Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

1985. március 11. ft KÉPÚJSÁG 3 Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója a megyei pártértekezletnek A következőkben részleteket közlünk abból a beszámolóból, amelyet a megyei pártérte­kezlet küldöttei elé írásban terjesztett a me­gyei pártbizottság. * A legutóbbi öt esztendőben megyénk dol­gozói is a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatok, a me­gyei pártértekezleten megjelölt feladatok vég­rehajtásán munkálkodtak. Munkánk eredmé­nyeként jelentős sikerekről adhatunk számot. A szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalmának szilárdsága, a nemzeti egység erősödése tükröződik megyénkben is. A poli­tikai helyzet kiegyensúlyozott. A lakosság ma­gáénak vallja, támogatja a párt politikáját, örül annak, hogy népünk békében, biztonság­ban él, hogy az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmá­nyainkat, javítottuk a népgazdaság egyen­súlyát. A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei szervei, szervezetei eleget tettek a párt irányító szerepéből rájuk háruló feladataik­nak. Felelősséggel szolgálják népünk, szo­cialista hazánk, benne megyénk, a szocializ­mus, a társadalmi haladás és a béke ügyét. A megyei pártbizottság a kongresszus, a központi pártszervek határozatainak alkalma­zásával az országosan biztosított lehetősége­ket, adottságainkat számba véve, a megyében működő minden társadalmi, állami szerv, szervezet bevonásával, a dolgozók alkotó ere­jében bízva jelölte meg tennivalóinkat és végrehajtásuk módszereit. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa egybeesik hazánk felszabadulá­sa 40. évfordulójával. Megyénk településein, felszabadulásuk időpontjának megfelelően már a múlt év végén ünnepi megemlékezé­seket tartottak. Készülünk hazánk felszabadu­lása méltó megünneplésére. Az utóbbi években nehezebbé váltak a szo­cialista építőmunka feltételei hazánkban, így megyénkben is. A lelassult országos fejlődési ütemtől eltérően a megye, elsősorban ipari fejlődése minden korábbinál nagyobb ütemű volt. A mezőgazdaság évről-évre teljesítette, valamelyest túl is -teljesítette a népgazdasági terv követelményének megfelelő termelésnö­vekedést. A szocialista építés folytatásának a XIII. kongresszus által megjelölendő programjára építve törekszünk, hogy megyénkben is fel­tárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszer­ben meglévő megyei erőforrásokat, segítsük megyénk gazdasága teljesítőképességének a növelését, a gazdasági fejlődés fokozatos élén­kítésével segítsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények.javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítése anyagi fel­tételeinek a megteremtését, megyénk a de­mokratizmus intézményei fejlesztésével to­vábbra is járuljon hozzá a nemzeti egység erősítéséhez. Megyénk lakossága támogatja a párt pro­letár internacionalizmus eszméitől vezérelt szocialista külpolitikáját. Megyénk lakossága jól tudja, hogy a nem­zetközi helyzet növekvő feszültségei elhárí­tásának legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes bé­kepolitikája. I. A társadalmi és politikai viszonyok alakulása, a fejlesztés feladatai Megyénk társadalmi és politikai viszonyai az országosnak megfelelően fejlődtek. Me­gyénkre a kiegyensúlyozott politikai légkör és a társadalmi aktivitás a jellemző. A párt po­litikája iránt széles körű bizalom és cselekvő támogatás nyilvánul meg. A munkások és a szövetkezeti parasztok szövetsége szilárd. Szélesedett a szocialista demokrácia. Nőtt azok száma, akik aktívan részt vesznek a feladatok meghatározásában és megoldásában. Ezt jól példázzák a XIII. kongresszus és hazánk 40. évfordulója tiszte­letére kibontakozott munkaverseny-mozgal- mak. Politikai céljaink, gazdasági építőmunkánk megvalósításához döntő mértékben hozzájárul a megye munkássága. A munkásosztály vezető szerepe érvényesül. A termelő munkában el­foglalt helyük, helytállásuk, munkájuk szín­vonala, áldozatkészségük, osztályöntudatuk növekedése a biztosítéka a kitűzött célok ma­radéktalan megvalósításának. Az elmúlt öt év során megyénkben a mun­kások szakmai műveltsége növekedett, az iparfejlődéssel új szakmák honosodtak meg az atomerőmű-iparban, a húsiparban, stb., to­vább nőtt a szakmunkás-képesítéssel rendel­kezők aránya. A mezőgazdaság fejlődése változást ered­ményezett a szövetkezeti parasztság helyze­tében. összetételében és gondolkodásmódjá­ban. A korszerű technika, a technológia alkal­mazása gyorsította a szakmai kéDzés iránti igényt, és egyben kedvező, úi munkaalkalma­kat is teremtett a falun élő fiatalok számára. Megyénk értelmiségének és alkalmazotti rétegének gondolkodását, magatartását több­ségében a párt politikája iránti elkötelezett­ség jellemzi. A kisárutermelők, kisiparosok és kiskeres- kedők>száma nem jelentős, de tevékenységük­kel fontos lakossági igényeket elégítenek ki. A megye fejlődése, valamint a nőpolitikái határozat végrehajtása érdekében tett intézke­dések eredményeként javult a nők gazdasági, politikai és szociális helyzete. A nők többsége szorgalmasan, példamutatóan helytáll a mun­kában. A megye fejlődésére jellemző társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok alapvetően meghatározták a megyében élő, dolgozó fiata­lok életét, s lehetőségeit is. A fiatalok döntő többsége becsületesen dol­gozik és tanul, teljesíti honvédelmi kötelezett­ségeit. Az ifjúság számára alapvetően biztosítottak a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. Javult a fiatalok anyagi, szociális és kulturális helyzete, annak ellenére, hogy a fiatalok jogos anyagi-tárgyi szükségleteinek kielégítését szolgáló feltételeket a kívánt mér­tékben nem tudtuk bővíteni. A megyében élő, főleg német és szerb nem­zetiségiek alkotó módon bekapcsolódnak a megye gazdasági, politikai, kulturális életébe. Továbbra is azon munkálkodjunk, hogy: — erősödjön tovább a munkásosztály ve­zető szerepe, szilárduljon a munkás-paraszt szövetség, érvényesüljön a társadalom min­den osztályát, rétegét magába foglaló szo­cialista nemzeti egység; — a műszaki fejlődésnek megfelelően nö­vekedjék a munkások, a parasztok általános, szakmai és politikai műveltsége; — fokozódjon a munkások bevonása a köz­életbe, a vállalatok irányításába; — növelni kell az értelmiségi munka tár­sadalmi megbecsülését, közéleti aktivitásuk és alkotó készségük kibontakoztatását; — fontos feladat a nők körében a politikai munka fokozása, a női egyenjogúság érvénye­sítése, a nők összetett gondjainak a könnyí­tése. Egyenlő esélyeiket, szakképzettségük, po­litikai és általános műveltségük növelését is segítsük elő; — az ifjúságpolitikai munka pártirányítása irányuljon a jobb munkamegosztásra és együttműködésre a fiatalok nevelésében, va­lamint a társadalmi szervek, az intézmények és a család felelősségének növelésére; — a pályakezdő, családalapító fiatalok hely­zetének javítása érdekében határozottabban kell törekedni lakásgondjaik megoldására, képzettségüknek, felkészültségüknek megfe­lelő munkavégzés biztosítására, munkahelyi beilleszkedésük hatékonyabb segítésére; — növelni kell az oktatási intézményekben a világnézeti nevelés, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás színvonalát; — javítani kell a társadalmi feltételeket a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű fiata­lok számának csökkentésére, a velük való fog­lalkozás eredményesebbé tétele érdekében; — továbbra is biztosítani kell a nemzeti­ségiek anyanyelvi kultúrájának ápolását, fej­lesztését ; — megyénk cigánylakossága körében vég­zett munkánkat tovább kell javítani, és dif­ferenciáltabbá tenni. A megyei pártbizottság a beszámolási idő­szakban is nagy figyelmet fordított az állami szervek tevékenységének pártirányítására, -ellenőrzésére. Az állami szervek eredményes tevékenységükkel hozzájárultak a megye poli­tikai, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A tanács testületéinek munkája színvona­lasabbá vált. Testületi üléseiket a demokra­tikus légkör, a viták többségét a politikai és szakmai igényesség jellemezte. Tovább szélesedett, elsősorban a községek­ben a tanácsok kapcsolata a lakossággal. Mindezt kifejezi a növekvő társadalmi mun­kavégzés, a falugyűléseken való nagyszámú aktív részvétel. Lazább a tanácsok kapcsolata a lakossággal a városokban. A megyében a bűnüldöző és igazságszolgál­tató szervek az alkotmányos jogrendnek meg­felelően tevékenykednek. Munkájukat a tör­vényesség betartása és betartatása jellemzi. Felelősséget éreznek a törvényességért. A me­gye állam-közrend-közbiztonsági helyzete szi­lárd. A lakosság köznyugalmát zavaró súlyo­sabb bűncselekmények csak ritkán, főleg élet­ellenes bűncselekmény kategóriájában fordul­nak elő. A társadalmi ellenőrzés kiszélesítésében sa­játos szerepet töltenék be a népi ellenőrzési bizottságok, melyek munkájukat növekvő színvonalon, széles társadalmi rétegekre tá­maszkodva látják el. A honvédségi egységek és a Megyei Had­kiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, a Honvédelmi Szövetség — a társadalmi szer­vekkel együtt — eredményes munkát végez­nek a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok ne­velésében, politikai és szakmai képzésében, a lakosság, elsősorban az ifjúság hazafias, hon­védelmi nevelésében, a fiatalok honvédelmi pályára irányítása érdekében. A Munkásőrség személyi állományának po­litikai, erkölcsi állapota jó, fegyelmi helyzete szilárd. A munkásőrség harckészültségi foka megfelelő, kellő színvonalon ismerik és tudják alkalmazni a rendszeresített technikát. A munkásőrök a termelő munkában és a közélet­ben is helytállnak. Kiemelt feladat: — Erősödjék tovább a tanácsok tevékeny­ségének önkormányzati jellege. Növekedjen szerepük a helyi, területi érdekek feltárásá­ban és érvényesítésének' összehangolásában, a végrehajtás ellenőrzésében, a lakosság szük­ségleteinek kielégítésében. A tanácstagi és a testületi munkában jobban kell támaszkodni a helyi demokratikus fórumokra, a lakosság aktív támogatására. — A megyei tanács testületi munkáját to­vább kell fejleszteni. Javítani indokolt az elő­terjesztések színvonalát, megalapozottságát, a lehetséges döntési változatok kimunkálását. Fokozni kell az érdemi vitát, csökkentve azok formalitását. A szakigazgatási szervek mun­kájának jobb összehangolásával is fokozni az ügyintézés szakszerűségét, egyszerűsítését. Erősíteni az intézmények és vállalatok felé gyakorolt irányító, ellenőrző munkájuk szín­vonalát. — A tanácsok a társadalmi szervekkel szo­rosan együttműködve fokozott figyelmet for­dítsanak a tanácsválasztások politikai és ká­derelőkészítő munkáira. Propagandamunká­val is elő kell segíteni a választójogi törvény­ből eredő állampolgári jogok és kötelezettsé­gek teljesülését. A közigazgatás átszervezése különösen in­dokolttá teszi, hogy következetesen érvénye­süljön a városi és a községi tanácsok kapcso­latában a mellérendeltségen alapuló együtt­működés. A megyei tanács és szakigazgatási szervei fokozottan segítsék a helyi tanácsok munkáját. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a székhely és a társközségek közötti munkakapcsolat tartalmi fejlesztésére, a lét­rehozásra kerülő elöljáróságok munkájának segítésére. — Továbbra is törekedni kell a helyi ta­nácsok hatósági, igazgatási munkájának kor­szerűsítésére, bürokratikus vonásainak csök­kentésére, mindez hathatósabban járuljon hoz­zá a lakosság ügyeinek érdemibb, panaszmen- tesebb végzéséhez. — A káder- és személyzeti munka is job­ban szolgálja a tanácsi munkával szemben támasztott követelmények növekedését, a helyi, elsősorban a községi tanácsok appará­tusa felkészültségének javítását. — A bűnüldöző és igazságügyi szervek ha­tározottabban lépjenek fel a jogszabályokba ütköző cselekményt elkövetőkkel szemben, a felelősségrevonás legyen gyorsabb, a bünte­tés álljon arányban a bűncselekmények társa­dalmi veszélyességével. — Váljon össztársadalmi feladattá a tár­sadalomra veszélyes, törvénybe ütköző és közösségellenes magatartások megelőzése és visszaszorítása. — A bűnüldöző és igazságügyi szervek, va­lamint a népi ellenőrzés szervei szorosabb és összehangoltabb tevékenységükkel segítsék elő a törvények maradéktalanabb érvényesü­lését, a társadalmi tulajdon fokozottabb vé­delmét. — A párt, az állami, a társadalmi és tömeg­szervezetek politikai munkájukkal segítsék elő a törvények tiszteletét, az állampolgári fegyelem erősítését, a jogpropaganda hatéko­nyabbá válását. — Tartalmában és formájában gazdagod­jék tovább a hazafias honvédelmi nevelőmun­kai, eredményesebbé kell tenni a katonai pá­lyára irányítást. — Az irányító pártszervek, pártalapszer- vezetek a munkásőr-parancsnokságokkal ösz- szehangolltabban végezzék a személyi állo­mány politikai nevelését, az állományépítést. Erősítsék tovább a közösségi szellemet, az egymásért érzett felelősséget. Fejlesszék to­vább a harckészültséget. II. A gazdasági élet, az életkörülmények, életszínvonal alakulása, feladatok A megye gazdasága a megyei pártértekezlet és a XII. kongresszus célkitűzéseinek megfe­lelően, az országos átlagnál gyorsabb ütem­ben fejlődött. Ebben kiemelkedő szerepe volt az iparban üzembehelyezett nagyberuházá­soknak. Az ipari termelés gyors ütemű bővü­lését mutatja, hogy 1980—1984. között az évi átlagos növekedési ütem változatlan áron számolva mintegy 11 százalék, amely 1979-hez Telefonközpont készül a BHG szekszárdi gyárában viszonyítva 65 százalékos növekedést eredmé­nyezett. Ennek forrása döntően az új kapa­citások többlettermelése volt. Tovább folytatódott az ipar ágazati szer­kezetének átalakulása, jelentősen inőtt a ne­héz- és az élelmiszeripar, nagymértékben csökkent a könnyűipar aránya. A beruházások közül kiemelkedő jelentősé­gű a paksi atomerőmű 1. sz. reaktorblokk­jának 1982. december végi párhuzamos kap­csolása. 1984 szeptemberétől a 2. sz. reaktor­blokk is üzemel. A két blokk 1984-ben a népgazdasági tervben számított 2,7 milliárd kWh-val szemben több mint, 3,7 milliárd kWh elektromos energiát termelt. Az értékelt időszakban valósult meg a me­gye második legnagyobb beruházása, a szek­szárdi húsüzem. Az egymilliárd forint bekerülési költséggel megépült szekszárdi sajt- és citopánüzem. A megye szocialista iparának értékesítése a beszámolási időszakban — mind abszolút értékben, mind pedig összetételben — meg-^ felelt a népgazdasági követelményeknek. Megyénk iparának sajátos vonása a gyár­egységek, telephelyek magas aránya. Az anya­üzem és a gyáregységek, telephelyek közötti együttműködést, munkamegosztást többségé­ben jónak minősítjük. Esetenként azonban a döntési hatáskörök indokolatlanul centrali­záltak. A megye fejlődését segítették a beszámo­lási időszakban a gazdálkodás új szervezeti formái is. A kisvállalatok működéséről jók a kezdeti tapasztalatok. A nemzeti jövedelem növelésében, a külke­reskedelmi egyensúly további javításában, a megye társadalmi-gazdasági fejlődésében, a lakossági életkörülmények javításában a me­gye iparának továbbra is meghatározó szere­pet kell vállalnia. — Az elkövetkezendő időszakban fokozni kell az iparvállalatok jövedelemtermelő ké­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents