Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

1985. április 30.

Képújság 9

Százak meg mentője

Kátya, az egészségügyi

A nagy honvédő háború éveiben csaknem 400 embert mentett meg Jekatyerina Mihajlova. Megkapta a Florence Nightingale kitüntetést, melyet a Nemzetközi Vöröskereszt ítél oda a nehéz és veszélyes helyzetekben végrehajtott hőstettekért. Több szovjet kitüntetést is kapott, közöttük kétszer a Vörös Zászló Érdemrendet, a Honvédő Háború rendjel II. fokozatát, és egyéb kitüntetéseket.

... 1941. nyarán, amikor megkezdődött a fasiszta Németország hitszegő támadása a Szovjetunió ellen, Kátya Bresztbe utazott vendégségbe a fivéréhez. A vonatot bombatámadás érte, sokan meghaltak. Az életbenmaradot- tak eljutottak Szmolenszkig. Kátya két évvel idősebbnek mondva magát elérte, hogy a frontra küldjék. Még az isA harcok során a keresi hídfőálláson Katyusa egészségügyi katona bekötözi a tengerészgyalogság sebesült harcosát.

kólában elvégezte az ápolónő tanfolyamot. Kiváló oklevelet szerzett. Rettenetes

ütközetekben, a legnagyobb golyózáporban, a vízből, a szögesdrót mögül hozta ki sebesült bajtársait. Gyakran hangzott a neve: Katyusa. Ez a címe a róla és barátairól szóló dokumentumfilmnek is. A keresi tengerész- gyalogos zászlóaljjal; a Kaukázus, a Krím, Pridnyeszt- rovje, a Duna voltak hadi- útjának állomásai.

... A háború után 1945. végén valóra vált Kátya álma, a leningrádi orvosi egyetem hallgatója lett. Miután elvégezte, a Moszkva környéki Elektrosztal városba került. Harci kitüntetései a „Kiváló Munkáért” kitüntetéssel gyarapodtak. Hosszú évek óta a városi tanács tagjai, az SZKP XXV. kongresszusán a moszkvai terület kommunistáit képviselte. Gyakran találkozik volt frontharcos társaival. Sokuk számára neve az ifjúságot idézi fel.---------------------------------------------------------------------------1----------------------------------------J

ekatyerina veterántalálkozón Magyarország felszabadításának résztvevőivel,

1985. február.

Táncosok

A tallinni Siprus (Barátságtáncegyüttes is részt vesz a moszkvai XII. VIT-en. A százötven tagú, Szovjetunió- szerte ismert amatőregyüttes szak- és általános iskolásokból, diákokból és munkásfiatalokból áll.

Az együttes közvetlenül a háború után alakult, amikor Tallinn még romokban hevert. Azóta fáradhatatlanul járják az országot, hogy megismertessék a nézőkkel az itt élő népek táncait. Repertoárjuk harminc nemzetiség mintegy kétszáz táncából áll. Több mint ezerszer szerepeltek

a VIT-re

szűkebb hazájuk, Észtország színpadain és a szövetségi köztársaságok fővárosaiban Többször jártak Moszkvában és tizenkilenc alkalommal külföldre is eljutottak. Vendégszerepeitek a többi között az NDK-bani, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Algériában, Japánban, Izlandon, Olaszországban, Kanadában ...

A Siprus két országos amatőrfesztivál díjnyertese.

Benzin

helyett

gáz

Az első pillantásra semmi különös sincs ezen a kísérleti gépkocsin. Minden a helyén van, így a benzintartály is. Ha azonban kinyitjuk a csomagtartót, megpillantjuk a gáztartályokat, amelyekből csövek vezetnek a motorhoz. A tartályokban földgáz, a benzintankban pedig benzin van. Ez az autó kétféle üzemanyaggal működik. A motort benzin indítja be, azután átkapcsol gázra.

A kísérletek még a megrögzött kétkedőket is meggyőzték: a földgáz kitűnő gépkocsi-üzemanyag. Olcsó, hiszen az előzetes számítások szerint a tehergépkocsik gázzal történő üzemeltetése esetén évente 500 rubel megtakarítás érhető el. A számításoknál figyelembevették a gépkocsik speciális átszerelésének költségeit is. A gáz a benzinnél jobban keveredik a levegővel, éppen ezért tökéletesebb az égési folyamat, tehát kevesebb káros anyagot tartalmaz a kipufogógáz is. Ezen túlmenően az új üzemanyag más- félszeresére növeli a motor élettartamát.

Jugoszláv idegenforgalom

A nagvszezon előtt

Meglepő, hogy a nyári nagy idegenforgalmi idény előkészítése idején, milyen kritikus szellemben foglalkoztak a jugoszláv lapök, a várható gondokkal, nehézségekkel és ami még fontosabb, milyen sok jó ötlet, javaslat kerül terítékre a lapok hasábjain, a rádióadásokban, amelyekkel hozzá kívánnak járulni a turistaszezon sikeréhez, jövedelmezőségéhez.

Nem is csoda. Jugoszláviának az idegenforgalom, a kies adriai tengerpart valóban az egyik legfontosabb bevételi forrása, méghozzá többnyire kemény nyugati valutában, dollárban, schilling- ben, márkában. A szomszéd államokból áradó turistatömegek által bevitt forint, korona, zloty, szintén fontos tényezője a jugoszláv devizagazdálkodásnak. Az Adria keleti partja több mint kétezer kilométeres füzérre gyűjti mindazt, amit ez az istenáldotta vidék nyújthat: vadregényes partszakaszokat, égretörő szírieket, kies öblöket, a mediterrán tájra jellemző dús, növény- és állatvilágot, antik műemlékeket, ma is élő ősi folklórt, az ízletes konyhát, a tüzes borokat.

Azt mondják, a parttól néhány kilométerre a hajók, bárkák fedélzetéről 10 méterre is lelát az ember, repülőgépről pedig — ezt magam is tapasztaltam Dub- rovniknál — 50 méternél is mélyebben látható a tenger élete, semmihez sem hasonlítható kéksége. Hivatalos statisztikák azt is kimutatták, hogy Európában itt a legtöbb napsütéses óra, Hvar szigetén például 2724, Dub- rovnikban pedig 2630 órán keresztül süt a nap évenként. Némi túlzással talán még azt is mondhatnánk, hogy az Adria partján egész évben tart a főszezon — például a különböző termálfürdők, gyógy- szanatóriumdk, a síparadicsomok környékén —, de azért itt a nyár az igazi. Ezt különben a szállodai árakkal operáló vendéglátó szakma eleve figyelembe veszi, hisz az elő- és utószezonban egész komoly, 30—40 százalékos kedvezményeket ad még az osztályon felüli, ötcsillagos szállodákban is.

Nyáron persze annál drágábbak ezek a luxushelyek, áraikat egyáltalán nem a mi zsebünkhöz programozzák. Tulajdonképpen most az a vita tárgya, hogy a borsos összegekért vajon eleget tudnak-e adni a jó programokra, szórakozásra, kalandokra szomjas vendégeknek. Persze nem a mezei turistákról van szó, azokkal már kevésbé törődnek, és azok nem is olyan igényesek, hanem a jópénzű nyugati turistákról, akiket nem hat

meg a víz kéksége, a tiszta lakosztály, a gyors és pontos éttermi kiszolgálás.

És mit tudnak számukra adni? Igen színvonalas nyári játékokat rendeznek Dubrov- nikban, Szinyben. Híresek a maraskai Vitézi játékok, a Spliti nyár rendezvényei, a korcsulai Konyicsku igre, a ljubljanai nemzetközi esküvő nagyvonalú rendezvénysorozata —, de ezeken kívül már csak néhány cirkusz, táncdalfesztivál, némi sport- esemény szerepel a kínálat spalettáján, és az elmúlt 20—30 év világsikereit újra és újra műsorra tűző nyári mozik. Hadd idézzek az újvidéki Magyar Szó egyik összeállításából, amelyben az újságíró eképp füstölög és talán számunkra is elfogadható ötlettel rukkol ki:

„— Most az a legnagyobb baj, hogy nincs elég áru. Elhiszem, hogy ez probléma, csak vigyázzunk, nehogy túl alacsonyra tegyük a lécet ebben az idegenforgalmi magasugrási versenyben. Vajon van-e lehetőségünk arra, hogy az adriai tengerparton időző idegenforgalmi ügyfeleink számára különleges árukészletet teremtsünk, ne csak az áru bőségére törekedjünk, hanem arra is, hogy többet és mást kínáljunk fel számukra annál, amit a belföldi munkacserében egymásnak felkínálunk.

A konkurrencia nemcsak vonzó árucikkekből tud többet nyújtani, hanem olyan téren is lehagy bennünket, ahol pedig versenyképesebbek is lehetnénk. Olyan árukínálatra gondolok, amelynek tartalékai kimeríthetet- lenek: élményre. Műemlékeinkre, természeti látványosságainkra, vendéglátóiparunk kínálatának megszervezésére. Mit kezdhetünk azonban azzal a pulai kereskedőlánynyal aki szégyelli, hogy parasztos cseréptálakat kell árulnia? Meg azokkal a fantáziátlan, tájékozatlan személyekkel, akik magas kategóriájú szállodáinkat irányítják, akik érthetetlenül és érdektelenül állnak az olyan tényekkel szemben, hogy:

— James Joyce hosszabb ideig élt Pulában és Michelangelo e város római emlékművein tanulmányozta az architektúrát;

— Uckán, az isztniai-fél- sziget Kozaráján 1943. október első két napján 2500 harcosunk és menekültünk veszítette életét;

— a motovuni erdő egyedülálló a Mediterránon (állítólag csak Törökországban van egy hasonló);

— a Pula és az Opatija közötti útszakaszon 1908-ban indult be az első autóbuszjárat;

.. — 1920-ban a pulai színház bejáratánál Mussolinit,

aki itt beszédet tartott, felpofozta egy munkás (soha többet nem jött Isztriába);

— a kommunista párt isztrdai titkára a háború szörnyűségei és üldöztetések közepette is viszonylag biztonságosan közlekedhetett a város utcáin, mart foglalkozására nézve zongorahangoló volt.”

És így tovább...

Ahhoz, hogy mindennek — és egyáltalán a fokozott igényeknek a kétezer kilométeres tengerpart valamennyi településén megfeleljenek, természetesen nem elegendőek a központi alapból jutó, többé-kevésbé inflálódó összegek. Hozzá kell bizony nyúlniuk a helyi önigazgatási közösségek anyagi alapjaihoz is, sőt egyre többször veszik igénybe a magántőke segítségét is. A lakosság zöme természetesen főként a helyi járulékok pontos és türelmes fizetésével teljesíti ezirányú kötelezettségét. A helyi járulékok nemcsak gazdasági, de igen komoly politikai hozzájárulást jelentenek, annak bizonyítékai, hogy a helyi közösségek tagjai felelősséget éreznek lakóhelyük fejlődéséért. Valóban igen komoly összegeket előlegeznek a helyi önigazgatási szerveknek, s persze joggal elvárják, hogy azok elköltéséről ők is tájékoztatva legyenek, sőt, előzetesen beleszólhassanak a döntésekbe. f

Jugoszlávia helyi közösségei egy év alatt — 1978-as adat — 8318 km utat építették, sok hidat, 2014 trafóállomást emelték saját erőből. A villanyhálózatot 5724 kilométerrel, a vízvezeték-hálózatot 6870 kilométerrel hosszabították meg, a szennyvízelvezető hálózatot pedig 1568 kilométerrel bővítették. Ugyanebben az évben 84 758 négyzetméternyi napközi-helyiséget építettek, 598 művelődési otthont alapítottak, 1064 épületet tettek alkalmassá testnevelési célokra. Mindezekkel természetesen a sajátos helyi érdekeket szolgálják, de ezek elválaszthatatlanok az idegenforgalmi érdekektől. Ha jók az utak, kényelmesek a kisvendéglők, a nyári színházak, mozik, ha tisztességes a kommunális helyzet, ha igazán jó programokat kínálnak, izgalmas, máshol nem tapasztalható látványokat láthat, élményeket élhet át, szívesen jön és marad a vendég.

Vasvári Ferenc