Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
1985. március 27. iMÉPÜJSÁG 3 használás is valamivel gyorsabban nőhet: először a nemzeti jövedelmet megközelítő, majd azzal lényegében azonos, esetleg azt kissé meghaladó ütemben. Ez lehetőséget ad az életszínvonalpolitika mozgásterének bővítésére: a reálbérek növelésére és a társadalmi juttatások reálértékének szélesebb körben történő megőrzésére. Az életszínvonal-politikával szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy érezhetőbben segítse elő, jobban ösztönözze a gazdasági fejlődést, mérsékelje a társadalmi egyenlőtlenségeket, tompítsa a szociális feszültségeket, legyen igazságosabb, valósítson meg arányosabb közteherviselést. A lakossági jövedelmek mintegy kétharmada közvetlenül kapcsolódik a munkateljesítményekhez. El kell érnünk, hogy a törvényes munkaidőben végzett munka legyen szervezettebb, megbecsültebb, a kiemelkedő teljesítmények erkölcsileg és anyagilag kapjanak megfelelő elismerést. Erre a korábbinál jobb lehetőséget nyújt a módosított kereset- szabályozás rendszere. A fő munkaidőn túl végzett tevékenységekre, kisvállalkozásokra továbbra is szükség van. Ezek bővítése azonban nem öncél, tevékenységüknek a népgazdasági érdekekkel összhangban kell alakulnia. Arra törekszünk, hogy a fő munkaidőben és a munkaidő utáni kisvállakozások- ban elérhető jövedelmek egyaránt a tényleges teljesítményekhez igazodjanak, s különbségük társadalmilag elfogadható legyen. Ennek érdekében nem az általános megszorítás, hanem a rendelkezésekkel, az érvényes jogi szabályozással ellentétes tevékenység megszüntetése a feladat. Szociálpolitikánkról szólva az utóbbi időben sokan felvetik, hogy miközben a költségvetés erre fordított kiadásai folyamatosan nőinek, a szociális feszültségek nem mérséklődnek, sőt éleződnek. Jelenleg á nemzeti jövedelem 26 százalékát fordítjuk pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatásokra. Ez az arány megfelel az ország fejlettségi szintjének, és a következő években lényegében nem növelhető. A gondot az okozza, hogy a felgyorsult áremelkedés miatt csökkent a juttatások vásárlóértéke. A szociális juttatások színvonala, belső arányai, hozzájutási feltételei, területi elosztása is egyenlőtlenek. Miközben a társadalmi juttatásokból a lakosság tehetősebb rétege is részesül, addig a szociálisan rászorulók egy része nem kap megfelelő segítséget. Ezért sok követelmény vetődik fel a szociálpolitikával szemben, de főként az, hogy az elosztás legyen igazságosabb, fokozattan segítse az erre rászorulókat. A létbiztonság fő pillérei maradnak a jövőben is munkajövedelmek és a társadalombiztosítási ellátások. A létbiztonság fontos feltétele, hogy teljesebb körű és társadalmilag elfogadhatóbb mértékű legyen a pénzbeli társadalmi jövedelmek vásárlóértékének megőrzése. Kedvezőbb gazdasági helyzetben egyes juttatások reálértékét esetleg növelni is lehet. A hátrányos szociális helyzetűek segítése, a rászorultsági elv érvényesítése a szociálpolitika fontos eleme. Most nem tudunk többre vállalkozni, mint jobban figyelembe venni és érvényesíteni a rászorultság elvét és szempontjait együtt az állampolgári jogosultsággal. Hosszabb távon azonban az állampolgári jogosultságot kell fokozatosan uralkodóvá tenni. A szociálpolitika egyes lakossági rétegeket érintő elemei közül a következőket tartjuk lényegesnek: — A gyermekes családok anyagi helyzetére kedvezően hat, hogy a gyermekgondozási díjat fokozatosan kiterjesztjük a gyermek egyéves korán túl a gyermek hároméves koráig: megőrizzük a családi pótlék vásárlóHavasi Ferenc gazdasági helyzetünket elemezte értékét, a három- és több- gyermekesek természetbeni kedvezményeit bővítjük. A családalapító fiatalok az első lakás megszerzéséhez és fenntartásához — különösen, ha az önerő és a családi háttér ehhez nem elég — több kedvezményt, támogatást kapnak. A nyugdíjasok helyzete életkoruk, egészségi állapotuk, aktív tevékenységre való alkalmasságuk, nyugdíjuk és kiegészítő jövedelmük nagysága, valamint családi és vagyoni helyzetük szerint rendkívül differenciált. Az idősebb, aktív tevékenységre már nem képes, egyedül élő, alacsony nyugdíjban részesülök szociális helyzete azonban nehéz. A nyugdíjasok közül több mint félmillióan egyedülállóak. Segíteni mindenekelőtt azokon kell, akik nem támaszkodhatnak családjukra. A legsúlyosabb gondok enyhítésére még az idén sor kerül. Az a fő törekvésünk, hogy a nyugdíjrendszer jobban vegye figyelembe a végzett munkát, legyen rugalmasabb, s nyújtson nagyobb szociális biztonságot is. A módosítások — ha ezekre sor kerül — nem érinthetik hátrányosan a jövőben nyugdíjba menőket. Elképzeléseink szerint a mai és a korszerűsített nyugdíjrendszer — tehát mindkettő — néhány éven át joghatályos, egyidejűleg és párhuzamosan létezik. A nyugdíjba menő a kettő közül a számára előnyösebb megoldást választhatja. A KB titkára ezután az árpolitikáról szólott, hangsúlyozva, hogy az áraknak a gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló, sokoldalú szerepéről a jövőben sem mondhatunk le. Tisztában vagyunk azzal, hogy az árak alakulása a gazdálkodásban gyökerezik. A jövőben sem mondhatunk le a helyes árarányok kialakításáról, a termelői és a flogyasztói árak együttmozgásáról. valamint az indokolatlan fogyasztói ártámogatások leépítéséről. Az árfunkció erősítését a gazdaságirányítás eszközrendszerével, a picai viszonyok tudatos fejlesztésével kell segíteni. Arra törekszünk, hogy az árszínvonal-emelkedéseket érzékelhetően, mintegy öt százalékra mérsékeljük, ezért megfelelő inflációellenes program kidolgozását tartiuk szükségesnek. Az áremelkedés mérséklése fokozatosan érhető el. A következő években sem zárhatjuk ki, hogy fogyasztóiár-emelésekre — ezen belül központi áremelésekre — kerüljön sor. A helyes árarányok kialakítását azonban úgy kívánjuk elérni. hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen. Havasi Ferenc ezután gazdaságirányítási rendünk továbbfejlesztéséről szólott. Arra törekszünk — mondotta —, hogy a vállalatok és szövetkezetek legyenek a gazdaság főszereplői és minden lényeges jogi, közgazda- sági és politikai feltétel segítse a vállalatokat, hogy azok a lehető legtöbbet tudják produkálni. A vállalat- irányítás új formái és a munkáskollektívák érdekeltségének erősítése jelentős lépés lesz a társadalmi demokratizmus fejlődésében is. Jól illik e lépés azok sorába, amelyeket már megtettünk, vagy a jövőben tervezünk tenni. Tisza László, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke, Szabolcs- Szatmár megye küldötte a terület- és településfejlesztés néhány kérdéséről, valamint a tanácsok jövőben] szerepéről szólt. Elmondta, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlet legsürgetőbb megoldandó feladatként a foglalkoztatás javítását, a megye mezőgazdasága jövedelemtermelő képességének növelését, az iparszerkezet korszerűsítését és a települések ellátási szintjének emelését fogalmazta meg. Az arányos fejlesztés fontosságáról szólva a felszólaló rámutatott, hogy a tanácsi fejlesztési pénzek csökkenése leginkább a lakásépítésre hatott. A bérlakások aránya tíz százalék alá csökkent, s ezt a magánerős lakásépítés növelésével itt sem tudták ellensúlyozni. — Nagy örömünk, hogy már 125 településünk kap vezetékes vizet — a fejlesztés zöme önerőből történt —, de még így is száz településünk vár egészséges ivóvízre. Az országosnál jóval nagyobb születési arányszám miatt, a feszítő középfokú oktatási helyzet következtében, nálunk még az általáKlein István: nos iskolai tantermek építése iránt is nagy az igény. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Budapest küldötte a párt másfél évtizedes nőpolitikái határozatáról szólva megállapította: a döntés helyességét, a gyakorlat bebizonyította. Ennek nyomán addig nem tapasztalt fejlődés következett be minden téren, de különösen a gyermekintézmények építé. sében. — Óvodai ellátottságunk például a világon az elsők között van. Fejlesztése a jövőben is feladatunk, hiszen hazánkban az aktív keresők 45,5 százaléka nő, s a munkaképes korú nőknek 82 százaléka dolgozik. A nők munkavállalása nemcsak népgazdasági szükségesség, hanem az emberi jogok fontos tartozéka, melyet alkotmányunk is rögzít — hangsúlyozta a felszólaló. — Az utóbbi időben azonban konzervatív elgondolások erősödtek fel, amelyek a népesedés kedvezőtlen alakulásának okát, a családban előforduló konfliktusokat a nők munkavállalásában látják. Kár lenne megfosztani a társadalmat a tehetséges nők alkotókedvétől. Nem nélkülözhetjük sehol egyetlen ember nemzetgazdagító munkáját sem. Az áfészek jól szolgálják a tagságot és a lakosságot Tisztelt kongresszus, Kedves Elvtársak! A Tolna megyei általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek a XII. kongresszus óta eltelt időszakban is hozzájárultak az életszínvonal-politikai célok megvalósításához. Megfelelő ellátást biztosítottak a megyében élő lakosság és tagjaik részére. Kiemelt gondot fordítottak az alapellátásra, az olcsó cikkek körének bővítésére. A kistelepüléseken — tudatosan és tervszerűen — javították a gyakran keresett árucikkek választékát. A korábbinál szerényebb mértékben, de így is 9000 négyzetméterrel gyarapították a kereskedelmi hálózatot. Ezzel a legszükségesebb alapellátást szolgáló fejlesztések a nagyobb településeken megvalósultak — mondotta felszólalásában Klein István, a tamási áfész ig. elnöke. Tolna megye küldötte. összességében az ellátás színvonalát sikerült megőrizni ; élelmiszerekből, egyes vegyes iparcikkekből — esetenként — javítani is. Az elmondottak nem azt jelentik, hogy nem voltak és nincsenek gondok, hibák, a fogyasztók — időnként, esetenként — bosszúsan távoztak az áruházakból, boltokból. — A bosszúság forrása több oldalú. Egyrészt szakmai gyengeségünkben keresendő. A tiszteletre méltó fejlődés ellenére — noha a külföldről érkezők is gyakran elismeréssel szólnak az ellátásról és választékról — a kereskedelmi kultúra még alacsony szintű. A központokban, a szép és viszonylag korszerű technológiával ellátott áruházakban, boltokban dolgozó vezetők, beosztottak munkájában még mindig érezteti hatását a régi elosztásos rendszer, a korábbi szakember- képzés hiánya, a sok évi helytelen beidegződés és a szakmák átlagánál alacsonyabb bérezés. Az elosztás megszűnt, előbbre léptünk, napjainkban az eladás a jellemző. De még nem tanultunk meg eléggé, a szó valódi és tisztességes értelmében kereskedni. Nagyobb kereskedelmi intelligenciára van szükség. Ha a jelenleginél jobb és színvonalasabb kereskedelmet akarunk — márpedig akarunk —, akkor az elmaradást sürgősen be kell hozni. — A kereskedelmi központokba, az áruházak, a boltok élére minél több jó felkészültségű, kereskedelmi vénával rendelkező dolgozót kell nevelni és alKlein István, megyénk küldötte a szónoki emelvényen kalmazni. Ebben jó példát mutat a Skála-COOP Szövetkezeti Vállalat. Napjainkban a kereskedelemben jó és a legolcsóbb „beruházás” egy jó kereskedő. A boltokban szerzett bosz- szúságok másik forrása a kereskedelemtől független. — Csak azt az árut lehet forgalmazni, amit az ipar mennyiségben, választékban termel, és azt, ami import útján beszerezhető. A gyártott, előállított, vagy importált áru- mennyiség pedig elég gyakran az igényeket nem elégíti ki. Néhány példa a közelmúltból: építőanyagok, alkatrészek, egyes felsőruházati cikkek, a falusi idősebb korosztály részére alkalmas kötöttáru, a tartós fogyasztási cikkek közül a mélyhűtő, radiátor, automata mosógép, színes tévé. Ilyen esetekben a közvélemény részéről az elmarasztalás szinte teljes súllyal a kereskedelemre nehezedik. Egy szemléltető példa; szövetkezetünknél 1984- ben több mint kétszer annyi színes tévét adtunk el, mint 1983-ban. De a növekvő igényességekből, és szerencsére a növekvő anyagi lehetőségekből származó keresletet nem tudtuk folyamatosan kielégíteni. Volt mit hallgatni... Ugyanakkor az ipar 20—30 százalékos termelés- növekedés esetén sok elismerésben részesül. Például a sajtó, a rádió részéről. Ennek természetesen örülünk, de a dicséreteknél és elmarasztalásoknál a nagyobb objektivitást célszerűnek tartanánk és jóleső érzéssel fogadnánk. Más megközelítésű, de hasonló példa az őszi, átmeneti borshiány. Az ügyben ártatlan, főleg falusi boltosaink akkor is nehéz helyzetben' voltak. (Bár jelezni szeretném, hogy Tolna megyében az összes „halálra ítélt” sertés időben elhalálozott, és soha annyi bors nem került értékesítésre, mint 1984. év vége előtt.) — A kiragadott példák talán nem illőek kongresszusi felszólalásba, de vallom, hogy az élet. bői, a hétköznapok sűrűjéből vett, látszólag kicsiny, de konkrét ügyek — amelyek egyébként milliókat érintenek — alkalmasak nagyobb összefüggések megvilágítására. A példákat azért említettem, mert véleményem szerint a közvélemény tájékoztatása egyes esetekben késik, egyes esetekben hiányos, és nem a megnyugtatás irányába hat. Ami végül is a legfontosabb, az ipar és a kereskedelem kapcsolatában — és ebben a kereskedelemnek is fontos szerepe van —, a termelés igazodjon a valódi igényekhez. Tisztelt kongresszus! A határozata javaslat feladatául adja a kistelepülések jobb ellátását. Ezzel nemcsak egyetértünk, hanem a megvalósításán dolgozunk. Ezért felelősséget érzünk. A korábbi évek nagy és sikeres szövetkezeti áruházi programja után a figyelem — jogosan és sokak által kívántán — ismét a falu felé fordult. Ez történik Tolna megyében is. A kistelepülések száma növekszik. 1975-ben 63 volt, jelenleg 68. — A 68 kistelepülésből 37-nek a lélekszáma 500 alatt van. Ezeken a helyeken él a népesség közel 20 százaléka. Itt nincs verseny sem a szocialista szektorok között, sem a magán- kereskedővel. — A maszek — érthető okokból — nem az 500—600 lélekszámú községben nyit boltot. (Megjegyzem, hogy Budapesten is inkább a jól ellátott Váci utcában, mint a munkások lakta és boltokkal kevésbé ellátott Váci úton...) — A szövetkezetek a falusi kis vegyesboltokban döntő mértékben fix áras termékeket adnak el, és tőkéjük egy részét odacsoportosítják, ahol az „nem hoz”. Mindezeket a körülményeket ismerve, a Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek ezt a szolgálatot a jövőben is vállalják. Az együttérzésen, a szakmai támogatáson túl konkrét feladatokat is — program szerint — végrehajtanak. A Hazafias Népfront kezdeményezésére, a SZÖVOSZ részéről tekintélyes összeggel támogatva 1986. december 31-ig 146 falusi boltot, Italboltot, felvásárlóhelyet korszerűsítenek. Kivételes esetektől eltekintve nem új boltok építésére van szükség. — A kistelepüléseken a kereskedelemre jellemző paraméterek jobbak, mint a nagyabb helyeken. Az akcióval be kell és be lehet bizonyítani, hogy a rendelkezésre álló összegek tervszerű és célszerű fel- használásával a régi elavult boltokból is lehet kívül-belül esztétikus és technikai eszközökkel, a lakosság igényeit hosszú távon kielégítő kereskedelmi egységeket kialakítani. A munka az elmúlt évben a tanácsok, a megyei szövetségek, a tagság támogatásával megkezdődött és jó ütemben halad. Tisztelt kongresszus! A Tolna megyei ÁFÉSZ- ek állták és állják a nehezebb körülményeket és a versenyt. 1984-ben a nyereség 22 százalékkal nőtt és ezzel a fogyasztási szövetkezetek közül a nyereség dinamikáját tekintve országos elsők. Szolid árpolitikát folytattak. alacsonyabb árréssel dolgoztak. A többletnyereség forrása a növekvő forgalom és termelés, a költségek csökkentése, az új üzemelési forrnák alkalmazása, a belső mechanizmus és érdekeltségi viszonyok korszerűsítése és továbbfejlesztése volt. A megye fogyasztási szövetkezetei ezt az utat tartják járhatónak a jövőben is. Ezt erősítette meg a szövetkezeti tagság az elmúlt hetekben megtartott sikeres, jó hangulatú tagtanácskozásokon és a mérlegzáró küldött- gyűléseken. Köszönöm a figyelmüket. A mandátum- vizsgáló bizottság jelentése Ezt követően Ballai László, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Mint mondta: a bizottság megállapította, hogy a küldöttek megválasztására a szervezeti szabályzat előírásainak, illetve a Központi Bizottság határozatának megfelelően, demokratikusan és titkosan került sor. A Központi Bizottság határozata értelmében a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok pártértekezletein minden ezer párttag után egy-egy küldöttet választottak, összesen 888-at. Ahol indokolt volt, ott felfelé kerekítettek. Huszonhat nagyüzemi pártértekezleten 47 elvtársat közvetlenül választottak meg küldöttnek a kongresszusra. A küldöttcso- portökban részt vesznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Pártunk XIII. kongresszusán tehát összesen 1016 elvtárs tagja a küldöttcsoportoknak. Közülük 1010 elvtárs van jelen, a 6 hiányzó igazoltan van távol. A kongresszus határozatképes. A pártértekezleteken olyan párttagokat választottak küldöttnek, akik munkaterületükön és társadalmi tevékenységükben kiemelkedő eredményeket értek el. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezie- teken párttagságunk nyílt, őszinte légkörben, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A jelenlévők jól ismerik a párttagság és a pártonkívüli dolgozók véleményét pártunk politikájáról, munkájáról. Bizottságunk megállapította, hogy kongresszusunkon a párt társadalmi összetételének megfelelő arányban vannak jelen munkások, mezőgazdasági dolgozók, a szellemi élet, az értelmiségiek, az alkalmazottak, a fegyveres erők és testületek, a nyugdíjasok és a tanuló ifjúság képviselői. A munkásosztályhoz és a parasztsághoz tartozók aránya eredeti foglalkozását tekintve 63,8 százalék, jelenlegi foglalkozásuk alapján pedig 30,7 százalék. Közöttük nagy számban vannak jelen szocialista brigádvezetők és brigádtagok. A párt- és a társadalmi szervek függetlenített apparátusában dolgozók aránya 23,1 százalék; államigazgatási, gazdasági és intézményi vezetők 24,9 százalék; értelmiségi munkakörben dolgozik 8,4 százalék; alkalmazott 0,4 százalék; a fegyveres erők és testületek tagja 3.3 százalék; tanuló 1,3 százalék; egy küldött önálló kisiparos. A nyugdíjasok aránya 7,8 százalék. A küldöttek eredeti és jelenlegi foglalkozása tükrözi azt a korszakos változást, amelyet a szocializmus megteremtése és építése jelent népünknek. Az állami és a politikai végzettség is kifejezi a végbement jelentős fejlődést. Felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik 47,9 százalék. Felsőfokú állami iskolai végzettsége van 63,5 százalékuknak, középfokú végzettsége pedig 33,6 százaléknak. A küldöttek közel 10 százaléka szerzett tudományos fokozatot, közülük 9 a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A küldöttcsoportok tagjainak 27,5 százaléka nő, 72,5 százaléka férfi. Az életkorokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kongresszuson jelen vannak szocialista társadalmi rendszerünk megalapításában részt vevő harcosok, továbbá azok, akik az elmúlt 40 év során alkotó módon vettek részt az építőmunkában, a párt derékhadát képviselő korosztály és a kom(Folytatás a 4. oldalon.)
