Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
1985. március 8. 1 1 2 ^ÉPÜJSÁG Kitüntetési ünnepségek Az MSZMP küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról) Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a Központi Bizottság és a kormány nevében köszöntötte az édesanyákat, az asszonyokat, lányokat, a magyar nőket. — Ünnepre gyűltünk ma itt össze; hogy kifejezzük a nők iránti tiszteletet és megbecsülés érzéseit. Tudjuk, hogy az lesz majd igazán méltó ehhez az ünnephez, ha már nem kell külön hangsúlyoznunk a nők egyenjogúságát és küzdeni érte — hangoztatta elöljáróban. — Egy új, igazságosabb világ, a szocializmus megteremtésén fáradozva, célul tűztük ki a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatos megszüntetését, köztük a nők tényleges egyenjogúságát gátló tényezők felszámolását. A szocialista építés elmúlt négy évtizede alatt történelmi mértékben és nemzetközi összevetésben egyaránt sorsfordító változások mentek végbe, és vannak folyamatban ma is a magyar nők társadalmi helyzetében. Ezt bizonyítja például, hogy hazánkban a munkaképes nők körében az aktív keresők aránya 82 százalék, a középfokú iskolai végzettségűeké 34 százalék, a diplomásoké pedig hat százalék. Szinte teljessé vált a gyermekek óvodai elhelyezésének lehetősége. — A pártunkat jellemző realizmussal és nyíltsággal ehhez persze hozzá kell tenni!, hogy a nők törvényeinkben biztosított egyenlősége csak hosszú, kitartó, tudatos fáradozás eredményeként válhat valódi társadalmi egyenlőséggé. Ennek elérése érdekében még sok a teendőnk, hiszen az új társadalom egészét kell marxista értelemben emancipálnunk, megteremtve a még hátrányos helyzetű rétegek, csoportok felemelkedésének jobb lehetőségeit. Olyan anyagi körülményeket, demokratikus feltételeket és közgondolkodást kell kialakítanunk, amelyben a képességek kibontakoztatása, az önmegvalósítás egyre kevésbé függ az ember nemétől, vagy más adottságaitól. — A felszabadult Magyar- ország négy évtizedének társadalmi-gazdasági vívmányai elválaszthatatlanul összefonódtak a magyar nők, asszonyok, lányok áldozatos munkájával, teljesítményével. Felszabadulásunk 40. évfordulóján elismeréssel és hálával gondolunk mindazokra, akik odaadással szolgálták népünk előrehaladását. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége jelentős érdemeket szerzett mind az ország újjáépítésében, mind a demokratikus közélet megteremtésében és a társadalmi viszonyok szocialista átalakításában. — Úgy vélem, hogy a nők egyenjogúságának gyakorlati érvényesülését jól szolgálta és szolgálja pártunk 1970- es nőpolitikái határozata, a kormányzat és a társadalmi szervezetek erre alapozott intézkedései. Ugyanakkor az ország gondjainak megszaporodása, a mindennapok gazdasági szorítása következtében sok tekintetben bonyolultabbá vált az emberek helyzetét könnyítő, főbb társadalompolitikai céljaink elérése is.- — Meggyőződésem, hogy megengedhetetlen mulasztás lenne beletörődni a jelen gazdásági gondjaiba és a nők helyzetének javítását arra az időre halasztani, amikor újra gyorsabb gazdasági növekedési szakaszba léphetünk. A mostani helyzetben is számos lehetőség van arra, hogy a nők egyenjogúságának kiteljesítése-érdekében országosan és helyi keretekben egyaránt erősítsük a tudatformálást, szemléletváltoztatást. Társadalmi méretekben ösztönöznünk kell az új típusú család kialakulását. Az elmúlt évben a családvédelem terén tett társadalmi kezdeményezések jól érzékeltetik azt a felismerést, hogy a családnak, mint az emberi együttélés legtermészetesebb formájának igenis alapvető értékátörökítő küldetése van. — E nemzetközi ünnepen együttérzéssel és szolidaritással gondolunk azokra a nőkre, akiknek a Föld számos pontján a megaláztatás, a kiszolgáltatottság, a megnyo- morítás jut osztályrészül. Bár a szocialista országokban, a fejlett tőkés és a fejlődő államokban különböző a nők társadalmi helyzete, megbecsülése, a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása érdekében lehetséges és szükséges a nemzetközi méretű összefogás. A népek biztonságát fenyegető fegyverkezési verseny fokozódása, a helyi háborúskodások pusztításai szerte a világon különös aggodalommal töltik el a nőket. Évezredek tragikus élet- tapasztalatai munkálták ki a nőkben, asszonyokban az éberség ösztönét, szeretteik féltését. A négy évtizeddel ezelőtt véget ért világháború pusztításainak, a fasizmus elleni küzdelem véráldozatainak emléke is ösztönzi a nőket, amikor oly határozottan és elszántan emelik fel szavukat a béke megőrzése érdekében. Meggyőződésem, hogy a nők fellépésükkel képesek elősegíteni a józan ész érvényesítését, a vitás nemzetközi politikai kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom erősítését. — A történelmi folytonosságot jórészt az emberi fajt megtartó asszonyi erő, évszázadokon keresztül a pusztulásokon és dúlásokon át is érvényesülő újjászületés akarása és képessége biztosította. A nőknek ez az egyetemes életküldetése és annak mindennapi megnyilvánulása teszi ünneppé az egész társadalom számára ezt a napot. Szóljon az önöknek most kifejezett tiszteletünk, megbecsülésünk, szeretetünk és köszönetünk az esztendő valamennyi napjára — mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. Az ünnepi beszéd után a gálaműsorban köreműkö- dött a Budapesti Madrigálkórus, a Magyar Állami Operaház Szimfonikus Zenekara, valamint számos neves előadóművész. PANORAMA BUDAPEST Csütörtökön Budapestre érkezett Manfred Gorywoda, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a kormány mellett működő tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson Faluvégi Lajossal, a Miniszter- tanács elnökhelyettesével, az Országos tervhivatal elnökével, az 1986—90 évekre készülő népgazdasági tervek egyeztetéséről. * Kapolyi László ipari miniszter tegnap Varsóba utazott, ahol tárgyalásokat folytat az ipari együttműködés továbbfejlesztéséről. PRÁGA Magyarország és Csehszlovákia utóbbi negyvenéves történelméről az MSZMP KB és CSKP KB Politikai Főiskolájának együttműködésével tudományos tanácskozást tartottak csütörtökön a Prágai Magyar Kulturális Központban. SZÓFIA Bolgár—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek csütörtökön Szófiában. BONN Horst Ehmke, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának alelnöke, aki március 4-e és 6-a között tartózkodott Varsóban, csütörtöki bonni sajtóértekezletén azt a meggyőződését hangoztatta, hogy végükhöz közelednek a Lengyel Népköztársaság külpolitikai elszigetelését célzó nyugati próbálkozások. Genscher külügyminiszter szerdán lezajlott varsói látogatása pozitív hatással lesz a nyugatnémet —lengyel viszonyra — állapította meg Horst Ehmke. MANAGUA Három, nagy erejű robbanás történt szerda este a ni- caraguai főváros, Managua egyik épületcsoportjában, ahol katonai létesítmények vannak. A detonáció és az utána keletkezett tűzvész súlyosan megrongált egy katonai kórházat. hazaérkezett Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a szocialista országok testvérpártjai propaganda és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak találkozóján. A küldöttség tagjai voltak Barabás János és Radics Katalin, a KB osztályvezető-helyettesei. Fogadásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagGeorge Shultz amerikai külügyminiszterrel találkozott csütörtökön a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely az amerikai kongresszus meghívására tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja vezetésével. A küldöttség három napon át tárgyalásokat folytatott az amerikai törvény- hozás vezetőivel és tagjaival is. A csütörtöki eszmecsere központjában a kétoldalú kapcsolatok, illetve a jövő héten kezdődő új leszerelési tanácskozással, a fegyverkezési verseny megállításával kapcsolatos kérdések álltak. Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója. Moszkvából ja, a Központi Bizottság titkára szerdán Moszkvában átnyújtotta Borisz Pono- marjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét. Az Elnöki Tanács a kitüntetést a magyar—szovjet kapcsolatok ápolása, a szocialista országok együttműködésének erősítése terén, a békéért és a biztonságért vívott harcban szerzett kiemelkedő érdemeiért, 80. születésnapja alkalmából adományozta a szovjet vezetőnek. A kitüntetés átadásánál jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. aki tagja a küldöttségnek, egy csütörtöki televíziós nyilatkozatában szólt a leszerelési tárgyalásokról. Mint mondotta, az amerikai kormányzat jelenlegi magatartása nem ad okot különösebb derűlátásra a tárgyalások küszöbén. Washington a napokban tett közzé egy olyan „hivatalos” okmányt, amely a jövendőbeli tárgyalás másik résztvevőjét, a Szovjetuniót „szerződésszegéssel” igyekszik megvádolni, s az amerikai kormány a közelgő tárgyalásokat arra is fel akarja használni, hogy újabb fegyverek gyárátásá- nak engedélyezésére vegye rá a kongresszust. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon mennyire őszinték az amerikai kormányzat szándékai s mire akarja felhasználni még Washington a tárgyalásokat — hangoztatta Arbatov. A szovjet parlamenti küldöttség washingtoni tárgyalásai Genfi tétek Míg a klasszikus háborúkban a diadal nyert csaták, ütközetek, hadjáratok sorozatából épült fel, a modern atomrakéta-fegyverek — legalábbis elméletileg — lerövidítették a győzelemhez vezető utat. Interkontinentális és tengeralattjáró-fedélzeti rakéták százaival órák alatt el- törölhetők a Föld színéről hatalmas országok, sőt országcsoportok. Ha az agresz- szornak nem kellene ugyanilyen pusztító hatású megtorló válaszcsapástól tartania, a győzelem kivívásának ettől a gyors . lehetőségétől aligha volna eltántorítható. Ha viszont a „lefegyverzőnek”, vagy „lefejezőnek” szánt hadászati első csapást irtózatos erejű válaszcsapás követi a „túlélő” rakéta- és atomfegyverek felhasználásával, a győzelem ellentétébe csaphat át. Március 12-én Genfben összetett témájú szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások kezdődnek, amelyeken a hadászati fegyverek, a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek és a világűrfegyverek hármasa egymással szerves összefüggésben kerül megvitatásra. Az első kérdéscsoport viszonylagos elkülönítése szükségessé teszi a hadászati fegyver- rendszerek meghatározását és itt tekintetbe kell venni a bevezetőben leírtakat. Ha ugyanis hadászati támadó fegyverrendszerek alatt azokat értjük, amelyek elsőnek, meglepetésszerűen és tömegesen alkalmazva képesek meghatározni egy háború kimenetelét, mindjárt hozzá kell tennünk: a háború kimenetele meghatározhatat- lanná válik, ha a szemben álló felek nagyjából egyszerre vagy kevés időkülönbséggel vetik be egymás ellen támadó „hadászati” fegyver- rendszereiket. Már amikor 1969-ben megkezdődtek a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások, áthidalták a meghatározás formális logikai nehézségeit' és megállapodtak abban, hogy hadászati támadó fegyverrendszereknek fogják tekinteni az- interkontinentális ballisztikus rakétákat, természetesen nukleáris robbanótölteteikkel, valamint az atombombák és atomrakéták célbajuttatására alkalmas „nehézbombázókat”. A SALT—I. céljaira meg kell határozni a hadászati védelmi fegyverrendszerek fogalmát is. Ügy döntöttek, hogy ide azokat az eszközöket fogják sorolni, — az el- lenrakétákat és rádiólokátoraikat —, amelyek a hadászati fontosságú objektumokat egyetlen hadászati támadó fegyverrel, az interkontinentális ballisztikus rakétákkal szemben megvédeni képesek. Nem tárgyaltak tehát a hadászati atomtengeralattjárók vagy a hadászati atombombázók leküzdésére szolgáló eszközökről. A hatvanas- hetvenes években kiderült, hogy a másik . félre nézve nemcsak az 5500 kilométernél nagyobb hatótávolságú vagy hatósugarú eszközök jelenthetnek hadászati veszélyeztetést, hanem a közép-hatótávolságú (1000—5500 km) eszközök is, amennyiben azokat földrajzilag (akár a tengeren akár a szárazföldön) közelebb viszik a másik fél területéhez. A sebezhetőségi erőviszonyok tekintetbe vétele így olvasztotta egybe a hadászati és az eurohadászati fegyverrendszerek témáját. Minthogy a hadászati támadó fegyverrendszerek alkalmasak a másik fél hasonló fegyverrendszereiben rejlő lehetőségek hasznosításának katonai-politikai meghiúsítására, az utolsó másfél évtizedben a hadászati támadó és védelmi fegyver- rendszerek jellegszerű elkülönítése viszonylagossá vált. Világos lett az isi, hogy a tökéletesnek hitt rakétavédelem a támadás eszköztárának kiegészítőjévé válik, ha a megsemmisítő megtorlást meghiúsíthatóvá teszi, vagyis a potenciális agresszornak ilyen vagy olyan mérvű büntetlenséget biztosít. A közelgő genfi tárgyalásoknak különleges fontosságot ad, hogy 1985. december 31-én akkor is lejárna a SALT—II. hatálya, ha ezt a hadászati támadó fegyver- rendszereket korlátozó szerződést, amelyet 1979-ben Bécsben írtak alá,, ratifikálta volna a két fél és hatályba lépett volna. Az amerikai szenátus levette a napirendről a ratifikálás kérdését, így a szovjet fél is értelmetlennek tartotta a becikkelyezést. Mindkét fél úgy nyilatkozott azonban, hogy kölcsönös alapon kész a SALT—II. rendelkezéseihez tartani magát, miként az 1972-ben öt évre kötött SALT- egyezmény lejárta után is hasonló kötelezettséget vállaltak. 1972-ben azonban a támadó fegyvereket korlátozó egyezmény mellett egy szerződést is kötöttek, amely 1974-es pótjegyzőkönyvével együtt nemcsak lényegesen (száz egységre) korlátozta, a két fél által felállítható ellenrakéták számát, hanem megtiltotta a szerződő országok területének teljes rakétavédelmét, valamint — egyebek között — rakétavédelmi rendszereknek a világűrbe telepítését is. Ezt a szerződésit nem kötötték határidőhöz, így az ma is nemzetközi jogi erővel bír. Mint emlékezetes, 1983 végén megszakadták a szovjet—amerikai SALART-tár- gyalások, amelyek a SALT- II. után a korlátozás mellett már a csökkentésről is folytak. Az amerikai Pershing 2- es ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek telepítésének megkezdése ugyanis, megnövelte a Szovjetunió hadászati veszélyeztetettségét, kezdte alapvetően módosítani az amerikai—szovjet hadászati erőviszonykat, s ezáltal megváltoztatta a SALART-tárgya- lások kiindulópontjául szolgáló hadászati egyensúlyt is, a Szovjetunió rovására. Emiatt lehetetlenné vált a tárgyalásoknak a régi keretek között való folytatása. Az új genfi tárgyalások, amikor lehetővé teszik a hadászati helyzet valamennyi tényezőjének tekintetbe vételét, igaz, bonyolultabb egyensúlyképlet alapján, de módot nyújtanak a hadászati támadó fegyverrendszerek lényeges csökkentésére is, a kölcsönös veszélyeztetettségnek a jelenleginél alacsonyabb eszközszintje mellett. Pirityi Sándor, a hadtudományok kandidátusa
