Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. április 25. Éljen május 9., a fasizmus feletti győzelem / Egy választókerületben befejeződött a jelölés (Folytatás az 1. oldalról.) állóhely jutott. Bogyiszlóról húsz tagú küldöttség vett részt a jelölőgyűlésen. Részt vett a gyűlésen Váradi László, a megyei pártbizottság titkára és Varjas János, a megyei nópfrontbizottság titkára. Dr. Ulmer Jenő állatorvos, a nagyközségi népfrontbizott- ság elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd átadta a szót Szabó Gézának, a szekszárdi városi pártbizottság első titkárának, aki előadása végén tett a megyei népfrontbizottság megbízásából javaslatot Gál László és Kosár István jelölésére. Elmondta, hogy kedden, a bá- taszéki jelölőgyűlésen Károlyi Károlynét is jelölték, aki jelen van, és bejelentést szándékozik tenni. — Nagy meglepetés ért engem tegnap, amikor nevem, személyem szóba került a jelölőgyűlésen — mondta. — Megtiszteltetésnek érzem a bizalmat. Ám azóta végiggondoltam a dolgot, és úgy érzem, hogy nem fogadhatom el ezt a megbízatást. Ezerki- lencszáz hetven óta titkára vagyok a pedagógus párt- szervezetnek, hetvenöt óta pedig a megyei pártbizottság nak. Szakmai munkám mellett mindkét tisztségnek eleget tenni nem könnyű, nem kis megterheléssel jár. Megválni pedig ezektől nem szeretnék. Üjabb közéleti funkciót már nem tudnék a többinek sérelme nélkül vállalni. A jelölőgyűlés résztvevői a bejelentést megértőén tudomásul vették. Ezután több felszólaló támogatta a jelöltekre tett javaslatot, szólt üzeme, munkahelye eredményeiről, gondjairól, majd mind a jelenlévő 364 választópolgár megszavazta, hogy ők legyenek a jelöltek. Az elnöklő dr. Ulmer Jenő bejelentette, hogy mindketten megkapták a két jelölőgyűlésen részt vevő választó- polgárok szavazatainak legalább egyharmadát, ők indulhatnak a Hazafias Népfront jelöltjeiként a június 8-i választáson. Ezután Gál László és Kosár István kért szót, röviden beszéltek életpályájukról, eddigi közéleti tevékenységükről, a jövőre vonatkozó elképzeléseikről. Bejelentették, hogy a Hazafias Népfront programja alapján kívánnak tevékenykedni. Kölcsönösen biztosították egymást — és a választópolgárokat is, hogy eme ígéretük akkor is érvényes marad, ha a választópolgárok többsége jelölttársukat tiszteli meg bizalmával. J. J. Honecker találkozója II. János Pállal Az NDK és Olaszország kormánya 10 évre szóló hosz- szú távú egyezményt kötött a gazdaságii, ipari és műszaki együttműködésről. Az egyezményt Rómában az NDK részéről Gerhard Beil külkereskedelmi államtitkár, a minisztertanács tagja, olasz részről Nicola Capria külkereskedelmi miniszter írta alá. Az aláíráson jelen volt Erich Honecker, Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, illetve vendéglátója, Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Szerdán, római látogatásának második napján a Vatikánban találkozott II. János Pál pápával. Honecker fél órát töltött a pápa társaságában. London-Moszkva Diplomaták kiutasítása A Szovjetunió külügyminisztériumába hívatták Nagy- Britannia moszkvai nagykövetét és tiltakozást nyújtottak át neki amiatt, hogy a brit hatóságok néhány Nagy- Britanniában dolgozó szovjet diplomatát megalapozatlan módon ,,meg nem engedett tevékenységgel” vádoltak, s közölték velük, hogy a legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az országot. A szovjet külügyminisztérium szerint ez a semmivel sem indokolható lépés nyíltan politikai jellegű és ellentmond a brit fél azon kijelentéseinek, hogy elő akarja mozdítani a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai további fejlődését. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata szerint a brit fél figyelmét már több ízben felhívták arra, hogy Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségének néhány munkatársa nem tartja tiszteletben a Szovjetunióban lévő külföldi képviselők viselkedésére vonatkozó szabályokat és státusával összeegyez- hetetlen tevékenységet folytat. Ezért a brit nagykövetség néhány munkatársával közölték, hogy el kell hagyniuk a Szovjetuniót. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter kedden este, a londoni főpolgármesternek a diplomáciai misszióvezetők tiszteletére adott vacsoráján hangot adott kormánya „szilárd és meg nem ingó eltökéltségének” hogy jó kapcsolatokra, kölcsönös bizalomra és biztonságra törekedjék a Szovjetunióval és Kelet-Eu- rópa más országaival. PANORAMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására április 23—24. között látogatást tett hazánkban Hugo Fazio, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagja, akit fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. MOSZKVA Ortega elnök vezetésével nicaraguai küldöttség érkezik a napokban a Szovjetunióba. VIENTIANE Kaysone Bhamvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, kormányfő kedden fogadta Isidoro Mal- mierca kubai külügyminisztert, aki küldöttség élén tartózkodik Laoszban. KABUL Megkezdte ülését a Lója Dzsirga, az afgán Nagy Nemzetgyűlés. A tanácskozást Ba’brak Karmai, az Aganisz- táni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke nyitotta meg, és azon Afganisztán minden tartományát és nemzetiségét képviselve, kétezer küldött vesz részt. BANDUNG Suharto indonéz elnök megnyitotta a bandungi értekezlet 30. évfordulója alkalmából összehívott konferenciát, amelyen több mint 80 ország képviselői vesznek részt. Mai kommentárunk Kínos szavazás Nem csatavesztés ugyan, de mindenképpen érzékeny tekintélyveszteség — a legtöbb megfigyelő így értékelte a washingtoni törvényhozásban a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtandó segély ügyében tartott szavazás kimenetelét. Az amerikai képviselőház — a szenátusban végül elért néhány fős többséggel ellentétben — jelentős arányban visszautasította a Reagan- kormány tervezetét, amely 14 millió dolláros támogatásban részesítette volna a sandinista rendszer ellen küzdő kontrákat. A képviselőházbeli eutasítás annál kínosabb, mivel az elmúlt napokban maga az elnök is mindent megtett az ingadozó honatyák megnyeréséért. Reagan attól sem riadt vissza, hogy felszólalásaiban a lehető legkeményebb hangnemet üsse meg. ,(A szovjet terjeszkedés Nicaraguán át az amerikai biztonság szívét érinti. A nicaraguai—kubai—szovjet tervek a törékeny középamerikai demokrácia lerombolására irányulnak. A sza- szabdágharcosok — értsd: a kontrák — megsegítése erkölcsileg helyes, és közvetlenül összefügg az Egyesült Államok biztonságával” — jelentette ki különböző fórumokon az elmúlt hetekben Reagan. Ám a kongresz- szus ellenállása túl erősnek bizonyult, s azt sem érdektelen megvizsgálni, hogy miért. Azt ugyanis illuzó lenne feltételezni, hogy a washingtoni képviselők a baloldali managuai kormányzat védelmében adták volna le a voksukat az elnök által olyannyira szorgalmazott indítvány ellen. Arról sincs szó természetesen, hogy az összeg nagysága jelentett volna ellenérvet, hisz a CIA költségvetésében egy 14 millió dolláros tétel elenyésző. Inkább az a félelem látszott érvényesülni, hogy a kontrák támogatása egy később veszélyesen kibővülő, megállíthatatlan folyamatba torkollik, amelynek végén az USA végzetesen belekeveredhet a közép-amerikai válság útvesztőibe. Nem véletlenül emlegették egyes felszólalók a „Ton- kini-öböl felhatalmazást”, amivel Johnson elnök annak idején egy hasonló, általánosságban mozgó törvényhozási engedélyt használt fel a vietnami háború végzetesnek bizonyult kiterjesztésére. Márpedig az egykori délkelet-ázsiai krízis felidézése még napjainkban is hatásos. Szegő Gábor GYORSLISTA az 1985. április 23-án megtartott Extra lottó jutalomsorsolásról, melyen az Extra lottószelvények és az április havi EL szelvények vettek részt. A nyereményjegy- zékiben az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (.2000 Ft) B faház vásárlási utalvány (200 000 Ft) C Polski Fiat 126 tip. személy- gépkocsira szóló utalvány D szerencseutalvány (40 000 tF) E vásárlási utalvány (10 000 Ft) F vásárlási utalvány (9000 Ft) G vásárlási utalvány (7000 Ft) H vásárlási utalvány (5000 Ft) 1 vásárlási utalvány (4000 Ft) J vásárlási utalvány (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. május 16-ig kell a totó-lottóki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 779 185 J 2 817 366 H 2 855 457 E 2 881 001 J 2 906 455 H 2 931 909 E 2 970 090 J 2 982 817 J 76 010 343 J 76 023 070 J 76 035 797 J 76 048 524 J 76 061 251 G 76 07 3 978 J 76 086 705 J 76 099 432 J 76 137 613 J 76 175 794 J 76 213 975 J 76 264 883 I 76 303 064 J 76 341 245 G 76 379 426 J 76 417 607 J 76 455 788 H 76 506 696 D 76 557 604 E 76 112 159 J 76 150 340 J 76 188 521 J 76 226 702 1 76 277 6110 E 76 315 791 J 76 3 53 972 J 76 392 1 53 J 76 430 334 E 76 481 242 J 76 532 150 G 76 570 331 I 76 124 886 J 76 163 067 J 76 201 248 J 76 252 156 J 76 290 337 F 76 328 518 H 76 366 699 J 76 404 880 J 76 443 061 G 76 493 969 J 76 544 877 E 76 583 058 J 76 5953785 J 82 233 846 H 82 259 300 E 82 284 754 G 82 297 481 J 82 310 208 F 82 322 935 H 82 335 662 G Szervezet a békéért (I.) Kik osztották meg Európát? Az 1955. május 14-én alakult Varsói Szerződés históriája nem ezen a napon kezdődik. Sokkal messzebbre nyúlik vissza, mindenekelőtt azért, mert a Varsói Szerződés megalakítása nem kezdeményező, hanem válaszlépés volt — felelet a NATO megalakítására. Azt már régóta tudjuk, miért vált a szövetséges hatalmak vezetői potsdami értekezletének idejére a nyugati hatalmak magatartása sokkal elutasítóbbá a Szovjetunióval szemben, mint amilyen a korábbi, jaltai értekezlet idején volt. Nemcsak 'azért, mert az Egyesült Államokat Roosevelt helyett, aki az együttműködés híve vOlt, immár Truman elnök képviselte. Hanem elsősorban azért, mert a potsdami értekezlet ideje alatt Truman rejtjeles táviratot kapott, amely az első amerikai atom- kísérlet sikeres végrehajtásáról számolt be. A következő időszakra az atomfegyver lett a fő eszköze a szovjetellenes, a fiatal népi demokráciák visszaszorítására törekvő amerikai politikának. De nemcsak az atombomba. Churchill, egykori brit miniszterelnök nyolcvanadik születésnapján valahogy beszédes hangulatba került, és valami olyat mondott el nyilvánosság előtt, ami eddig ismeretlen volt. „Már a háború befejezése előtt, mialatt a német katonák százezerszámra kapituláltak, táviratot küldtem Montgomery tábornoknak. és utasítottam, gondoskodjon róla, hogy a németektől zsákmányolt fegyvereket gyűjtsék össze, hogy azok minden további nélkül kiadhatók legyenek a német hadifoglyoknak, akikkel majd együtt kell működnünk a szovjet előnyomulás megállítására.” A Churchill-nyilatkozat botrányt kavart, és az ezt követő sajtóvizsgállatok, nyomozások sokoldalúan bizo- nyítoták azt, amit az egykori brit kormányfő kifecsegett. A Spiegel című hetilap a kutatásokat, amelyékben Arthur L. Smith történész vitt vezető szerepet, így ősz. szegezte: „Brit égisz alatt az egykori hitleri Wermacht még hónapokig, 1946-ban is, tovább létezett. Hárommillió német katonáról volt szó, a/kiknek egy része könnyűfegyverekkel is rendelkezett, s akiket régi tábornokaik vezettek; akiket az angol ellenőrök (értsd: a fegyverszünet végrehajtását ellenőrző katonai személyék) a szovjet szövetségessel való fegyveres összecsapásra tartottak készenlétben. Ez a történész Smith számára annak bizonyítéka hogy Churchill szilárdan eltökélte, a Szovjetunió elleni harcban biztosítja a németek támogatását, tekintet nélkül arra, hogy nácik-e ezek a németek, vagy sem.” Végül is csak a határozott szovjet tiltakozás kényszerítette ki annak a német „szellemhadseregnek” a feloszlatását, amelynek története sok szállal kötődik a második világháborút követő drámai eseményekhez, s azok egyik legfontosabb mozzanatához: azoknak az imperialista terveknek végrehajtásához, amelyeknek célja az európai erőviszonyok erőszakos megváltoztatása, a határok újra- rajzolása volt. A német katonai kontingens titkos fegy- verbentartása mögött az az elképzelés állt, hogy a háborút a Szovjetunió ellen haladéktalanul, vagy igen rövid időn belül kirobbantják. Ez a terv még nem vallott kudarcot, amikor a második varat is tűzbe tették. Elkezdődött egy alternatív elképzelés kidolgozása: olyan agresszív katonai-politikai tömb kialakítása, amely — ha nem rögtön, akkor a közeljövőben — hadat visélhet a Szovjetunió, a szocializmus útjára lépő országok, s a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. A dolog lényegénél fogva ezt a második tervet már nem lehetett titokban tartani. Az imperialista blokkpolitika ideológiai megalapozását Winston Churchill végezte él. 1946. március 5-i beszédében az Egyesült Államok Missouri államának fultonl egyetemén megfújta a hidegháború harsonáját: kereszteshadjáratot hirdetett a szocializmus ellen, és meghirdette az angdl—amerikai világuralom programját, mint mondotta, „nemcsak a mi időnkre, hanem a következő évszázadokra is”. 1948 márciusában tehát nem egészen három évvel a fasizmus felett aratott győzelem után, jött létre Anglia kezdeményezésére a nyugateurópai országok első katonai tömörülése a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői Brüsszelben állapodták meg katonai szövetségük megteremtésében. Igaz, formálisan ennek a szövetségnek a megteremtését még azzal próbálták indokolni, hogy a német agresszió ellen irányúikat. .. Valójában ez az érvelés csak a közvélemény megtévesztésére szolgált. A létrehozott blokk igazi célját a szovjet kormány így jellemezte: „Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy Németország nyugati felét az eljövendő agresszió stratégiai bázisává építik ki.” A brüsszeli paktum vezető ereje Anglia volt, s ezzél is igyekezett az amerikai vezető szerepet némileg korlátozni. Ennek ellenére az amerikai politikusok (például Truman elnök) támogatták. Ugyanakkor az Egyesült Államok megteremtette a formális feltételeket ahhoz, hogy alkalomadtán csatlakozzék a brüsszeli paktumhoz, vagy saját égisze alatt egy másik katonai esoDortosulást hozzon létre. 1948. július 6-án Washingtonban tárgyalások indultak meg az USA, Kanada és a brüsszeli paktumhoz tartozó országok képviselői között. Ezeken megteremtették az új, szélesebb körű katonai csoportosulás alapjait. A tárgyalások szeptember 9-én értek véget. A kiadott A NATO-tanács 1919. december 12-i ülése, amelyen elfogadták a nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét. közös közlemény kollektív katonai szerződés megkötését ajánlotta a tagállamok kormányainak. Október végén a brüsszeli paktum tanácsa határozatot tett közzé, amelyben teljesen magáévá tette az észak-atlanti védelmi szerződés megkötésére irányuló javaslatot. 1949. március 15-én hivatalosan meghívták azokat az országokat, amelyek 1948. decemberében nem vettek részt a szerződés szövegének kidolgozásában. Március 18-án nyilvánosságra hozták a szerződés tervezetét. A következő hónapban pedig — április 4-én — az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Nagy- Britannia, Norvégia, Olaszország és Portugália képviselői Washingtonban aláírták az Észak-atlanti Szerződést. Ezzel megteremtették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. A NATO-szerződés szövege azzal kezdődik, hogy a résztvevők „kifejezik hitüket az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaiban és elveiben". Valójában az ENSZ-re való ismételt hivatkozások sem tudták elfedni az objektív elemzés elől azt a tényt, hogy a katonai szervezet létrehozása ellentétben állít az ENSZ alapokmányával, s megkérdőjelezte a világszervezet tevékenységének alapját is, nevezetesen azt, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egységesen kell fellépniük. VAJDA PETER (Következik: 2. A Varsói Szerződés — válaszlépés.)
