Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

2"NÉPÚJSÁG 1985. március 11. Megyénk lakossága nagyra értékeli eredményeinket és kész az új feladatok megvalósítására A két hét múlva megnyíló XIII. párt- kongresszus előkészítésének utolsó állomá­sához érkezve szombaton tartották meg a megye 16 324 kommunistája 254 küldötté­nek részvételével a megyei pártértekezle­tet a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ Színháztermében. , K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a küldötteket és meghívott vendégeket, majd javaslatára a pártértekezlet megválasztotta elnökségét, tisztségviselőit és munkabizottságait. Ezután elfoglalta helyét az elnökség, melynek tagjai voltak: Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnöke, Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, Adrián Zsigmond megyei rendőr-főkapitány, Kár­páti Istvánná gimnáziumi tanár, Bajsz Jó­zsef, a Paksi Atomerőmű Vállalat mér­nöke, KISZ KB IB-tag, Balogh István BM-nyugdíjas, a megyei pártbizottság fe­gyelmi bizottságának elnöke, Bozsó János- né gyönki általános iskolai igazgató, Csaj­bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Fajcsi Ferenc kop- pányszántói nyugdíjas, felszabadulás előtti párttag, Győri Károly, a dombóvári KIP- SZER gyáregység művezetője, Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, Halász Józsefné, a Bonyhádi Zománcárugyár MEO-csoportvezetője, Horváth József, az SZMT titkára, Izsák Gyula bátaszéki téesz- elnök, Izsgum Istvánná, a tolnai GCM Ipa­ri Szövetkezet betanított műszerésze, Kál­mán Gyula MESZÖV-elnök, Kiss Magdol­na, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára, Máté János, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója, Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd városi Bizottságának első titkára, dr. Molnár Ádám, a szekszár­di kórház főigazgató-főorvosa, K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság tit­kára, Petrovics Józsefné, a dunaföldvári nagyközségi pártbizottság titkára, Pónya József, a PAV vezérigazgatója, Tőkés Sán­dor, a Szekszárdi Húsipari Vállalat szak­munkása, Török János, a zombai termelő- szövetkezet elnökhelyettese és Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója. Vas István, a pártértekezlet elnöke mon­dott megnyitót, köszöntötte a küldötteket és a vendégeket, köztük Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnökét és Petrovszki István, a Köz­ponti Bizottság osztály vezető-l\elyettesét. Bejelentette a pártértekezlet napirendjét: 1. A Tolna megyei pártbizottság beszá­molója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvek vitája során elhangzottakban. 2. A pártbizottság tagjainak és a kong­resszus küldötteinek megválasztása. Ezután felkérte K. Papp Józsefet, hogy a megyei pártbizottság beszámolójához és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás-tervezethez mondja el a szó­beli bevezetőt. Szóbeli bevezető a megyei pártbizottság beszámolójához A XIII. kongresszusra készülve elérkeztünk a me­gyei pártértekezlet megtartá­sához. A múlt év végén le­zajlottak az alapszervezeti beszámolók, ez év elején a kongresszusi irányelveket megtárgyaló,' vaaetőségvá- lasztó taggyűlések. A városi, városi jogú és nagyközségi pártértekezleteken is túlju­tottunk. A párttagság tag­gyűléseken, küldötteik útján pártértekezleteken állást fog­lalt a XIII. kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban — mondotta bevezetőül K. Papp József. A megyei pártértekezletre, majd a XIII. ‘ kongresszusra olyan időszakban kerül sor, amikor készülünk hazánk felszabadulásának 40. év­fordulójára. A visszaemléke­zéskor méltán lehetünk büsz­kék a négy évtized alatt megtett útra, a szocialista társadalom építésében elért sikerekre, a kiegyensúlyo­zott belpolitikai helyzetünk­re, hazánk aktív nemzetkö­zi tevékenységére, nemzetkö­zi elismerésére. A négy év­tizedre való visszaemlékezés bizalmat, magabiztosságot is sugall. Az országos fejlődés ered­ményei után arról szólott, hogy Tolna megye is gyöke­resen megváltozott. Az egy­kori, szinte kizárólagosan mezőgazdasági megye arcu­lata átalakult. A felszabadu­lás előtti földesúri és pa­raszti, a felszabadulás utáni kisüzemi mezőgazdaságot fel­váltó 'szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek ma már korszerű, több területen vi­lágszínvonalat elérő, vagy megközelítő gazdálkodást folytatnak. Az ipari fejlődés eredményeként a korábbi iparszegény Tolna megyében jelentős ipari bázisok, üze­mek egész sora jött létre. Az ipar termelését tekintve nemcsak felzárkózott a jól fejlődő mezőgazdasághoz, ha­nem jelentősen meghaladta. Az éves termelési értéke ma a duplája a mezőgazdaságé­nak. A végbement gazdasá­gi fejlődés velejárójaként je­lentősen emelkedett a me­gye lakosságának életszínvo­nala, megváltoztak az élet- körülményei, a lakáshelyzet, a közmű, az egészségügyi, kulturális, kereskedelmi ellá­tottság. Az intenzív urbani­záció hatására a korábbi egy városú megyében ma öt vá­ros van. A népesség 40 szá­zaléka városlakó. Elmond­hatjuk, hogy a megye az infrastrukturális ellátottság tekintetében is felzárkózott az országos átlaghoz, több te­rületen azt túl is szárnyalta. A következőkben ' arról szólt, hogy az 1985-ös év nem kis feladatai közé tartozik az ez évben megtartandó or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagi választások lebonyo­lítása, új módon, minden körzetben kötelezően több jelölt indításával. Elmondta, hogy belső épí­tőmunkánk eredményessége függ a nemzetközi helyzet alakulásától is. Sajnos, szá­molnunk kell annak hatásá­val, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlatának, az enyhülési folyamatnak a 70-es évek közepéig elért si­kerei után az utóbbi 8—10 évben újból felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Majd kifejtette, hogy hisz- szük: e rendkívül feszült helyzetben is lehetséges a háború elkerülése, az eny­hülési folyamat visszaállítá­sa. Ezt erősítették meg a kö­zelmúltban megtartott ta­nácskozásokon megyénk kommunistái is, amikor a kongresszusra készülve me­gyénk minden pártszerveze­tében, pártszervében szám­vetést készítettek az elmúlt időszakról, értékelték a vég­zett munkát, hitet tettek pártunk politikája mellett. Véleményt, javaslatot mond­ták az irányelvekről. Ezek tükrözik megyénk szinte egész lakosságának vélemé­nyét is. A tapasztalatok és a fel­adatok reális, kritikus és ön­kritikus megközelítése jelle­mezte a beszámolókat és a vitákat. A taggyűlések, a pártértekezletek — az irá­nyításuk alá tartozó terüle­tek sajátosságait figyelembe véve — megfelelően elemez­ték a politikai, a társadal­mi, a gazdasági, az ideológiai és kulturális folyamatokat, a pártéletet, értékelték a kom­munistáik tevékenységének tapasztalatait a párt politi­kájának megvalósításában. A hozzászólók a saját munka- területükön szerzett tapasz­talatokat is közreadva sok­oldalúan foglalkoztak a párt munkáját érintő különböző kérdésekkel, alapvetően meg­erősítve a beszámolókban, il­letve az irányelvekben meg­fogalmazottakat. A pártválasztások körülte­kintő, széles körű előkészí­tő munka eredményeként rendben megtörténtek. A párttaggyűlések és a párt­értekezletek összességében kedvező politikai hangulat­ban, alkotó, aktív politizáló, őszinte légkörben dolgoztak, e munkájuk eredményesnek minősíthető. A kommunisták eddigi tanácskozásai segítet­ték megalapozni pártértekez­letünk munkáját. S mivel a lezajlott pártfórumokon el­fogadott dokumentumok, el­hangzott vélemények összeg­zett lényegét folyamatosan eljuttattuk a Központi Bi­zottsághoz, így hozzájárultak a kongresszus munkájának tartalmi előkészítéséhez. Az irányelvek megyei vi­tájának tapasztalatai alap­ján megállapítható — mon­dotta a pártbizottság első tit­kára —, hogy a párt politi­káját elfogadják. A végbe­ment fejlődést, benne a megnehezült helyzetben tett előrelépést is elismerik. Kel­lő tisztelete van a pártnak, a párt vezető szerveinek. Egyetértenek a gyorsabb fej­lődés feltételei biztosításá­nak keresésével. Növekvő tü­relmetlenség tapasztalható az előrehaladást jelentő megfe­lelő program iránt. Növek­szik az igény, hogy legyen világosan megfogalmazva a tennivaló, vele együtt az élet- színvonal novelhetőségének az útja. Gyorsabb fellépést sürgetnek a társadalmi éle­tünkben előforduló immorá­lis jelenségekkel, illetve azok elkövetőivel szemben. Egyre inkább nem elégszenek meg ma már az emberek az olyan értékeléssel, hogy a népgaz­daság egészében megőriztük az életszínvonalat, azon be­lül van akiknek az csökken vagy növekszik. Növekszik a politikai érzé­kenység az alacsony nyugdí­jasok, pályakezdő, családala­pító fiatalok anyagi nehéz­ségeinek növekedése láttán. Fokozódik az elégedetlenség az ügyeskedők, a harácsolok, az indokolatlanul nagy kere­setek láttán és egyéb szocia­lista erkölcsbe ütköző csele­kedetek láttán. Tapasztalható kétely a te­kintetben is, hogy úrrá tu- dunk-e lenni a gazdasági ne­hézségeinken, a beszűkülő pi­ac és a magyar gazdaság las­sú alkalmazkodása miatt. A nemzetközi helyzet fe­szültsége is nyugtalanítja az embereket. Mindez fokozza az érdeklődést pártunk XIII. kongresszusa iránt. A párt iránti bizalom mutatkozik meg abban is, hogy a part­tól várják a választ e kérdé­sekre, a kiutat, az előrehala­dást a nehézségekből. Ezt követően az irányel­vek vitájáról készült jelen­téshez fűzött gondolatok kö­zött szólt arról, hogy a nem­zetközi helyzetről, a külpoli­tikánkról elmondott vélemé­nyek többségükben meg­egyeztek az irányelvekben megfogalmazottakkal, azt megerősítették. Az irányel­vek társadalmi és politikai viszonyainkat értékelő meg­állapításaival, továbbfejlesz­tésükre vonatkozó feladatok­kal egyetértés volt. Az olyan egyedi véleményeket, ame­lyek kétségbe vonják a tár­sadalmi osztályok és rétegek közeledését, maga az élet cá­folja meg. Nehéz lenne meg­kérdőjelezni a növekvő ve­gyes családokon belül a kü­lönböző osztályokhoz; társa­dalmi rétegekhez tartozó együttélő családtagok egy- hoz való közelségét. A falun lakó munkások és parasztok közeledését se lehet elvitat­ni. Az irányelvekben a gazda­sági . építőmunkánk értéke­sét, a további feladatokra vonatkozó elképzeléseket re­álisnak minősítették. Emel­lett gyakori volt a kritikus, a türelmetlen hangvétel, az aggodalom a jövő kilátásait illetően. Általános igényként fogalmazódott meg a körül­tekintőbb, megalapozottabb, céltudatosabb feladatmegha­tározás. A következetes vég­rehajtás, a fegyelmezett munka megkövetelése. Hatá­rozottabb fellépést sürgettek az ügyeskedők ellen, az el­végzett munkával ném ará­nyos jövedelmek megakadá­lyozásáért. Az irányelvek kö­zül a közvéleményt a legér­zékenyebben az életszínvo­nal, az életkörülmények kér­dései foglalkoztatják. Érthe­tő, hiszen az emberek erről szinte mindennap tapaszta­latokat szereznek. A saját életszínvonaluk alakulását ők maguk is nyomon köve­tik. Ha azt tapasztalják, hogy saját, illetve a család megélhetése drágul, az nem ellensúlyozódik nagyobb jö­vedelmek elérésével, ■ hiába hangoztatjuk, hogy az élet- színvonalát társadalmi mére­tekben megőriztük, azt nem fogadják el. Az ideológia, a művelődéspolitika, a szocia­lista életmód kérdéseihez véleményt mondók többsége egyetértését fejezte ki az irányelvekben megfogalma­zottakkal. Általában szorgal­mazták az elméleti igényes­ség növelését, a gyorsabb marxista—leninista elméleti válaszadást a gyakorlat által felvetett kérdésekre és az eszméinktől idegen nézetek­re. Szorgalmazták az agitá­ció, a propagandamunka ja­vítását. A művészeti és kul­turális élet (területén a párt elvi irányító és kezdeménye­ző szerepének az erősítését. Elismerve e téren is az eredményes munkát, nem túlzás úgy fogalmazni, hogy bőségesen van javítanivaló. Ezt igényként lehet támasz­tani a televízió, a rádió mű­sorszerkesztői, a sajtóban, folyóiratokban megjelenő írások közlői, a könyvkiadá­sért felelősök, az oktatási, a művelődésügyi intézménye­inkben dolgozók felé. Nem utolsósorban a pártnak és valamennyi mozgálmi szerv­nek, szervezetnek is hatéko­nyabb politikai és ideológiai munkát szükséges kifejteni. Az irányelvekben a párt munkájának értékelésével, a feladatként megfogalmazot­takkal a párttagság egyetér­tett. Azzal is, hogy a párt — nehezebb körülmények kö­zepette is — betölti vezető szerepét; jó a tömegkapcso­lata. Kihangsúlyozták ami az irányelvekben is meg van fogalmazva, a pártegység megőrzésének,, erősítésének, a nyílt eszmecsere, a párt­munka mozgalmi jellege fej­lesztésének a fontosságát. Kritikusan és önkritikusan értékelték a saját pártszer­vezeteik, pártszerveik mun­káját. Jogos bírálatokat mondtak el a pártmunka fo­gyatékosságairól, a tömeg­szervezetekben és mozgal­makban tevékenykedő párt­tagok pártmegbízatásaik tel­jesítéséről. Négy évtized ta­nulságai, elért fejlődésünk, a XII. kongresszus, a VI. öt­éves terv célkitűzéseinek a megvalósítása biztos alapot jelentenek az elkövetkezen­dő évek» a jövő feladatainak, a XIII. kongresszus által történő megjelöléséhez, majd azok végrehajtásához. A bevezető végére érve a megyei pártbizottság első tit­kára kérte a megyei pártbi­zottság beszámolójának, az irányelvek megyei vitájáról készült jelentésnek, az általa elmondott bevezetőnek a megvitatását, majd elfogadá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents