Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. március 9. C TOLNA \ NÉPÚJSÁG 3 Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Kimagasló eredmények a cipőgyárban Az aljázóban Pintér László monitorossal — a Ságvári Endre szocialista brigád tagjával, aki pillanatnyilag tár­sa munkáját is végzi — vált szót Andrásfalvi József fő­művezető. A Bonyhádi Cipőgyárban tavaly nyáron csaknem egy időben érkezett a hír a kong­resszusi és felszabadulási versenymozgalom országos indulásáról, valamint az Ipa­ri Minisztériumnak ama fel­hívásáról, hogy lemaradás­ban lévén az iparág a szov­jet exporttal, azok a gyárak, amelyek tehetik, vállaljanak túlteljesítést, önként adódott az egyik legfontosabb tenni­való: a pártkongresszus és a felszabadulás negyvenedik évfordulójának tiszteletére segíteni az iparágnak! hogy az év végéig eleget tudjon tenni exportkötelezettségé­nek. Brigádértekezleten, röpgyű- lésen beszélték meg, mire le­het vállalkozni, és egyöntetű vélemény volt, hogy — az évi kapacitás teljes kitöltött- sége ellenére — ötvenezer párral több cipőt is képes előállítani a gyári kollektí­va. Egyrészt kommunista műszakokkal, némi túlórával, a munka jobb megszervezésé­vel, a munkaidő jobb kihasz­nálásával. A másik, az ek­kor csak elképzelésekben lé­vő lehetőség, a minőség to­vábbi javítása. Itt is voltak még tartalékok, egyrészt ab­ban, hogy a brigádok, az egyes dolgozók jobban ügyel­nek a minőségre, a meósok is szigorúbbak lesznek. Több évtizedes mozgalom a gyár­ban az anyagokkal való ta­karékosság, ám még itt is voltak tartalékok. A műsza­kok, a brigádok vállalásai­nak összegzésekor kiderült, hogy a tervezettel szemben tizenegy millió forint értékű anyag megtakarításának cé­lul való kitűzése reális. Egy évvel korábban a miniszté­rium a bonyhádi gyárat je­lölte ki az úgynevezett ma­gas minőségű, olasz és spa­nyol importot pótló férfici­pők gyártására. Itt az volt a tét, hogy eme új termékek­ből a belkereskedelem meg­rendeléseivel közvetített tel­jes hazai igényt elégítse ki a gyár. Az év eredményesen zá­rult: nem ötven-, hanem öt­vennégyezer párral több ci­pőt szállítottak szovjet ex­portra (a gyár teljes terme­lésének csaknem fele a szo­cialista országokba kerül, en­nek zöme a Szovjetunióba. A szovjet külkereskedelmi szervezet már három ízben adományozott a gyárnak el­ismerő oklevelet, „diplomát” a kiváló minőség elismeré­seképpen). A műszaki intéz­kedésekkel párhuzamosan mozgalom indult a termelé­kenység növelésére, a mikro­processzoros vezérlésre beál­lított itűzödei nagy Varion- szalagnál 7,5 %-kal nőtt a termelékenység. Ugyancsak mozgalom bontakozott ki a szocialista brigádok, brigád­tagok között — és ez szere­pel több kollektíva felaján­lásában — a munka-összevál- lalásra. Például hárman vé­geznek azonos műveletet, egyikük kiesik valami miatt, akkor ketten végzik el az ő munkáját is. Vagy például a szalagnál dolgozó nagy gyakorlatra tett szert mun­kájában, vállalja a márka­címke felragasztását is ... A kommunisták kezdemé­nyezésére került több pont is a brigádvállalásokba. Mint az „erkölcsi támogatás az egyes szalagok, üzemrészek közti ésszerű munkaerő-át­csoportosításokhoz”. Gyakor­ta van szükség erre és az a bizonyos támogatás példa- mutatást és meggyőző mun­kát jelent. A minőség javulásáról ta­núskodnak az 1984. évi mu­tatók. Kevesebb volt a selej­tes és az alacsonyabb osz­tályba sorolt termék, alacso­nyabb mind a belkereskede­lem részére, mind exportra termelt cipőknél a minőségi hiba miatt keletkezett vissz­áru. Teljesítette a gyári kol­lektíva az anyagtakarékos­ságra tett vállalását!, ebből a legjelentősebb tétel a sza­bászoké, a magas importtar­talmú felsőbőrből (hazai bőr­gyárak állítják elő, de impor­tált nyersanyagból készül) közel 7,5 millió forint érté­kűt takarítottak meg. Kialakította a gyár mo- dellériája együttműködve a nagykereskedelemmel, a ma­gas minőségű férficipő „csa­ládot” — az előző évi őszi BNV-n vásárdíjat kapott ér­te — és tavaly már 74 ezer párat: a kereskedelem által kért teljes mennyiséget szál­lított. A két kommunista műszak teljes „bevételét”, negyed- millió forintot a bonyhádi kórház rekonstrukciójára ajánlották fel. Tartottak már az idén is egy ilyen műsza­kot, annak bevétele 122 ezer forint volt, ugyancsak a kór­házi rekonstrukcióra fordít­ják. A vállalat gazdasági, párt­ós társadalmi vezetése kidol­gozta az ez évi versenyaj ál­lásokat, eleget téve a kom­munisták, a szocialista bri­gádok ama elhatározásának, hogy az idén is folytatódjék a kongresszusi és felszabadu­lási verseny. Műszaki konfe­rencián foglalkoztak a na­pokban az ajánlásokkal, majd brigádértekezleteken, termelési tanácskozásokon vitatják meg. Ekkor öltenek majd végleges formát az ez évi szocialista versenyválla­lások. (J) Pótolják a téli kiesést a tégla- és cserépipar dolgozói A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárainak dolgozói az idén is vállalták, hogy szom­bat-vasárnapi munkával se­gítik a termelés növelését, a sajátházépítők anyagellátá­sát. így a tröszt az év ele­jén összességébe^, azzal számolhatott, hogy az iparág az önként vállalt pótműsza­kokkal és az év közben be­fejeződött téglagyári fejlesz­tések révén csaknem 100 millió téglatöbbletet, tehát együttvéve 2 milliárd 70 millió téglát ad az országnak. A január—februári rendkí­vüli hideg azonban a télen is dolgozó 42 korszerű tég­lagyárnak a termelését is visszavetette. A nagy hideg­ben jéggé dermedt agyagbá­nyákban leállt a munka és az energiakorlátozás is rövi- debb-hosszabb időre tétlen­ségre kárhoztatta a téglaége­tő kemencéket. Ezért az érin­tett gyárakban — ahol csak lehetett — a kényszerszünet egy részét a február végére és márciusra ütemezett nagy­javítások előrehozásával igyekeztek áthidalni A jelen­tős erőfeszítések ellenére is az év első két hónapjában 81 millió darab téglával ,és csaknem 3 millió tetőcserép­pel termeltek kevesebbet, mint a múlt év azonos idő­szakában. A téli kiesés pótlására va­lamennyi gyárban átütemez­ték az idei termelési progra­mokat. Az adósság csökken­tésének egyik kedvező lehe­tőségét készítették elő azzal, hogy a hagyományos gyá­rakban — amelyek szabad­téri szárítószínekben szik­kasztják a nyers téglát, s ennélfogva csak fagymentes időszakban dolgozhatnak — máris befejezték a nagyjaví­tásokat, hogy az időjárás enyhülésével megkezdhes­sék a téglagyártási idényt. Az iparág dolgozóinak eltö­kélt szándéka, hogy — a többlettermeléshez szüksé­ges energiával, szénnel, gáz­zal számolva — folyamato­san pótolják a téli kiesést, s az idén az ország rendelke­zésére bocsátják az eredeti­leg vállalt 2 milliárd 70 mil­lió téglát. HÍRRE Sok jó hírrel szolgálhattunk az elmúlt héten kedves olvasóinknak, függetlenül at­tól, hogy a bírálat hangját sem fojtottuk magunkba. A legjobb hírrel mégsem mi szolgálhat­tunk. Egész télen a fő témánk az időjárás volt, amely szokatlan szigorával nemcsak sok kellemetlenséget, hanem sok kárt is okozott. A 10. hét végre „az évszaknak megfelelő” idővel szolgált, mikor e sorok készültek, sütött a nap, talán végre vége a télnek. Ünnepi pillanatok, elismerések címet, tizennégyen pedig miniszteri dicsé­retet. ök közös ünnepségen vették át az elismerés jeleit pénteken délután a megyei tanácson. Az ágazati szakszervezetek és az SZMT javaslatára is többen vehették át a szakszervezeti nőmozgalomban kifejtett te­vékenységükért a megérdemelt elismerést. Az OKISZ elnöke öt Tolna megyei ipari szövetkezetben dolgozó nőt tüntetett ki. A szövetkezeti ipar kitüntetéseit a közgyűlé­séken, tehát az adott kollektíva előtt adták át. A felsoroltak valószínűleg nem ölelhe­tik fel a kitüntetettek teljes körét, hiszen vannak több megyére kiterjedő gazdálkodó egységek, intézmények, országos vállalatok, illetve nem megyei központtal működő üzemek. Izeken a területeken megyei szin­ten nem összesítik a kitüntetéseket. Vala­mennyi lánynak és asszonynak gratulá­lunk. Szövetkezeteink szerepe A szövetkezeti mozgalom jelentőségét hangsúlyozni szinte felesleges, hiszen az annyira közismert. Különösen megyénk­ben van így, ahol nemcsak az áfészek és takarékszövetkezetek, hanem az ipari szö­vetkezeteknek is hallatlanul nagy a jelen­tőségük. Másutt is nagy, de Tolna megyé­ben azért igen jelentősek, mert korábban mezőgazdasági megye voltunk, az ipari ha­gyományt ma már az ipari szövetkezetek jelentik, időben is korábban vettek részt a megye iparosodásában, mint az állami ipar „érkezése”. Tudósítottunk közgyűlé­seikről, ahol sok szó esett a gazdasági, ér­tékesítési nehsézségekről és sok gondról, de arról is, hogy miként lehet ezeken eny­híteni, milyen új tartalékokat lehet feltár­ni, hogyan lehet az új körülmények között eredményesen és még eredményesebben dolgozni. Nőnapi köszöntőnek papucsvirág Százszorszép utca A világ egyik ,yfelében” március 8-án a nőket köszöntik. Több ez, mint gesztus, amellyel a férfiak tisztelegnek a szebbik nem előtt. Ez is igaz természetesen és ez nem kevés, de tény, hogy a nemzetközi nőnap kezdeményezése a munkásmozgalom érdeme, és elterjedése pedig fegyvertény­nek számított. Ma is jelzi a térképen a munkásmozgalom kiterjedését és hatását, hogy hol ünnepük március nyolcadikén a nőket. Vannak országok, ahol nem is hal­lottak még erről a napról, a Szovjetunió­ban viszont munkaszüneti nap. Elárasztanak bennünket tudósítóink és ismerőseink, hogy munkahelyükön mikor, hogyan ünnepelték a hetvenötödik nőna­pot. Minden hírt, sajnos, nem tudunk le­közölni, de merjük remélni, hogy nincs Tolna megyében munkahely, ahol ez nem történt meg, ha mégis volna, akkor ez esetben éppen az lenne hír, ha nem is ör­vendetes. Csütörtökön a legmagasabb kitüntetése­ket a Parlamentben adták át, pénteken került sor az ágazati miniszteri Kiváló Munkáért címek átadására, részben Buda­Már a tavaszi modellek készülnek a BONY—KS üzemében pesten, a minisztériumokban és főhatósá­goknál, részben pedig megyénkben, illetve a munkahelyeken. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetésben részesültek ketten, a MÉM ki­tüntetését összesen harmincán kapták meg, közülük huszonötén szintén a termelőszö­vetkezetekben végzett munkájukkal érde­melték ki az elismerést. Kulturális terü­leteken ketten kapták meg a miniszteri ki­tüntetést, egy nő a Szocialista Kultúráért Hangulatos és kifejező nevet talált a Vöröskereszt megyei vezetősége a Százszor­szép utca címmel, amit a felszabadulás évfordulójára hirdettek meg. Talán úgy könnyebb megjegyezni, ha azt írjuk, hogy a Tanácsköztársaság évfordulójáig lehet jelentkezni a környezetszépítő versenybe a megtisztelő címért, de az sem baj, ha már az 1848-as polgári forradalom és sza­badságharc évfordulójáig beadják nevezé­süket azok, akik tenni szeretnének váro­suk, falujuk szépségéért. A felsorolással már azt is jelezzük, hogy a nőnappal meg­indul tavaszi ünnepeink sora. Az évfordu­lók évről évre alkalmat adnak annak fel­mérésére is, hogy mennyit valósítottunk meg elődeink szép céljaiból. Békeklubok A nőnapról a békére könnyű áttérni, hiszen annyira egyértelmű, hogy a nők, az anyák, a jövendő anyák békében szeret­nék felnevelni gyerekeiket és leendő utó­daikat ... Irtunk arról egy kis hírt, hogy békeklub alakult Dombóváron, a Csavar­ipari Vállalatnál. Az országos békekonfe­rencián az egyik fő kérdés a fiatalok sze­repe volt a békemozgalamban, hiszen igen sokan vagyunk, akik nem éltünk háború­ban, tehát számunkra a háború nem való­ság. A béke jelentőségét is másként éljük át. Nemes célokért lelkesedni szép dolog, hinni lehet és kell is a nemes eszmék ere­jében, de ezek megvalósulásáért és a cé­lok valóraváltásáért tenni is kell valamit. Ez pedig ritkán sikerül ellentmondások, akadályok nélkül, ezek legyőzéséhez pe­dig akkor is harcra van szükség, ha van­nak, ákik ezt nem veszik, vagy nem akar­ják észrevenni. A CSIV dombóvári gyárának KISZ-ve- zetősége, a párt, a szakszervezeti vezetés­sel egyetértésben szervezte meg a klubot, már csak azért is, mert a KISZ-titkára, Fertály Lajos tagja az Országos Béketa­nácsnak. Egyéb reményeket is fűznek a klub működéséhez. A mag' azokból áll, akik tudják, hogy mit akarnak, miért hoz­ták létre a csoportot, de rendezvényeik nyitottak, várják mindazokat, akik kíván­csiak társadalmunk egy-egy aktuális össze­függésére, azért elmennek egy-egy előadás­ra. Várják azokat is, akik egyszerűen csak programot keresnek. Azt szeretnék elérni, hogy lődöngés, unalom helyett közéjük járjanak. Már az utánpótlásról is gondos­kodni akarnak, ezért hirdették meg az ál­talános iskolák számára a rajzversenyt, hiszen az úttörők lesznek a KISZ-tagok, akik addigra már tudni fogják, hogy a békeklub és annak tagjai mit akarnak. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents