Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

1985. április 29. KÉPÚJSÁG 3 Köszöntjük a munkában élenjárókat, a felszabadulási és a kongresszusi munkaverseny résztvevőit! Negyvenötösök Az egykori cselédgyerek Átfogó megyei program Béke- és barátsági hónap Baráti találkozó a Vegyépszernél Decsen, a Haladás utcában lakik családjával Baross Gá­bor nyugalmazott rendőr zászlós. Hetvennégyben or­vosi javaslatra ment nyug­díjba. Bár szolgált volna szí­vesen tovább, mint öcsény község körzeti megbízottja, de a hivatalos álláspont el­len nem volt apelláta: tovább károsodna az egészsége, ha maradna. Ám nyugálományban sem tétlen. Szervezőtitkára a Decs községi pártalapszerve- zet vezetőségének, a helyi áfész intézőbizottságának tagja, elnöke a horgászegye­sületnek és kapcsolata to­vábbra is fennmaradt a ren­dőrséggel: tagja az önkéntes rendőrök tanácsadó testüle­tének. Végzi azt a mozgalmi munkát, amit negyvenöt au­gusztus húszadikán, a Ma­gyar Kommunista Pártba va­ló belépéssel kezdett és az elmúlt négy évtized alatt so­hasem szakított meg. — Sohasem gondoltam, hogy fegyveres testület tag­ja leszek — emlékszik visz- sza az akkori időkre — a párt küldött az ellenforrada­lom után a rendőrséghez. És én mentem. Simaparolis rendőrként j,indultam” 1956. november 30-án, több tanfo­lyam, rendkívüli előléptetés után zászlósként vonultam nyugállományba. Káembés- nek kilenc évvel előtte küld­tek őcsénybe, azelőtt nyo­mozó tiszthelyettes voltam a megyei főkapitányságon. Ter­mészetesen mindvégig vol­tak pártmegbízatásaim is ... Nagyapjáról mesélték an­nak idején a családban, hogy 1892-ben kapott egy levelet Pestről: keresik az akkor meghalt közlekedési minisz­ter örököseit, utazzék fel a fővárosba irataival. A Bar- tal uraság pusztagazdája hal­lott ugyan nagy hírű névro­konáról, de hát ő még sose járt Pesten, nem is hajlandó elmenni. — Pedig, talán még valami örökség is jutott vol­na neki — mondja ma az unoka —, amivel kiválthatta volna magát a cselédsorsból. Maradt cseléd ő is, marad­tak gyerekei, maradtak uno­kái. Számukra nem valami­féle örökség hozta a megvál­tást, hanem 1945. Amikor földet kaptak, szabadokká váltak. — Jómagam már tizenkét- éves koromban elszegődtem cselédnek Domboriban, a Fehér-féle nagybirtokon. Elő­ször fél-, majd háromnegyed kommenciót kaptam. Akkor A munkásőrség idei kikép­zési programja teljesen eltér a korábbi évek gyakorlatá­tól: a harcászati feladatokat, a lőkiképzést minden egység öszevontan, tábori körülmé­nyek között oldja meg, a megyei parancsnokság szer­vezésében, irányításával. Az összevonás helyszíne a dom- bori KISZ-tátoor, amely már korábban is jó feltételeket teremtett különböző tovább­képzésekhez. Így most, ápri­lis utolsó napjaitól kezdődő­en, május közepéig a mun­kásőrök szálljak meg Dom­borít. A tábornyitás szombaton délelőtt történt, a szekszárdi egység települt ki három napra. Az egység megérke­zéséről, elhelyezkedéséről Nagy Ferenc parancsnok tett jelentést Tatár Lajos megyei parancsnoknak, aki megnyitójában röviden meg­határozta a feladatokat. El­mondotta: a munkásőrség munkáját olyan kiemelkedő Baross Gábor szerettem meg a gépeket. Fűtöttem a cséplőgép gőzgé­pét, tizenhat évesen már trak­toron — Hofferen — ültem. A gépeknek ez a szeretete határozta meg későbbi sor­somat, amikor negyvenki­lencben jelentkeztem trakto­rosnak. De térjünk vissza negyven­ötre. Bátyja, sógora párttag, amikor ő kéri a felvételét. A pártszervezet biztatására szervezi meg többedmagával az EPOSZ dombori szerveze­tét, (az EPOSZ név a mai fiataloknak nem sokat mond, az Egyesült Parasztifjűság Országos Szervezetét jelen­tette), a fiatalok őt választ­ják titkárrá. Élénk a moz­galmi élet a dombori ifjúság körében, ők szervezik meg a május elsejei ünnepségeket, műsoros esteket, bálokat ren­deznek, közben mindig szó­ba kerül a politika is. A tu­dományos szocializmusról éppen csak hallottak, de azt tudták, hogy negyvenöttel új világ kezdődött. És, hogy milyenné alakul, abban ne­kik is szerepük van. Az if­júsági szervezet vezetői kom­munisták. Erős a pártszer­vezet az egykori úri birto­kokon, nagy a befolyása az újgazdák között. Ebben ben­ne van az egykori cselédgye­rek munkája is. Jelentkezését traktorosnak elfogadják, rövid tanfolyam a székesfehérvári iskolán, majd traktoros lesz a szed- resi gépállomáson. Űjabb tanfolyam, utána a nagykó- nyi gépállomás vezetésével bízzák meg. politikai események határoz­zák meg, mint a XIII. párt- kongreszus, felszabadulásunk 40. évfordulója, a közelgő május 9., a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója, majd júniusban az ország- gyűlési képviselői és tanács­tagválasztások. Az események következe­tes, szilárd politikai kiállást követeltek, ennek a munkás- őrök teljes mértékben eleget tettek. Elismerés és köszönet jár a kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben végzett munkáért. A feladatok ebben az év­ben sem lesznek keveseb­bek: továbbra is részt kell venni a párt politikájának végrehajtásában, és eleget tenni a kiképzés, a harcké­szültség feladatainak. A ki­képzés fő követelménye, hogy minél rövidebb idő alatt, a leghatékonyabban történjen meg. Népgazdasá­gi és egyéni érdek is, hogy ennek a feladatnak minden — Akkor mérgelődtem, ma már csak mosolyogni tudok rajta, ha eszembe jut, mifé­le kellemetlenségek értek gk- kor. Nem az volt a nehéz, hogy mostoha körülmények közt dolgoztunk; a lelkesedés átsegített bennünket minde­nen. De előfordult például, hogy a mezőről a központ felé menet találkoztam járá­si vezetőkkel, és letoltak, hogy overallban járok. Ép­pen egy kormányorsót vit­tem be a műhelybe. Azt mondták, hogy a gépállomás vezetője járjon vasalt nad­rágban és nyakkendősen ... ötvenkettőben újabb isko­la: agronómusi oklevelet sze­rez Gödöllőn, a mező- gazdasági akadémián. Utána a szedresi gépállomás igaz­gatójává nevezik ki. „Föl­hozza” ezt a szétzilált üze­met — ő volt a tizenharma­dik igazgatója — a megye legjobbjai közé, de, „össze­rúgtam a patkót a megyei igazgatóval...” — fölmenté­sét kéri. Nagynehezen meg­adják, majd agronómusi megbízatást kap, a decsi té­eszcséhez. Egész gépállomási pályafutása alatt folyamato­san végzi a politikai mun­kát — a gépállomásoknak ez is fontos szerepük volt —, amikor Decsre kerül, tagja a járási pártbizottságnak. Természetes, hogy a párt- szervezet létrehozásán fára­dozik. Eredményesen. Már második éve párttitkár, ami­kor megválasztják a szövet­kezet elnökének. Ügy tűnik, az ellenforradalom nem tud­ja szétzilálni a szövetkezetét — október végén már csak öt hold takarmányrépa volt betakarítatlan —, mégis a tagság november végén úgy dönt, hogy kimondják a föloszlóst... Ha nincs szö­vetkezet, nem kell agronó- mus se. Bár mehetett volna máshova, szíve szerint újra traktoros lett volna — nem minden téesz ment széjjel, megmaradtak a gépállomá­sok, állami gazdaságok is —, de azt a megbízatást kapja a párttól — melynek újjá­szervezésében november ne­gyediké után tevékenyen részt vesz —, hogy legyen rendőr. Munkáját számos kitünte­tés „fémjelzi”. Mint a leg­utóbbi is, a Munka Érdem­rend arany fokozata, amit a felszabadulás negyvenedik évfordulóján kapott meg. egység, minden munkásőr tegyen eleget az összevonás három napja alatt. Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizottság első tit­kára tartott előadást ezt kö­vetően — mint küldött — a XIII. pártkongresszus légkö­réről, az ország előtt álló po­litikai, gazdasági, társadal­mi feladatokról, majd a munkásőrök kérdéseire vála­szolt. A kérdések közt szere­pelt iaz egészségügyi ellátás, az oktatás reformja, Szek- szárd lakásviszonyainak ala­kulása, a kereskedelmi ellá­tás, a gmk-k helyzete, a je­lölőgyűlések eddigi tapaszta­latai és még sok más. Nagy Ferenc egységpa­rancsnok ismertette befeje­zésül a programot. A kikép­zésben szerepel objektumőr­zés, védelem, karhatalmi har­cászat, végül hétfőn este éj­szakai lőgyakorlat. * Hasonló lesz majd a töb­bi egység dombori kiképzési programja is. Élmény volt az országos békekonferencia mindazok­nak, akik jelen lehettek, kép­telenség elég sokat írni róla és tanulságairól. A tanács­kozást megelőző ifjúsági bé­kegyűlés legalább ötven, de lehet, hogy közel százezer fiatalra gyakorolt hatást. Nyilvánvaló, hogy évente a varázslat nem ismételhető, nem is szükséges, de az is bebizonyosodott, hogy csak hasonlóan igényes szervezés­sel és rendezéssel érdemes programot szervezni, különö­sen fiatalok számára. Más ez az ifjúság Hogy érdemes, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a béke gondolatára — mint minden értelmes célra — mozgósíthatók az embe­rek. Megyénkben is bebizo­nyosodott — néhány éve —, hogy egy nap alatt is meg lehet szervezni a béketünte­tést, még mínusz 10 fokos hidegben is. Jöttek a fiata­lok fáklyáikkal, gyertyáikkal — mert békét akarnak. A konferencián nyilvánva­lóvá vált főként az ifjúsági szekció vitájában —, hogy a fiatalság sok kérdésről más­ként gondolkozik, mint az előttük járó nemzedékek. Az elfogadott állásfoglalás is tükrözi ezt a felismerést. Nincs ezen semmi csodálkoz­nivaló, hiszen negyven éve béke és szocializmus van ha­zánkban. Emiatt az ifjúság­nak nincs veszélyérzete, ez lehet az egyik magyarázata a jelenségnek is, hogy a mai középiskolások és egyetemis­ták egy rétege elutasít min­denfajta erőszakot, tehát a társadalom jogos önvédelmét éppúgy, mint a forradalmit. A békekonferencia ajánlásá­ban megfogalmazott békére nevelés programjának ezzel a problémával is meg kell majd birkóznia. Az is kiderült, hogy pop­zenében ennek az ifjúságnak szinte mindent „el lehet ad­ni”, hogy most minden fiatal az Európa című békedalt zengeti otthonában, az re­mélhetően ennek a felisme­résnek is köszönhető. A többi békedalt tartalmazó kazetta viszont méltánytalanul kevés propagandát kapott. Találkozás a Vegyépszernél A konferencia három nap­ja alatt összekovácsolódott a Tolna megye küldötteinek kis csapata, már akkor meg­fogalmazódott a gondolat, hogy máskor is találkozni kellene már csak azért is, mert hátha együtt okosab­bak vagyunk, hátha együtt többet tehetünk. Politikai életünk az idén is igen gaz­dag volt eseményekben, ezért csak áprilisban kerülhetett sor a baráti, bár nem magán- természetű találkozóra, amelynek a Vegyépszer ta­mási gyára és a városi párt- bizottság adott otthont. Horváth István, a gyár Igazgatója az Országos Béke- tanács tagja köszöntötte a résztvevőket. Volt gyárláto­gatás, közös ebéd és beszél­getés is. Például arról, hogy mi is történt azóta, ki mit csinált az elmúlt időszak­ban. Aktualitást az adott a találkozónak, hogy megkez­dődtek a tavaszi békehónap előkészületei és a tanácstagi jelölőgyűlések is alkalmat adnak a magyar békemozga­lom céljainak ismertetésére. Megalakult Dombóváron — mint arról már beszámol­tunk — a Csavaripari Vál­lalatnál a békeklub, nagy si­kerű rajzpályázatot is szer­veztek tagjai, a munka irá­nyítója Fertály Lajos, a me­gyei KISZ-bizottság és az Országos Béketanács tagja. A lengyeli szakmunkáskép­ző és szakközépiskola is ér­dekes vállalkozásba kezdett. A nyugdíjas igazgató, Fodor János, az Országos Béketa­nács tagja segíti a kezdemé­nyezéseiket. Sok szovjet vá­rosba írtak leveleket, renge­teg képeslapot kaptak vála­szul, ezekből készítettek ki­állítást. . Időközben újjászerveződött Szekszárdon a HNF megyei elnöksége mellett működő béke-barátsági és szolidaritá­si munkaközösség, Czank Jó­zsefnek, a békemozgalom ré­gi harcosának és az MSZBT Országos Elnöksége tagjának vezetésével. Titkára, Mohai András, a HNF megyei bi­zottság munkatársa szintén a Béketanács tagja. Tamásiban ő ismertette az idei béke. és barátsági program rendez­vénytervét, beleértve a ta­vaszi békehónap és az őszi szolidaritási akció rendez­vénytervét. Érdekes kezdeményezés Pakson, hogy a városi nép­frontbizottság mellett is bé­ke-barátsági és szolidaritási munkaközösség alakult, elnö­ke Wolner Pál, az Országos Béketanács tagja. Másutt is célszerű lenne megalakítani egy ilyen operatív bizottsá­got, elsősorban a népfronttal együttműködő társadalmi és tömegszervezetek, intézmé­nyek és vállalatok képviselői­ből. Tamásiban délután a váro­si pártbizottságon Ribánszky Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára volt a találkozó vendége. A kötetlen beszélgetésben szó esett a párt XIII. kongresz- szusának főbb témaköreiről, pontosabban a feladatokról és a választásokról. Több kérdés is felmerült, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek­re a találkozókra szükség van, ha másért nem, hogy a problémáinkat, kérdéseinket megvitassuk, hogy a cselek­vésben már egységes lehes­sen a határozatok értelmezé­se, a tennivalók könnyebben megfogalmazódjanak. Béke- és barátsági hónap A hagyományos rendez­vénysorozat jelentőségét nö­veli, hogy idén ünnepeljük a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulóját. A hó­nap eseményei jó alkalmat nyújtanak arra, hogy az év­fordulóhoz kapcsolódó meg­emlékezésekben is összegez­zék a négy évtizeddel ezelőt­ti események, az azóta eltelt időszák történelmi tanulsága­it is. Az idei rendezvények politikai tartalma öszefügg más fontos eseményekkel is: az MSZMP XIII. kongresszu­sának határozatai, a Haza­fias Népfront választási prog­ramja fontos feladatokat tar­talmaznak a békemozgalom számára is. Az események sorát május 8-án, a győzelem napja elő­estéjén sorra kerülő buda­pesti dísz ünnepség nyitja meg. Az ezt követő hetek­ben a fővárosban és a me­gyékben a BNF-bizottságok 'koordinálásával, a különböző társadalmi szervezetek köz­reműködésével békegyűlése­ket, ünnepi hangversenyeket, barátsági rendezvényeket, munkásgyűléseket, ifjúsági békemeneteket, békenapokat és határ menti találkozókat tartanak. Május 8—15. között Euró- pa-hetet szervez az OBT az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságával közösen. Ennek keretében a fórumokon és a konferenciákon foglalkoznak majd az európai béke és biz­tonság kérdéseivel. Ebben az időszakban tartják — május 17-én — a „pedagógusok a békéért” mozgalom első or­szágos konferenciáját. Ez a tanácskozás dolgozza majd ki a mozgalom programját és állásfoglalását a Koppenhá­gában megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciára. Kecskeméten megrendezik a békemunkában élen járó szo­cialista brigádok I. országos találkozóját. A béke és ba­rátsági hónap során több helyen tartanak papi béke- gyűléseket is. Megyei program Április 30-án Dunaföldvá- ron a művelődési házban ba­rátsági gyűlés lesz, a Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központ képviselője tart elő­adást a nemzeti újjászületés hazafias mozgalmának tevé­kenységéről. Május 10-én békenagygyű­lés lesz a Szekszárdi Hús­ipari Vállalatnál, ahol Pozs- gay Imre, a HNF OT főtit­kára tart beszédet. Két nap­pal később kerül sor a me­gyei és a városi KlSZ-foizott- ság VIT-programjára, 17-én békenagygyűliést szerveznek Gyönkön a szövetkezetek. Május 21. és 24-e között ke­rül sor a hagyományos ma­gyar—NDK-napok rendezvé­nyeire. Május 30-án Tamási­ban szerveznek békenagy­gyűlést. Június másodikén a váral­jai parkerdőben rendezik meg a béke jegyében a szo­kásos kisiparos-találkozót. Magyar—lengyel barátsági gyűlés lesz a Tamási Állami Gazdaságban június 5-én, 15- én és 16-án tartják meg a Duna menti fiatalok idei ta­lálkozóját. Ezekét a programokat a HNF megyei béke-, barátsági és szolidaritási bizottsága tervezte. Ezenkívül remélhe­tően még sok más érdekes programra is sor kerül a munkahelyeken, községekben, répfrontbizottságok rendezé­sében, vagy KlSZ-szerveze- tekben. IHÁROSI IBOLYA J. J. Kiképzés, táborozással Munkásőrök Domboriban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents