Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
1985. április 29. rot na A KÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Korábban indul-e a diákbusz? László Ferencné máj ősi olvasónk leveléből idézünk: A rnajosi felső tagozatos gyerekek az iskola körzetesítése óta Bonyhádra járnak iskolába. Külön diákbuszuk is van, ami azonban későn, 7.40-kor érkezik meg. Mire a gyerekek beérkeznek az iskolába — főleg rosszabb időben — 8 óra körül van. Több alkalommal megkerestük az illetékeseket, kérve, hogy a busz korábban érkezzen Ma- josra. A gyerekek egy része — félve a késéstől — elindul már fél hétkor, de egy ötperces út miatt miért kell a gyerekeknek egy órával előbb felkelniük, amikor van diákbusz is? A menetrend szerinti járatok ide már tömve érkeznek. Minden reggel folyik a küzdelem, hogy feljusson néhány ügyesebben tolakodó gyerek. Végül is így, vagy úgy sikerül bejutni Bonyhádra. És ekkor érkezik üresen a diákbusz. Itt azonban már csak néhány gyerek és felnőtt várakozik, akik nem tudtak jól tolakodni. így ez a diákbusz fölösleges, pazarlás, annak ellenére, hogy nagy szükség lenne rá, de korábban, legalább 7.20-kor. A Volán 11. számú Vállalat igazgatója, Pech József a következőket válaszolta: — László Ferencné azt kéri, hogy Majosról Bonyhádra járó iskolás gyerekek szállítására a jelenlegi menetrend szerinti 7.35 órás indulás helyett 7.20 óra körüli indulási idővel állítsunk be autóbuszjáratot. Kérésének nem tudunk eleget tenni, mert ebben az időpontban szabad autóbusszal nem rendelkezik vállalatunk Bony- hádon. Ez az autóbusz előtte, 7.20 órai érkezéssel a mőcsé- nyi iskolás gyerekeket szállítja Bonyhádra és azonnal indul Majosra. — A Majoson át Bonyhádra közlekedő autóbuszjáratok szállítási férőhelyét nagymértékben befolyásolja a Májast megelőző megállóhelyek utasforgalma. így fordulhat elő, hogy a majosiak beutazása bizonytalanabb és hosz- szabb ideig kell a megállóhelyen várakozni. Balesetveszélyes ? Mész László szekszárdi (Béri Balogh Á. u. 25.) olvasónk a következőket mondta el: „A Béri Balogh Adám utca és a Kecskés Ferenc utca kereszteződése rendkívül veszélyes a gyalogosok számára. Főleg a nap két időszakában; reggel 7 óra és délután 5 óra körül igen sok gyalogos közlekedik — köztük az iskolás gyerekek is. A közelmúltban két baleset is volt. A baleset után ugyan három napig a kritikus időpontban ott állt egy rendőr, de ez ideiglenes megoldás volt.” Dr. Nedók Pál, a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője válaszolt: — A Béri Balogh Adám utca—Kecskés Ferenc utcai kereszteződésben lévő kijelölt gyalogosátkelőhely a gyalogosforgalom biztonságát szolgálja, melynek elhelyezése és kialakítása az idevonatkozó előírásoknak és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel. 1980 és 1984 között mindössze egy gyalogosbaleset történt itt, így az útkereszteződés gyalogosak számára nem nevezhető veszélyesnek. — Az olvasójuk által említett, 1985-ben történt két balesetnek a közlekedésben résztvevők figyelmetlensége volt az oka. A forgalombiztonságban lényeges javulást csak a forgalomirányító fényjelző-készülék felszerelése jelentene, erre azonban csak több év múlva kerül sor. Meddig kell várni a rákötésre ? Müller Ádám paksi olvasónk írta, hogy villanykályhát vásároltak, amit a Gelka üzembe is helyezett. Kérték a rákötést a DÉDÁSZ-tól, amit írásban meg is kaptak. Több alkalommal már kint jártak, de a rákötés mindig elmaradt. Kérdezte, hogyha már egyszer megvan az engedély is, meddig kell még várniuk a rákötésre? Schmidt János, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatója válaszolt : — A rákapcsolás azért húzódott el eddig, mert a meglévő fogyasztói csatlakozónál a vezérlőszál nem volt kiépítve. A mérőszekrény pedig a hőtárolós kályha mérőjének fogadására kicsi volt, szabványt alan. — A vezérlőszál kiépítését a hőtárolós villamos készülékek központi vezérlése teszi szükségessé. (Ennek kiépítésével tudjuk biztosítani azt, hogy ezen készülékek az előírt időben üzemeljenek.) A vezérlőszál a légkábeles csatlakozó részét képezi, melynek kiépítési költsége a mérőhely kiépítésével a fogyasztót terheli. — Az igaz, hogy a csatlakozó vezeték az üzemeltetés érdekében a DÉDÁSZ kezelésében van, de mivel az fogyasztói érdeket képvisel, annak átépítési (bővítési vagy egyéb céllal) költségeit a fogyasztó tartozik fizetni. Kirendeltségünk segítő szándékát bizonyítja, hogy nem kérték az új mérőszekrény beépítését, hanem jelentős időráfordítással átalakították a mérőhelyet. Ml VÁLASZOLUNK Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 5/1985. (III, 14.) ÉVM számú rendeleté, amely szerint a vállalatnál — a jogszabályban meghatározott szervezetek kivételével — a különélési pótlék napi összegét — családfenntartó dolgozónak 15—20 Ft, nem családfenntartó dolgozónak 10—15 Ft között — a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) állapítja meg. A különélési pótlék az átlagkeresetbe nem számítható be és bérjellegű egyéb költségként kell elszámolni. A rendelet kihirdetése napján — 1985. III. 14-én — hatályba lépett, rendelkezéseit azonban a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) előírásai szerint 1985. január hó 1. napjától lehet alkalmazni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1985. (III. 14.) MÉM számú rendeleté a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló korábbi rendeletet módosítja, kimondja, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemet az e rendelet mellékletében meghatározott feltételek szerint kell kategóriába sorolni, a besorolási feltételek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól a besorolásra jogosult eltekinthet. A besorolásra, a kategória meghatározására egyébként az állami gazdaságban és a mezőgazdasági ágazatba tartozó leányvállalatnál az igazgató, a termelőszövetkezetben a közgyűlés (küldött- gyűlés), a gazdasági társulásban az igazgató tanács jogosult. A magasabb kategóriába sorolásnál az állami gazdaságnak a MEDOSZ megyei bizottsága, a termelőszövetkezetnek az illetékes területi szövetség véleményét be kell szereznie. Kimondja a jogszabály, hogy a munkáltató a magasabb vezető állású és magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók részére a tárgyévi nyereség vagy a tárgyévi bruttó jövedelem egy dolgozóra jutó összege után prémiumot állapíthat meg, részletesen előírja ezek kiszámításának módját, előírva azt is, hogy a prémiumfeladatot — célfeladatok esetén a prémium mértékét a magasabb vezető állású dolgozóval a tárgyév március 31-ig írásban előre kell közölni, a prémiumfeladatok teljesítésének éves értékeléséről pedig az évzáró mérleg letétbe helyezését követően 60 napon belül kell gondoskodni. A rendelet kihirdetése napján — 1985. III. 14-én — lépett hatályba, rendelkezéseit azonban már 1985. január 1-től alkalmazni kell. Mindkét említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 12. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Két szép ház A múlt héten tudósítottunk arról, hogy átadták a Tolna megye szép háza 1984. pályázat nyerteseinek a díjat. Most bemutatjuk a nagykónyi, illetve a dombóvári házat. Rövid részlet a bíráló jegyzőkönyvből : „A 4-es sorszámú pályamű tervezője Szollár György, építtető Farkas Sándor. Az ötszobás -f- étkező-lakóteres kétszintes családi ház több- generációs együttélésre létesült, amelynek belső elrendezése, funkciója jó, átgondolt. A lakóterület aránya kedvező. Külön dicséretes az építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő kivitelezés minősége ...” „Az 5-ös pályamű tervező, építtetője Papp Zoltán. A földszintes lakás funkcionális kapcsolata jó. A lakóterület aránya és a kiegészítő helyiségek mérete megfelelő. A korszerű, gazdaságos építészet követelményeit színvonalasan elégíti ki ez a lakóház ...” —Pj.— Fotó: Gottvald Károly B» i ü Siüiiü iíl! A 4-es pályamű különös érdekessége, hogy a régi házrészt korszerűsítették, gazdasági célra használják A nagykónyi ház belső terében szép megoldás a lakórészeket összekötő folyosó
