Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
u t^EPCUSÄG 1985. április 19. ^plü« Inai utakon Balesetek az első negyedévben Megyénk útjain 1985. első három hónapjában hatvanegy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, huszonhéttel kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A csökkenés jelentős, 31 százalékos. Ez természetesen összefügg a január és a február rendkívül kedvezőtlen út- és látási viszonyaival is, amikor a közúti forgalom sűrűsége minimálisra csökkent, egy nyomon haladó járművekkel jóformán nem is találozhattunk. A balesetek közül három volt halálos kimenetelű a tavalyi kilenccel szemben, huszonhat végződött súlyos sérüléssel, tizenhéttel kevesebb, mint a múlt évben, harminckettő könnyű sérüléssel járt, e szám négygyei kevesebb' az egy esztendővel korábbinál. A meghalt és megsérült személyek száma a tavalyi százharmincnyolcról nyolcvankilencre, 35,5 százalékkal csökkent. A baleseteknek jelentőd hányadát azők a járművezetők idézték elő, akiknek önbizalmuk nagyobb volt vezetői készségüknél és a havas, jeges utakban, a gyakran előforduló sűrű köd miatti rossz látási viszonyokban rejlő veszélyeket nem ismerték fel, vagy azokat lebecsülték. E tényt bizonyítja, hogy a baleseteknek több, mint a fele, az előző évi huszonkilenccel szemben, harmincegy relatív gyorshajtás következménye vólt. Noha a múlt évi tizenháromról nyolcra csökkent az elsőbbség meg nem adása miatt keletkezett összeütközések száma, a csökkenés aránya csupán 1,6 százalékos, ami nem lehet megnyugtató, mert az ilyen természetű balesetek többségénél elsősorban már nem a tél adta nehézségek játszották a főszerepet, hanem az emberi felelőtlenség, figyelmetlenség, könnyelműség. Kirívó példája volt a bűnös nemtörődömségnek az a baleset, amelynél személygépkocsi vezetője kijelölt gyálogátkelőhelyhez csúszós úttesten is akkora sebességgel közelített, ami normális útviszonyuk esetén is tilos lett volna, s egyszerre két gyalogost is elgázolt a zebrán. Nem vitatjuk, hogy a téli hónapokban a gyalogosok is körültekintőbben járkálhattak volna az utakon, még a részükre kijelölt átkelőhelyeken is. ök voltak felelősek a balesetek több mint tizenhat százalékáért, összesen tízszer voltak okozói, s mint a forgalom egyik legsérülékenyebb résztvevői, a balesetek szenvedő alanyai is. Még szomorúbb, hogy a baleseteket okozó gyalogosok között szokatlanul sok volt a gyermekkorú. Ezt a tényt a következő tavaszi-nyári hónapokban szülőknek, nevelőknek már csak azért sem lesz szabad elfelejteniük, mert félő, hogy útjaikon az időjárás javulásával szinte törvényszerűen sokasodó gyermekek felügyelet és a járműforgalom veszélyeire történő figyelmeztetés, oktatás hiányában hancúrozva, gyalogosan, de főleg kerékpározás közben még több szerencsétlenség előidézői lesznek. Megelőzésképpen ezúttal csalk annyit, hogy tizenkét éven aluli gyermek főútvonalakon nem kerékpározhat, de egyéb utakon is csak előírásosan felszerelt kerékpáron, és csak akkor, ha a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul ismeri. Főútvonalon hat éven aluli gyermek felügyelet nélkül még a járdán sem tartózkodhat. A felügyeletet gyakorló felnőttek viszont a szabályok megtartása terén mutassanak jó példát a kiItt a tavasz, jön a nyár Ha valaki végigautózta a felet, élvezte „szépségét”, „örömeit”, megelégelhette a csúszkálást, a jégbe fagyott jármű életre keltését. Aki viszont „pihentette” az autóját, már alig várta, hogy újra vezethesse kocsiját. Az egész télen szakszerűen karbantartott autóval tavasz- szal nincs sok gond. A téli sós latyak azonban nagy szerepet játszik az autók idő előtti tönkremenetelében. Sajnos, kevés autós veszi a fáradtságot, hogy rendesen megvizsgáltassa kocsijának az alját is. (A felvágódó kövek kikezdhetik a védőbevonatot.) A szervizzel egy időben célszerű a jármű műszaki állapotát is szakműhelyekben ellenőriztetni. Aki télen is használta az autóját, annak nem gond a tavaszi-nyári vezetéstechnika. Csupán egyszerűbb feladatból áll, és kellemes dolog a hó és jég után „szilárd talajt” érezni a kocsi alatt. A jobb út- és látási viszonyok mellett azonban számítani kell a forgalom összetételének megváltozására. A közlekedési partnerek tábora kibővül a kerékpárvezetőkkel, segédmotoroskerékpár- vezetőkkel és a motorkerékpár-vezetőkkel. Ezentúl rájuk fokozottabban számítani kell. Azoknak, akik hónapokig nem vezettek, a vezetésbe ismét bele kell jönniök. A mozgáskoordináció ugyanis törvényszerűen romlott, az autóvezetéshez szükséges reflexek megkoptak — nem nagy mértékben, csak épp annyira, amennyi a közlekedésben már veszélynek számít. A másodperc egytized része nem nagy idő, de pl. száz kilométeres sebességnél (autópályán engedélyezett) ennyi idő alatt csaknem három métert tesz meg az autó — egytized másodpercnyit pedig bizonyosan lassult valaki, ha hónapokig nem ült volán mögött. A kétkerekűek jelentős hányada fedett helyen, pihenéssel töltötte a telet. A jó idő beálltával, a jármű üzembe helyezését alapos tisztítással kell elkezdeni. Majd ellenőrizzük a gumiabroncsok levegőnyomását, a világító- és jelzőberendezések helyes működését és a kormányt. A motorkerékpáron lévő visszapillantó tükröt úgy állítsuk be, hogy a tükör belső szélén még éppen látható legyen a saját járművünk is. Ezek után ellenőrizzük a fékkar és a tengelykapcsolókar helyes működését. A bowdenhuzalok feszessége akkor megfelelő, ha a holtjáték fönt a karnál kb két mm. Nézzük meg a lánc feszességét is. A lánc „lógása” általában 15—20 mm lehet. A fékek működésének ellenőrzését külön-ikülön végezzük el. A kerékfék-szerke- zetnek blokkolnia kell. Bár a motorkerékpár vezetését nem lehet elfelejteni, de a biztonságos motorozáshoz feltétlenül fontos az állandó gyakorlás. A kétkerekű motorkerékpár csak állandó egyensúlyozással vezethető, a kormány megfelelő élfordításával és a motorkerékpár megdöntésével irányítható. E két feladat összehangolt elvégzésével tudunk biztonságosan haliadni. Csak a biztonságérzet növekedésével arányosan növelhető a jármű sebessége. Gyakorolni kell egy adott pontnál, illetve adott körülmények között a lehető legrövidebb úton történő biztonságos megállást is. Mivel a motorkerékpáron általában a kézifék az első, a lábfék csak a hátsó kereket fékezi, a fékút akkor a legrövidebb, ha mindkét fékkel egyszerre fékezürik. A lefékezett első kerék nem rontja a jármű egyensúlyát, ha a kéziféket egy pillanattal a lábfék lenyomása után működtetjük. Száraz, szilárd burkolatú úton, 40 km/h. sebességről fékezve, a fékút legfeljebb 12 méter lehet. Ha bármelyik kerék megcsúszik, azonnal és finoman csökkentsük a fékezőerőt. A két fék összehangolt kezelése növeli biztonságunkat. A vezetés során féktávolságon belül elénk kerülő akadállyal történő ütközést már csak kikerüléssel tudjuk elkerülni. Növelhetjük a manőverezés biztonságát, ha először fékezünk, és a lehető legkisebb sebességgel hajtjuk végre a féktávolságon belül elénk kerülő akadály (pl. elénk futó kutya) kikerülését. csínyeknek és tilos helyeken, vagy tilos jelzésnél ne kényszerítsék őket járdáról az úttestre még akkor sem, ha közvetlen veszélytől nem kell tartaniok. A rossz példa ugyanis „ragadós”, ami egy későbbi, kevésbé szerencsés helyzetben végzetes következményekkel járhat. A baleseteknek több, mint ötvenkét százalékát, összesen ötvenkettőt személygépkocsi- vezetők idézték elő. Számuk eddig is nagy volt, mostani arányuk azonban a korábbiakhoz viszonyítva is túlzottan magasra nőtt. Jobban jártak volna, ha autójukkal legalább az esztendő első két hónapjában nem merészkedtek volna az utakra. Az egy nyomon haladó járművek veztői közül csak a legbátrabbak közlekedtek télen, a baleseteknek csaknem tizenegy százalékát mégis ők okozták, legtöbbet a segéd- motorosok. Igaz, hogy ezen baleseteknek majdnem hatvan százaléka márciusra esett. Az autóbuszok vezetői a múlt évi eggyel szemben az idén háromszor karamboloztak, mindegyikük havas, jeges utakon. A balesetek mennyisége minden más járműkategória vonatkozásában kisebb-na- gyobb mértékben csökkent. Már nem mondható el ugyanez az ittasan okozott balesetek arányát tekintve. Amíg tavaly nyolcvannyolc okozó közül tizenöten voltak alkohol