Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11. TOLNA \ íxíÉPÜJSÁG 7 tóan kamatoztatni, ha azt a társadalom igényli, ha partnerként kezelik őket mindenütt. A jó példákon kívül a gondokat is előadta: egyebek között azt, hogy megyénkben az utolsó években csökkent a választott testületekben tevékenykedő fiatalok száma, s felhívta a figyelmet arra, hogy különösen a 25—30 év' közöttiek helyzete a legrosz- szabb e téren. Hogy ez megváltozzék, többrétűnek kell lennie a politikai munkának, szükség lenne a tömegA megyeszékhely nyolc lakótelepi pártalapszervezete megtárgyalta a kongresszusi irányelveket. Jórészt egyetértettek az abban foglaltakkal — szögezte le Boros Ferenc, de megemlítette, hogy kritikával is éltek — a gazdasági élet és az életszínvonal pillanatnyi helyzetével kapcsolatban —, ami egytől- egyik jobbító szándékot su- gallt. Szólt arról is, hogy milyen nagy a jelentősége az irányelvek megvitatásának, mely során számtalan hasznos javaslat született, melyek megvalósulása mindannyiunk érdeke, ahogyan a XIII. pártkongresszus is nemcsak a párttagok, hanem valamennyi magyar állampolgár ügye. A felszólaló a lakótelepi alapszervezetek munkáját, munkamódszerét ismertette a tanácskozás résztvevőivel, s ennek kapcsán elmondta, hogy sokuk igen idős és beteg ember. Őket rendszeresen látogatják, s véleményüket kérik a soron következő feladatok megoldásához. A lakótelepi pártalapszervezetek igyekeznek munkájukat emberközelben végezni, hiszen az ő korosztályukban a pártszerűség mellett nagy szerep jut a humanitásnak az egymás megértésének. Hozzászólásában a paksi gimnázium tanára, a párt- alapszervezeti titkár iskolájuk oktató-nevelő munkájáról, a tanulóifjúság szocialista szellemben való nevelésének gyakorlatáról és annak tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a paksi atomerőmű léte miatt nemcsak a város, hanem a gimnázium helyzete is sajátos. Míg a korábbi években alacsony volt a tanulói létszám, addig most túljelentkezés van, s a jövő évtől kezdve három első osztályt indítanak. Míg a megyében csökkent a felnőttoktatásban részt vevő dolgozók száma, addig iskolájukban lényegesen növekedett. E nem kis erőfeszítéssel járó feladat sokrétűvé teszi a párta'lap- szervezet tevékenységét, melynek tagjai mindig arra törekszenek, hogy munkájukat kommunistákhoz méltóan végezzék. Kárpáti Istvánná a továbbiakban számot adott arról is, hogy milyen jelenségek tapasztalhatók tanulóik gondolkodásában, életszemléletében és tanulási kedvében. Az utóbbinál arról szólt, hogy náluk is csökkent a tanulási kedv, ami sürgős javításra szorul, ám ez csak a társadalom széles összefogásával érhető el. Figyelemre méltó eredmény, hogy a fiatalok érdeklődnek a politikai kérdések iránt, ennek egyik kifejeződése a pártbizottság szerveKemler János hozzászólásában olyan témáról számolt be, melynek megítélése a társadalom egyes rétegei és egyes párttagok részéről még mindig nem egyértelmű és nem egységes: a vállalati gazdasági munkaközösségekről. Gyáregységének példáján keresztül mutatta be, hogy milyen szükségszerűség vezette őket, hogy lehetőséget szervezetek egészséges szívóhatására. Végezetül hangsúlyozta Kiss Magdolna, hogy az ifjúság a kritikát, amely jogosan illeti, készséggel elfogadja, de a hibák megszüntetéséhez a társadalom még nagyobb segítséget kell, hogy adjon, hiszen a fiatalokban a szocializmust építő munka terén megfelelő partnerekre találhatnak, sőt a bennük lévő feszültséget cselekvő energiává lehet — és kell! — átalakítani. Hozzászólása befejezéseként hangsúlyozta, hogy az idős kommunisták továbbra is mindent megtesznek társadalmunk fejlődése, a szocializmus építése érdekében. Örömmel veszik, ha a véleményüket kikérik, hiszen ők azok, akik a nehéz éveket végigdolgozták. Szívesen adják forradalmi tapasztalataikat, szívesen nyújtják segítő kezüket, s bizonyos, hogy a fiatalok tettrekészségével találkozva, szép eredményeket érhetnek és érnek is együtt el. zésében működő marxista diákakadémia. A hozzászóló beszámolt azokról az oktató-nevelő eredményekről is, amelyek a paksi Vak Bottyán Gimnáziumot a megye középfokú oktatási intézményeinek élvonalába emelték. Ám, azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy miért működhet jól a KISZ-szervezetük, miért lényeges az a segítség, amit az országjárások alkalmával a Paksi Atomerőmű Vállalattól kap a gimnázium, és milyen internacionalista haszna van anak az immár hagyománnyá vált gyakorlatnak és kapcsolatnak, amely a Pakson dolgozó szovjet szakértőket és gyermekeiket hozza közelebb a gimnáziumhoz, Paks városához. teremtsenek a gazdasági munkaközösségek megalakulására és munkájára. Elmondta, hogy az elmúlt 10 év alatt gyáregységükben annak ellenére volt ötvenszázalékos a létszámcsökkenés, hogy a bérfejlesztés megfelelt az országosnak, Miután mindazokat a körülményeket röviden elemezte, melyek együttesen idézték elő a létszámcsökkenést, hangsúlyozta azt is, hogy az eltelt idő alatt a gyáregység termelése dinamikusan növekedett. Jelenleg öt gazdasági munkaközösség harminchárom taggal tevékenykedik náluk. Munkájukkal 1—1,5 millió forinttal növekedett a nyereség. A gyáregység vezetése a pártalapszervezettel egyetemben kiemelt figyelmet fordít a gazdasági munkaközösségek helyzetére, tevékenységére, jogi helyzetére. Nem tapasztalható a tagoknál túlzott anyagi szemlélet, a munkaközösségekben dolgozó jól kvalifikált szakemberek a „rendes” munkájukat is tisztességesen elvégzik. A gazdasági munkaközösség- beli tevékenységből származó jövedelem órabére nem több lényegesen, mint a főhivatásban végzett. A gyáregység által kiadott munka elkülönül a munkaközösségben végzettektől, melyekre minden alkalommal eseti munA megyei pártbizottság beszámolójában külön fejezet szól a tömegszervezetek, -mozgalmak, köztük a szak- szervezetek munkájáról. Megállapítja többek között, hogy a szakszervezetek nagy felelősségérzettel és eredményesen vesznek részt a párt politikájának megvalósításában. — A beszámolási időszakban megnőtt a szakszervezetek szerepe, jelentősége, nőtt, szélesedett jogkörük és ezzel együtt felelősségük — mondta Horváth József. — Képesek voltak megyénkben is al- kalmazkodhi a szocializmus építésének változó körülményeihez, köztük a közigazgatás átszervezése folytán előállt új helyzethez, napjainkban pedig a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokon munkálkodnak. A gazdaságirányítás korszerűsítése a helyi szervek önállóságát fokozza, és egyben nagyobb követelményt támaszt munkájuk iránt. Felvetődik a kérdés: Képesek lesznek-e a követelményeknek eleget tenni? A válasz egyértelműen igen. Ezt tapasztaltuk az utóbbi hónapokban is, és erre a következtetésre juthatunk, ha a korábbi időszakra tekintünk vissza. A szervezett dolgozók igénylik a munkahelyi demokrácia fejlesztését, ami a biztosítéka a nagyobb önállóság, a megnövekedett jogkörök gyakorlásának. Elmondta, hogy 1980-tól 85-ig 28 százalékkal növekedett a szövetkezetek forgalma, miközben a dolgozói létszám 5000-ről 4500-ra csökkent. Közben javították a lakosság áruellátását, különös figyelmet fordítottak az alapellátásra, ezen belül a kistelepülések ellátására. Nyolcszázötven négyzetméterrel nőtt a bolti alapterület, a legnagyobb településeken, a lényegében megoldódott a korszerű. mai igényeknek megfelelő ellátás. Vannak gyenge pontjai is a kereskedelmi munkának, amelyek egyrészt szakmai hiányosságokra, másrészt az ipar elégtelen termelésére, választékára vezethetők vissza. Nem minden eladó kereskedő a szó igazi értelmében, ezen szükséges javítani, ugyanakkor a hiánycikkek legtöbbje azért hiányzik, mert az ipar nem szállít, és ez rendszerint a kereskedelem elmarasztalását hozza magával a közvéleményben. Újabban erőteljesen a falu felé fordultak az áfészek. Tavaly indult az a nagyszabású rekonstrukciós program, amely a SZÖVOSZ jelentős anyagi támogatásával, helyi eszközök és társadalmi munka felhasználásával célozza a kaszerződést kötnek, és a tárgyalás alapja mindenkor az érvényes normaidő. Kemler János befejezésül beszámolt arról, hogy pozitiven hatott a gazdasági munkaközösségek tevékenysége a munkaerő-gazdálkodásra is. Fellendült a szocialista versenymozgalom, különösen a kongresszus és a fel- szabadulás évfordulója tiszteletére kibontakozott verseny. Ennek eddigi eredményei azt igazolták, hogy a dolgozók megértik: a szocialista építőmunka eredményei adják a feltételeket a jogok gyakorlásához, az érdekvédelemhez, az életszínvonalnak az irányelvekben is megfogalmazott emeléséhez. A szakszervezetek rétegpolitikai munkájával, a nyugdíjasok és fiatalok, pályakezdők helyzetével, a velük kapcsolatos szakszervezeti feladatokkal foglalkozott befejezésül az SZMT vezető titkára. kistelepülések kereskedelmi- vendéglátóipari ellátásának nagymérvű javítását. Ezeken a helyeken úgy vannak monopolhelyzetben az áfészek, hogy számukra sem az állami, sem a magánkereskedelem nem támaszt konkurrenciát, épp ezért ez a monopolhelyzet negative értendő. A jövedelmezőség sem jöhet számításba, csak a szövetkezeti mozgalom ereje. A nagykereskedelmi tevékenység hiányosságairól és a szövetkezetek néhány gondjáról beszélt befejezésül Klein István. Simon László, a megyei kórház osztályvezető főorvosa ötezer Tolna megyei seletében szólalt fel a me- egészségügyi dolgozó képvi- gyei kórház kommunistáiBoros Ferenc, a Szekszárd városi lakótelepi pártbizottság tagja Kárpáti Istvánná, a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanára Kemler János, A MEZŐGÉP gyönki gyáregységének művezetője Horváth József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Klein István, a tamási Kop-Ka ÁFÉSZ elnöke nak megbízásából Simon László, Azzal kezdte felszólalását, hogy bizonyos megítélések ellenére sem improduktív az egészségügyi dolgozók munkája, hanem szervesen szolgálja egészségünk, munkaképességünk megőrzését, elősegíti, hogy az élet valamennyi területén hasznosan járuljunk hozzá a társadalom érdekeinek szolgálatához. A szellemi munka fontos tevékenység, a termelési érték megteremtésének szükséges része. Ahhoz viszont, hogy ez mind magasabb színvonalon így legyen, elengedhetetlen a tudás, az ismeretek állandó növelése, a legújabb információk szüntelen megszerzése — hangoztatta az egészségügyi dolgozók küldötte. Részletesen beszélt a betegségek megelőzésére való törekvés fontosságáról, és elmondta, hogy ebben a megye -területén is sikerült előbbre lépni. Szólt a helytelen táplálkozásról, az alkoholfogyasztás veszélyeiről. Az egészségügy fejlesztése terén elért eredmények ismertetése mellett kiemelten foglalkozott azzal, hogy az orvos—betegség kapcsolat helyett vissza kell állítani a bizalom légkörét a beteg és az orvos között. Az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége az egészségügyi etika kívánalmainak megfelelően végzi munkáját, és elhatárolja magát az ellentétes jelenségektől. Szólt arról, hogy a közvéleményt jobban meg kell ismertetni a Tolna megyei egészségügy olyan eredményeivel, mint a számítás- technika alkalmazása az egészségügyi ellátásban, az országos hírű érsebészet, a szemészet munkája és a cukorbetegség elleni harc, hogy csak néhányat említsünk. Eztán az elnöklő Bozsó Já- nosné szünetet rendelt el, majd Császár József elnökletével folytatta munkáját a megyei pártértekezlet. Szüpet után az elnöklő Császár József először Ben- ke Valériának adott szót. Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja Hozzászólásának első mondataiban egyetértését fejezte ki a pártbizottság beszámolójával. K. Papp elvtárs bevezetőjével, valamint az irányelvek vitájának összefoglalójával, majd arról szólt, hogy a Központi Bizottság munkaszerveinek véleménye alapján úgy ítélhető meg, hogy a Tolna megyei pártbizottság eredményes munkát végzett az elmúlt öt évben, külön megemlítendőnek tartotta, hogy a nagyszabású ipari beruházások mellett jutott a figyelemből a mező- gazdaságra, annak fejlesztésére is. Elismerést érdemel — az éles kritikai megjegyzések mellett is — a településfejlesztési munka. Majd így folytatta: — A Központi Bizottság üdvözletét is szeretném tolmácsolni a megyei pártértekezletnek. A taggyűléseken és a pártértekezleteken elhangzott észrevételek, kritikák és javaslatok eljutottak a Központi Bizottsághoz, azok már hasznosultak a kongresszus elé kerülő dokumentumokban. Eljutnak a most elhangzók is. A továbbiakban az irányelvek vitája során elhangzottak néhány kérdéséről szólt. Elmondta, hogy az irányelvek vitájában sok probléma vetődött fel, a vita kritikus és konstruktív volt. — A párt politikai fő vonalát mindenütt megerősítette a párttagság, ugyanúgy, mint itt. Tolna megyében — mondotta Benke Valéria. — Egyetértés van a megjelölt célokkal és a munka néhány területén következetesebb végrehajtást sürgetnek. Szólt arról, hogy a vita során bizonyos hangsúly-eltolódások is voltak. Nem mindenütt került első helyre az, hogy a gazdálkodást kell javítani. mert az a feltétele az életszínvonal javulásának, és nem mindenütt fogalmazták meg azt sem, hogy a saját vállalati eredményeik szerint emelkedhet az életszínvonal. — Nagy hangsúlyt kapott mindenütt — mondotta — a társadalmi igazságosság jobb érvényesülésére irányuló igény a jövedelemelosztásban és a szociálpolitikában. A szociálpolitikában az első kérdés szinte mindenütt a nyugdíjak ügye volt. Itt a reálérték megőrzését irányoztuk elő azzal, hogy ez csak fokozatosan lehetséges, eleinte csak az alacsonyabbaknál, és reméljük, hogy az ötéves terv eredményei majd lehetőséget adnak arra, hogy később a közepeseknél is meg tudjuk ezt valósítani. A fiatalok lakáshoz juttatása volt a másik kérdés. A szülői háttér nagy egyenlőtlenségeket visz abba, hogy melyik fiatal család hogyan tudja elkezdeni az életét. Ezért a kedvezmények, az állami eszközök, a társadalmi segítséggel nyújtható lehetőségek hivatottak korrigálni az (Folytatás a 8. oldalon.)
