Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
1985. március 9. V TOLNA \ _ la TnÉPÜJSAG Sasad, Göbölyjárás, Szikáncs I §|lgtji^ Mint minden nyelvben, a magyarban is nagyon sok olyan személy- és helynév, illetve egyéb név található, amelyek messzi történelmi múltra emlékeztetnek. Ezeket ma is emlegetjük szólásainkban, példálózásainkban, noha az eredeti jelentésükkel nem, vagy alig vagyunk tisztában. A messzi Jeruzsálemet firtató Makó keresztes vitéz nyomát már régen elfújta a szél, mégis itt él a hasonlatainkban. Ma már másképp legénykednek a tyukodiak is, mint régen, mégis felcsillan a szem az egész tájon, ha felcsendül a pajtás dallama. Aki a rádi kos okosságával példálózik, az ma is régi hangulatokat idéz fel a szabolcsi Tisza-háton. A vasúttól a Sasfészekig Vannak, alig lakott tájak, amelyek életre kelnek, ha elolvassuk, vagy kimondjuk az Akasztóház, Urtava, Láp- szeg, Apátszeg, Vandhát helyneveket, hiszen a török időkben elpusztult falvakról, az egykori feudális jogszokásokról és birtokviszonyokról, a Széchenyi—Vásárhelyi-féle vízszabályozási programról tudósítanak bennünket még ma is a maguk módján. Valószínű ugyanilyen, illetve hasonló szerepük lesz a termelőszövetkezeteknek, legalábbis a tsz-ek egy részének is a régi földrajzi nevek megőrzésében. Az első gyorsmérleget most készíti erről a tudomány. Mint ismert, 1960—62 között alakult ki hazánkban a termelőszövetkezeti rendszer. Bár az akkori tsz-ek legtöbbje még csak 50—200 hektáron gazdálkodott, s ezt 10—20 földtáblára lehetett, vagy inkább kellett osztani, a hagyományőrzés már ekkor megkezdődött. A pályi Petőfi Tsz 17 táblájának egyikénél, az 59 hektáros malomi dűlőnél például a vasút, az országút és a Sasfészek nevű nádas jelölte a dűlőhatárokat. A 60-as évek közepén már az egész üzem területét ábrázoló térképek jelentek meg a tsz-székházak falain. Ám ezek hamar elavultak, mert új szakasz vette kezdetét: a területcentralizáció, vagyis a tsz-egyesítések időszaka. Ennek eredményei is ismertek: a 70-es évek végéig 4200 hektárra nőtt a szövetkezetek átlagterülete, a legtöbb tsz ma már több falu határát egyesíti magában. Át kellett hát rajzolni a régi térképeket, s ismét felvetődött a kérdés: vajon hogyan szervezték azt a sok határrészt, dűlőt, amely a gazdasághoz tartozik? Hosszúdűlő vagy P—7-es? A turkevei Vörös Csillag Tsz például kerületeket alakított ki. Az I. kerület magában foglalja a Magda-la- pos, a Póhamara, Vecserka, a II. kerület a Csabai-lapos, Szelesház, őszutója, a III. kerület az ördögárka, Medve-lapos, Hímes-lapos, Templom-zug nevű határrészeket. Ezeket a 40—50 éves tsz-tia- gok még ma is így nevezik, a fiatalabbak körében viszont egyre inkább az ilyen nevek hallhatók: az A—7-es, a B—5-ös meg a többiek... A már említett pátyi tsz- ben is hasonló a helyzet: Hosszú-dűlőt mondanak az idősebbek, P—7-est az ifjabbak. A hajdúszoboszlói tsz nagytáblái is kezdik elmosni a Firicsi-tó, Móricz-szik, Fürdő-dűlő emlékét. A nagy- kátai Kossuth Tsz-ben viszont a hivatalos névanyagban is hagyómányozódik a Göbölyjárás, mint ahogy a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-ben is Szikáncs, Batida határrészeket ínnak a hivatalos iratokban. A Pacsirta névre hallgat a Nóg- rád megyei karancsberényi Karancs Tsz tehenészeti telepe is, nem pedig valamilyen számra. A cserhátsurá- nyi Szabadság Tsz is megőrizte az öröklött Bodó-kert hatámevet, s ugyanígy tett a keszegi szövetkezet az ősagárdi major, a kishartyáni tsz a Kővölgyi-major határnévvel. Még egy — az előbbieknél ismertebb — példára utalva: a budapesti Sasad Kertészeti Tsz egy Buda melletti, a török időben elpusztult falu nevét őrzi ma is a cégbélyegzőjével, itthon és külföldön egyaránt. Az elmondottakból egyértelmű a következtetés: megannyi földrajzi név merül feledésbe az új szövetkezeti térképekkel, viszont jelentős mennyiségű helynév túléli a történelmi fordulatot. Névadó tájak, vizek és hegyek Aki a mai tsz-ek nevét olvassa, az meggyőződhet arról, hogy nincs az országnak olyan régiója, tájkörzete, vize és hegye, amely ne lenne névadó. Ilyenek például a Hanság, Göcsej, Pannónia, Zsámbéki-medence, Tiszazug, Bácska, Körös mente, Viharsarok, Szabolcs, Zagyvavölgye stb. elnevezések. Ez a szokás annyira elterjedt, hogy termelőszövetkezeteink 70 százaléka napjainkban is tájnéven, illetve valamelyik kiemelkedő történelmi személyiségünk nevén nevezi magát. Magától értetődik, a közös gazdaságok belügye marad, hogy milyen elnevezéssel illetik a határrészeiket, dűlőiket. Ezért nem lehet tiltakozni a P—7-es megjelölés ellen. De talán nem tévedünk, ha akként foglalunk állást, hogy az öröklött helyneveket megőrző tsz-ek példája a rokonszenvesebb. Nemcsak a tudomány számára, hanem mindenekelőtt a tsz-tagság, vagyis azok körében, akik mindennap emlegetik ezeket a helyneveket. Mert mégiscsak szebben hangzik a Hosszú-dűlő vagy például a Szikáncs, mint mondjuk a P—7-es. V. F. Az őcsényi Kossuth Mg. Termelőszövetkezet A Hőgyészi felvételt Állami Gazdaság hirdet szolgáltató üzeme az alábbi munkakörök betöltésére magas kereseti lehetőséggel: vállalja — hegesztő, — esztergályos, VILLANYMOTOROK — autószerelő, TEKERCSELÉSÉT 15 kW-IG, — mg. gépszererlő, TÖRPETRANSZFORMÁTOROK, — T—174 Weimer BEHÜZÖTEKERCSEK gépkezelő, — B—15 szárító JAVÍTÁSÁT, üzemi gépész. rövid határidővel a lakosság és közületek részére. Jelentkezés a tsz elnöTelefon: 74-16-442, vagy 22/79 mellék. kénél. Telex: 14-350. (252) (402) A Lenin Mgtsz Fadd felvesz budapesti helyismerettel és legalább 3 éves gyakorlattal •* rendelkező anyagbeszerzőt Jelentkezés: személyzeti előadónál. (371) A Szekszárdi si A Szekszárdi Húsipari Vállalat BUDAPESTI Húsipari Vállalat fplupai VEGYIMŰVEK hidasi gyáregysége 1 f 1 I • I luIVuuL HIDAS fa x/csfcs\T hir/H&t iparvasúti munkára 1 / V C* lC* / L / ///(j C* l közgazdasági szakközépiskolai végzettségfelvesz az alábbi szakmával rendelkezők részére: gél és gyakorlattal rendelkező húsipari szakmunkás (gyakorlattal rendelkező), KONTÍROZÓ elektroműszerész, KÖNYVELŐT, esztergályos, KÖNYVELÉSI MOZDONYautószerelő, ELLENŐRT, karosszérialakatos gyakorlattal rendelkeVEZETŐKET munkakörbe, továbbá 8 általános iskolai végzettséggel, ző és RAKODÓKAT. 2—3 műszaki beosztásba: GÉPÍRÓT. húsipari betanított munkás, Jelentkezés: a vállalat Jelentkezés: üzemi takarító személyzeti és oktatási munkakörbe. osztályán, a hidasi gyáregységben. Jelentkezés és felvilágosítás a Szekszárdi Húsipari VálSzekszárd, lalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Keselyűsi u. 24. Keselyűsi út 24. (554) (403) (306) KERESKEDELMI VÁLLALAT A TITÁN Kereskedelmi Vállalat Tolna megyei kirendeltsége felvételre keres középfokú áruforgalmi szakképzettséggel rendelkező dolgozót műszaki áruforgalmi előadói munkakör betöltésére, középfokú iskolai végzettséggel és mérlegképes könyvelői szakképzettséggel rendelkező belső ellenőrt, valamint raktári szakmunkásokat, segédmunkásokat és árukísérőket. TITÁN Kereskedelmi Vállalat Szekszárd, Keselyűsi út 16. (355) A Simon tornyai Bőrgyár FELVESZ EGYETEMET, FŐISKOLÁT VÉGZETT KÖZGAZDÁSZT, SZERVEZŐT, valamint FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ NÉMET VAGY ANGOL NYELVTUDÁSSAL RENDELKEZŐ SZAKEMBERT. Letelepedést biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti főosztályán. Simontornya, Gyár u. 1—5. Telefon: 7/298. (385) A Szekszárdi Nyomda Vállalat ipari tanulóként beiskoláz a középiskolai érettségi vizsga letétele után síknyomó gépmester szakmában fiatalokat. Tanulási idő: 2 év. Az ipari tanulók részére szerződés alapján TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJAT ADUNK a részükre megállapított ösztöndíjon felül. A jó tanulmányi eredményt elért fiatalok A TANULÓIDŐ UTOLSÓ ÉVÉBEN SZAKMUNKÁS-BESOROLÁST NYERNEK. ÜZEMI ÉTKEZÉS! ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉG! Jelentkezés: a vállalat személyzeti előadójánál. Telefon: 11-422/23-as mellék. (357) A Pécsi Közúti Igazgatóság SZEKSZÁRDI ÜZEMMÉRNÖKSÉGE VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE 4 betanított munkást keres felvételre Bonyhádi lakosok jelentkezését várjuk. A dolgozók szállítását biztosítjuk. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Szekszárd, Prantner J. u. 1. (228)
