Tolna Megyei Népújság, 1985. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

1985. április 13. 12 “NÉPÚJSÁG MAGAZIN 11 MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN IlllllP MAGAZIN ' Ä MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Gondolatok A filozófus számára a nő — az anyag diadala a szel­lem felett, mint ahogy a fér­fi — a szellem diadala az er­kölcs felett. Oscar Wilde * Ha a természet kreativitá­sa valóban olyan nagy lenne, mint ahogy azt állítják, ak­kor fakukacok helyett mért betonkukacokat produkálna. Aldo Sordi * Még a legrosszabb bútor­gyári munkás is kényelme­sebb ülőalkalmatosságot ké­szít, mint amilyenre a ter­mészet képes. Ha a természet kényelmes lenne, az emberek soha nem találták volna fel az építészetet. Oscar Wilde * Az amerikai férjes asszony fö vetélytársa nem egy másik asszony, hanem a férje sze­mélyi számítógépe. Diana Prentice Egyre inkább elhidegülnek az amerikai férfiak A texasi egyetem pszichiá­tere, Lo Piccolo professzor szerint a közhiedelemmel el­lentétben Amerikában a fér­fiak igyekeznek menekülni a szexuális kapcsolatok elől, nem a nők. Tíz-tizenkét év­vel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet. Egy akkoriban készült tanulmány szerint az esetek 70 százalékában a nők voltak felelősek a házassá­gon belüli szexuális kapcso­latok megromlásáért. Most viszont az esetek 60 százalé­kában a férfiak elhidegülése az ok. A szerepváltás okát a pszi­chiáter a feminizmus előre­törésében látja. Míg koráb­ban a nők azért tiltakoztak, hogy férjük túlságosan szex­beállítottságú, most a szexet elvitathatatlanul jogosnak te­kintik és szüntelenül na­gyobb szexuális teljesít­ményre igyekeznek rávenni férjüket. • Lo Piccolo pro­fesszor szerint a férfiakat el­sősorban az riasztja el a szexuális élettől, hogy a nők vették át a kezdeményező sze­repet. És talán valamiféle titkos bosszúvágy is fűti a férfiakat, mivel a nők az utóbbi években határozottan nagyobb szerepet játszanak a munkában és a háztartás­ban egyaránt. Más szóval: a férfiak vissza akarják szerez­ni korábbi uralkodó szere­püket. Magyar mikroszámítógép c A VT 16 két változatban készül és kerül forgalomba A számítógépeket sokfé­le szempontok alapján szok­ták osztályozni. De vajon mik a feltételei annak, hogy egy berendezést személyi számí­tógépnek tekinthessünk? Nos, a személyi számítógép tulajdonképpen mikropro­cesszor alapú ikisszámítógép. vagyis mikroszámítógép. Vi­szont nem minden mikroszá­mítógép személyi számítógép. Ahhoz, hogy egy mikroszámí­tógépet személyi számítógép­nek tekinthessünk, legalább egy mikroprocesszort kell tartalmaznia; programozha­tónak kell lennie legalább egy magas szintű nyelven; a rendszerhez valamilyen hát­tértárolónak kell tartoznia; az információ be- és kivite­lére szolgáló eszközökkel (például billentyűzettel, kép­ernyős megjelenítővel) kell rendelkeznie. Mindezt szükséges volt tisztázni a Videoton gyár VT 16 típusú, két üzemmódú mikroszámítógépének bemu­tatása előtt, mely teljesítmé­nyét, memóriakapacitását és felhasználási területét tekint­ve a professzionális szemé­lyi számítógépek kategóriá­jába tartozik. Két üzemmód­ját a beépített két mikropro­cesszornak köszönheti, me­lyek közül egy időben csak egy működik. A két egymás­tól független üzemmód biz­tosítja, hogy mind 8 bites, mind 16 bites mikrogépre írt programok végrehajtására al­kalmas. Hírközlés - napenergiával Űj-Guinea szigetén meg­kezdték egy kizárólag nap­energiával táplált, 36 erősí­tőből álló mikrohullámú híradástechnikai hálózatnak a kiépítését. Az összesen szükséges 1,5 kilowatt telje­sítményt 62 darab 16 wattos és 14 db 30 wattos egység szolgáltatja. A napcellák élet­tartama 15 év. E rendszerrel Üj-Guineának lesz az első olyan országos híradóháló­zata, amelyet pusztán nap­energia táplál. Kórházmúzeum A közelmúltban a grúziai Vardzijában kórházmúzeu­mot létesítettek egy — régé­szek által feltárt — középkori barlangvárosban. A várost a régészek szerint közel 50 éven át építették, s a legna­gyobb kiterjedését Tamara uralkodása idején (1184— 1213 érte el. Az ásatások so­rán a Gyógyháznak neve­zett barlangból ficamok és csonttörések gyógyítására használt eszközök is előke­rültek. A barlang kőpadlójá­ba vájt 14 mélyedés valami­kor gyógyszerek keverésére szolgált. A hőt karikatúrája A szem sugárzássérülései Szemgolyónk nagyobbik részét a csontos szemüreg óvja, elölről az alsó és fel­ső szemhéjunk borítja, mé­gis érhetik olyan hatások, amelyekkel szemben véd­telen. Ilyenek például a különféle sugárzások. Ré­gebben — egyebek között — úgy vakították meg a foglyokat, hogy a szemük elé felizzított fémdarabot tartottak. Az izzó fém hősugárzása tudniillik nemcsak a szaruhártyát égeti éli, hanem a szemlen­csét is zavarossá teszi, s ilyenkor a szem szürkehá- lyogossá válik. Manapság — hála a védőszemüvegek­nek — ritkaságszámba megy, hogy valaki hősu­gárzás okozta szemsérü­léssel fordul orvoshoz. An­nál gyakoribbak a napsu­gárzástól, ívfénynek, vagy kvarclámpának nem elő­írásszerű használata miatt támadó heveny szemgyul­ladások. A Napba hossza­san nézők sajátos ideghár- tya-gyulladással fizetnek felelőtlenségükért, ami ma­radandó látótérkieséssel is járhat. A védőszemüveg nélkül dolgozó hegesztők és az óvatlanul kvarcolók ellenben heveny kötőhár­tya-gyulladásban és szaru- hártyavizenyőben betegsze­nek meg. Erre az jellemző, hogy az ultraibolya fény hatását követő három-négy óra múltán a szem vérbő­vé válik, szúrni kezdi, könnyezik, fájdalmas szem­héjgörcs alakul ki, s pis­logáskor fokozódik a fájda­lom. Vérbőséget csökkentő, érzéstelenítő anyagot és A- vitaminos olajat tartalma­zó szemcseppel az ilyen ok miaitt kialakuló kötőhártya- gyulladás néhány óra, leg­feljebb egy-két nap alatt szövődmény nélkül meg­gyógyul. Legjobb persze megelőz­ni az ilyen kellemetlensé­geket. Ezért például a he­gesztő védőszemüveget, vagy megfelelő szűrő- és visszatükröző hatású üveg­gel ellátott pajzsot használ. A legrégibb reklám Az ősi egyiptomi város, Memphisz romjai között nemrég rábukkantak a világ legrégibb, időszámításunk előtt a harmadik évezredből származó hirdetésére. Az ókorban ez a város jelen­tős vallási, kulturális és ipa­ri központ volt. Aránytalanságok az orvosok számában Az Egészségügyi Világszer­vezet megállapítása szerint a nyolcvanas évek elején mint­egy 140 000 orvos — az ösz- szes orvos 6 százaléka — nem abban az országban dolgo­zott. amelyben kiképezték őket. Az ápolónők körében ez az arány 5 százalék. Az említett orvosok közül 120 000 (85 százalék) hat or­szágban dolgozik: az első he­lyen az Egyesült Államok áll 77 000 idegen orvossal, őt követi Nagy-Britannia (21 000), Kanada (16 000) és az NSZK (6 000). Az USA foglalkoztatja a legtöbb ide­gen ápolónőt is (5 200), utána Nagy-Britannia (3 300) és Kanada (2 900) következik. A legtöbb külföldön tevékeny­kedő orvos — összesen 15 000 — Indiából származik, őket a Fülöp-szigetiek követik, 9 500 orvossal. Onnan való a legtöbb idegen országban dolgozó ápolónő is. E vándorlásnak az az oka, hogy a fejlődő országok több orvost képeznek ki, mint amennyit foglalkoztatni tud­nak. Másfelől az iparilag fej­lett országokban és a kőola­jat termelő államokban or­vos- ápolónőhiány uralkodik. Ez a helyzet a fejlődő or­szágokat is erősen sújtja. Az Egészségügyi Világszervezet­ben úgy vélik, hogy ezeknek az országoknak kevesebb or­vost, ellenben több egészség- ügyi segédszemélyzetet kelle­ne kiképezniük. Egy orvos kiképzésének árából nyolc se­gédszemélyzeté fedezhető. Miközben a fejlődő országok­ban „orvosfelesleg” van. ben­nük a világ orvosainak csak egynegyede tevékenykedik, holott ott él a világ népessé­gének kétharmada. Sportsérülések gyakorisága Egy Münchenben megtar­tott sporttraumatológiai szimpozionon statisztikai adatokat ismertettek a spor­tolás során elszenvedett sé­rülésekről. Ezek szerint a csapatjátékok különösen koc­kázatosak. Itt a sorrend: lab­darúgás (3,9 százalék), ko­sárlabda (3,2 százalék), ké­zilabda (2,8 százalék). A balesetet szenvedők számára a gyakoriságnál fontosabb a sérülés súlyossága, és az esetleges késői következmé­nyek veszélye. Ebből a szem­pontból némely egyéni sport­ág a legkockázatosabb, így a sízés (lesiklás), a lovaglás, a sárkány- és vitorlázórepü­lés. A tanácskozáson elhang­zott: az orvosok számára a sportbalesetek megítélése azért nehéz, mert kellő idő és sokszor segédeszközök nél­kül kell dönteniük arról, va­jon folytatható-e a verseny, vagy sem. Különösen nehéz különbséget tenni az izom­húzódás- és az izomszaka­dás között. 50 millió kenguru Amikor az ötvenes-hatvanas években a vörös óriás­kenguruk bőre iránt a kereslet a világpiacon — első­sorban az Egyesült Államokban — megnőtt, Ausztrá­liában a kenguruvadászat óriási méreteket öltött. Emi­att azután a kenguruk állománya annyira leapadt, hogy a kipusztulás megakadályozására szigorú intéz­kedéseket kellett hozni. 1973-ban tilalom alá helyez­ték a kengurubőr kivitelét. Azóta annyira megfordult a helyzet, hogy — o ma már mintegy 50 millióra tehető — állomány ellepte a búzaföldeket, 1979-ben nagy gazdasági kárt okoztak. Ezért a leginkább sújtott északi területen fegyveres irtóhadjáratot indítottak a kenguruk ellen, és a ható­ságok engedélyezték évenként 1,5 millió bőr kivitelét. Erdőben „Legyezzétek ti könnyűszárnyú szellők a téli bútól sápadt arcomat...” Kosztolányi Dezső Erdőben cí­mű verséből idézünk; folytatá­sa a vízszintes 1. és függőleges 33. számú sorokban. Vízszintes: 1. A versidézet első folytatása. 13. Zeneszer­ző, karnagy (Rudolf, 1876— 1962.) 14. Lehúzza a redőnyt. 15. Élenjáró. 16. Nóta. 18. A személyére süti el fegyverét. 19. Fedetlen istálló. 20. Vékony fémlap. 22. Műemlék is le­het. 24. Kiejtett betű. 25. Ka­lória rövidítése. 26. Fekete István írása egy rókáról. 28. A gadolinium vegpjele. 29. Mártírhalált szenvedett köl­tőnk névjele. 31. Fejék. 33. Csomópont. 35. Testrész. 37. Algériai kikötő. 39. Hamisan játszik. 41. A középkorban máglyára ítélték. 43. Ahhoz a helyhez szállítá. 45. Délceg. 46. Jut. 47. Hegy. adótorony­nyal. 48. Furcsa egy hal. 50. Fut. 52. Ceruzavég. 53. Mit nekem Hekuba. 55. „Se ... se bűze”. 57. Amerikai hírügy­nökség. 58. Az asztácium vegyjele. 60. Folyó Thaiföl- dön. 62. Feszültté teszi. 64. ,,A kutya..., a karaván halad”. 66. Értékesít. 68. Lehár-ope- rett. 70. Földünk egyik leg­nagyobb kiterjedésű tava. 72. Magyar származású osztrák költő (Miklós). 74. Szelencé­je a bajok forrása volt a gö­rög mitológiában. Függőleges: 1. Angol sör. 2. Az Ezredéves emlékmű egyik alkotóművésze (György). 3. Női becenév. 4. Legendás erejű ősvitézünk. 5. Cégtársulás. 6. Baszk sze­paratista szervezet. 7. Igen, oroszul. 8. Kutatócsoport. 9. Végrehajtó bizottság. 10. Le­vegő. görögül. 11. Virág ré­sze. 12. Biztosítékul adott tárgy. 16. Könnyű, női ruha­kelme. 17. Tolsztoj személy­neve. 20. Tartomány Kasmír­ban. 21. Odú. 23. A versidé­zet befejező része. 25. .. .Gott, neves csehszlovk áénekes. 27. Nobel-díjas (1905) német bakteriológus (Robert.) 30. Satu... (Szatmár). 32. Elek­tromos töltésű atom. 34. Két­szeres Kossuth-díjas festőmű­vész (István). 36. Kis tes­tű hal. 38. Szürrealista spa­nyol festő, személynevének kezdőbetűjével az elején. 40. Illetve. 42. Kedvelt csokolá­dé. 43. Zsiráffal rokon afri­kai állat. 44. Női név. 46. Zúzógyomor, névelővel. 49. A szavak Jolly Jokere. 51. Ser­tés hasa-alja húsa. 54. Kés (argó). 56. A jelzett tárgy előtti helyre. 59. Mindent leszed. 61. Mi az hogy. 63. Mókus. 65. A Drina forrásfo- lyója. 67. ... es Salaam, ki­kötő Tanzániában. 69. Tudo­mányos tétel. 71. Régi súly­mérték. 73. Ugyanaz, rövi­dítve. 74. Olasz folyó. 75. A neodim vegyjele. E. B. Megfejtésként bekülden­dő a vízszintes 1. és a függő­leges 23. számú sorok a Tol­na megyei Népújság Szer­kesztőségének címére: Szek- szárd, Széchenyi u. 36. Pf : 71. Beküldési határidő: ápri­lis 19. A borítékra, levelező­lapra kérjük írják rá: Rejt­vény! A 13. heti, Ünnepünkre cí­mű retvény megfejtése „Hanem hogy minden földeken az álom boldog, szép le­gyen. . A helyes megfejtést be­küldők közül könyvet nyer­tek: Schell József né, 7090 Tamási, Szabadság u. 4., Ger- gits Ferenc 7200 Dombóvár, Kertváros, Resszer József né 7100 Szekszárd, Árpád u. 20/a„ János László 7191 Hő- gyész, Fő u. 53., Horváth Zsolt, 7100 Szekszárd, Tart- say ltp. 14. ivyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents