Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

S^PÜJSÄG 1985. március 27. (Folytatás az 1. oldalról.) Elvtársak! Az önök kongresszusán sok dicsérő szó hangzott el a szovjet—.magyar kapcsola­tokról, népeink barátságáról. Teljes mértékben egyetér­tünk az elmondottakkal. A sokéves gyakorlat, maga az élet teszi lehetővé, hogy megelégedéssel állapítsuk meg: ezek a kapcsolatok nemcsak felfelé ívelnek és szakadatlanul fejlődnek, hanem egyre jobban érez­hető eredményeket is hoz­nak az élet valamany- nyi területén: a politikában, a gazdaságban, a tudomány­ban és a kultúrában. E folyamat lényege az SZKP és az MSZMP szoros együttműködése, a mélysé­ges bizalom és egyetértés, amely pártjaink központi bi­zottságainak és vezetőinek állandó kapcsolatát jellemzi — mondotta az SZKP kül­dötte, méltatva a Szovjet­unió és Magyarország együtt­működésének különböző te­rületeit, majd így folytatta: — Az élet azonban nem állhat meg egy helyiben. Újabb lehetőségeket kell fel­tárnunk a gazdasági, a tudo­mányos és műszaki együtt­működés további elmélyíté­sére, korszerűsítésére és ha­tékonyságának növelésére. Erre építünk a jelen idő­szakban is, amikor véglege­sen egyeztetjük az új ötéves időszakra szóló népgazdasá­gi terveinket. Grigorij Romanov tolmá­csolta a szovjet kommunis­ták és a szovjet nép üd­vözletét. (Telefotó) Mi természetesen azon va­gyunk, hogy a szocialista gazdasági integráció erősíté­sével egyidejűleg kölcsönö­sen előnyös alapon fejlesz- szük üzleti kapcsolatainkat a kapitalista országokkal is. E kapcsolatok építése során azonban nem engedjük meg, hogy az imperialista erők a politikai nyomás eszköze­ként használják a gazdasági tényezőket, és beavatkozza­nak a szuverén szocialista államok belügyeibe. Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy ve­lünk az erő pozíciójából, a fenyegetés módszerével tár­gyaljanak, kudarcra van ítél­ve. A szocialista államok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy válaszolni tudjanak a kihí­vásra és biztosítsák országa­ik és népeik biztonságát. Megbízható pajzsuk a Var­sói Szerződés, amelynek 30. évfordulójáról hamarosan megemlékezünk. Közössé­günk szorgalmazza a nem­zetközi feszültség enyhülé­sét, és a jövőben is folytat­ja politikáját, amelynek cél­ja az egység és összeforrott- ság további biztosítása, a külpolitikai lépések egyez­tetése. Ma a nemzetközi közvéle­mény figyelmének közép­pontjában a nukleáris és űr­fegyverzet témakörében kö­zelmúltban megkezdett új szovjet—amerikai tárgyalá­sok állnak. A Szovjetunió konstruktív és reális tervek­kel érkezett Genfbe, azzal a szándékkal, hogy a tárgya­lások tárgyára és céljaira vo­natkozóan elért korábbi megállapodásoknak megfe­lelően cselekedjék. Ilyen hozzáállást várunk az ame­rikai fél részéről is. Most még természetesen korai lenne bármilyen, akár előzetes következtetést is le­vonni. Ami a Szovjetuniót illeti, az eredmény rajta nem fog múlni. Jóakaratra min­dig jóakarattal, bizalomra bi­zalommal válaszolunk. Ez az alapállásunk a jelenkor leg­nagyobb kérdésének megol­dásában, az emberiségeit fe­nyegető nukleáris veszély el­hárításában. S mi minden tő­lünk telhetőt megteszünk azért, hogy biztosítsuk boly­gónkon az emberek békés életét. Belpolitikai kérdésekről szólva Grigorij Romanov el­mondta, hogy a Szovjetunió­ban a népgazdaság számos ágazatában, így az iparban is észrevehetően meggyorsult a termelés növekedésének üteme. Javultak a minőségi mutatók. Biztató eredmé­nyek mutatkoznak az agrár­ipari komplexum fejlődésé­Carios BrSto: ben. Sikeresen megvalósul­nak a szociális program cél­jai. Napjainkban pártunk a XXVII. kongresszusára