hatása alatt a szerencsétlenség előidézésekor, az idén hatvanegyből tizen- ketten. Arányuk tehát a múlt évi tizenhét százalékról ez év első három hónapjában megközelítően húszra növekedett. E kérdésről sok szó esett már eddig is. Űjabat most sem mondhatunk annál, hogy a közlekedési morál és fegyelem legmegbízhatóbb fokmérője ezen szándékos, a forgalom minden résztvevőjének életét közvetlenül veszélyeztető bűncselekmény elkövetésétől való, öntudaton alapuló tartózkodás. Ahhoz, hogy a tavaszi, nyári hónapokban is tovább javulhassanak a baleseti statisztika adatai, legtöbbet ezután is a közlekedés résztvevői tehetik szabályokhoz alkalmazkodó, embertársaik megbecsülését bizonyító, testi épségükre ügyelő magatartásukkal. Az utóbbi években meg- növékedett a segédmotoros- kerékpárral történt balesetek száma. A halálos kimenetelű segédmotoros bálesetek aránya lakott területen kívül magasabb és igen jelentős a vezetők súlyos fejsérülése. Javulás a bukósisak kötelező viselésétől várható. A közlekedési miniszter ás a belügyminiszter 2/1984. (I. 29.) KM—BM számú együttes rendelete előírja, hogy 1986. év január hó 1. napjától segédmotoros kerékpárral lakott területen kívül csak abban az esetben szabad közlekedni. ha a vezető becsatolt bukósisakot visel. Tekintettel arra, hogy a bukósisakok beszerzésére a rendelet megjelenése és hatályba lépése között mindenkinek kellő ideje van, 1986- ban már nem várható újabb türelmi idő. Ezért minden segédmotorkerékpárral közlekedő igyekezzék a bukósisakot beszerezni. Vásárláskor győződjenek meg arról, hogy mérete igazodik-e fejméretükhöz. Ezt úgy ellenőrizhetik legegyszerűbben, ha becsatolt sisakkal előre hajtják fejüket, és közben hátul, a nyákrésznél megfogva próbálják levenni a sisakot. Ha ez sikerül, a sisak mérete nem megfelelő, kritikus helyzetben leeshet a fejükről. A tavaszi, nyári hosszabb utak megtétele előtt a jármű vezetésének gyakorlása, a gyors helyzetfelismerő készség visszaszerzése, a vezetéstechnikai módszerek átismétlése nem szégyen. Sokkal nagyobb szégyen — és sokkal nagyobb baj —, ha valaki kóros önbizalom-túltengés- ben szenved, és ezzel veszélybe sodorja magát, családját és másokat. A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT III. SZ. BANYAÜZEME, KÖVÁGÓSZÖLÖSÖN — autóbusszal Pécs—Üjmecsekaljától mindössze 10 percnyire — bányammkára felvesz 18—40 éves férfiakat a következő munkakörökbe és kereseti lehetőséggel: VÁJÁR évi 180—240 ezer Ft SEGÉDVÁJÁR évi 140—200 ezer Ft VONATKÍSÉRŐ évi 84— 96 ezer Ft A vonatkísérő munkakörbe felvettek — próbaidő után — vájvégre kerülhetnek, ahol 120—180 ezer forintos éves keresetet érhetnek el. — Bányászati szakképzés, — családosoknak albérleti hozzájárulás, — jó munkavégzés esetén 2—3 éven belül lakásjuttatási lehetőség, kedvező feltételekkel, — vidékieknek kényelmes munkásszálló, — 25—44 nap évi szabadság. FELVÉTELI FELTÉTEL: egészségi alkalmasság, melyet üzemorvosi szolgálatunk igazol, büntetlen előélet. Jelentkezés személyesen az üzemben. Érdeklődőknek felvételi tájékoztatót küldünk. (617) A SZEKSZÁRDI A SZEKSZÁRDI POSTAGARÁZS: MEZŐGÉP VÁLLALAT 1 autómotor-szerelőt, X takarítónőt FELVESZ (lehet nyugdíjas) keres felvételre. grafikához is értő Jelentkezés DEKORATŐRT, főgarázsvezetőnél, Szekszárd, Aranytó 10. továbbá tmk-munkában jártas és vezetői gyakorlattal (741) GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, A szekszárdi „Aranyvagy fürt” Mgtsz GÉPÉSZ ÜZEMMÉRNÖKÖT. megvételre felajánl X00 vagon Jelntkezés a vállalat kiváló minőségű személyzeti osztályán. kukoricasilót. Szekszárd, Ár megegyezés szerint. Keselyűd út 20. Ügyintéző: Lemle Béla. (620) (915) a bikali Állami gazdaság halászati főágazata dombóvár-homokpusztai üzemegységéhez FELVÉTELRE KERES 1 raktárvezetőt, 1 esztergályos szakmunkást, faipari szakmunkásokat. Jelentkezés: a főágazat központjában Dombóvár, Szabadság u. 10. (747) A TOTÉV VÁLLAL FÖLDMUNKÁT, ILLETVE GÉPKÖLCSÖNZÉST SZ—100-AS MTZ-VEL, POCLEINNEL A HÉT MINDEN NAPJÁN. öntött aszfaltburkolat-kivitelezést. Transzportbeton-eladást. Érdeklődni: Szekszárd, Aranytó utca 6. (602)