Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-23 / 94. szám
1985. április 23. NÉPÚJSÁG 3 Éljen pártunk és népünk egysége! Futótűzként hódít — külföldön Tavaszi munkák Miért hasznos az értékelemzés? Ha egy forint befektetés négy forint hasznot hoz, az bombaüzlet. Mivel az érték- elemzés többnyire ilyen arányban hoz hasznot, a nyugati országok sajtója gazdasági bombának nevezi. Az eljárás futótűzként terjedt, el a fejlett ipari államokban. Eljutott hazánkba is, nálunk azonban csak kocogósan hódít. Az értékelemzés 'lényege: egy szakértőből álló csoport egy adott termék vagy eljárás funkcióit összeveti a költségekkel, az utóbbi csökkentésének céljával. A Csomagolóanyagok Gyárában feltűnt, hogy két termékük — az élelmiszerek vákuumos csomagolására kifejlesztett Vákuufol és az egyszer használatos orvosi eszközök csomagolására szolgáló Medifol — fedezete túlontúl elmarad az átlagostól (Fedezet: a közvetlen költségekkel csökkentett árbevétel.) Magyarán: előállításuk nagyon sokba kerül. Valóban bombaüzlet Az értékelemző csoport lépésről lépésre elemezte az előállítás folyamatát, s napnál világosabban kitűnt, hogy a szóban forgó fóliák előállítása közben hol nőnek indokolatlanul a költségek, melyek a pazarló 'láncszemek a gyártósorokon. A gyárigazgató tájékoztatása szerint világossá vált az is, hogy a minőségellenőrzés nyersen szólva csapnivaló. — Félreértés ne essék, nem a meósok lelkiismeretlenek, hanem a minőségellenőrzés szervezete rossz. A gyártás közbeni hiba rendre későn derül ki. Természetesen átszervezték a meót, ma már a hibát szinte a keletkezésével egy- időben észreveszik. Az érték- elemzésnek köszönhetően a 2 millió forintnál kevesebb befektetés 10 milliónál több megtakarítást eredményezett a gyárban. A Taurus Gumiipari Vállalatnál többek között a gumiabroncsbelsőt vették szemügyre az értékelemzés módszerével. A gumiabroncsók gyártásának színvonala ugyanis kiváló volt, a hozzájuk szükséges belsőké azonban nem. Ma már természetesen az. Az eredmény pénzben számolva: 5 millió forint eevszeri befektetés, éven, te 22 millió forint megtakarítás a tömlőgyártásban. A Magyar Posta az idén tovább javítja a televíziós műsorok vételének minőségét: összesen 25 millió forintot fordít az adóhálózat bővítésére. Jelenleg huszonegy nagy teljesítményű gerincadó szolgál a műsorok továbbítására, ebből tizenkettő az első, kilenc pedig a második programot sugározza. A nagy adók által be nem sugárzott területek tv-műsorral való ellátását az úgynevezett átjátszóadók biztosítják, ezekből ötvenkettő az egyes, huszonnyolc pedig a kettes műsort továbbítja. Ez azt jelenti, hogy az ország területének 93, illetve 78 százalékán lehet kifogástalan minőségben élvezni a televízió egyes, illetve kettes adását. A terv az, hogy az ország teljes területén lehetővé tegyék ezt. Az idén nem épül új gerincadó az egyes műsor szórására, de megkezdték az előkészületeket a Nyugat- Dunántúlon lévő hegyhátsáli adó felállítására, az építkezés a jövő évben kezdődik. Ezzel teljessé válik majd a hazai egyes műsort továbbító gerincadó-hálózat, a nemzetközi egyezmények nem adnak módot további adók építéséA Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárúgyár a technológiai energiafelhasználásnak, a balatonfűzfői Nitroké- miai Ipartelepek a kisméretű fénycső lámpatest előállításának, a Borsodi Vegyi Kombiinát a pvc-ablakprofilok gyártástechnológiájának, a Lábatlan! Papírgyár a Crep- to egészségügyi papír elkészí- tésének folyamatát elemezte, a módszernek köszönhetően az előzőekhez hasonló sikerrel. A könnyűipar 1982-ben több mint 170 millió forintot fordított a módszer alkalmazására, ennyi pénzen több mint 250 terméket és eljárást elemeztek. A jórészt szellemi befektetés kimutatható haszna: 700 millió forint. Valóban bombaüzlet. Kötöttségre panaszkodnak Kérdés, a nyilvánvaló előnyök ellenére miért nem hódít az értékelemzés nálunk is rohamosan? Az értékelemzés iránti fenntartásokat az ipari vezetők közül sokan azzal magyarázzák, hogy az nem felel meg a magyar mentalitásnak. A szemléletesség kedvéért vegyünk példát a futball világából. A legendás magyar aranycsapat mérkőzéseit elemezve, neves edzők megfogalmazták a logarléccel — újabban számítógéppel — eltervezett játékstílust. Ebben nincsenek kötött posztok, ámde kötött játékvonalak vannak, azok centiméterre és másodpercre kiszámítottak. Egy-egy támadás előre begyakorolt terv szerint történik. (Ha mondjuk a jobbhátvéd indít, a balszélső már rohan is az ellenfél kapuja felé. s ott is pontosan a 11-ésre, mert tudja, hogy 30 másodperc múlva jobbszélről oda érkezik a labda.) Ehhez azonban — mivel fél csapatra való virtuózzal a hajdani magyarok óta senki nem számolhat — elképesztő erőnlét és vasfegyelem szükséges. A mieink általában képtelenek alkalmazkodni ehhez a stílushoz. Az ilyen erős kötöttségeket nem viselik el, a pályán játszani is szeretnek, és nemcsak robotolni. Visszatérve témánkhoz, az értékelemzésnek az a módszere került hozzánk, amely centiméterre és másodpercre kiszámított, nem ad mozgásre. Ahol gyenge a vételi lehetőség, ott kis teljesítményű átjászóadókat telepítenek; az idén egyebek között Debrecenben, Battonyán, Komáromban és Bakonyszentlász- lón helyeznek üzembe az egyes műsor továbbítására összesen tíz átjátszóadót. Az elkövetkező öt évben további 15—20 kisebb adó építésére nyújtanak lehetőséget a pénzügyi keretek, a teljes ellátottsághoz azonban még újabb negyvenre lenne szükség. A kettes műsor vételét az brszág DK-i részében jelentősen javítja majd a májusban átadandó 10 kW-os gerincadó Komádiban. Ezzel tízre bővül a kettes műsor nagy adóinak száma, az ország teljes besugárzásához azonban még további kilencre van szükség. Ezek közül a következő ötéves tervidőszakban ötöt megépítenek, három régebbi adónak pedig növelik a teljesítményét. A földrajzi elhelyezkedés miatti „árnyékos” helyeken sorrra telepítik a kettes műsor szórására szolgáló átjátszókat, az idén hét ilyen adóberendezést helyeznek üzembe, Egyebek között Budapesten, Komáromban és Telkibányán. teret az egyénnek. A legtöbb ember ózkodik ettől nálunk. Ha vállalja is, egy 'idő után nem az eredmény elérésére vágyik, hanem arra, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Ügy két éve a Produktorg Szervezési Vállalat, az Ipari Minisztérium támogatásával az értékelemzés szabadabb formáját gyakorló amerikai— angol Maynard Ltd-vel keresett és talált kapcsolatot. A Maynard-eljárás lényege: a feladat elvégzéséhez elenged- hetelen teendőket pontosan elő kell írni, azon belül viszont tág tere nyílik a fantáziadús alkotásnak. A legolcsóbb módszer Az értékelemzés hasznára a felső irányító szervék felfigyeltek, támogatják azt. Jellemzőül: az Ipari Minisztérium a már említett segítségen túl, tavaly a közismert devizaszűke ellenére 20 ezer dollárt bocsátott a Produk- torg rendelkezésére, hogy azon a vállalat az igazgatási költségek csökkentését ígérő értékélemzői tudást és tapasztalatot vásároljon. A vállalati termelés költsége — a közérthetőség kedvéért leegyszerűsítve — három részből tevődik össze: a vásárolt anyagok és alkatrészék árából. az új termék előállításához szükséges murtka értékéből, és az adókkal nyereséggel együtt számolt vállalati rezsiből. Ez utóbbi köztudottan tekintélyes teher a gazdálkodásban. Az érték- elemzés annak csökkentését is eredményezheti, mégpedig beruházások nélkül. Az értékelemzés megismerése óta eltelt egy év csak a bemutatkozására volt elegendő. Kérdés, a módszerek szabadabb formája gyorsabban hódít-e a közeljövőben, mint eddig a kötött változat? Válaszként annyi mondható: a sikernek az az első és legfontosabb feltétele, hogy a gazdálkodó egységek érdekében álljon a költségek csökkentése. Más oldalról nézve: minél inkább szigorodnak a gazdálkodás feltételei, minél inkább kemény lesz a még ma is jobbára puha költség-forint, annál inkább hódít Magyarországon is az értékelemzés, mint a költségek csökkentésének legolcsóbb módszere. MÓNUS MIKLÓS Vetőmag-turmix A Szekszárdi KSZE Gazdasági Társaság szolgálati szabadalma alapján a szokásosnál nagyobb termést Ígérő búzavetőmag-keveréket készítettek a mezőfalvi mezőgazdasági kombinát vetőmag üzemében. Az új vetőmag-turmixban egy időben érő, különböző fajtatulajdonságú, a tápanyagfelvétel ritmusában is más-más, ezért egymást jól tűrő, különböző szármagasságú búzafajtákat elegyítenek. Az így vetett mag tőszáma növelhető, a kalászok egymás fölött két- három szint magasságban zavartalanul fejlődhetnek, szélesebb a természóna, és ezáltal az egyfajtájúaknál magasabb átlagtermés érhető el. A kombinát tavaly 800 tonna ilyen vetőmag-keveréket bocsátott a termelők rendelkezésére; Fejér megye harminckét gazdasága vállalkozott rá, hogy kisebb-nagyobb táblán kipróbálja az új módszert. A kombinát saját nagytábláján öt-tíz százalékos terméstöbbletet értek el a vetőmagkeverékkel, de számos gazdaságban kisparcellán 20—30 százalékkal több termést takarítottak be. A mezőfalvi vetőmagüzem az idén harmadával többet kínál az új vetőmag-turmixból. Bővülő tv-adóhálózat Vetik a napraforgót $ a kukoricát, elvetették a kendert A szőlőben a becsültnél kisebb a fagykár Az elmúlt hét időjárása kedvezett a gabonaféléknek: az őszi gabonák élénk fejlődésnek indultak. Megkezdődött a második fejtrágyázás, és jó ütemben halad a vegyszeres gyomirtás. Megjelent a gabonalisztharmat, és betelepedték a kultúrákba vetés- féhérítő bogarak. A Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előrejelzési felhívást adott ki a nagyüzemeknek, a védekezés indokol tságá ról. A napraforgó-területek ve- tőágy-előkészítése megtörtént, folyamatosan halad a vetés, és követi a gyamirtási munka. A kukorica vetés előtti műtrágyázása, talajelőkészítése, sőt a vetése is megkezdődött. A hét közepén befejeződött a burgonya ültetése. Az évelő pillangósokban a mezei pocok szaporodása is megkezdődött, Ozorán és Alsótengelicen már meghaladta a veszélyességi létszámot, s több mint 70 hektáron kellett a Redentines védekezést elvégezni. A szőlő metszése a napokban befejeződik, a rügyvizs- gálatók alapján a fagykár itt is valamivél kisebb az előzetes becsléseknél, és fajtánként nagyon eltérő. Legjobban károsodtak a csemege- szőlők, a rizlingfélék és az oportó. A rügyvizsigálatok erős levélatba-fertőzést mutatnák, e károsító ellen is védekezési felhívást adott ki az állomás. Jelentős műtrágya- és növényvédőszer-hi- ányt jeleznek az üzemek. Több tonnás tétel hiányzik az Anelda plus, Alirox, Hun- gazin FW 440, Aktigon, Olit- ref, Acenít herbecidekből és Tnimet talajíertőtlenítő szerből, valamint 7000 tonna nitrogént várnak .az elkövetkező napokban a gazdaságok. A hazai rostipar legnagyobb rendszergazdája, a Szegedi Kendertermesztési Rendszer tavaly eredményes évet zárt. Ám, amint múlnak az éveik, egyre inkább előtérbe kerül az iparban a természetes rostanyag. Ezt főleg a kender és len adja hazai viszonyaink között. A külföld is egyre jobban várja tőlünk a finom szálkendert, míg a hazai igényeket is lalig-alig lehetett kielégíteni. Az iparhoz igazodóan a rendszer tangazdaságaiban növelte idén a termőterületet. Tavaly úgy ötezer hektárról takarították be a termést, biztosítva ezzel a feldolgozó rostüzem’ék, illetve fonodák és szövődök nyersanyagszükségletét. A termelési rendszer ötéves szerződést kötött tagjaival, ez idén jár le. Ennek értelmében kezdték az idei szezont is, hiszen a múlt héten földbe került a kender magja. Bölcskén 140 hektárt, Iga- Ion 90 hektárt, Mezőszilason 100 hektárt vetettek be a rostot adó növény magjával. Mivel a környező termelőszövetkezetek nem vállalkoztak e fontos ipari növény termesztésére, így távolabb lévő gazdaságokkal működik együtt a Dunaföldvárt is ellátó rendszer. Így Bácsalmáson 220, Tataházán pedig 100 hektáron vetették el a kendert. E két gazdaságból csak a következő év tavaszán hozzák Dunaföldvárra feldolgozni a kórót, addig ott kazalban tartják. A szövetkezetek a vetésig már jórészt be is fejezték a tavalyi termés felszállítását a földvári gyárba. A kutatók e növény tekintetében is keresik az ipar igényének legjobban megfelelő fajtát. Az a cél, hogy ne csak a rosthozam növekedjék, hanem gazdaságosabban lehessen termelni — a védekezéshez kevés költség kelljen, s a kender szinte természetes körülmények között adja meg a legjobb nyersanyagot. A legújabb kender a B8TC — ezt tavaly kisebb területen vetették, s idén már nagyüzemileg termesztik. A végső kísérletek még nem fejeződtek be — a végtermék a betakarítás után csak úgy jó két év múlva kerül a felhasználókhoz — de ia kezdeti eredményék biztatók: szép volt a növény, aratása köny- nyű, rostanyaga finomabb, mint az eddig vetett fajtáké. Idén hétezer holdon vetették el a kender magját, a várható termés fedezi az ország nyersanyagszükségletét. Sőt, exportra is jut. Tavaly, jórészt a dunaföldvári gyár kiváló termékét feldolgozva, a szegedi nagyvállalat pécsi üzeméből több, mint ezer tonna kenderárut küldtek- Jugoszláviába. Jó bevétel volt ez, s a piac idén is biztató. Ezért növelik a kender termesztését, teszik gazdaságosabbá a feldolgozást. Készül a földkódex A földkódex előkészítési munkáiban a földhivatalok — így a Tolna megyei Földhivatal is — részt vesznek. A MÉM a földhivatalok rendelkezésére bocsátotta a földkódex téziseit, amit a mezőgazdasági üzemd vezetők bevonásával, nyílt fórumon vitattak meg. A földkódex kiadásával a jelenlegi földigazgatási jogszabályok korszerűsödnek, lehetővé válik széle- séb körben az állami földtulajdonnak a szövetkezetek részére történő elidegenítése. A mezőgazdasági üzemek vezetői örömmel fogadták az állami földtulajdon szövetkezetre történő átruházásának 'lehetőségét, érzékeltették azokat az előnyöket, amelyekre a jövőben lehetőség nyílik — így például az eddig eredménytelen üzemek közötti földcserék helyett, az adásvétel jóval több eredménnyel kecsegtet. Élénk vitát váltott ki ia magánszemélyek által megszerezhető földterület mértéke, amely a kódextervezet szerint 3000 négyzetmétertől 3 hektárig terjedhet, attól függően, hogy milyen a föld minősége, és milyen jellegű településen fekszik. A tézisek szerint az országos jellegű üdülőterületeken, az összes városban és 2000-iig várossá fejleszthető nagyközségekben a föld minőségétől függetlenül 3000 négyzetméterben kell maximálni az egy személy által megszerezhető mezőgazdasági rendeltetésű föld nagyságát. A földkódex tézisei szerint a tartós földhasználat intézménye megmarad, mint a nagyüzemileg nem hasznosítható állami és szövetkezeti földek más módon — főleg magánszemélyek által — történő hasznosításának lehetősége. Ezzel kapcsolatban javaslatként hangzott el, hogy a szövetkezét is adhasson kívülállónak termelési célból földet tartós használatba, továbbá a termelési célú tartós földhasználat a tulajdonjoghoz hasonlóan legyen átruházható. A jelenlegi szabályozás szerint a földek művelési ágát a földhivatal határozza meg. A gazdaságos földhasznosítás érdekében a kódexben úgy lenne célszerű ezt a kérdést szabályozni, hogy a művelési ágat a föld használója határozza meg a földhivatalhoz történő bejelentési kötelezettség mellett.
