Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

1 2 Képújság 1985. április 15. Nagygyűlések, koszorúzások egykori konceotrációs táborokban Mai kommentárunk Közép-amerikai dilemmák A múlt hét második felében Panamavárosban végre si­került komoly megbeszéléseket folytatni a közép-amerikai válságban érdekelt országok és a rendezést sürgető Conta- dora-csoport képviselőinek. Ha figyelembe vesszük, hogy Ro­nald Reagan csak néhány nappal korábban ismertette a sa­ját megoldását a térség problémáira, látható módon felgyor­sultak az események. Közép-Amerika dilemmái közül jelenleg az egyik leg­fontosabb, hogy a konzervatív, mindenféle haladó lépéstől irtózó amerikai kormányzat ideje alatt miképpen lehet ered­ményt elérni Nicaragua és szomszédai vitájában. Azonban hiba lenne csak e köré a kérdés köré sűríteni az egész térség problémáit, hiszen Salvadorban tovább tart a polgárháború, s a nyomasztó szegénység okozta társadalmi feszültségek több más országban is bizonytalanná teszik a politikai légkört. Mindehhez járulnak hagyományos ellentétek is — emlékez­zünk csak a salvadori—hondurasi „futballháborúra”! —, melyek mind hozzájárulnak a megoldás nehézségeihez. A nagy dérrel-dúrral beharangozott Reagan-terv termé­szetesen nem más, mint az Egyesült Államok követeléseinek — tegyük rögtön hozzá, egyoldalú követeléseinek — nyílt be­terjesztése. Az elutasítás természetes volt, mivel a sandinista kormány már régebben is bejelentette: nem hajlandó tár­gyalni a hazájuk ellen kívülről, fegyverrel támadó ellenfor­radalmárokkal. A Fehér Ház ezután hozzálátott a Contadora-országok (Mexikó, Kolumbia, Venezuela és Panama) „megdolgozásá­hoz”. Ezek azonban, állítólag az egy Kolumbia kivételével, nem mentek bele a reagani útvesztőbe. A következő lépés az volt, hogy Harry Shlaudemann elnöki különmegbízott kör­beutazta az Egyesült Államok szövetségeseit, miközben Rea­gan a legtekintélyesebb latin-amerikai politikusokat próbál­ta meggyőzni személyes telefonbeszélgetések során. Egész idő alatt folytatódtak a hadgyakorlatok Hondurasban — az amerikai harckocsik néha mindössze öt kilométerre a nica- raguai határtól manővereztek. Ez tehát az a háttér, melynek ismerete nélkül nem sza­bad elhamarkodott ítéletet mondani a panamavárosi konfe­renciáról. Ennek előzetesen deklarált célja az ügyrendi kér­désekben való haladás elérése volt, s ezt a hírek szerint vi­szonylag sikeresen oldotta meg. A május elejére tervezett újabb tárgyalások, a három munkabizottság felállítása két­ségkívül eredmény, ha nem is jelenti azonnal a feszültség enyhülését. A jó irányba tett első lépések után nagyon sok függ at­tól, mennyire veszi figyelembe Washington a térség népei­nek érdekeit. Sajnos, eddigi tapasztalataink szerint nem le-' hét okunk túlzott reménykedésre. Ameddig az Egyesült Ál­lamok nem akarja, nem lesz béke Közép-Amerikában. De a Contadora-csoport erőfeszítéseinek hála, amíg tárgyalások vannak, addig az átfogó háború kirobbanása is akadályokba ütközik. HORVÁTH GÁBOR Negyven éve, Bécsben... 16 európai országból érke­zett 2600 antifasiszta ellen­álló és Erfurt megye 60 ezer lakója részvételével nagy­gyűlést tartottak szorrtbatop a Weimar közelében lévő buchenwaldi emlékműnél, a koncentrációs tábor 40 év­vel ezelőtti felszabadulása alkalmából. 1937—1945. között 35 or­szágból 250 ezren sínylődtek ebben a koncentrációs tábor­ban, 65 ezren pedig, köztük Ernst Thälmann, a német munkásmozgalom vezetője, itt estek a fasiszták barba­rizmusának áldozatául. Hermann Axen, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tag­ja, aki egykor maga is a tá­bor foglya volt, beszédében arra emlékezett, hogyan tet­tek hitet a fegyveres felkelés eredményeként 40 évvel ez­előtt kiszabadultak a tartós béke megteremtése mellett. Szólt a második világhábo­rú nemzetközi politikai ta­nulságairól, és a békemoz­galmak felelősségét hangsú­lyozta a mai feszült nemzet­közi helyzetben. A szovjet háborús veterá­nok és antifasiszták üdvözle­tét Iván Mednyikov vezér- ezredes, a szovjet háborús veteránok bizottságának el­nöke tolmácsolta. A nagygyűlés résztvevői koszorút helyeztek el a bu­chenwaldi emlékműnél. A hitleri fasizmus sok mil­lió áldozatáról emlékeztek meg vasárnap tömeggyűlésen Sachsenhausenban, az egy­kori koncentrációs tábor fel- szabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségen. A nagygyűlésen sok tízezer berlini és oranienburgi lakos vett részt, és tizenhárom eu­Margaret Thatcher hazautazott Indiából Margaret Thatcher brit kormányfő vasárnap eluta­zott Indiából. A brit minisz­terelnök és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton 90 perces magánjellegű meg­beszélést folytatott. A talál­kozón a brit miniszterelnök ígéretet tett a Londonban élő szikh szélsőségesek tevé­kenységének visszafogására. Thatcher ellátogatott a ta­valy október végén meggyil­kolt Indira Gandhi sírjához. A brit kormányfő mindössze 18 órát töltött ázsiai útjának utolsó állomásán. rópai országból ezernél több antifasiszta veterán érkezett, hogy kegyelettel áldozzon a mártírok emlékének. 1936. és 1945. között sok százezren raboskodtak a tá­borban: a német és a nem­zetközi munkásmozgalom legjobbjai, kommunisták, szociáldemokraták, haladó gondolkodású polgárok és lelkészek. A háború idején húszezer szovjet hadifoglyot őriztek a lágerben. Legtöbb­jüket — akár a tábor más foglyait — az SS-pribékek bestiálisán meggyilkolták. Sachsenhausenban tartot­ták fogva és gyilkolták meg 1944. július 17-én Alpári Gyulát, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosát. Folytatódtak a harcok va­sárnap Libanon több nagy­városában. Tüzérségi párbajt vívtak vasárnap hajnalban Szidőn közelében a lázadó keresz­tény milíciák a kormányhad­sereg alegységeivel és az azokat támogató muzulmán erőkkel. Vasárnapi közlések szerint az előző napon négy személy halt meg és har­mincán megsebesültek annak következtében, hogy a ke­resztény milicisták ágyúztak két palesztin menekülttábort Szidon közelében. A tábort negyven eszten­deje — 1945. április 22-én szabadították fel a 47. szov­jet és az 1. lengyel hadsereg egységei. A nagygyűlésen Horst Sin- dermann, az NDK Népi Ka­marája Elnökségének elnöke, a sachsenhausend tábor volt foglya tartott beszédet. Sach- senhausenban — emlékezett vissza a szónok — ellenállást szerveztek az antifasiszta harcosok, köztük Antonín Zápotocky, a későbbi cseh­szlovák államelnök; Trygve Bratteli, későbbi norvég kor­mányfő és Max Reimann, aki a Németország Kommu­nista Pártjának (KPD) veze­tője lett a háború utáni évek­ben. Izraeli katonák razziáztak vasárnap Tyr kikötőváros al-Busz elnevezésű palesztin menekülttáborában. Kzt meg­előzően — vasárnap hajnal­ban — két rakétatámadás ér­te az izraeli katonai felderí­tésnek a menekülttábor kö­zelében lévő főhadiszállását. A fővárosban vasárnap kormánycsapatok drúz fegy­veresekkel ütköztek meg. Szombaton a síita Amal-szer- vezet és a drúz Haladó Szo­cialista Párt fegyveresei csaptak össze itt egymással. PANORÁMA BUDAPEST Az Állami Ifjúsági Bizott­ság vendégeként április 7. és 14. között Magyarországon tartózkodott a fiatal politikai vezetők amerikai tanácsának (ACYPL) delegációja. A lá­togatás keretében a vendé­gek tájékoztatást kaptak ha­zánk bel- és külpolitikájáról, ifjúságpolitikai kérdésekről. A delegációt fogadta Csehák Judit miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Ifjúsági Bi­zottság elnöke. * Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter, aki Miroslav Toman me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására tett hivatalos látogatást Cseh­szlovákiában, szombaton es­te hazaérkezett Prágából. A látogatás során a két minisz­ter áttekintette a magyar— csehszlovák agráregyüttmű­ködés eredményeit és megha­tározta a következő időszak legfontosabb feladatait. PEKING Kína és a Szovjetunió kö­zeledésének fontosságát hangsúlyozta a hét végén Pekingben Li Peng kínai mi­niszterelnök-helyettes, ami­kor fogadta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének Kínában tartózkodó küldött­ségét. A delegáció Zinaida Kruglovának, a szövetség el­nökének vezetésével Pekin- gen kívül Kantonba, a sen- cseni különleges gazdasági övezetbe, Sanghajba és Szu- csouba is ellátogatott. WASHINGTON Tíz évvel az Egyesült Ál­lamok dicstelen vietnami ag­ressziója után amerikaiak többsége nagy hibának tart­ja az amerikai beavatkozást. Mint a The Washington Post és az ABC tévétársaság által elvégzett közvéleménykuta­tás adataiból kiderül, a meg­kérdezettek 55 százaléka azt vallotta, hogy nem érti, mi­ért kellett meghalnia Viet­namban 58 000 amerikainak, 65 százalékuk pedig úgy vé­li, hogy az Egyesült Álla­moknak soha sem lett volna szabad beleavatkoznia a viet­nami ügyekbe. VARSÓ A Lengyel Demokrata Párt eddigi elnöke visszaadta a stafétabotot egykori elődjé­nek: a XIII. kongresszuson pénteken Tadeusz Witold Mlynczakot választották meg a küldöttek elnöknek Edward Kowalczyk helyett. Mlynczak 1976-tól 1981-ig, az előző kongresszusig volt a párt el­nöke, azóta pedig a Demok­rata Párt varsói bizottságá­nak élén állt. Tegnap volt 40 éve, hogy az osztrák főváros felszaba­dult a nácizmus alól. Budapesten az ostrom hó­napjai után már megindult az élet, amikor a 2. ukrán front csapatai március vé­gén Kőszegnél átlépték az osztrák határt s megkezdték a felvonulást Bécs ellen. Az osztrák fővárost ugyanaz a sors fenyegette, mint az el­pusztított Budapestet: Hitler parancsot adott, hogy a vá­rost, ahol még 1945 tavaszá­ig szinte normális volt az élet, „minden áron” védjék meg. Baldur von Schirach, Bécs — osztrák származású — helytartója és Sepp Dietrich, a hírhedt páncélos SS-tábor- nok, akinek nevéhez a Du­nántúl egy részének elpusz­tulása is fűződik, március végén kihirdették a rendkí­vüli állapotot s az öregeket, a gyerekeket is harcra moz­gósították — majd elszök­tek. Egyidejűleg azonban te­vékenykedett az osztrák el­lenállási mozgalom, amely­nek sok híve viselte a német hadsereg egyenruháját. Kari Szokoll őrnagy, a katonai el­lenállás vezetője felvette a kapcsolatot az előnyomuló szovjet csapatokkal, hogy egyeztessék a fegyveres fel­kelés időpontját. Ostoba véletlen folytán azonban a felkelés terve a 24. órában kitudódott s a ná­cik az összeesküvés három osztrák tisztjét még elretten­tő példaként lámpavasra húz­hatták a bécsi utcán — áp­rilis 8-án. Tömegével lőttek agyon dezertáló katonákat s lemészároltak 300 politikai foglyot is egy Bécs közeli börtönben. A terror ellené­re az ellenállás Bécs nyugati részén utat nyitott a szov­jet csapatoknak, akik még aznap elérték a Guertel, a külső körút vonalát. Más­nap már a belvárosért folyt a harc: itt az Európa külön­böző országaiból odahurcoll kényszermunkások fegyverrel a kézben segítették, vezet­ték a szovjet csapatokat. A visszavonuló SS-ek utolsó gaztette: a bécsi erdő­ből lövegeikkel szétlőtték a Stephanskirche tornyát, Bécs világhírű jelképe a harcok utolsó óráiban részben a lán­gok martaléka lett, miután a város már tűzoltók nélkül volt. A nácik — egy kivétel­lel — felrobbantották a Du- na-hidakat is, ám a középü­letek, a gyárak, a közmű­vek túlnyomórészt megmene­kültek. Szerepe volt ebben a szervezett ellenállásnak, s annak, hogy a szovjet csa­patok parancsot kaptak: kí­méljék a műemlékekben oly gazdag osztrák fővárost. Miután a két ukrán front egységei egy hét alatt kör­gyűrűbe fogták Bécset, a még harcoló SS-csapatoknák nem maradt más választásuk, mint az utolsó résen, a Du­nán át elmenekülni. Az osztrák fővárosban — ellen­tétben a szerencsétlen Bu­dapesttel — nem volt több­hónapos ostrom, házról házra folyó harc, Bécs egy hét alatt felszabadult. Jóllehet a háborús évek lé­gibombázásai alatt nem kis károkat szenvedett, azok nem hasonlíthatók a budapesti tra­gédiához. Április 14-én Bécs teljesen felszabadult. A kö­vetkező napokban megindult a politikai élet, megszületett a 2. köztársaság. A nagyha­talmi megszállás időszaka után az ország teljes függet­lenségét egy évtizeddel ké­sőbb, 1955-ben nyerte el. Er­ről a történelmi napról, az államszerződés aláírásának 30. évfordulójáról május 15- én, a nagyhatalmak és a szomszéd államok külügymi­nisztereinek jelenlétében em­lékeznek meg a 40 éve sza­bad Bécsben. Pillantás a Hétre Ezen a héten megkezdődnek a jelölőgyűlések. Az or­szággyűlés képviselőinek száma változatlanul három­százötvenkettő, így — a kötelező kettős jelölések vé­gett — legalább hétszáznégy képviselői jelölőgyűlést "kell tartani az országban. A tanácsi választások során 42 000 tanácstag kerül be a helyi államhatalmi szer­vekbe, s ezért — az itt is kötelező kettős jelölések végett — legalább 84 000 tanácstagi jelölőgyűlés lesz. Ezeket a héten el kell kezdeni, hiszen április 15. és május 15. között le kell bonyolítani a gyűléseket. A múlt hét végéig az ország tíz megyéje már bejelentet­te azt is, hogy mikor, hol lesz náluk képviselői jelölő- gyűlés. Máskülönben a héten a fizika tudománya áll a tudo­mányos élet. érdeklődésének a központjában. Nem vé­letlenül, hiszen a KGST tagjai közötti tudományos munkamegosztásban Magyarországot a fizika tudomá­nyának gondozásával bízták meg. E héten több szov­jet fizikus fejezi be tapasztalatcseréjét a központi fi­zikai kutatóintézetben, s a helyükbe több NDK-beli fizikus érkezik Budapestre. Végül egy fontos mezőgaz­dasági jogi rendezvény lesz ma. az Akadémián meg­vitatják a tsz-ek törvényességi felügyeletének jogi rendszerét. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A világpolitikai légkör sajnos nem melegedik olyan gyorsan, mint a tavaszi időjárás, ám erre a hétre is jócskán jutnak biztató előrejelzések a kelet—nyugati kapcsolatok területéről. Sajnos nemcsak biztatóak . . . HÉTFŐ: Wilfried Martens belga miniszterelnök Kí­nába látogat. Utazása újabb jele a hatalmas piaci le­hetőségeket sejtető ország iránti nyugat-európai ér­deklődésnek. KEDD: öt nyugat-európai ország hadügyminisztere Rómában harci repülőgépek közös gyártásáról tárgyal. A brit—olasz—spanyol—francia—nyugatnémet koope­rációban gyártott Tornádó típusú gépek a NATO had­erejét erősítenék. SZERDA: Egyszerre két nagy jelentőségű nemzetkö­zi vásár is nyílik Brnóban, illetve Hannoverben. A közelmúlt gazdasági nehézségei után a szocialista és a tőkés országokban is nagy várakozással tekintenek a két híres tavaszi vásár elé. CSÜTÖRTÖK: Paavo V.äyrynen finn külügyminisz­ter Norvégiába látogat. Az eseménynek jelentőséget ad. hogy közeledik a helsinki szerződés aláírásának tize­dik évfordulója, s az egyik legaktívabb semleges or­szág diplomáciájának vezetője a NATO-tagok egyiké­ben folytat majd tárgyalásokat. PÉNTEK: Üj-Delhiben. miniszteri szintű tanácsko­zásra gyűlnek össze az el nem kötelezett országok moz­galma országainak képviselői. Az egyetlen téma: Na­míbia problémaköre. SZOMBAT: Három amerikai hadihajó udvariassági látogatásra érkezik a sanghaji kikötőbe. A második világháború óta nem volt példa hasonló esetre. VASÁRNAP: Az NSZK mintegy húszezres zsidó kö­zösségének meghívására Helmut Kohl, nyugatnémet kancellár beszédet mond az egykori bergen-belseni koncentrációs táborban. A gesztus elkerülhetetlen volt • közeledik május kilencediké. Tüzérségi párbaj Libanonban

Next

/
Thumbnails
Contents