Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 92. szá ARA: 2,20 Ft 1985. április 20., szombat. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) RIPORT A LEHETRŐL (7. old.) A SZÉN JÖVŐJE? (12. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (13. old.) VENDÉGVÁRÓ VIRAGKERTÉSZ (4. old.) Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vi­tájával folytatódott az országgyűlés tava­szi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István és Lázár György az ülésteremben Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehe­zen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környeze­tének, arculatának formálá­sában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építésze­ti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen emlí­tette az ország meglévő érté­keinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudo­mányos egyesületek, város­szépítő egyléték dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentra­lizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadal­mi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kul­túra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társa­dalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irá­nyítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt ér­dekütközéssel, s az egyezte­tés az építésügyi, építészeti munka együk legfontosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforga­lom. Még ebben az évben befejezzük az országos üdü­lőkörzeti tervkoncepció kidol­gozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tár­junk fel, amelyek fogadókész­ségét tovább tudjuk növelni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielégítése ér­dekében. Terveinknek figye­lembe kell venniük a telepü­léseken működő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az ott lakók közös érdekeit, a reálisan kitűzhető célokat és a rendelkezésre álló erő­forrásokat egyaránt. A továbbiakban a minisz­ter a településfejlesztést meg­alapozó város-, és községren­dezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 ki­emelt üdülőkörzetben lévő te­lepülés felülvizsgált, álta­lános rendezési terve, illet­ve programja készül el. Az ország 3 065 településéből 1 855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyek­nek korszerűsítése és karban­tartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település ren­dezési terve készül el. Kiemelt feladat a budapes­ti agglomeráció fejlesztése. Az idén elkészül a rendezé­si terv, s az elkövetkező években a fővárosra és a ke­rületeire, valamint az agglo­meráció településcsoportjaira vonatkozó általános rendezé­si terv is. — Az a célunk, hogy ja­vuljon az építésügyi szak- igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilár­duljon meg az építési fegye­lem. Azért, hogy az épített em­beri környezet kialakításá­ban anyagi erőnkhöz, szer­vezeti felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapa­citás, valamint az építő­anyag-ellátás közötti feszült­séget. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyozta a miniszter. Nyers Rezső (Báes-Kiákun m. 1. vk.), az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos ta­nácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekin­tette, hogy a terület- és tele­pülésfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány a követendő politi­kai irányt kívánja e témá­ban meghatározni, utat mu­tatva az állami, a társadal­mi és a helyi cselekvéshez. Helyeselte, hogy a szóban forgó fejlesztési koncepció nem csupán kormányhatáro­zat formájában, hanem Or­szággyűlés-határozatként ke­rül be közéletünkbe. Ha az ilyen nagy horderejű politi­kai kérdésekben a kormány megosztja az elvi döntés jo­gát és ezzel a felelősséget az Országgyűléssel: jobban ér­vényre juttathatjuk a de­mokrácia elvét — anélkül, hogy csorbítani kellene a szakszerűség szempontját. A képviselő megemlített néhány olyan kérdést, ame­lyek megoldására — mint mondta — ma nincs vagy csak kevés pénzünk van, de azért tervezésben készülni kell a jövőre. Az országos közlekedéshálózat területén ilyen az E 5-ös autópálya szakaszos megépítése; ilyen az, hogy új Duna-híd létesí­tésével javítsuk az ország ke­leti és nyugati részének ösz- szeköttetését Budapest elke­rülésével. Ilyen az élelmi­szertermelés infrastruktú­rájának a fejlesztése, s ilyen továbbá a kertészeti terme­lés öntözési feltételeinek ja­vítása, többek között a Du­na—Tisza közén. Stadinger István (Budapest, 6. vk.), az Ország, gyűlés Ipari Bizottságának titkára, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a főváros az utóbbi 15 év során igen je­lentősen fejlődött: több mint kétszázezer lakás épült. s magas színvonalú tömegköz­lekedés jött létre. Számot­tevően kiterjedt a közműel­látás, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátás. Az agglomerációs terve­zés kérdéseivel foglalkozva kiemelte, hogy a tervkészítés során térségi szemléletben kell gondolkodni. E tekin­tetben Pest megye és a fővá­ros közötti együttműködés­nek jó formái alakulták ki. A kapcsolatok kiterjedtek olyan területekre, mint az oktatás, a betegellátás, a na­gyobb területeket igénylő beruházások, az ehhez kap­csolódó parcellázások, köz­műépítések és a közlekedési építkezések. Mindezek tekin­tetében fontos, hogy az el­képzeléseket egyrészt a terv­ben kell rögzíteni, emellett azonban szükség lenne arra, hogy a kapcsolatokat szerző­désben szabályozzák — mon­dotta végezetül. Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m. 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igaz­gatója hozzászólásában a törvényjavaslatnak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely célként határozza meg az üdülési és az idegenforgal­mi értékek megóvását, s egy­ben az ország határ menti térségének fejlesztésében a nemzetközi együttműködés előnyeinek erőteljesebb hasznosítását. A képviselő Sopron és kör­nyéke fokozott idegenforgal­mi jelentőségének figyelem- bevételével 'kérte, hogy a körzetet sorolják a törvény- javaslatban szereplő négy kiemelt területi egység mel­lé. Tar Imre (Szabolcs-Szatmár 13. vk.) a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára felszólalásában néhány megyei gondot emlí­tett: így a megye népessé­gének gyorsuló ütemű csök­kenését, a foglalkoztatási le­hetőségek szűkösségét, a szakember-elvándorlás ebből adódó növekedését, az ingá­zók nagy számát, a lakás­gondok megoldatlanságát, az ipari munkásoknak és a me­zőgazdasági dolgozóknak az országos átlagnál is alacso­nyabb havi jövedelmét, vala­mint az eltartottak országo­san is legmagasabb számát. Mindezekből adódóan a kép­viselő aláhúzta annak szük­ségességét, hogy az előter­jesztésben megfogalmazott szándékok, ígéretek a nép­(Folytatás a 2. oldalon.) Lenin-emlékünnepség Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából pén­teken az MSZMP KB szék­házában ünnepi megemléke­zést tartottak és kitüntetése­ket adtaik át a marxistar—le­ninista eszmék terjesztésé­ben kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetője nyitotta, meg. Ezután Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi be­szédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Be­vezetőben hangsúlyozta: szá­zadunk forradalmi munkás- mozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait al­kalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre ve­zette a szocialista forradal­mat a világ legnagyobb or­szágában, aki megteremtette földünk első hatalmas szoci­alista államát, a Szovjetuni­ót. — Ha Leninről beszélünk, gondolataink lényege nem az ünnep és az emlékezés, hiszen Lenin a hétköznapi forradalmi tettek embere volt, hatalmas elméleti mun­kássága egyetlen célt szol­gált : a munkásosztály fel­szabadítását a kapitalizmus igája alól — mondotta. — Pártunk XIII. kongresz- szusának, mint ahogyan már több előző kongresszusunk­nak is, központi gondolata az volt, hogy haladjunk to- váb előre a lenini úton — emlékeztetett Óvári Miklós. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Berecz János, a KB titkára a hagyományok­nak megfelelően állami ki­tüntetéseket és Lenin-emlék- plaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitá­toroknak. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetkö­zi Kulturális Intézet főigaz­gatója és Tóth Béla alezre­des. Tizenkilencen — köztük Varga Lajos simontornyai bőrgyári főművezető — a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, négyen nedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 pro­pagandistát és Sgitátort Le- nin-emlékplakettel jutalma­zott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Hídépítők a Sión A Pécsi Közúti Építő Vállalat kivitelezésében új híd épül a Sió felett. Erről a munká­ról készült képriportunk lapunk 5. oldalán látható Több mint ötszáz tanácstagi lelnlogynles volt eddig Elkészült az eddig megtar­tott tanácstagi jelölőgyűlések mérlege. A tapasztalatok sze­rint az eddig megtartott ta­nácstagi jelölőgyűlések a tör­vényes előírásoknak megfele­lőek, jó hangulatúak, demok­ratikus légkörűek voltak. A jelölőgyűléseken megje­lenteknek mintegy nyolc szá­zaléka fejtette ki véleményét, mondta el észrevételeit. A hozzászólók elsősorban saját lakókörzetükkel és azokkal a gondokkal foglalkoztak, ame­lyek közvetlenül érintik őket, például: utak, járdák állapo­tával, a közvilágítás elégte­lenségével, volt ahol az áram­ingadozásra panaszkodtak. Bonyhád térségében kifogá­solták a kenyér minőségét. A csütörtök estig megtartott 547 tanácstagi jelölőgyűlés közül 33 helyen volt hármas, egy helyen pedig négyes je­lölés. Egy helyen, Kajdacson, megismételt jelölőgyűlés lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents