Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
1985. április 20. Éljen a marxizmus-leninizntus! ___________________________________________“KÉPÚJSÁG 3 A Varsói Szerződés taoállamai leofelsőbb szintű párt- és állami ve zetőinek találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak. (MTI) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Jelölőgyűlésekről jelentjük Dunaföldvári sikerek (Folytatás a 2. oldalról.) tak a terület- és település- fejlesztésben is. Üj jelenségek mutatkoztak a társadalom szerkezetében, az életmódban és a társadalmi normákban is. Tovább differenciálódtak a szükségletek, s módosult azok szerkezete. Helyenként károsodott, egészében pedig túlterhelné vált a természeti környezet. Az 1971-ben elfogadott irányelvek némely szempontból olyan belső és külső föltételekre épültek, amelyek nem voltak teljességgel előre láthatók, nem bizonyultak helyesnek, vagy tartósnak. Bebizonyosodott, hogy nem lehet egyoldalúan csak a nagyvárosokat, a kiemelt településeket fejleszteni, s nem szabad egy-egy település jövőjéről „fölülről” határozni. Az elmúlt években fokozódott lakosságunk cselekvő részvétele, anyagi részvállalása a településfejlesztésben. A közösség javára végzett társadalmi munka értéke ebben az ötéves tervidőszakban meghaladja az 50 milliárd forintot, s ez két és félszerese lesz az előző időszakénak. Népünk helytállása az elmúlt nehéz esztendőkben, az elért eredmények tanúbizonyságát adják annak, hogy a helyi közösségek csakugyan érettek az önkormányzatra. — A területek és a települések fejlesztése, amely magában foglalja a különféle országrészek, a főváros, a megyék, a városok és a községek jövőjének formálását, csakis arra épülhet, hogy a termelőerők és a gazdasági alapok erősödnek. Amilyen mértékben előbbre tudunk jutni munkánk hatékonyságának javításában, s ahogyajn a nemzetközi gazdasági viszonyok alakulása megengedi, olyan mértékben fejlődhetnek városaink és falvaink, s javulhatnak a lakosság életkörülményei. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a községek fejlesztése, és ez majd az állami és a megyei fejlesztési eszközök elosztásában is kifejeződik. Be kell látnunk: a városlakóknak is érdekük, hogy javuljanak a környező falvak lakóinak életkörülményei, mert ezáltal mérséklődhet a bevándorlásból a városokra nehezedő nyomás és tágíthatok a városi ellátás szűk keresztmetszetei. A városok fejlődése ugyanakkor jótékonyan hat a községek lakóinak életkörülményeire is. mégpedig azáltal, hogy közelebbi munkaalkalmakat teremt, s hozzáférhetőbbé teszi a magasabb fokú szolgáltatásokat. — A célok közül kiemelésre kívánkozik a természeti, környezeti és települési értékeink megőrzése. A hosszú távú feladatok közül az évtized végéig kiemelt figyelmet kell kapnia az alapfokú ellátás fejlesztésének. így annak, hogy mennyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el, arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit, továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szooiális ellátását. A lakosságot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmét kell kiemelnünk. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges Ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, s ezért korszerűsítjük most a tanácsi gazdálkodást is. A tanácsi gazdálkodás önállóságának erősítéséről szóló javaslatot a kormány a közeli napokban vitatja meg. Kialakult elgondolásainknak az a lényege, hogy jócskán megnövekszik a helyi tanácsok — a városok és községek — feladata és felelőssége. Bővül az anyagi eszközök fölötti rendelkezési joguk. A következő években fokozatosan nő majd a helyi gazdálkodó szervezőtöktől származó bevételeik aránya és csökken az állami támogatás. Erősödik a tanácsok érdekeltsége abban, hogy bevételeiket növeljék, mert az elért többlettel szintén szabadon gazdálkodhatnak. A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét. — Nagyon is tudatos, hogy közvetlenül az MSZMP XIII. kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak napirendje. Az oktatásról szóló új törvényt szellemi jö- vőnkről és az utánunk következő nemzedékekről való gondoskodás jegyében fogadtuk el. A terület- és te- lepüléspolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföltételeinket, a bennünket körülvevő környezetet formáló cselekvésnek kíván irányt mutatni. A napirenden szereplő három törvénymódosításra tett javaslat pedig szorosan kapcsolódik gazdálkodási rendszerünk átfogó korszerűsítéséhez, a reformfolyamat továbbviteléhez. Valamennyi előterjesztett javaslat tehát arra irányul, hogy segítsen megvalósítani a kongresszusi határozatban nak elnöke a terület- és temegszabott politikai programunkat — mondotta Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg és fogadják el. Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára, a javaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogv az előterjesztést három bizottság — a jogi, igazgatási és igazságügyi, az építési és közlekedési, valamint a terv- és költségvetési bizottság — együttes ülésen vitatta meg. A vita során a szándékok helyességét és tisztességét senki sem vonta kétségbe, de a végrehajtás itt megfogalmazott eszközeit és feltételeit jó néhányan nem találták eléggé kiérleltnek. A bizottságok úgy vélik a határozati javaslat nyitottsága és rugalmassága lehetőséget teremt arra, hogy a társasdalom és a gazdaság általános folyamataihoz és elképzeléseihez menet közben is jól illesszük a területi történések konkrét céljait és a végrehajtás döntéseit. Az előterjesztés erényeinek kiemelése után annak néhány, a bizottságok véleménye szerinti — hiányosságokról szólt. — A település- fejlesztési koncepcióban két településcsoport kapott kiemelést. Budapest és aglome- rációja, valamint a faluhely, a község. A társadalmi viták tapasztalatairól szólva kijelentette: a közösség megelégedésére szolgál, hogy ezt az immár társadalmi közmegegyezésen alapuló előterjesztést és egyáltalán ilyen témát — történelme során első ízben — napirendjére tűzte az országgyűlés. — A Minisztertanács elnökhelyettesének expozéját követő vitában elsőként Bibók Istvánné (Csongrád m. 7. vk.) a mó- rahalmi Vörös Október termelőszövetkezet kertészeti szakmunkása szólalt fel. A képviselőnő hangsúlyozta: a helyi tanácsok mellett a jövőben a termelőszövetkezeteknek is közvetlenebb módon kell bekapcsolódniuk a településfejlesztési politika alakításába és gyakorlásába. Szurdi István (Budapest, 2. vk.), nyugalmazott miniszter az előterjesztésinek azon megállapításával foglalkozott, hogy a terület- és településfejlesztésben megkülönböztetett módon kell kezelni országunk speciális adottságú területeit'. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztéssel a népfrontmozgalom sok tízezer aktivistája és "a HNF Országos Tanácsa nevében egyetértését fejezte ki. Szólt arról, hogy az elmúlt évek településfejlesztési gyakorlatának az egyik legtöbbet kifogásolt és bírált eleme volt a költségvetési források aránytalan elosztása. A város és a falu ellentéte, illetve egymásrautaltsága kapcsán igen fontosnak mondta az előterjesztés azon célkitűzését, amely mind a termelőerők elhelyezkedése, mind a településhálózat fejlesztése tekintetében kiegyenlített és arányos fejlesztésre törekszik. Gyulavári Pál (Békés m., 1. vk.), a Békés Megyei Tanács elnöke ösz- szegzésképpen úgy foglalt állást, hogy a koncepció számos ponton előrelépést jelent a korábbiakhoz képest, ezért javasolja elfogadását, több problémára azonban nem ad megoldást, ami szükségessé teszi, hogy időről időre újra elemezzük a fejlődést és megtegyük a szükséges korrekciókat. * * * Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapja — amelyen Cserven- ka Ferencné, Péter János és Sarlós István félváltva elnökölt — befejeződött. A tanácskozás ma a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat feletti vitával folytatódik. Dunaföldvár lakóinak száma 9379. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 4070 forint. Ez utóbbi szám önmagáért beszél. Arról szól, hogy a nagyközség lakói hogyan viszonyulnak egymáshoz és az egész településhez. Jól. A szerda esti tanácstag- jelölő-gyűlés is ilyen tömör, egyértelmű volt, a 3. számú választókörzetben. Hol- lár József, a gumiipari szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szászvári Lajos, az áfész pártszervezetének titkára tartott rövid tájékoztatót az előző választási ciklus eredményeiről. Megyei viszonylatban a paksi atomerőmű és a szekszárdi húskombinát üzembe állítását említette, mint az elmúlt öt év két nagy beruházását. A dunaföldvári sikerek közül a kereskedelmi ellátást emelte ki, amely országos mércével mérve a legjobbak közé sorolható. A csatornahálózat bővítését, az intézményes szemétszállítás megoldását jelentős eredménynek lehet elkönyvelni. A lakosság aktív közreműködésével és anyagi hozzájárulásával nőtt a szilárd útburkolatok, járdák felületének nagysága. Elkészült egy új, 100 férőhelyes óvoda. A tanácsi szervek sokat tettek a településkép védelme érdekében. Elkezdődött és befejezés előtt áll a régebbi tanácsi lakások teljes felújtása, új külsőt kapnak a középületek, lakóházak. Az új autóbusz-pályaudvar elkészültével a Béke téren szép park kialakítására nyílt lehetőség. Különösen jelentős az idegenforgalom fejlődése. Az átutazók egyre hosszabb időt töltenek a településen. A nagyközségi tanács az elért eredményeket, a gazdasági egységek és különösen a lakosság tevékeny közreműködésének köszöni. A jövő feladatainak elvégzéséhez olyan tanácstagokat kívánnak, akik a növekvő elBizaimitestületi ülés volt a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál tegnap délelőtt. A napirendi pontok alapján a testület fontos, a vállalat életét befolyásoló témákat tárgyalt meg. Beszámoló hangzott el a kollektív szerződés végrehajtásáról, majd sor került a módosításra, megtárgyalta a testület a szociális terv végrehajtását. A vitában 16-an vettek részt, a hozzászólások szinte az egész vállalat működési területét, munkáját átfogták. Foglalkoztak az előkészítéssel, különböző szervezési kérdésekkel, a munka- időalappal, annak kihasználásával, a VGMK-k tevékenységével, az önálló elszámolású egységek működésével, a vállalat dolgozóinak problémáival, a művezetők feladataival. A következő napirendi pontban került sor a vállalat igazgatójának és helyetteseinek véleményezésére, a termeléssel, gazdálkodással kapcsolatos éves munkájuk értékelésére. Tóth Béla szb- titkár ismertette a szakszervárásoknak és a választók bizalmának egyaránt megfelelnek. A Hazafias Népfront javaslatára a dunaföldvári 3. számú körzet választói Bircsár Ferencet és Kovács Józsefet egyhangúan jelölték, így az ő nevük szerepel a júniusi választás szavazólapján. dkj. Az egyetértés fontossága Bevallom, szerencsém volt, amikor a dunaszentgyörgyi 22. számú választókerület tanácstagi jelölőgyűlésére néhány órával kezdés előtt ér-* keztem, ugyanis így lehetőség nyílt arra, hogy ismerkedjek a településsel. A szemerkélő esőben is érdemes volt sétálni egyet, hiszen szemnek-szívnek kellemes látványt nyújtott a község. Takaros házak, a kerítések mögött elmunkált, virággal, pattanó rügyű szőlővel, virágzó gyümölcsfával teli kertek, dús pázsit, az állandóan frissen sepertnek látszó betonjárdák mellett rengeteg lombot és szirmot bontó fa. Rend, tisztaság mindenütt, csupán a vendéglő környékén ólálkodott néhány „ma- gárahagyott” jégkrémpapír. Az első gondolat, ami megfogalmazódott bennem, hogy itt az emberek törődnek környezetükkel és tesznek is érte. Később a bővítés előtt álló Várdomb utcai iskolában, a 22. számú választókerület jelölőgyűlésén igazolódott ez a meglátás. A harminc ház 27 egybegyűlt választópolgárát és István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét Miatus Istvánné, a HNF községi bizottságának titkára köszöntötte, majd Kartai István, az általános iskola igazgatója tájékoztatta a gyűlés résztvevőit az elmúlt öt év eredményeiről, az elkövetkezendő időszak terveiről. A beszámolóból kiderült, a község lakossága — a tanács irányításával — összevezeti bizottság javaslatát, értékelését a vezetők munkájáról. Az 1984-es évben a vállalat gazdasági vezetésének legfőbb célkitűzése volt, hogy a kísérleti bér- és jövedelemszabályozási rendszer hatékony alkalmazásával, kiegyensúlyozott termelési-gazdálkodási fettétel valósuljon meg a válalatnál. Az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése mellett cél volt, hogy a dolgozók személyi jövedelme növekedjen, valamint az egyéb juttatások területén egészséges differenciálási folyamat valósuljon meg. Ezt követte a személyenkénti véleményezés, amelyben elismerően szólt Tóth Béla az elért eredményekről és felhívta a figyelmet azokra a tennivalókra, amelyek elősegítik az eredményes gazdálkodást és javítják a dolgozók hangulatát. Munkájuk során a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra törekedték, a dolgozókkal kialakult viszony megtartásának figyelembevételével. Mindezek alapján a válalat gazdasági vezetőinek 1984. évi tevékenysége — a negatívumok ellenére is — pozitívan fogott és ebből az együttes cselekvésől születtek meg az eredmények. Fejlődött, korszerűsödött az egészségügyi ellátás — két orvosi és egy fogorvosi rendelője van már a településnek, s jó szolgálatot tesz a bölcsőde azoknak a kisgyerekes szülőknek, akik Pakson találtak maguknak munkahelyet. Az együttes cselekvés eredménye, hogy a község négyszer nyert a településfejlesztési versenyben. A „győzelemért” járó pénzt újabb utak, járdák építésére, középületek szépítésére fordították. Egy utcában már elvégezték, de másutt is meg akarják oldani — víztárolók építésével — a belvíz elvezetését. Tatarozták a művelődési házat, megkezdték a közvilágítás korszerűsítését. A konténeres szemétszállítás bevezetése meglátszik a falu arculatán. Négy autóbuszvárótermet is építettek — amelyeket azonban még nem eléggé beszülnek egyesek —, gazdagodott a családi és társadalmi ünnepeken használatos technikai eszközök tára. megszépültek az e célra alkalmas helyiségek. Kartai István beszámolója zárásaként nagyszerű feladatokhoz — az iskola három tanteremmel való bővítéséhez — kérte a lakosság összefogását, majd a HNF javaslata alapján Herman Jánost, a jelenlegi tanácselnököt és Oroszi Józsefet, a KÉV kiváló dolgozóját javasolta tanácstagjelöltnek. Egy hozzászólást idézünk: — Szerintem nagyon jól van ez így. Hogy mennyire helytálló volt ez a megállapítás, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindkét tanácstagjelölt jelölésére 26-an szavaztak. Az egyetértés, a mindennapi tevékenységek fontossága, a választottak és választók együttgondolkodása bizonyosodott be Duna- szentgyörgyön, de jó a tanács és a lakosság közötti kapcsolat is. értékelhető — állapította meg a szakszervezeti bizottság. A bizalmitestület folytatva munkáját megválasztotta a héttagú előkészítő bizottságot, a Minisztertanács és a SZOT közös határozata alapján került sor erre. A vállalatirányítás mai gyakorlata az 1968. évi gazdasági mechanizmus reformja során alakult ki. Alapvetően segítette a társadalmi és gazdaságpolitikai célok elérését. Mára azonban szükségessé vált a korszerűsítés. Ennek alapján új irányítási formák kerültek meghatározásra; a TÁÉV-et a felügyeleti szerv a vállalati tanács irányítási formába sorolhatta be. Az átalakulás három ütemben valósul meg: az előkészítő bizotság létrehozása; a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos tenivalók; a választás előkészítése és lebonyolítása. Az új irányítási forma bevezetésének időpontja 1986. január 1. A vállalati tanács létszáma 35—40 fő. Az új szervezeti és működési szabályzatot 1985. szeptember 30-ig készítik el a TÁÉV-nél. A vállalati tanács tagjainak megválasztására 1985. október 15. és november 15-e között kerül sor. — él — A bizalmitestület véleményezte a vezetők munkájá.t A jövő év elejétől vállalati tanács irányítja a TÁÉV-et
