Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. március 28. . TOLNA , 2 rtÉPÜJSÁG Kádár János a szünetben közéleti személyiségekkel, pártonkívüliekkel találkozott. Szentágothai János akadémikus köszönti a párt első titkárát. (Folytatás az 1. oldalról.) got illetően. Továbblépésünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép-Kelet-Európában együtt boldoguljanak a népék, megszabadulva elő­ítéleteiktől, rossz közér­zettől és későn jött, de an­nál kihívóbb nacionaliz­musoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megta­nulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tar-' tozó kisebbségek, nemzetisé­gek lét jogát, közösségteremtő szándékát. Civilizált állam rangját a XX. században csak az az ország igényelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a több­ségi nemzetnek kell előzé­kenységet tanúsítania a ki­sebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek nem gátjai, ha­nem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalko­tói, társadalomfejlesztési sze­repének. Amit mi, magyarok erről mondunk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országunkat mi­csoda nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. században. E tragédiák el­lenére, azokból okulva Ma­gyarország a jószomszádsá- got, a történelmileg egymás­ra utalt testvérnépek közös­ségének erősítését és nem a történelemhamisítással szen­tesített önigazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek felhánytorgatását tartja a járható útnak. A hazánkban élő nemze­tiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Al­kotmány szellemében, a hu­manista politika jegyében így gondolkodik erről, s eb­ben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodás- módja is. A felszólaló ezután a tár­sadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, le­hetőségeiről, szükségességé­ről beszélt, hangsúlyozva: — Az utóbbi negyedszá­zad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsá­ga, hogy a párt a társada­lomban keletkező feszültsé­geket képes volt idejében feloldani. E konfliktusfelol­dó képesség összefüggött a hatalomgyakorlás módjában bekövetkezett változással, az­zak hogy a párt érdekegyez­tető, konfliktusfeloldó poli­tikájában támaszkodott tár­sadalmi, gazdasági és poli­tikai intézményeink érdek­kifejező, érdekképviseleti te­vékenységére. A felszólaló szólt a Nép­frontnak a fogyasztói érdek- védelem területén végzett munkájáról, majd a válasz­tási törvényről, s a válasz­tások előkészítésével kapcso­latos feladatokról. Az pj választási törvény legalapvetőbb új rendelke­zése — mondatta — az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok többes jelölésének általánossá tétele. Ez már önmagában is nagymérték­ben növeli a választások po­litikai jelentőségét, fokoz­hatja a választópolgárok ak­tivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista de­mokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy fe­lelősséget ró az arra illeté­kes párt-, állami és nép­frontszervekre. A választásig teriedő idő­szak mind a népfrontakti­vistáknak, m>nd a választó- polgároknak betanulási sza­kasz lesz, hiszen három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddi­ginél nagyobb és tartalma­sabb tájékoztató és propa­gandamunkára lesz szükség. Kongresszusunk dokumen«- tumai, határozatai megnyit­hatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a szé­les értelemben vett telepü­lésfejlesztésben mint község- és közösségfejlesztésben. Olyan országban, mint ná­lunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, megbízhatóan működő ál­lamigazgatás van, és ahol a törvényhozás és az igazság­Pozsgay Imre beszél szolgáltatás garantálni tudja az ország rendjét és az ál­lampolgárok jogait egyaránt, ahol a társadalmi-politikai szervezetek segítik a párt- politikát az érdekek képvi­seletével, az érdek-konflik­tusok feloldásával, az érde­kek egyeztetésével, ott biz­tos alapokon fejlődik az ön- kormányzat. Boldog Jánosné, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság kertészeti brigádveze­tője, Bács-Kiskun megye küldötte személyes tapasz­talataiból merített példák­kal szólt a közéleti munká­ról. — Társadalmi munkámat a KISZ-alapszervezetben kezdtem. Rendezvényeink a tanyavilágban zajlottak. Kis­kunhalas lakosságának 14 százaléka még ma is kül­területen él. Tanyán, amely a végletek világa. Az egye­dül maradt idős ember, a jómódú gazdálkodó éppúgy megtalálható itt, mint a ro­gyadozó viskó és az össz­komfortos kisgazdaság. Sen­ki nem tagadja azt az alap­vető változást, amely a ta­nyasi emberek élet- és gon­dolkodásmódjában bekövet­kezett. Valamennyien félt­jük ezeket az eredménye­ket, hiszen munkánk révén születtek meg, és a kiegyen­súlyozott agrárpolitika tette azokat lehetővé. Közvetlen termelésirányí­tó munkakörben dolgozom, kapcsolatom tehát szoros munkatársaimmal. Van ami­kor nehéz helyzetben va­gyok, mint közéleti ember, és mint párttag. Bizony nem tudtam sokáig magyarázatát adni annak: miért nem le­hetett kapni ezen a télen a leghidegebb napokban pb- gázt, vagy szenet. Ezek az alapellátási gondok különö­sen sújtják a tanyán élő idős embereket, elsősorban a tsz-nyugdíjasokat, illetve a járadékosokat. Tapasztalata­im alapján is egyetértek a határozat-tervezetnek azzal a megállapításával, mely így fogalmaz: „Az idős korúak létbiztonságának erősítése ér­dekében csökkenteni szüksé­ges a nyugdíjrendszer egye­netlenségeit”. Zarnóczi József, az MSZMP X. kerületi bi­zottságának első titkára, Bu­dapest küldötte Kőbánya dolgozóinak üdvözletét tol­mácsolta a kongresszusnak, majd a pártépítő munka ta­pasztalatairól szólt. Elmon­dotta: — Kerületünkben a XII. kongresszus óta 2832 új párt­tagot vettünk fel; 73 száza­lékuk munkás, 64 százalékuk fizikai dolgozó. Az utóbbi időben többen kérdezték tő­lünk, hogy miként sikerült elérni ezt a folyamatos fej­lődést. miközben nálunk az aktív dolgozók száma öt év alatt 85 ezerről 60 ezerre csökkent. A kerületi pártbi­zottság a fő figyelmet az alapszervezeti pártmunka fejlesztésére, színvonalának emelésére fordította. Javí­tottuk tájékoztató, felkészítő tevékenységünket, követke­zetesebben végeztük az el­lenőrzést és az értékelést. Ennek eredményeként az alapszervezetek munkája fej­lődött, gazdagodott, nőtt ön- tevékenységük, politikai be­folyásuk és vonzerejük. Ezt azért hangsúlyozom, mert meghatározó jelentősége van annak, hogy a pártalapszer­vezeteknek milyen a politi­kai befolyása és tekintélye azok között a munkások, ér­telmiségiek, művészek vagy a tudomány műhelyében munkálkodók között, akiket soraiba hív. Zarnóczi József ezután el­mondta, hogy a pártépítő munka, számos okból, külö­nösen a fiatalok között vált nehézzé, s ezen a területen olykor elfogadhatatlan álla­potok tapasztalhatók. — Kerületünkben egy új iskolában volt olyan tantes­tület, ahol 70 pedagógus kö­zül egy párttag sem volt. Ez persze kivételes eset. De nem kevés gondot okoz például az is, hogy az el­múlt öt évben, a 15 nagy­vállalatunknál elhelyezkedett 567, főiskolát és egyetemet végzett pályakezdő közül mindössze huszonhármán voltak párttagok. Ezek a pél­dák súlyos ellentmondásokat mutatnak, hiszen olyan dip­lomásokról van szó, akiknek neveltetése, iskoláztatása mindvégig társadalmunk közösségeiben folyt. Elfogad­hatatlan számunkra, hogy az ezekben a közösségekben dolgozó pártszervezeteknek, kommunistáknak nem jutott soha annyi figyelmük e fia­talokra, hogy közülük a leg­jobbakat ne csak megnyer­jék eszméinknek, hanem párttaggá is neveljék. Kovács János, a csorvási Lenin Mgtsz el­nöke. Békés megye küldötte bevezetőben leszögezte: — Szocialista államunk de­mokratizmusának, demokra­tikus intézményrendszerének fejlődésével, mint ennek ré­sze, a termelőszövetkezeti demokrácia is sokat fejlődött a szövetkezetek megalakulá­sától napjainkig, így az el­múlt öt évben is. Bizonyíté­ka ennek, hogy megyénkben sokszor voltak a termelőszö­vetkezetek nehéz helyzetben, például az elmúlt kétévi aszály után, mégis megtar­tották belső, morális, politi­kai stabilitásukat. Annak is tudatában vagyunk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését pártunk helyes agrár- és szövetkezetpolitikája ala­pozza meg. Ez a politika rangjukon kezelte a terme­lőszövetkezeteket, engedte, sőt ösztönözte, hogy a ter­melőerők fejlődését párhu­zamosan kövesse a szövetke­zetek belső viszonya, önkor­mányzati rendszere. Ezért nagyon egyetértünk azzal, hogy ezután is foly­tassuk a bevált szövetkezet­politikánkat. Erre kérjük a megválasztásra kerülő Köz­ponti Bizottságot is. Kifejezte egyetértését az­zal, hogy növekedjenek a be­ruházásokra fordított össze­gek, és a mezőgazdaság fej­lesztése a jövőben is kiemelt feladat legyen. Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgató­ja, Csongrád megye küldötte felszólalása elején szűkebb hazája élelmiszergazdaságá­nak fejlődését és problémáit elemezte. A nehézségekről szólva ki­emelte: gátolta a követelmé­nyek teljesítését az élelmi- szeripari vállalatoknál dol­gozók magas fluktuációja. Több vállalat állóeszköz­állománya elavult. Annak a véleményének adott hangot, hogy Csongrád megye élel­miszerexportjának fenntar­tásáért és továbbfejlesztésé­ért vállalati intézkedésre van szükség, és indokolt a külke­reskedelmi vállalatok piaci és ármunkájának továbbfej­lesztése is. A gondok ellenére — mondotta — a szakágazat helytállt. Az egész mezőgaz­daság és élelmiszeripar nem rubel elszámolású export ár­bevételének 50 százalékát az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, illetve a vele együtt­működő téeszek és állami gazdaságok termelik meg. Végül kifejezte reményét, hogy a kongresszus határo­zatai számos helyi gondon is enyhíteni fognak. Hozzátet­te: a határozatoktól viszont csak akkor várhatók ered­mények, ha mindenki többet tesz a feladatok maximális végrehajtásáért. Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőr­ség országos parancsnoka, a határőrség küldötte rá­mutatott: államhatárunk őri­zete békében is harci feladat, és a tevékeny­ség nagy fontosságú ha­zánk, népünk biztonsága, szocialista társadalmi állam­rendünk védelme szempont­jából. Azt jelentette a kong­resszusnak: szocialista ha­zánk államhatárán törvé­nyes rend és nyugalom van. A felszólaló egyebek kö­zött elmondta, hogy a leg­utóbbi 5 évben majdnem 200 millió utast és 60 millió jár­művet érintő határforgalom ellenőrzése, biztonságának, gyorsaságának és kulturált­ságának minőségi fejlesztése — a Vám- és Pénzügyőrség­gel és más szervekkel szoros együttműködésben — komoly helytállást kíván. A továbbiakban a fiatal határőrök, sorkatonák helyt­állásáról, munkájáról beszélt a küldött. Kijelentette: mai fiatalok ők is, annak a nem­zedéknek a tagjai, amelyet néha türelmetlen kritikával is illetünk. — A mi tapasz­talataink alapján csak elis­merő szavakat mondhatok róluk. A legjobbak közül, akik kiváló munkát végeztek és végeznek, öt év alatt több mint 2300 ifjúkommu­nistát vettünk fel a párt so­raiba. Takács Hilda, a zalaegerszegi városi peda­gógus KISZ-bizottság titká­ra, Zala megye küldötte hangsúlyozta: az értelmiségi fiatalok magas szintű szak­mai felkészültsége még nem elegendő. Arra is szükség van, hogy elkötelezetten, a társadalom érdekeit megért­ve, célkitűzéseivel azonosul­va dolgozzanak. Persze, az a tény, hogy napjainkra csök­ken a társadalmi munka rangja, becsülete, valameny- nyi értelmiségi csoport mun­káját megnehezíti. Sajnos, a fiatalok egy része nem tud­ja — talán nem is akarja — összeegyeztetni munkáját, szabadidős elfoglaltságait a közéleti tevékenységgel, s ez * negatívan hat a többet vál­lalók közérzetére. Az egyen­lőtlen munkaelosztás a leg­aktívabbak körében túlter­helést okoz. A kialakult helyzet megváltoztatására javaslom, hogy a helyi párt­szervek, szakszervezetek ösz­tönözzék a gazdasági intéz­ményi vezetőket arra, hogy jobban segítsék elő a társa­dalmi tevékenységet végzők erkölcsi megbecsülésének növelését, munkájuk diffe­renciáltabb elismerését. Ugyanakkor az is szükséges, hogv ezzel párhuzamosan a KISZ-szervek, szervezetek erősítsék érdekvédelmi tevé­kenységüket, váljanak job­ban részeseivé a fiatalok gondjai megoldásának. A legfontosabb közös fel­adatunknak — hangsúlyoz­ta a felszólaló — a ráter­mett fiatalok párttaggá ne­velését tartom. Az a tapasz­talatom, hogy KlSZ-alap- szervezeteink felelősséggel él­nek párttagajánló jogukkal: egyre több olyan fiatalt ja­vasolnak tagfelvételre, akik emberi tulajdonságaik, ifjú­ságmozgalmi tapasztalatuk, munkájuk alapján méltóak a párttagságra. A gyakorlat­ban azonban gondot okoz — mivel az értelmiségiek ké­sőbbi életkorban kezdik meg hivatásuk gyakorlását —, hogy hosszú idő telik el, mire munkahelyükön is bi­zonyíthatják alkalmasságu­kat, mire megfelelhetnek a magas követelményeknek. Wlassitsch Gyula, a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár állami díjas ku­tató-fejlesztő főmérnöke, Győr-Sopron megye küldötte rámutatott: a növekvő nyersanyagárak és beruhá­zási költségek mellett straté­giai jelentőségűvé vált a műszaki fejlesztés, amely ma már mindenütt jelentős sze­repet tölt be az országok politikai és «gazdasági esz­köztárában. Az emberi alko­tókészséget és a legújabb műszaki ismereteket a lehe­tő legrövidebb idő alatt kell a termelés szolgálatába állí­tani. A Graboplastban már több mint húsz éve ezt fel­ismerték. Ezt követően a műszaki értelmiséget foglalkoztató gondolatokat idézte fel. Töb­bek között kifejtette: mivel azzal kell számolni, hogy az évtized végéig zömében a meglevő termelőberendezé­sekkel kell dolgozni, ezt csak az emberi alkotókészség, an­nak magasabb szintű kibon­takoztatása ellensúlyozhatja. — Meggyőződésem, hogy az alkotó értelmiség munká­ja további többleteredmé­nyeket hozhat, hiszen az egyetemeken, a kutatóinté­zetekben és a vállalatoknál sok olyan magasan képzett mérnök és más szakember van, akiknek tudását és ten­ni akarását feltétlenül job­ban lehet hasznosítani. Antalóczy Albert, a Komárom megyei Pártbi­zottság első titkára, Komá­rom megye küldötte részle­tesen elemezte a XIII. kong­resszusra készülés megyei tanulságait, majd a párt po­litikai tömegmunkájáról be­szélt. Elmondta: a konkrét kérdésekről alkotott vélemé­nyek széles skálán mozog­nak, de nyíltan ellenzéki vagy társadalmi rendünk, politikánk döntő elemeit alapjában megkérdőjelező nézetek rendkívül szűk kör­ben jelentkeznek, és gyorsan elszigetelődnek. Emellett ugyancsak szűk körben, időnként szektás, dogmati­kus nézetek is előfordulnak. Olyan helyzetben, amikor a társadalmi feszültségek több ponton erősödnek, ami­kor gyakori az értetlenség, az idegesség és hellyel-köz- zel az elbizonytalanodás, ezeket a kommunistáknak, különösen a vezetőknek mindenütt kellő nyugalom­mal, magabiztos politikai ki­állással és a jövőbe vetett bizalommal kell ellensúlyoz­ni. Meggyőző érvekre, türe­lemre és megértésre van szükség, ami nem téveszten­dő össze az engedékenység­gel, a belenyugvással. Nem kevésbé fontos, hogy meg­szűnjön az általánossal való egyetértés és a konkréttal való szembenállás gyakorla­ta. A pártpropagandának a korábbinál nehezebbek, bo­nyolultabbak a feladatai. Sok jel arra mutat, ho^y si­kerül megújítani a módsze­reket, javul a párt politiká­jának, a politika összefüggé­seinek és törekvéseinek fo­lyamatos megismertetése a széles tömegekkel. Rostás Károly nyugdíjias, a Hazafias Nép­front Somogy megyei bi­zottságának elnöke, Somogy megye küldötte elmondotta: — Negyvenhatodik éve va­gyok tagja a pártnak. Az a tudat, hogy a párt számít ránk, az az érzés, hogy szük­ség van ránk, nemcsak a megbecsülést jelenti, hanem az élet értelmét is. Sőt: ma­gát az életet! Mert vallom: az embernek szüksége van arra, hogy az embereknek szükségük legyen rá! — Pártunk mélységes szo­cialista humanizmusára vall, amikor a kongresszusi doku­mentumokban hangsúlyozza: „Kötelességünk, hogy... köny- nyítsünk az idős korral já­ró terheken.” Kétségtelen, hogy sokan rászorulnak er­re. A nagyon idősek, a be­tegek, a magukra hagyottak. Nem reájuk értem, amit most mondok, hanem saját korosztályom tagjaira, a 60— 70 év közöttiekre, a megöre­gedni nem akaró idősekre, akiknek nevében azt kérem: úgy könnyítsenek terhein­ken, hogy kapjunk testhez álló megbízatást, pártmun­kát. értelmes feladatot, amely célt és újabb, meg újabb éveket ad az életnek. A ked­di vitában megragadott az a mondat, hogy a fiatalok fel­adatokat kérnek. Ebben is találkozik az ifjúság és az idősebb nemzedék. Szűcs István, a komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalat igazgatója, Baranya megye küldötte hangoztatta, hogy a gazda­sági fellendülés forrásait meg lehet nyitni a tartalékok fel­tárásával, s ezt saját mun­katerületén szerzett tapasz­talataival támasztotta alá. — Sikernek könyveljük el rugalmasságunkat — mon­dotta —, ha kell, 50 darabos tételt is elvállalunk a nagy piac reményében. Vállala­tunknál a jó szervezés révén kevesebb létszámmal is lehet 60 ezer pár csizmával többet termelni egy év alatt. Ná­lunk a fizikai dolgozók nem ejtik ki különös hangsúllyal, hogy „irodisták”, mert az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents