Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

1985. április 20. NÉPÚJSÁG 9 Éjszakai szanatórium A Kaukázuson túli szovjet szövetséges köztársaság, Grú­zia fővárosának, Tbiliszinek egyik festői külvárosában megkezdték egy szakszerve­zeti gyógyintézet építését. Az új létesítmény a Szovjetunió legnagyobb éjszaki szanató­riuma lesz, amelyben egyide­jűleg a város különböző üze­meinek 2400 dolgozója pi­henhet. Az új gyógyítókomp­lexumhoz hat, tízemeletes épülettömb tartozik a háló­termekkel, továbbá a gyó­gyítótömb, fedett sportcsar­nok, tornatermek, szabadtéri sportpályák, úszómedencék, filmszínház, könyvtár, étter­mek és áruházak. A körülmények itt ugyan­olyanok, mint a szokásos éj­szakai szanatóriumban. A műszak befejezése után a dolgozók autóbusszal érkez­nek ide, majd a gyógykeze­lés, a pihenés és az itt töl­tött éjszaka után visszatér­nek a gyárakba, és az üze­mekbe. így történik ez 24 na­pon keresztül. Az ilyen éj­szakai szanatóriumok előnye, hogy nagy gyógyító és meg­előző bázissal, a teljes értékű pihenéshez jobb feltételekkel rendelkezik. A 24 napos beutaló teljes ára átlagosan 120—140 ru­belba kerül. Ehhez a dolgo­zók támogatást kapnak a társadalombiztosítási alapból és az üzemek pénzeszközei­ből. Az ingyenes beutalókat mindenekelőtt a gyenge egészségi állapotú emberek­nek, a sokgyermekes anyák­nak juttatják. A dolgozók kí­vánságának figyelembevéte­lével, sok éjszakai szanató­rium fogad anyákat a gyer­mekeikkel együtt. Ezeknek a szanatóriumoknak a személy­zetét nevelőnőkkel és gyer­mekorvosokkal egészítették ki. A családi gyógyüdülők olyan népszerű hegyvidéki és tengeri üdülőövezetben ta­lálhatók Grúziában, mint Borzsomi, Cagveri, Sovi, Szu- rami, Ucera, Batumi, Kobu- letij, Mahindzsauri. Grúziá­ban összesen 69 szanatóriu­mot és üdülőt üzemeltetnek a szakszervezetek. Ezekben egyidejűleg 25 ezer ember üdül és talál gyógyulást. A munkások és alkalmazot­tak egészségének megőrzésé­hez nagy segítséget nyújta­nak a szakszervezeti munka- védelmi tudományos-kutató intézetek, a munkaegészség­ügyi és a szakmai betegsé­gekkel foglalkozó intézetek. Az egyik ilyen intézet Tbili­sziben épült fel. A gyakor­latban pedig a megbetegedé­sek arányszámának csökke­nése figyelhető meg, olyan „kedvezőtlen” ágazatokban, mint a gépgyártás és az érc- bányászati ipar. A gasztidai üdülő Grúziában Fogjunk amuri tigrist! Szovjet szakemberek mos­tanában egyre gyakrabban vetik fel, hogy újjá kellene éleszteni egy különleges, ve­szélytelennek egyáltalán nem nevezhető, de Szibériában valaha meglehetősen elter­jedt szakmát, a tigrisfogást. A Szovjetunió távol-keleti részén, az Amur mentén a hatalmas testű, fekete csí­kokkal mintázott meleg napsárga bundájú, gyönyörű amuri tigrisek a csaknem negyvenéves vadászati és a néhány éves fogási tilalom nyújtotta nyugalomban meglehetősen elszaporodtak. A vadon élő egyedek száma ma már jóval meghaladja a kétszázat, s a sűrűn lakott, gazdaságilag egyre erőtelje­sebben fejlődő szovjet Távol- Keletről mind gyakrabban érkeznek hírek kutyák, há­ziállatok, s az utóbbi időben sajnos emberek elleni tigris­támadásokról is. Több tekin­télyes zoológus is állítja, hogy a helyzet még veszélye­sebbé válásának megakadá­lyozására a tigrisfogás fel­élesztése a legjobb módszer. Valaha igen elterjedt szak­ma volt ez az orosz Távol- Keleten, ahol kialakult a csak erre a vidékre jellemző, a zord természettől meged- zett szibériai ember mentali­tását is jól megmutató Ar- szenyov, a híres orosz uta­zó, a Távol-Kelet felderítője írta az usszuri tajgában .1902—1906 között tett utazá­sa után: „... A parasztok között voltak olyanok is, aki élő tigrisek befogásá­val foglalkoztak. Nem hasz­náltak ehhez semmiféle há­lót, vagy csapdát. A tigrist puszta kézzel fogták el és megkötözték. Érthető, hogy a földműve­léssel foglalkozók számára gazdag megélhetést biztosí­tani nem tudó vidéken sokak által űzött foglalkozássá vált a tigrisfogás. Hagen- beck, a századelő leghíresebb európai állatkereskedője a húszas években 1 000 angol fontot adott egy kifejlett és 100 angol fontot az egy éves­nél fiatalabb amuri tigri­sért. A Kozin testvérek, a Trofimov, a Kalugin és a Reutov család férfitagjai — egész tigrisfogó dinasztiák — alakultak ki a Távol-Ke­leten. Igor Bogacsov élete során 36 tigrist ejtett fog­lyul puszta kézzel, s közü­lük az utolsót 73 éves korá­ban. A tigrisfogók négy-öt fős csapatokban indulnak neki a tajgának. Leggyakrabban a már csaknem teljesen kifej­lett, de anyjukkal még együtt lévő tigriskölykökre vadásznak. Sokszor több na­pos keresés után bukkannak csak rá az alomra, s ekkor elkezdődik az újabb napo­kon át tartó hajtás. A vadá­szok célja az, hogy folya­matosan elválasszák anyjuk­tól és sorban foglyul ejtsék a menekülés iramát kevésbé bíró tigrisfiakat. Ha a le­választás sikerült, akkor lépnek színre a vadászebek. A kutyák általában páni félelembe esnek a hatalmas macska láttán, s tigrisfogás­ra csupán egyetlen fajta, az erre a célra speciálisan ki­képzett kelet-szibériai laj- ka, az eszkimókutya egyik változata alkalmas. Miköz­ben két-három kutya sakk­ban tartja az üldözéstől megriadt, s hátát egy nagy kőnek, vagy vihar kidön­tötte fának vetve menedé­ket kereső tigrist, a vadá­szok szorosan egymás mel­lé állva, áthatolhatatlan fal­ként közelednek az állathoz. Mindegyikük pontosan tud­ja a dolgát, hibátlanul vég­zi az ezerszer begyakorolt mozdulatokat. Bármilyen hideg legyen is, a döntő pil­lanatban ledobnak magukról minden vastagabb ruhada­rabot, hogy semmi se aka­dályozza őket a mozgásban. Egyikük a védekező vad szájába nyomja pufajkáját., vastag vattakabátját, a töb­biek pedig a tigrisre vetik magukat. Ha a vadászok a legelterjedtebb, klasszikus tigrisfogó módszer gyakorlói, akkor villás végű vastag bottal nyomják a földhöz a vad fejét, s úgy kötözik meg lábait. Vannak azonban, akik még ezt a segédeszközt sem használják, s puszta kézzel tartják fogva az álla­tot. A hatvanas évek elején rohamosan csökkenni kez­dett azoknak a bátor embe­reknek a száma, akik e jól fizető, de életbiztosításnak nem nevezhető foglalkozást választják. Ma már csak né­hányon vannak az egykori tigrisfogók. Ahhoz mégis elegen, hogy újjá tudják éleszteni a lassan feledésbe merülő szakmát. Szükség lenne erre már csak azért is, hogy fel lehessen frissí­teni az állatkertek tigrisál­lományát. A világ állatkert­jeiben 1984. január 1-én 1220 amuri tigrist tartottak. Mivel ezek az állatok fogság­ban is jól szaporodnak, so­káig nem gondoltak az ál­lomány felfrissítésére, s így azt lassan az elkorcsosulás veszélye fenyegeti. Tigri­sük tehát van ugyan elég, de az állatkertek mégis na­gyon várnak a vadon fel­nőtt, genetikai frissítést ho­zó állatokra. S végül a legfrissebb hír: Vosztrecovo faluban, az usz- szuri tajgában április első napján megtartották az első tigrisfogó versenyt. A részt­vevők 182 kilós vaddisznó­tetem megmozdításában, cél­lövésben, nyomolvasásban, erdei sífutásban, s csupa olyan egyéb mesterségben mérték össze tudásukat, amely elengedhetetlen a jó tigrisfogó számára. Csupán a tigris hiányzott a verseny­ről, mivel a foglyul ejtésre kimondott tilalom még min­dig érvényben van. Ipari hulladékból-takarmány Az ipar növényi eredetű hulladékait sikerrel haszno­síthatnák takarmányként, ha nem volna bennük nagy mennyiségben 1-ignocellulóz, ami az állati szervezet szá­mára csaknem teljes egészé­ben emészthetetlen. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mikroorganizmu­sok biokémiájával és életta­nával foglalkozó - kutatóinté­zetében megvizsgálták, hogy a különféle gombatörzsek mi­ként hatnak a lignocellulózra. összesen 65 gombatörzzsel végeztek kísérleteket. Ezek közül mindössze nyolc bon­totta le a lignin egy részét legföljebb 23 százalékát, s néhány pedig a cellulózt: Ki­zárólag a Sporotrichum Pur- verulentum nevű gomba bon­totta le mind a cellulózt, mind a lignint. A gombák a fűrészporból 43—48 százalékkal több cel­lulózt bontanak le, mint a szalmából. A lignin lebontá­sában viszont nem volt kü­lönbség a két anyagnál. Le­bontás után a fűrészporban a kiindulási mennyiséghez képest a három-négyszeresé­re nőtt a fehérjetartalom, a szalmában viszont alig nőtt a fehérjeszint. A kutatók sze­rint a lignint és cellulózt le­bontó gombatörzsek tenyész- körülményeinek javításával tovább növelhető a két anyag átalakításának mértéke és a képződő fehérjék mennyisége. Ez az út talán elvezet oda, hogy a cellulóz és a lignin emészthetővé tételével a nö­vényi eredetű hulladékokból állati takarmányt lehessen készíteni. Nagyobb képé ességű röntgencsövek Nyolc eddig ismert típus legjobb tulajdonságait egye-, sítő röntgencsövet kísérletez­tek ki az NDK-ban a rudol- stadti gyár -mérnökei. Az új cső használatával le­hetővé vált a századmásod­percnyi, vagy még ennél is rövidebb expozíciós idők al­kalmazása. így a röntgenké­pen tisztábban, élesebben rajzolódnak ki az emberi szervek, például a szívkoszo­rúér, a tüdő, a gyomor- és bélszakasz kisebb elváltozá­sai is. Az új csövekkel működő gépeknél különösen nagy energiájú sugárzás történik. Az energiának azonban 99 százaléka hőenergia. Ezért a csövek készítéséhez a meleg­nek rendkívül ellenálló, spe­ciális wolframötvözetet hasz­nálnak. Ebből állítják elő a csövek anódtányérját, amely a korábbi álló anód helyé­be kerül. A tányér percen­ként 8500 fordulatos telje­sítménye hússzorosa az álló anódénak. Tajgai ajándéktárgyak Űjabb 12 tajgai faluban kezdték meg az Amur-vidéki őslakosság iparművészeti tár­gyainak készítését a XII. Vi­lágifjúsági Táláikozó alkal­mából. A külföldiek na­gyon szeretik a szarvasbőr­ből készült női csizmákat, -amelyeket népi motívumok­kal díszítenek. A különböző nemzetiségek népművészeté­nek motívumaival díszített ruhák, kesztyűk, táskák, a bőrből és szőrméből készült tárgyak több díjat és okleve­let nyertek a moszkvai Nép- gazdasági Kiállításon és kül­földi bemutatókon. Az iparművészeti tárgyak a múzeumokban őrzött és az otthoni gyűjteményekben ta­lálható modellek alapján ké­szültek. , A népművészeti hagyomá­nyokat, melyek nemzedékről nemzedékre szálltak, tovább folytaják a tajgai falvak ügyes kezű mesternői. Csak a készítés technikája válto­zott meg. Több részfolyama­tot már varrógépekkel, szőr- mefeldolgozó gépekkel végez­nek, amelyek szinte vala­mennyi falusi műhelyben megtalálhatók. Ez tette lehe­tővé, hogy a népszerű ter­mékek nagy szériában ké­szüljenek. Gyermekruhákat is vásár olhatnak a VIT vendégel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents