Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
1985. április 20. C tolna''! e ^püjság Jugoszlávia Zágráb az Universiadéra készül Mongólia sivatagi nemzeti parkja ötmillió hektárnyi területet foglal el. Változatos növény- és állatvilága gazdag kutatási lehetőséget biztosít a biológusoknak és az ökológusoknak. A különleges vidék évről évre egyre több turistát vonz a nemzeti parkba. Két év múlva, 1987. július 1. és 14. között Zágrábban rendezik meg a XIV. univer- siadét, a főiskolai sportolók nagy nemzetközi seregszemléjét. A 800 000 lakosú egyetemi városban régi hagyományai vannak a sportnak. Az itteni egyetemek, főiskolák 40 000 hallgatója közül sokan neves élsportolók is. Zágráb egyébként már eddig is több alkalommal volt rangos nemzetközi sportesemények színhelye, Itt a 60 ezer személyes Makszimir stadionban rendezték meg áz 1981-es Atlétikai EB-t. Egy évvel később, 1982-ben a város modern tornacsarnoka a tornász Világ Kupa helyszíne volt. Az Universiadéra 90 ország 5000 főiskolai sportolóját várják. A nyitó- és záróünnepséget a Makszimir stadionban rendezik meg. A kosárlabdázók 23 kisebb sportcsarnokban tarthatják edzéseiket, s ezek lesznek a selejtezők helyszínei is. A döntő mérkőzésekre a 12 000 nézőt befogadó kosárlabda-csarnokban kerül majd sor. A Mla- dost ifjúsági sportközpont ad otthont az úszó-, a vízilabda-, a röplabda-, a vívó-, és az evezősversenyeknek. Rendelkezésre áll majd 39 korszerű teniszpálya a Jarun sport- és üdülőközpont területén. Mindemellett felépítenek négy medencét az úszó-, a vízilabda- és a műugróverse- nyek céljára. Az események egymáshoz meglehetősen közel zajlanak majd. Például a Makszimir stadion és az evezősversenyek helyszíne közötti távolságot mindössze 30 perc alatt teszik meg a városi autóbuszok. Zágrábnak 12 első osztályú szállodája van, csaknem 4 400 ággyal A versenyekre érkező sportolók és kísérőik elhelyezése így megfelelő lesz. Tízéves a Góbi-rezervátum Bulgária A bolgárok szerint ma falun jobban lehet élni, mint városon. A második világháború előtt a városi ember négyszer többet keresett a parasztnál, most alig lehet különbséget észlelni; a mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme az utóbbi 25 évben ötszörösére nőtt. A bolgár falvakban ezer lakosra körülbelül 380 lakás jut, s ez már világviszonylatban sem rossz arány. A falusi lakásokban éppúgy megtalálható a televízió, a hűtőszekrény, a mosógép, mint a városiakban. Sok falusi garázsban személygépkocsi áll. Az öltözködésben — különösen a Nagy keletje van a népi szőnyegeknek, tarisznyáknak. A képen: Jordanka Bojcse va szövőnő szövőszékénél A. falun Bulgária a világ egyik legelső primőrtermelője. A melegházak alapterülete az utóbbi 15 évben huszonötszörösére nőtt, a képen: Purvenets falu (Plovdiv megye) 60 ezer négyzetméter területű, holland minta alapján ' létesített üvegháza 40 éves kor alattiak — a fővárosi divatot követik. Ma az átlagos életkor meghaladja a 71 évet, 20 évvel több, mint a második világháború előtt. Ezeket a változásokat a munka- és életfeltételek nagyarányú javulása magyarázza. Az ország földje kétségtelenül termékeny, az egy főre jutó terület azonban nem nagy. A bolgárok ezért nem véletlenül nem hektárban, hanem dékánban mérik a földterület nagyságát. Az eredmények magyarázatát a szorgalomban és a hozzáértésben kell keresni, nem pedig abban a mondában, hogy a teremtő szórakozottságában a paradicsom egy szeletét adta a bolgároknak. Már a középkor sok utazója naplójában kitűnően megművelt földekről, szőlőkről, kertekről írt. Magyarországon is közismert a bolgár ember szorgalma. Jelenleg Bulgária a dohány, a paradicsom, a földieper, a búza, a kukorica, a napraforgó, az alma, a körte, a szőlő egy főre jutó termelésében a világelsők között található. E tények magyarázzák a falusiak mai jólétét. Az 5150 bolgár faluban 5376 könyvtár, 3422 óvoda, 2773 mozi van. Olyan számok ezek, amelyekre méltán büszkék lehetnek. Leküzdötték a munkerő idényjellegű foglalkoztatásának problémáját. A nyugdíj, az üdültetési, társadalombiztosítási és egyéb juttatások megegyeznek, vagy csaknem egyenlőek a városiakkal. A falusi lakosságból körülbelül 350 ezren a községekben létesített üzemekben, vállalatokban kaptak munkát. Jelentőségüket mutatja, hogy ezek a vállalatok állítják elő az ország ipari termelésének egytizedét. J GEORGI ASZJOV Szovjetunió Építkezés finn segítséggel Karéliában szovjet és ték a kosztomüksai ércdúsító finn munkások együtt építet- kombinátot, amelynek a befejező harmadik egysége i megkezdte az üzemelést. Kosztomuksa — a kölcsönösen előnyös együttműködés nagyszerű példája. A finn szomszéd segítsége tette lehetővé, hogy a szovjet fél a legrövidebb időn belül hozzáláthasson a gazdag érclelőhely kiaknázásához. Szakemberek számítása szerint a Kosztomuksa és a Kontoki- tó partvidékén a föld mélye több mint kétmilliárd tonna vasércet rejt. Kosztomuksa is; több miliő tonnát exportál a szomszéd országba. Ugyaniakkor a kosztomüksai építkezés több ezer finn dolgozónak biztosított munkát és állandó keresetet. Bármilyen fontos a dolog gazdasági része, nagyon örvendetes az is, hogy az évek során, ahogy Kosztomuksa épült, szoros baráti kapcsolat alakult ki az együtt dolgozó finn és szovjet munkások között. Gyakran összejöttek üzemi gyűléseken, műsoTerjeszkedik az ifjú város Kosztomuksa nemcsak a köztársaság nagy ros esteken, mérkőzéseken, el- kohászati nyersanyagszállító- jártak egymáshoz vendégség- ja, hanem a finn kohászaté be. Szovjet-Grózia legolcsóbb Grúz SZSZK. Drótkötélpályán szállítják a mangánércet a lelőhelytől a dúsítóig Egy kilométer drótkötélpálya közel 10 kilométer közutat helyettesít Grúziában. Az ilyen olcsó és hatékony szállítási eszköz igen elterjedt egy olyan köztársaságban, melynek 70 százaléka több mint ezer méterrel a tengerszint felett van. Az első drótkötélpályát 1932-ben építették Grúziában, a mangán-lelőhely központjában, Csiafurában. Ma már tucatnyi drótkötélpálya működik ebben a városban. Az egviken a bányákból az ércdúsítókig, a másikon a vasúthoz szünet nélkül szállítják az ércet a csillék. Egy óra alatt két csille egy mély szakdék felett a bányából a dúsíóhoz 40 tonna ércet szállít. Ennek közúton történő elszállítására tucatnyi nagy teljesítményű dömperre lenne szükség. De a csiafuraiak drótkötélpályán mennek a munkába, színházba, kultúr- házba, könyvtárba is. A drótkötélpályákat nemcsak az ércbányászatban, hanem a tea- és cirtusültetvé- nyeken is sikeresen használják. Ezeken szállítják a különféle terményeket, műtrágyákat stb. A világon először itt épült drótkötélpálya két város, Cnori és Szignahi között. Az utóbbi időben drótkötélpályákat építenek a Kaukázus szépségeibe szerelmes turisták és síelők számára is. A drótkötélpályák tervezését, építését és használatát a Grúz SZSZK különleges szállítási' és szállítás-automatizálási állami bizottsága irányítja. A bizottság az ország más részeiben is folytat alapvető kutatásokat a drótkötél- pályás szállítás területén. A grúz szakemberek tervei alapján épültek utas- és teherszállító drótkötélpályák Örményországban, Azerbajdzsánban, a közép-ázsiai köztársaságokban és Szibériában. Az elkövetkezendő öt-hat év során mintegy 20 új utas- és teherszállító drótkötélpályát fognak építeni, többségét mezőgazdasági célokra. Az új drótkötélpályák üzembe helyezésével tovább fejleszthetik az állattenyésztés takarmányellátásának biztosítását. A drótkötélpályák számára, a technikai berendezéseket az a gyár fogja készíteni, amelynek építkezése a közeljövőben fejeződik be Grúziában. VAN BAJBURT % A kosztomüksai ércdúsító kombinát egy részlege A kombináttal egy időben évben kétezer bányászcsalád egy if jú város épült a Konto- kapott kényelmes, szép lakást ki-tó partján. Csak a múlt az új épületekben.
