Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
u Képújság 198S. március 21. (Folytatás a 3. oldalról.) munisták fiatal nemzedékének képviselői. Tisztelettel és őszinte megbecsüléssel köszöntőm mind- annyiunk nevében a kongresszus legidősebb küldöttét, a 91 éves Hunya István elvtársat, aki magyar internacionalistaként vett részt a szovjet hatalom védelmében, aki egyik alapító tagja volt Endrődön a Kommunisták Magyarországi Pártjának, és számos araitósztrájk és ku- bikosmozgalam szervezője volt a Viharsarokban. Engedjék meg, hogy üdvözöljem a meghívottak közül Szobek András elvtársat, pártunk legrégebbi tagját, akit a közelmúltban köszöntöttünk párttagsága 75. évfordulója alkalmából. Külön köszöntőm a legfiatalabb küldöttünket is, a 21 éves Paksi Zoltánná elvtársnőt, Fejér megye küldöttét, a Sárbogárd és Vidéke ÁFÉSZ dolgozóját, aki 1983-tól tagja kommunista közösségünknek. A küldöttcsoportok tagjai között a 30 éven aluliak aránya 15,8 százalék — közülük öten 21 évesek —; 21 százalékuk 31—40; 25,6 százalékuk 51—60 év közötti életkorú. A nagy élettapasztalattal rendelkező 60 éven felüliek aránya 10,2 százalék. A pártban eltöltött éveket tekintve 57 elvtárs még a felszabadulás előtt kötötte össze életét a mozgalommal. A felszabadulás után közvetlenül, 1944—45-ben 61-en lettek párttagok, őket párttagságuk 40. évfordulója alkalmából külön is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntőm. A küldöttcsoportok tagjai közül 183 elvtárs 1946—1956.; 611 elvtárs 1957—1979. között; 104 elvtárs pedig a XII. kongresszus óta lett párttag. Állami vagy társadalmi szervtől 765 elvtárs kapott kitüntetést. A mandátumvizsgáló bizottság mély meggyőződése, hogy párttagságunk jelen lévő képviselői tapasztalataik és társaik véleményének birtokában felelősséggel és megalapozottan tudják értékelni a beszámolási időszakban végzett munkát, és helyesen fogják meghatározni soron következő feladatainkat. A mandátumvizsgáló bizottság valamenyi tagja nevében megköszönöm, hogy megtiszteltek bennünket e feladat elvégzésével, és kérem a kongresszust, hogy jelentésünket fogadja el. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését. Aczéi György: Erősíteni kell az eszmei egységet Ezt követően Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. Csatlakozom küldött-társaimhoz, akik kifejezték egyetértésüket a kongresszusi dokumentumokkal. Kádár elvtárs és Gyenes elvtárs szóbeli kiegészítéseivel — mondotta, majd így folytatta: — Az elmúlt években a szocialista építés fő területein — marxista—leninista pártként — új formákat, új szocialista megoldásokat kezdeményeztünk. Űj, ás legtöbbször jó megoldásokat találtunk. De tévedtünk is. Mindez együtt bizonytalanságot, idegenkedést is keltett, s ez próbára tette a párttagokat és pártonkívülieket. Megélénkültek az ideológiai, a kulturális viták, amelyek elsősorban történelmi utunk, alapértékeink, gazdasági és politikai fejlődésünk kérdéseivel foglalkoztak, és — sajnos — lényegesen kevesebb szó esett magáról a kultúráról. A vitákban némelyek egy korábban kialakult, már akkor is sokban téves szocializmus-képet kérnek számon mai valóságunkon, mások nemzeti fejlődésünket féltik, hagyományos értékeket látnak veszélyben forogni. Itt-ott hangosabbak lettek a marxizmustól idegen nézetek, amiben szerepe van a megélénkült burzsoá propagandának is. Vannak olyanok is — szerencsére számuk és befolyásuk elenyésző —, akik látván nehézségeinket, a közérzet romlására játszanak, s az évtizedes munkával megszerzett nemzeti közmegegyezést igyekeznek megbontani. Az elmúlt évek vitáiban nem ritkán és egyidejűleg tapasztaltuk, hogy némelyek parttalan liberalizmust, mások túlságosan merev magatartást vetnek a szemünkre, s ennek megfelelően vag- dalkozó „rendcsinálást” vagy korlátlan engedékenységet szorgalmaznak. Pártunk a beszámolási időszakban sem engedett egyik oldalnak sem. Továbbra is kitartunk amellett, hogy a szellemi életben a legfőbb eszköz a meggyőzés, a következetes elvi magatartás és vita. Ennek feltétele elméletünk igazsága, s ez megvan. Feltétele továbbhaladásunknak az elmélet alkotó alkalmazása, s a küzdelem eszmei ellenfeleinkkel, amiben elkényelmesedés is mutatkozik. Pedig egyidejűleg kell türelemmel lennünk azokkal, akik a mai bonyolult világban őszintén keresik az előrevezető utat, és következetesen kell fellépnünk minden rosszhiszemű, a közösség ügyének ártó szándékkal szemben. Ennek a kétfrontos politikának szellemében hoztunk fontos, hosszú távra szóló határozatokat a köz- művelődésről, a művészet- és tulománypoli tikáról, a közoktatásról, felsőoktatásról, s ebben a szellemben kell tevékenykednünk továbbra is — hangoztatta Aczéi György. Aczéi György a kulturális és ideológiai életről adott átfogó képet Ezután az oktatásról szólva kiemelte: iskoláinknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szocialista szellemű közösségi nevelésre, a világszemlélet megalapozására. De a szocializmus értékeit nem lehet pusztán tananyagként tanítani. Az oktatási-nevelési intézményekben Olyan légkörre van szükség, amely bizalmat ébreszt a nevelőintézmény és a társadalom iránt egyaránt, ahol a tananyag és a nevelés összhangban van az iskolán kívüli világgal. Az iskola, ha nem is mindent, de sokat tehet a társadalmi eredetű egyenlőtlenségek, a családban öröklött hátrányok csökkentéséért. De minden fiatalnak tudnia kell, hogy maga is felelős saját sorsáért, arcáért, azért, hogy miként él lehetőségeivel. Űj nemzedékek nőttek és nőnek fel, új törekvések jelentkeznek, új eszmei problémák támadtak és támadnak, új Vitákat kell lefolytatnunk — mondotta Aczéi György. — Felelősségteljes kötelességünk most és a jövőben is megújítani ezt a szövetséget a generációk között és a generációkon belül egyaránt. Itt jegyzem meg, nem vettük észre, hogy nálunk elterjedt egy különös szóhasználat : alkotó értelmiségnek szinte kizárólag az írókat, a művészeket, az elvont tudományok művelőit nevezik. Ez elfogadhatatlan. Ideje már, hogy megillesse ez a rang és elismerés az alkalmazott kutatót; a tervező és fejlesztő mérnököt: az erőforrásokkal és piaci adottságokkal kalkuláló közgazdászt; a növénynemesítő vagy -honosító agrárszakembert; a minden egyes emberért másként küzdő gyógyító orvost; az újító szellemű pedagógust; az ipari, mezőgazdasági üzemek szervezőit, a környezetünket alakító és védő szakembereket, a közlekedés, a hírközlés, az információ-feldolgozás rendszereinek, eszközeinek fejlesztőit is. Bizonyára így gondolják ezt a művészek, tudósok is. S ne feledjük: hazánkban mintegy 600 000 értelmiségi dolgozik, s közülük minden harmadik tagja a pártnak. A tudás hatalom. De hatalom a művészet is, mert szerepe semmi mással nem pótolható, s ez a szerep egyre növekvő, ahogy egyre nő befogadó közönsége is. Ezzel a hatalommal felelősséggel kell élni. A szocializmusnak szövetségese a művészet, segítője feladatai megoldásában, értékei elterjesztésében. Ezután a többi közt a következőket mondta: Bármilyen problémákat kell is megoldanunk, az utak sosem vezetnek visszafelé, sem a Lenin által a kommunizmus gyermekbetegségének nevezett dogmatikus szemlélethez, sem a nemzet sorsát a nemzetköziségtől elválasztó zsákutcához, sem a polgári demokrácia számunkra történelmileg túlhaladott illúziójához. Végezetül hangsúlyozta: Pártunk cselekvési egysége érdekében továbbra is erősíteni kell az eszmei egységet. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, Heves megye küldötte a Központi Bizottság írásbeli beszámolójának az oktatásüggyel, az iskolával és a pedagógusképzéssel foglalkozó részéhez szólt hozzá. Rövid idő alatt alig sorolhatók fel azok az eredmények, amelyeket az öröklött nehézséggel küzdő magyar iskola- rendszer és művelődéspolitika idáig elért — mondotta. Ugyanakkor mostanában egyre gyakoribb téma, hogy csökken a pedagógusok megbecsülése, az iskola presztízse, és így a pálya vonzóereje. Szinte mindenki foglalkozik ma e legnépesebb, csaknem 170 ezres értelmiségi csoporttal, lassanként ez is olyan „örökzöld” témává válik, amelyről évtizedek óta beszélünk^ a gondokat valamennyien látjuk, de a megoldás, sajnos, még késik. Korunkra egyértelműen jellemző, hogy tömegessé vált az oktatás az általános iskolától az egyetemig, s ez nagyon jó dolog. De közben az iskolák zsúfolttá váltak, s a már tartós, kényszerű tömegesség fokozódása nem tett jót a minőség alakulásának. Valószínűleg ezért is hangozhatott el az elmúlt években többször is, hogy az oktatás legyen nemzeti ügy, ami szép és igaz követelmény. Virág Józsefné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője, Somogy megye küldötte felszólalásában az iparágban dolgozó nők helyzetéről beszélt. Elmondotta: országszerte a ruházati iparban dolgozóknak több mint 80 százaléka asszony. Többségük szalagrendszerben, feszített tempóban dolgozik. A munkafolyamatok teljes egészében normázották, az ütemidők nagyon alacsonyak, s ebben az ágazatban gyakori a termékváltás. Mindez fokozott igénybevételt jelent az itt dolgozóknak. Ez is oka annak, hogy a ruhaiparban foglalkoztatott asszonyoknál több az ilyen munkával járó megbetegedés. A három műszak sem csábító, és ezért sokan választják az egy műszakos munkahelyeket. Az állami ruhaiparból az elmúlt két évben kétezer-ötszázan léptek ki, és akadnak olyan vállalatok, ahol egy év alatt a dologzók 25—30 százaléka cserélődik. Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára, Vas megye küldötte a XII. kongresszus óta eltelt időszak legjelentősebb megyei eredmények ismertetése után hangsúlyozta: — Mindennapos tapasztalataink igazólják, hogy a vezetők, a tisztségviselők munkájának minősége az ügyekhez és az emberekhez való viszonya fontos feltétele volt és lesz a jövőben is a párt vezető szerepe érvényesítésének, politikánk elfogadtatásának, megvalósításának, a lakosság pártunk és szocialista rendünk iránti bizalmának. A politika, a nép által is elfogadott és támogatott társadalmi, gazdasági célok nem valósulnak meg, ha nincsenek meg a személyi garanciái a társadalmi munkamegosztás minden területén. Ezért napjainkban különösen nagy jelentősége van a párt káder- és személyzeti munkájának, e munka stílusának és módszerének. Az előttünk álló feladatok jellege, bonyolultsága tovább fokozza a kádermunka jelentőségét. Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Néphadsereg küldötte bevezetőben elmondotta: — A kommunisták a hadseregben is nagy felelősséggel vitatták meg az előző kongresszus óta végzett munkát. Jó érzéssel állapíthattuk meg. hogy a hadseregben erős, jelentős politikai befolyású pártszervezetek dolgoznak, amelyek eredményesen töltik be szerepüket. A kommunista katonák meggyőződéssel támogatják a párt politikáját. A felszólaló a továbbiakban rámutatott: ma, amikor a katonai erőfeszítések és lépések szinte meghatározói a nemzetközi helyzetnek, a honvédelem ügye, a védelem helyzete a párt politikájának is fontos része. Honvédelmi politikánk huzamos idő óta kiegyensúlyozott, reális, megalapozott, amelyet társadalmunkban széles körben megértettek és magukévá tettek a dolgozó emberek. Ennek tudható be, hogy az állampolgárok túlnyomó többsége eleget tesz honvédelmi kötelezettségeinek, a párt-, állami és gazdálkodó szervezetek aktív, hozzáértő részesei az ország védelmi erőfeszítéseinek. Ezután a többi közt arról szólt, hogy békénk, biztonságunk oltalmazása, a haza, szocialista rendünk védelme, legnemzetibb ügyünk, széles értelemben az ország egészének, valamennyi állampolgárának senki másra át nem ruházható kötelessége. Hozzászólásában elmondta: a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői, s azon belül a szovjet nép óriási áldozat- vállalása a Szovjetunió hatalmas gazdasági, tudományos és katonai potenciálja volt és marad a fő tényezője az esztelen és féktelen imperialista fegyverkezés ellensúlyozásának. A magyar nép a tőle elvárható reális mértékben járul hozzá a Varsói Szerződés egyesített katonai erejéhez, rajta keresztül a mindenkori erőegyensúlyhoz. Kádár János találkozott az SZKP küldöttségével Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Budapest Kongresszusi Központban találkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségével, amely Grigorij Roma- novnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az MSZMP XIII. kongresszusán. Grigorij Romanov tolmácsolta a szovjet kommunisták, a testvéri szovjet nép üdvözletét, és további sikereket kívánt a XIII. kongresszus munkájához. Kádár János és Grigorij Romanov tájékoztatta egymást az MSZMP, illetve az SZKP napirenden lévő feladatairól. Vélemény- cserére került sor a két ország, a két párt együttműködésének fejlesztéséről, valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alek- szandr Homjakov, az SZKP Tambov megyei bizottságának első titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, az SZKP KB tagjai. Janzer Frigyes szobrászművész, Budapest küldötte felszólalása elején a párt és a kormány kultúrpolitikáját méltatta, majd kifejtette: a napokban a Műcsarnokban megnyílt képző- művészeti kiállítás is bizonyságot tesz amellett, hogyha van kitűzött cél, ha méltó feladat elé állítják a művészeket, nem maradhat el az eredmény sem. A művészek társadalmi szükségletet elégítenek ki, munkájúkra társadalmi méretekben szükség van. Sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a létrejövő szellemi értékek megbecsülésére, megbecsültetésére. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Hajdú-Bihar megye küldötte rámutatott, hogy a magyar mezőgazdaság egyes részterületeken — így például a gabonatermesztésben, az energiagazdálkodásban — intenzív fejlődést ért el, és igényes összehasonlításokat is kiáll. Sikeres a legfejlettebb külföldi ás hazai technikára alapozott gabona- program és más fontos részterületeken is évről évre növekvő, nem ritkán minőségileg új követelményeknek tett eleget a mezőgazdaság. Napjainkban a termelőszövetkezetek egyharmada gazdaságosan hasznosítja a technikát, jól kamatoztatja erőforrásait, jövedelemtermelésük viszonylag stabil. A középső harmad megrázkódtatások nélkül, de látványos eredmények híján küzd a feljebb jutásért, illetve az alsó harmadba való lecsúszás ellen. Nagyüzemeink kisebbik része mintegy 300—350 gazdaság — a megkülönböztetett állami támogatás ellenére is — részben a gyenge termőhelyek, részben az aszály következtében nehéz helyzetbe került. Ebből többségük nem képes önerővel kikerülni — hangsúlyozta Szabó István. Ráduly László, a Bakony Bauxitbánya művezetője, Veszprém megye küldötte a párt nevelő munkájáról szólva elmondta: a párttagnak munkatársaival való mindennapi kapcsolatai során mind kevésbé kell betöltenie az országos és világ- események hírnökének, gyakorta magyarázójának szerepét, mert ezt a feladatot a tévé, a rádió, az újságok ellátják. Igen sokat tud azonban segíteni a helyi tervek, döntések magyarázatában. Ez látszólag apró munka, és kevésbé látványos, de hosszabb távon feltétlenül eredményes. Helyes tehát, ha a pártmegbízatások konkrétak, testre- szabottak. értékelhetők. Köpeczi Béla művelődési miniszter kiemelte: a Központi Bizottság beszámolója és a határozattervezet is nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, s joggal, hiszen a szó szoros értelmében annak megjavításától függ a jövőnk. A tavaly elfogadott fejlesztési program alapján most az a feladatunk, hogy a gyakorlat próbáján átesett oktatási dokumentumokat javítsuk, nem rohamszerűen, hanem meggondoltan, lépésről lépésre, s hosszabb időre stabilizáljuk a követelményrendszert. Az oktatás tartalmának és rendszerének általános javításán belül hatékonyabbá kell tennünk az elemi ismeretek elsajátítását. s ezért az általános iskola kiemelt fejlesztését továbbra is szükségesnek tartjuk — mondotta a többi közt. Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát ve- zérigazagtója, a nagyvállalat küldötte arról szólt, hogy a TVK létrejötte és dinamikus fejlődése méltóképpen mutatja a magyar—szovjet gazdasági együttműködés sikereit. A szovjet technológiával és berendezésekkel működő műtrágyagyár huszonegy év óta üzemel, és elsősorban intenzifikálások- kal két és félszeresére növelték az eredeti kapacitását. A gyár az országban a legalacsonyabb önköltséggel állít elő műtrágyát. A magyar—szó vj e t olef inegye z- mény alapján tíz éve létesült olefingyár a múlt évben 12 százalékkal többet termelt a tervezett kapacitásnál. Az 1983-ban üzembe helyezett második polipropiléngyárban — elsőként a világon — már a holnap technikáját tükröző üzemet létesítettek. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának második munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás, Benke Valéria, Sarlós István és Majoros Károly elnökölt — véget ért. A tanácskozás szerdán reggel a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések megvitatásával folytatódik. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű, bensőséges beszélgetésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a KB osztályvezetője.
