Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
1985. április 25. NÉPÚJSÁG 3 ~ , km •, gy » -■ * ,,, ,i,n,, ,Lii,,w, ír gr ;il^g>iilP»Wl!g1|*>';^i^'l^lfj|lgwi|ir*« Előre az 1905„ évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! Tolnán tartotta ülését a MÉSZÖV elnöksége Tegnap a Tolnai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet klubhelyiségében tartotta kihelyezett, április havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének Elnöksége, dr. Kálmán Gyula elnökletével. Első napirendként jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az elmúlt havi elnökségi ülés óta tett főbb intézkedésekről, amit a vezető testület jóváhagyólag tudomásul vett. Fő napirendként megvitatta a tolmbi áfész 1984. évi munkájáról, 1985. évi feladatairól készített beszámolót, amelynek előterjesztője Horváth István volt, az áfész elnöke. Kétnapos tudományos konferencia kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadé- jnia „A szocialista vállalat” kutatási főiránya eddigi eredményeinek összegzésére a Budapest Kongresszusi Központban. A főirány keretei között 1970 óta folynak a gazdaságpolitika, vállalat- irányító tevékenységének megalapozását, a vállalati gazdálkodás aktuális problémáinak megoldását, illetve a szocialista vállalatok vállalatelméletének kimunkálását szolgáló kutatások. Több mint 400 intézeti, vállalati, főhatósági és az oktatás területén dolgozó kutató kapcsolódott be a munkába, és mintegy 700 elfogadott kutatási produktum született. A tanácskozást Csikós- Nagy Béla, a Magyar Köztársasági Társaság elnöke nyitotta meg. Részletesen szólt a vállalatkutatások aktuális feladatairól, s emlékeztetett rá, hogy a főirány keretéA 2632 tagot számláló áfész működési területe Tolnán kívül Mözsre, Fácánkertre, Bo- gyiszlóra és Faddra is kiterjed. A beszámoló részletesen szólt a tagsági kapcsolatok alakulásáról, a közművelődésben betöltött szerepéről. Működési területén — az áfész fenntartásával is — működik két olyan országosan is elismert együttes, mint a mözsi Bartók Béla női kar, és a bogyiszlói népi együttes. Az utóbbi országhatárokn túl is többször szerzett érdemeket és elismerést a magyar népművészetnek. A beszámoló és a vita is különös figyelmet fordított az ellátási feladatok értékelésére, hiszen Tolna kivéteben több fontos témában is születtek figyelemre méltó eredmények. Így például a második gazdasággal vagy az állami vállalatok vállalkozó típusú működésével kapcsolatos kutatások nyomán sok értékes állásfoglalásra, publikációra került sor. Az eszközáramoltatás, vagy a beruházási döntések szabályozásának kialakításában ugyancsak jelentős az eddig végzett feltáró-elemző munka. Számos olyan terület van azonban, amelynek átfogó megismerése még további kutatást igényel. Így például egyesi, az áruviszonyok meglétéből adódó — a szocializmus körülményei között is létező — gazdasági mechanizmusok pontosabb feltárása; is sok szempontból nem kellően megoldott. A piac szabályozó szerepének jobb érvényesítése; a nyereségérdekeltség hatékonyabb biztosítása; az értéktörvény megfelelő figyelembevétele, lével csaknem egészében az áfész látjia el árucikkeikkel a működési terület lakosságát, szövetkezeti tagságát. Az elnökség a beszámolót köszönettel elfogadta és felhívta a figyelmet a küldött- gyűlés által meghatározott üzletpolitika következetes végrehajtásába. A napirendeket követően az elnökség jóváhagyta a takarékszövetkezetek 1985. évi üzletpolitikai terveiről, a imérlegismertető közgyűléseik tapasztalatairól, a Dambó Pál Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet építési és fenntartási tevékenységéről, valamint az áfészek 1984. évi eredményfelosztásáról készített tájékoztatókat. valamint a vállalati szervezettséf» piacérzékenyebb kialakítása. E téren sokat tehet a vállalatkutatás. A jövőben például a szakembereknek az eddigieknél egyértelműbben szükséges feltárniuk, hogy a vállalatok miként reagálnak a központi gazdaságpolitikai intézkedésekre, mennyiben segítik és mennyiben gátolják azok megvalósulását — hangsúlyozta Csikós-Nagy Béla. A nyitóelőadás után a vállalatelméleti, a szervezetelemzési, a szervezeti, illetve a vállalati foglalkozáspolitikai kutatások időszerű kérdéseiről számoltak be a tématerületeken kutató, oktató szakemberek. Ezt követően szekcióülésekre került sor, amelyeken a többi között a népgazdasági és a vállalati tervezés, a vállalati innováció, a műszaki fejlesztés, valamint a vállalati gazdaság- irányítás aktuális kérdéseit vitatták meg a szakemberek. Tegnap, György napján kihajtották sok helyütt a jószágot a legelőre. Hiába volt hűvös, esős idő eddig, csak- csák kizöldellt a fű, a legelő. Ma, Márk napján a legjobb elvetni az uborkát, — ez már biztosan megered, tartják az öregék. A népi regula szerint, amelyet egy 1909-ben megjelent naptárban olvastam, a nyírfa ha megzö'ldeffik nem féltik azután a vetéseket a hidegtől. Ha a cseresznyefa Virágos, Virágos lészen a szőlő is. Tessék csak megfigyelni, hogy szól-e ma a fülemüle, mert ha hallgat, az változó tavaszt jelent, ha énekel, jó tavaszt hirdet. Jó jel, ha most, áprilisban dörög az ég, mert hasznos időre szá- | mfthatunlk. Akárhány nagyüzemben, kisgazdaságban jár az ember, mindenütt így kezdik a beszélgetést: „ha az időjárás nem szól közbe”. Sajnos, közbeszólt, tegrtap reggel ismét hideg, esős időre ébredtünk, a nedvesség feláztatta a talajt, így a legfontosabb szántóföldi munkákkal várni kéll néhány napot. A felázött talaj miatt idén mintegy három hetet késtek a tavaszi mezőgazdasági munkák. A lemaradást az üzemék többségében ezen a héten behozták volna, — ha nem kezd esni az eső. Az tény, hogy eddig Tolna megyében a tavaszi vetések összterülete 47 179 hektár, s a hét elejéig a terület 37,3 százalékán került a földbe a vetőmag. Elvetették teljes egészében a borsót, a tavaszi árpát, a zabot, a tavaszi lucematel'e- pítés területe 3321 hektár volt, s mintegy 622 hektáron vetették felül az évelő pillangósnövényt. Elültették a burgonyát, végeztek a cukorrépa-vetéssel, s jól hálád a napraforgó vetése is. A vegyszeres gyomirtást még nem fejezték be az üzemek, a terület csaknem 90 százalékán gyomirtóztak eddig. A megyében 10 437 hektáron vetnek kukoricát, az előirányzathoz képest a terület közel 15 százalékán került földbe a vetőmag. A szántóföldi zöldségterület csaknem felén elvetették a paprika, a gyökérzöldiségek magját. Báta félé igyekezve, az út jobb oldalán a három éve te- Hepített Oportó szőlőben nyüzsögnek az asszonydk, kötözik a szőlő törzsét a karókhoz, a szőlő karját pedig a dróthuzalokhoz. Palotabo- zsokról hozza őket naponta a hátai November 7. téesz autóbusza, s jönnek is szívesen, hisz jól keresnek. Most, elsősorban a vesszőt kötik le, hisz gyorsan fakad a rügy, a törzs várhat még néhány napot. A szövetkezet központjában Fülöp László tájékoztat a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról. Mint megtudtuk, az örökös gondot okozó bélvíz illetve rétegvíz 250 hektáron lepte el a földet. Éppen ezért a lucernavetés ailá a talajelőkészítést nem tudták időben elvégezni: a 158 hektáros területből csupán 4 hektáron nem volt víz. A búzát 100 héktáron borította a víz, de ebben a kultúrában nem keletkezett különösebb kár, hisz a víz egy hete elszivárgott, illetőleg a jól karbantartott csatornában vezétték el. A tavaszi munkák itt is, mint másutt, késve kezdődtek. Egy hónapja kezdték a munkákat a talajólőkészítés- sel. A napraforgót elvetették 405 hektáron, s végezték itt is, és a lucernánál is a vegyszeres gyomirtással. A szokásoktól eltérően a szövetkezetben a szépen fejlett, jobb búzát nem gyomirtóztak, viszont ott, ahol napraforgó volt az élővetemény, s 5 kilométernél távolabb esett a szőlő, földi gépekkel és repülővel szórták a vegyszert. Az őszi búza jó képet mutat, annak ellenére, hogy a tőállomány gyérebb, mint az elmúlt években volt. A 670 hektár kukoricából 150 hektáron hétfő délutánig elvetettek. A kukorioavetéssel előreláthatólag május elejére végeznek. A gyümölcsös teljes virágjában áll, tárcsázzák a talajt a kajszi- és őszibarackfák alatt. Szőlőben, gyümölcsösben egyaránt jelentős a fagykár, de nem olyan mértékű, hogy veszélyeztetné a tervezett termést. Sajnos, fogyóban van az állatok téli takarmánya, a zöld lucernát is később lehet vágni. Kiosztották a téesztagok között a konyhakerteket, ez a terület 22 hektárt tesz ki. A burgonyát már elültették, a sárgarépát, zöldséget elvetették, s Otthon nevelik most a palántának való paprikát, paradicsomot, és káposztaféléket. Hőgyészen, az állami gazdaságban is igyekeztek a száraz, napsütéses időt kihasználni. Minthogy kellőképpen felmelegedett a talaj, a ku- koricavetés jelenti itt is a legfőbb munkát. A kukorica- terület 3200 hektár. Most az árükükorica vetésénél tartanak, s a kerületekben 650— 700 hektáron került földbe a hét közepéig a mag. Sajnos, közbejött a szerdai eső, de ha a héten ütemesen tudnak még dolgozni, a tavalyihoz hasortló nagyságú kukorica- területtel végeznek. A talajelőkészítést Fiat, John-Deer, Zetor és MTZ erőgépékkel végzik, ásóboronát, és kultivátort kapcsolnak utánuk. Most, hét közepén 17 vetőgép dolgozott egyszerre a gazdaságban, a hét végén pedig újabb két vetőgépet állítanak munkába. Szépen sorol a mustár, 309 hektáron kel a cukorrépa, s földben a napraforgó magja is. Ha az üzemek elvetették a kukoricát, végeztek minden tavaszi munkával. Ezek után semmi más sem kell, csak szép, derült, napsütéses idő. dvm Új ABC-áruház Gyönkön Elkészült Gyönk központjában a tamási Köp—Ka ÁFÉSZ új ABC-áruháza. Régi igénye volt a szövetkezet gyönki tagságának és az egész lakosságnak, hogy javítsa a kereskedelmi ellátást az áfész. Az új kisáruházhoz — melyben élelmiszereket, háztartási és vegyiárukat, zöldséget, gyümölcsöt árusítanak —, a megszüntetett két boltnál jóval nagyobb területen, több mint egymillió forint részjegy jegyzésével járult hozzá a tagság. A Hegyhát ABC-áruház megnyitására hétfőn kerül sor. SZOBOSZLAI JENŐ „A szocialista vállalat” Tudományos konferencia a kongresszusi közpnntban
