Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

8 NÉPÚJSÁG 1985. március 11. Vita az előterjesztett beszámolók felett (Folytatás a 7. oldalról.) így létrejövő egyenlőtlensé­get. A harmadik kérdés a több- gyermekes családok helyze­tének javítása volt, ahal a párt előirányozza, hogy táv­latilag növekednie kell az ál­lami hozzájárulásnak. Benke Valéria ezt követően a jövedelemelosztás kérdésé­vel foglalkozott. Elmondotta, hogy egyetértés vám a telje­sítmény szerinti jövedelem­mel. A magasabb színvonalú munkáért járjon több. Ugyanakkor élesen elítélik a munka nélküli, vagy a mun­kával nem arányos jövedel­meket. Szigorúbb ellenőrzés, szükség esetén hatósági fel­lépés kell. De ahhoz, hogy a törvénytelenségek 'táptalaját kiszárítsuk, sokféle hiány felszámolását kell még meg­oldani : gazdasági szervező munkával, államival, válla­latival egyaránt. A távlati cél az, hogy a termelési fő folyamatokban és a főmun­kaidőben legyen jól szerve­zett a munka; produkáljanak sokat és azzal keressenek többet. Cél, hogy olyan sza­bályozási feltételek alakulja­nak ki — és ezek fokozato­san ki fognak alakulni a kö­vetkező években —, hogy tel- jesítmémyalapú érdekeltség­re épüljenek a vállalatokon belüli munkaszervezetek. A vállalatokon belüli részlegek­nél, kis csoportokban kapcso­lódjon szorosan össze a tel­jesítmény, a felelősség és a jövedelem. Ehhez természe­tesen a vezetőknek vállalni kell a teljesítmények külön­bözőségéből fakadó belső fe­szültségeket és konfliktuso­kat. Az'irányítóknak meg kell tanulni azt a leckét, hogy fe­szültség nélkül nincs hajtó­erő. A településfejlesztés lehető­ségeit javítja a tanácsok ön­állóságának növekedésében A munkásőrség egy szaka­szának — melynek Szabó József is tagja — munkáján, életén keresztül igyekezett a hozzászóló bemutatni a pártértekezlet résztvevőinek az egyik legszebb pártmeg­bízatást, mely az elmúlt években a munkásőrség megalakulásának 25. évfor­dulója tájékán a figyelem kö­zéppontjába került. Szaka­szuk magját az alapító tagok képezik. Egy évtizede fiata­lítási folyamat kezdődött, évente három-négy előkép- zős várja, hogy a testület tagjai közé léphessen. Az MMG-ben — de másutt is — korábban a dolgozók ke­veset tudtak a munkásőrök feladatának fontosságáról, szépségéről, nagyszerűségé­ről. Sajnos, néha egyes ve­zetők ismeretei is hiányosak voltak. Fontos lenne — mon­dotta —, ha még több veze­tő, netán első számú vezető is lenne köztünk, ott, ahol a hangulat, a légkör, az össz­hang példás, ahol nincsenek villongások, ahol összemo­sódik a végzettség és a kép­zettség . .. Persze, gondok is vannak. Ezek között említette Szabó József azt, hogy a munkás­őrökről a munkahelyi jutal­mazások során gyakran meg­feledkeznek azaz gyakran hátrányos helyzetben van­nak, noha tavaly az egyen­ruhában töltött 3423 órából mindössze 579 esett munka­időre, a többit szabad ide­Hozzászólását megyénk el­múlt öt évének fejlődésével, eredményeivel kezdte, mely örömöt jelent számára és a testület tagjai számára. Fon­tosnak tartja, hogy a figye­lemre méltó eredményeket mindannyian jól ismerjék, hiszen a munkájuk ellátásá­rejlő lehetőségek kihaszná­lása. Kialakulóban vannak már azok a gazdasági és köz- igazgatási változások, ame­lyek hatása a következő öt­éves tervben fog kiteljesed­ni. Hozzászólásában utalt arra, hogy a világnézet és társa- dalomszemilélet kérdéseiről is sok szó esett. Több negatív jelenség, káros tünet, elhi- zonytalanodás ismerhető fel. Ennek egyik oka az, hogy na­gyon sok a változási, a tár­sadalmi tudat csak lassabban képes feldolgozni ezeket, de hozzájárul az is, hogy a tár­sadalomtudományok, a pro­pagandánk nem eléggé gyor­san és egyérteilműen adta meg a válaszokat — igaz, nem is lehet mindenre. A közvélemény kritikája min­denesetre azt is jelzi, hogy a szocialista eszmék és érté­kek már beépülőben vannak a felfogásba. — Ami a közhangulat ál­talános állapotát illeti, sok­féle okból, többet kell vitat­koznunk. Van is hozzá anya­gunk, lehet, hogy időnként már sok isi de meg lehet ta­lálni a módot ezek feldolgo­zására. Az ellenvéleményektől nem félni kell, hanem odafigyelni, megszívlelni amit kell, vagy szembeszállni azzal, amit nem lehet elfogadni. Mind­nyájunkban több önbizalom is kell hogy legyen a saját igazságunkat, a saját társa­dalmi tevékenységünk érté­két illetően. Befejezésül azt kívánta, hogy Tolna megye kommu­nistái a kongresszus határo­zatai alapján alakítsanak ki olyan saját programot, amely találkozik a megye lakossá­gának egyetértésével, támo­gassa azt és mindnyájunk megelégedésére szolgáljanak azok az eredmények, amelye­ket a következő öt évben re­mélhetőleg el fognak érni. j ükből áldozták fel. Sőt, ki­képzésük kétharmad része is a munkaidőn túl történik, s ez elsősorban a családjaikra háruló nagy megterhelésről és emellett megértésről ta­núskodik. A munkásőrök az önként vállalt társadalmi megbízatásuk mellett helyt­állnak munkahelyükön, részt vesznek a munkaversenyben, vállalnak társadalmi mun­kát, s többen tisztségviselők a munkahelyi vagy valame­lyik lakótelepi társadalmi szervezetben. Politikusabb — de nem megkülönbözte­tett — bánásmódot igényel­nének, s azt, hogy pártalap- szervezetük e tevékenységü­ket kezelje pártmegbízatás­ként, hiszen az! hoz erre is nagy szükség van.' Elemezte a rendőr-főkapi­tány közrendüket és közbiz­tonságunkat. Elmondta, hogy az utóbbi négy évben 25 százalékkal emelkedett a bűnesetek száma. Szerencsé­re Tolna megyében szerve­zett bűnözés nincs. Sikerült az olykor húsz-harminc fős bűnszövetséget is fölszámol­ni, avagy az egész megyét, sőt az országot foglalkoztató totó-botrány egyik szálát fel­göngyölíteni, és megnyugta­tó, igazságos bírói ítélettel lezárni. Az alkoholos befolyásolt­ság hatása alatt elkövetett bűncselekmények, szabály- sértések száma igen magas, s erre különösen figyelnünk kell, s ehhez kapcsolható az is, hogy a bűncselekmények megelőzésével — más szer­vekkel való együttműködés­sel — kiemelten kell fog­lalkozni. Sajnos, még mindig nem elég hatékony a közva­gyon dézsmálóival szembeni fellépés, és az ittas vezetés miatti bűncselekmények megelőzése. Viszont me­gyénkben 24 éve nincs felde­rítetlen emberölés. Az elért eredményekről szólva a főkapitány hangsú­lyozta, hogy személyi állo­mányuk túlterhelt, sok túl­munkát vállalnak a rendőr­ség dolgozói — elkötelezett­— Az ismeretanyagok, a beruházások gyors fejlődése és a lakossági igények kö­zötti ellentmondásról, vala­mint a népfrontbizottság munkájáról kívánok szót ej­teni — kezdte hozzászólását a tolnai brigádvezetőnő. — A nagyközségi népfrontbizott­ság jelentős részt vállal a helyi, községi feladatok meg­oldásából, jó a tömegkapcso­latunk, ismerjük a lakossá­got foglalkoztató gondokat. Kapcsolatunk a párt- és ta­nácsi szervekkel, valamint a munkásokkal szintén jó. Mégis elhangzott olyan véle­mény is, hogy a kongresszu­si irányelvek vitájában ke­vesen vettek részt a nép­front képviselői közül, — ám pozitívum, hogy nemcsak bí­rálnak az emberek, hanem tesznek is azért, amit sze­retnének. A közérzetre „ha­tó” beruházásra, kereskedel­mi, művelődési, oktatási vagy egészségügyi szinten Tolnán mostanában nem került sor, s a hiányok, hátrányok kap­csán felmerült az is, hogy vajon az elosztás igazsá- gos-e. Tolnán úgy érzik, hogy az elosztás ma még vá­roscentrikusnak tűnik, pedig a nagyközség minden érte­lemben nagytelepüléseink közé tartozik. A hozzászóló beszélt arról is, hogy a választásokra fel kell késziteni a jelölteket, és — A megye szélén lévő vállalat mint rész tükrözi a magyar népgazdaságot, és az idén életbe lépő új gazdasági szabályzók vajon hogyan érintik a simontornyaiakat? — tette fel a kérdést az igaz­gató. — Az alaprendelkezés­sel egyetértenek — fejlődjön a jobb, eszközben és bérben egyaránt, a rosszak menjenek tönkre. Az utóbbival kevésbé értenek egyet, mert nehéz megállapítani, hogy melyik a jobb, vagy a rosszabb válla­lat. Példaként említette a ki­sebb nyereséggel és jelentős tartozással rendelkezők ese­tét. Saját példaként elmond­ta, hogy a marhafelsőbőrt a legjobb hatékonysággal ők gyártják az országban, mégis hátrányban vannak, magas a kamat, és felduzzadt a beru­házási összeg. Harminc szá­zalékos nyereségnövekedés mellett sincs nyereséghánya­duk, és ilyen feltételekkel nem is képződik fejlesztési alap. Sőt, évekig elmaradhat a számottevő bérfejlesztés, s a jó munkaerők elvándorol­nak, a rosszak maradnak, és ségből. A továbbiakban az állami, társadalmi, gazdasági szerveket is mindjobban be kell vonni elsősorban a bű­nözés megelőzésével kap­csolatos teendők végzésébe, s hogy mit tesznek ennek ér­dekében, az számon is kér­hető. azonos képzettségű és nép- szerűségű jelölteket kell a választóknak javasolni. Jelentősen fejlődött Tol­nán az ipar, 8 ezer munkást foglalkoztatnak az üzemek, de a fejlődés az ellátás te­rén lelassult, sőt, megállt. Vannak figyelemre méltó eredményeik, de kulturális és kereskedelmi téren jelentős az elmaradás, és az elkészült rendezési tervnek megfelelő­en ezeket a problémákat meg kellene oldani. Tolnán nemcsak igények vannak, amit a társadalmi összefogás is jelez, hiszen négy év alatt 17 millió forinttal nőtt a tár­sadalmi munka értéke. a ma még hatékonyan műkö­dő gyár ténylegesen gyengévé válhat. A gyár értéke folya­matosan csökken a beruházá­sok elmaradása miatt. Véle­ményük szerint ez a szabá­lyozás csak a ma gondjait oldja meg. A felsőoktatásban sokszor hiányzik az összhang a dip­loma és a tudás között. A műszaki értelmiség színe­java kivonja magát a ter­melés területéről, és a gyen­gébbek igyekeznek jobbára ide, ami egyben a műszaki színvonalra is kiható gond. Feladat a műszaki oktatás in­tenzitásának fejlesztésében mutatkozik, valamint az anyagi megbecsülésben. Te­lepülés-szociológiai gondok is adódnak, az ipar decentrali­zációja a faluban városi jel­legű iparosodáshoz vezet. Si­A mintegy tizenöt éves múltra visszatekintő gyár­egység művezetője, aki egy­ben pártalapszervezetének a titkára, hozzászólásában a pártépítési és a tagfelvételi munka eredményeivel és nehézségeivel foglalkozott. Veller János elsőként el­mondta hogy tevékenységük­ből adódóan képzett, jó mű­szaki gárdára van szükség, hogy az évről évre feszítet­tebb elvárásoknak megfelel­jenek, és terveiket teljesíte­ni tudják. Mivel a gyáregy­ség teljes állományi létszá­mának a fele — 2X7 dolgozó — fiatal, folyamatossá kell tenni a pártépítést. Fontos a harmincjegy éves átlagélet- korú kollektívában segíteni, ösztönözni a közéleti aktivi­tást. Példaként említette a felszólaló, hogy az elmúlt öt év alatt a ma 85 párttagot számláló alapszervezet lét­száma 19-cel nőtt, s közülük többen KlSZ-ajánlással let­tek a párt tagjai. A továbbiakban az alap- szervezeti titkár arról be­szélt hogy a gyár dolgozói­nak az összetétele heterogén. A bejárókra jellemző a két- lakiság. Sokan vállalnak jö­vedelemkiegészítésként a Ezután a mandátumvizs­gáló bizottság jelentését mondta el Molnár István me­gyei bírósági elnök, a bizott­ság elnöke. A megyei pártér­tekezletre megválasztott kül­döttek 94,5 százaléka jelent meg, további 39 párttag ta­Az elnöklő Császár József bejelentette, hogy a pártér­tekezletre több üdvözlő táv­irat érkezett. Közülük felol­vasta azt a táviratot, mely­ben a szovjetunióbeli testvér­megye, Tambov megye SZKP bizottságának első titkára A. A. Homjakov köszönti a A megyei pártbizottság el­ső titkára megköszönte a fel­szólalóknak, hogy észrevéte­leikkel, javaslataikkal kiegé­szítették, gazdagították a be­számolót és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos ál­lásfoglalást. Megállapította, hogy az előterjesztésekkel szembenálló vélemények nem hangzottak el. Ezután válaszolt néhány észrevételre. Többek között a városiasodással kapcsolatban elmondta, hogy nagymérték­ben figyelembe kell venni a városok és környékük hely­zetét a kapcsolatok alakítá­sakor, fejlesztésékor, mert mások az adottságok e te­kintetben például Dombóvá- rott és Bonyhádon. Arra tö­rekszik a megyei vezetés, hogy fejlődjenek a községek is, különösen a három, me­montornyán a lakosság ötven százaléka ipari munkás, jobb a helyzet e tekintetben, mint a városban. Szólt az igazgató arról is, hogy a simontornyaiak is­merik a feladatokat, tesznek a célok eléréséért, de ehhez a település életfeltételeinek ja­vítása is szükséges, és ez vé­leménye szerint nemcsak gazdasági, de politikai feladat is. vállalati gazdasági munka- közösségekben pluszmunkát, ezért lényegesen csökken a kultúra és a mozgalmi élet iránti igény, nyitottság, és megnőtt a mellékjövedelem utáni hajsza. * Veller János felszólalása után — mivel előzőleg a pártértekezlet így döntött — az elnök lezárta a vitát. Be­jelentette, hogy további 22 küldött jelentkezett hozzá­szólásra az ő felszólalásukat írásban kérte, majd bejelen­tette, hogy azokat csatolni fogják a pártértekezlet do­kumentumaihoz. nácskozási joggal vesz részt a pártértekezleten. A küldöt­tek összetétele — amint az az ismertetett statisztikai adatokból kitűnik — tükrözi a megye párttagságának ösz- szetételét. tanácskozást és kíván ahhoz jó .munkát, a megye kom­munistáinak, lakosságának további sikereket a szocialis­ta építőmunkában. Ezután K. Papp Józsefet kérte fel az elnök a vita ösz- szefoglalására. gyei irányítású nagyközség. A központi pénzügyi keretek azonban szűkösek, azért fo­kozott szerephez jutnak a dicséretes helyi kezdeménye­zések, áldozatvállalások, ame­lyekre a jövőben az eddigi­nél is nagyobb mértékben kell támaszkodni, építeni az egészséges lokálpatriotizmus­ra. A vita azt tükrözte — mondotta befejezésül —, hogy a küldöttek és a me­gye párttagsága, kész to­vábbra is cselekvőén részt venni a párt politikájának megvalósításában, egysége­sen magáénak vallja a kong- .resszusi irányelveket. A pártértekezlet elfogadta a beszámolót, az irányelvek­kel kapcsolatos állásfogla­lást. Szabó József, az MMG szekszárdi gyárának műszerésze Adrián Zsigmondi megyei rendőr-főkapitány Izsgum Istvánné, a tolnai GÉM brigádvezetője Vermes László, a Simontornyai Bőrgyár igazgatója Veller János, a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének művezetője Táviratok K. Papp József összefoglalója A mandátumvizsgáló bizottság jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents