamint a tőkés exportunkat az első negyedéves progra­munkhoz viszonyítva 160 százalékra teljesítettük. A nagygyűlés előadója megem­lékezett a hazánk felszaba­dításában elesett szovjet, ro­mán, bolgár hősökről. Az ünnepi gyűlést a Il-es számú Általános Iskola úttörőcsapa­ta ünnepi műsorral köszön­tötte. Majd ezt követően átadták a munkában élen járó dolgo­zóknak a kitüntetéseket. Ket­ten kapták meg a Kiváló Munkáért miniszteri, majd pedig négyen a Kiváló Dol­gozó kitüntetést. Hántás József Megemlékezés az MHSZ-nél Az MHSZ Tolna megyei Vezetősége székházában fel- szabadulásunk 40. évfordu­lója tiszteletére ünnepséget rendeztek, ahol Vörös Ist­ván főelőadó mondott ünne­pi beszédet megemlékezve a felszabadulásról. Ezután Deé László szervezési instruktor ismertette a honvédelmi mi­niszter ünnepi parancsát, majd Takács András megyei titkárhelyettes átadta az MHSZ főtitkára által adomá­nyozott Kiváló Propaganda­munkáért emlékplakettet Köl'ber Lászlónénak, az MHSZ Kiváló Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát pe­dig Hepe Sándornak. Mel­lettük mintegy negyvenen kaptak MHSZ-főtitkárhe- lyettesi, illetve megyei tit­kári elismerést és jutalmat. Ünnepségek megyeszerte Pakson szerdán délután négy órakor érkezett az if­júsági háztól a koszorúzók menete a város északi be­járatánál lévő felszabadulá­si emlékműhöz, itt helyez­ték el a párt- és társadal­mi szervek, az üzemek, in­tézmények dolgozóinak kép­viselői koszorúikat. A program a Munkás Mű­velődési Központban folyta­tódott, Csizmadia Endre, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a fotó-doku­mentációs kiállítást. Este hatkor kezdődött az ünnepi nagygyűlés, melynek szóno­ka Baksai Ferenc, a városi pártbizottság titkára volt. Ezután a KISZ Központi Művészegyüttese adott mű­sort. * Simontornyán a temető­ben lévő szovjet hősi emlék­műnél rendeztek koszorúzá- si ünnepséget. Ünnepi be­szédet Győré Nándor, a nagyközségi pártbizottság titkára mondott. Ezután a művelődési házban került sor a Radnóti Színpad „Ma­radj mellettem!” című mű­sorára. * Gyönkön délután koszo- rúzták meg a felszabadulá­si emlékművet, majd ünnepi nagygyűlést tartottak a film­színházban, melynek szóno­ka Varga Menyhért, a köz­ségi pártbizottság titkára volt. Este a KISZ-esek ren­deztek fáklyás felvonulást, gyújtottak tábortüzet és ad­tak ünnepi műsort. * Bölcskén délután az 1945 —48-as párttagokat köszön­tötték, és Kovács György alapszervi titkár átadta az emléklapokat a 45-ös párt­tagoknak. Ezután követke­zett a koszorúzási ünnepség, az ezt követő ünnepi meg­emlékezésen Ulbert Ádám téesz-elnök, a Paks városi pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet, majd meg­nyitották a pártházban az óvodásak munkáiból készült kiállítást. • Szakályban csütörtökön délelőtt tartották a művelő­dési házban az ünnepséget, melynek előadója Varga Vendel tanácselnök volt. Ugyancsak délelőtt került sor a fiatalok felszabadulási vetélkedőjére. * Bátaszéken a művelődési házban tartották az ünnepi nagygyűlést. A gimnazisták adtak műsort, a nagygyűlé­sen Csáki Béla, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékművét. „Mindig hittem az emberben” őseim már háromszáz év­vel ezelőtt is pusztavacsi la­kosok voltak, ezt csak azért mondom, mert az uradalom gazdája, Coburg Fülöp olyan büszke volt hercegi elődeire. Én is büszke lehetek az enyémekre, zsellérek, cse­lédek, szolgák, tehát dolgo­zó emberek voltak valameny- nyien. Nagyszüleim, szüleim is a hercegi uradalomban dolgoz­tak, mint dohánykertészek, hatan voltunk testvérek, saj­nos ma már sak hárman élnek. Életünket egy tragédia hatá­rozta meg, édesapámat mun­ka közben baleset érte, jobb karját amputálni kellett, fi­zikailag, idegileg teljesen tönkrement, a munkakörével járó kétszobás lakásból ki­lakoltattak bennünket, a bé­reseknek járó egy szobából és közös konyhából álló la­kásba a Viktor majorba. Közben még „kegyesek” is voltak hozzánk, hiszen édes­anyám munkát kapott a „ke­gyelmeséknél”, apám éjjeli­őr lehetett, bátyámmal mi is minden munkát elvállaltunk, hogy a családon segíthes­sünk. Nappal dolgoztunk, es­te a pislákoló petróleum- lámpa mellett tanultunk, — kitűnően. A bátyám kor­mányzói ösztöndíjat kapott. Ceglédre mehetett gimnázi­umba, engem is vinni akar­tak, de szüleim nem tudták vállalni az előírt ruházat és felszerelés beszerzését. A második gyerek voltam, a kisebbek gondozásában is nehezen nélkülöztek volna. Számomra szinte mindent jelent az a mondat, hogy „a felszabadulás döntő változást hozott életünkben”. így volt. Szüleim földet, házhelyet, állami kölcsönt kaptak, a községben elsők között kezd­tünk építkezni, 1949-ben már gyönyörű új házunkba köl­tözhettünk. Édesapám 1945- ben belépett a kommunista pártba, mi a testvéreimmel bekapcsolódtunk az ifjúsági mozgalomba, EPOSZ-, majd DISZ-tag lettem, később tit­kár, a pártnak 1951 január­ja óta vagyok tagja. ötvenben kezdtem dolgoz­ni a pusztavacsi földműves­szövetkezetnél, egy év múl­va elküldték az öthónapos SZÖVOSZ vezetőképzőbe Ludányhalásziba, a tanfo­lyam elvégzése után Dabasra a járási székhelyre kerültem a MÉSZÖV titkárságára instruktornak, néhány hónap után a pártbizottságra vittek politikai munkatársnak. Tud­ja, abban az időben nem kér­őt urtokánk van dezték az embert, hogy mit szeretne, de számunkra is természetes volt, hogy ott szolgáljuk a pártot, ahova állítanak bennünket. Akkor senkinek sem az volt az el­ső kérdése, „és mennyi lesz a fizetés?” Nem volt kocsi és sofőr, ötven kilométerről bi­ciklivel jártam dolgozni, mert buszjárat, vonat sem volt. ötvenkettőben férjhez mentem, egy év múlva meg­született az első gyermekünk. Utána kineveztek a pusztava­csi tanács vb-titkárának, ké­sőbb elnöknek választottak. Majdnem tíz évig dolgoztam ebben a megbízatásomban. Az ötvenes évekről nincs mit mondanom, hiszen ma már könnyen okos az ember, az biztos, hogy minden hibánk­kal együtt vállalnunk kell azt is. Nagyon sok becsületes, tiszta szívű elvtársammal dolgoztam együtt akkor is. Az emberek olyanok vol­tak, mint mindig, akadt köz­tük becstelen, hatalmaskodó is. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után Biksza Miklós a dabasi járási párt- bizottság első titkára szovjet elvtársakkal keresett fel, hogy alakítsuk még az új pártot a faluban. így is tör­tént, ezt azért mondtam el ilyen részletesen, hogy em­lékezzünk rá. mert nem sok­kal utána az ellenforradal­márok ezt a nagyszerű elv­társat Gyón községben ke­gyetlenül meggyilkolták. Férjem a munkásőrség ala­pító tagja lett, majd a já­rás első KISZ-titkára, az is maradt 1963-ig. Közben meg­születtek a gyermekeink, mind a négy. Akkor még nem volt bölcsőde, óvoda, gyes és még sok olyan ked­vezmény, amit a mai anyák még kritizálnak is. Férjem a jobb kereset és a gyerekeink iskoláztatása érdekében a pé­csi ércbánya vállalatnál vál­lalt munkát, két évvel ké­sőbb költözött az egész csa­lád a két és fél szobás „urán­lakásba”. A tanácsi létszám­stop miatt közigazgatási te­rületen nem tudtam elhe­lyezkedni, előbb a bánya egyik büféjében dolgoztam, majd a pártiskola büféjének vezetője lettem 1967-ig. Ekkor Tamásiban beindult az Orion gyáregysége, ahova a férjemet, mint tamási szü­letésű műszaki szakembert hazahívták, egy év múlva lakást kaptunk, és az egész család hazaköltözött. Először adminisztrátor, majd nőfele­lős voltam a járási pártbi­zottságon, aztán megválasz­tottak a Vöröskereszt járási vezetőségének titkárává. Feladataimat igyekeztem mindig legjobb képességeim és tudásom szerint ellátni, csak azt sajnálom, még most is, hogy nem tanulhattam. Később a munka és gyere­kek ellátása mellett már nem volt hozzá sem időm és erőm, csak egyénileg képeztem ma­gam. A gyerekeinket becsület­tel felneveltük, ők már ta­nult emberek lettek, Pál fi­unk kertészmérnök, ágazat­vezető, Marianna lányunk ta­nárnő, László fiunk gépész- technikus. Katalin óvónő, öt unokánk van. Most már néha úgy érzem elfáradtam, a követelmé­nyek nagyok, több tudásra, fiatalosabb lendületre van szükség, a saját életemben — úgy érzem — felépítettem egy csodálatos egészet, ezt már tovább fokozni nem tu­dom, de amíg élek, elkötele­zett szolgálója maradok az ügynek. A gyermekeimnek, unokáimnak is szükségük van a nagymamára, szívesen adom át a helyemet a fiata­loknak. Nekik csak annyit üzenek, hogy mindig hittem az emberben, kitartással, tü­relmes kitartó munkával mindent el lehet érni. Siker­élményeim elfelejtetik a ne­hézségeket.” Elmondta: Mayer Pálné, akit a felszabadulás évfor­dulója alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntettek ki. Lejegyezte: IHAROSI IBOLYA A választók nyilvántartása Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok válasz­tásának előkészítéseként a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai a választópolgá­rokat állandó lakóhelyükön, az állami népességnyilván­tartás adatai alapján, nyil­vántartásba vették. A vá­lasztók nyilvántartásában azok a magyar állampolgá­rok szerepelnek, akik legké­sőbb június 8-án — a vá­lasztás napján — töltik be 18. életévüket, vagy házas­ságkötésük folytán váltak nagykorúvá és akiket a tör­vény nem zár ki a válasz- tójogosűltak köréből. Nincs választójogé annak, aki el­mebeteg, akit a bíróság el­tiltott a közügyektől, aki a szabadságvesztés büntetését tölti, vagy szigorított őrizet­ben van. A választók nyilvántartá­sát április 5-től április 12- ig a helyi tanács hivatali közszemlére teszik. Ezzel egyidejűleg minden válasz­tópolgárt írásban értesítenek a nyilvántartásba történt felvételéről. Ha valaki leg­később április 18-ig nem kap­ta meg az értesítést, azt je­lezze a tanácsházán. A nyil­vántartással kapcsolatos ki­fogást az illetékes helyi ta­nács végrehajtó bizottsága titkáránál április 5-től ápri­lis 12-ig lehet írásban, vagy szóban bejelenteni. A szóban bejelentett kifogást jegyző­könyvbe foglalják. Ha a kifogás alapján meg­állapítják, hogy a nyilván­tartásba való felvétel, vagy az abból való kihagyás tör­vényellenes, a nyilvántartást módosítják. A kihagyott sze­mélyt felveszik a nyilván­tartásba, a törvényellenesen felvett állampolgárt pedig törlik abból. E döntésről ér­tesítik az érintetteket. Az alaptalannak tartott kifogá­sokat megküldik a helyi bí­róságnak, Budapesten a Pes­ti Központi Kerületi Bíró­ságnak. Ha a bíróság a kifo­gást alaposnak találja elren­deli a nyilvántartás kijaví­tását, ellenkező esetben a ki­fogást elutasítja. A bíróság döntése végleges. A helyi tanács végrehajtó bizottsága a módosított nyil­vántartást május 24—28. kö­zött közszemlére teszi és az utólagos felvételről értesíti a választópolgárt. Azokat a magyar állam­polgárokat, akik a választók nyilvántartásának összeállí­tását követően szerzik meg a választójogot, kérelmükre a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága felveszi a választók nyilvántartásába. Ha a választópolgár állan­dó lakóhelye a nyilvántartás összeállítása után megválto­zik, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától június 7-ig kér­je felvételét a választók nyilvántartásába. A kére­lemhez csatolja a korábbi lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsá­gának igazolását arról, hogy a választók nyilvántartásá­ban szerepelt és onnan tö­rölték. Akik a választás napján előreláthatólag nem tartóz­kodnak lakóhelyükön, azok június 7-ig kérjék tartózko­dási helyükön a nyilván­tartásba való felvételüket. Ehhez mutassák be az állan­dó lakóhelyük szerint illeté­kes helyi tanács végrehajtó bizottságának igazolását vá­lasztójogukról. (MTI) Gyerekjátszó

Next

/
Thumbnails
Contents