készül. Ezen a kongresszu­son tervezik a párt prog­ramjának új fogalmazásban történő megvitatását és el­fogadását. Az SZKP Szer­vezeti Szabályzatán elvégez­zük a szükségessé vált mó­dosításokat. A kongresszus a soron következő öt évre és 2000-ig szólóan jóváhagyja az ország gazdasági és tár­sadalmi fejlesztésének alap­vető irányait — mondotta az SZKP küldötte, majd befeje­zésül hangsúlyozta: a szov­jet kommunisták mélyen meg vannak győződve arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép­köztársaság a jövőben is méltóképpen járul hozzá a szocialista világrendszer megszilárdításához, a szocia­lista közösség erejének és összeforrottságának növelé­séhez, mert ez a társadalmi haladás, a tartós és igazsá­gos béke legfőbb biztosítéka a Földön. Szűrös Mátyás, a tanácsko­zás soros elnöke megköszön­ve Grigorij Romanov felszó­lalását, az SZKP KB jókí­vánságait hangoztatta: a magyar kommunisták, né­pünk eredményes munkát kíván a szovjet kommunis­táknak, a testvéri szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusának kitűzött cél­jaik eléréséhez, a fejlett szo­cialista társadalom tökélete­sítéséhez. Köszönet a szolidaritásért Carlos Brito, a Portugál Kommunista Párt PB és az Állandó Politikai Titkárság tagja, a portugál küldöttség vezetője pártja Központi Bi­zottsága és az ország kom­munistái nevében tolmá­csolta forró és testvéri üd­vözletüket a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusának és sok sikert kívánt munkájához. Átadta a párt üdvözletét a magyar kommunistáknak, a magyar népnek. — Szeretnénk kifejezni pártunk nagyrabecsülését és háláját azért a szolidaritásért, amelyet a magyar kommu­nisták, a magyar nép mindig is tanúsított népünk harca iránt; s kifejezni a portugál kommunisták cselekvő, töret­len szolidaritását a Magyar Szocialista Munkáspárttal és a magyar néppel, a szocialista társadalom felépítéséért foly­tatott tevékenységükben. Ez a minden körülmények között kifejezésre jutó kölcsönös szolidaritás is kitűnően tük­rözi kapcsolatainkat, amelyek a testvériségen, az eszmék és a célok azonosságán, a meg­értésen és a kölcsönös meg­becsülésen, valamint a pro­letár internacionalizmus szi­lárd elvein alapulnak. Portugáliában a kormány — amely egy magát szocialis­tának nevező és egy szociál­demokrata pártból áll — foly­tatja és erősíti azt az immár kilencéves politikát, melynek célja az Áprilisi Forradalom naev vívmányainak megsem­misítése, a monopóliumok, a nagybirtokok és minden ha­Teszfaje Dinka: Carlos Brito a világbéke megőrzéséről szólt talmuk visszaállítása. A je­lenlegi kormány a társadal­mi, gazdasági átalakulások ellen indított támadás mel­lett — fokozza az állampol­gári szabadságjogok és a po­litikai demokrácia elleni tá­madását. Ennek ellenére nekünk, portugál kommunistáknak megalapozott reményünk, hogy a dolgozók és a hoz­zájuk csatlakozott egyéb társadalmi és politikai erők erőteljes mozgalmával meg­valósítjuk a jelen nagy, népi célkitűzéseit: a kormány megdöntését, és az intéz­ményrendszerben egy olyan folyamat elindítását, amely demokratikus alternatívákhoz vezet. Osztjuk azokat az aggodal­makat, amelyek a Központi Bizottság kongresszusi tézi­seiben és Kádár János elv- társ beszédében hangot kap­tak a jelenlegi nemzetközi helyzetben rejlő veszélyekkel, a békét fenyegető reális ve­szélyekkel kapcsolatban. Á fegyverkezési verseny, az új amerikai rakéták telepítése Európában, a világűr milita- rizálására vonatkozó tervek felidézik egy nukleáris világ­égés veszélyét. Éppen ezért megértjük, és szükségszerűnek tartjuk — mind a szocialista országok biztonsága, mind pedig a vi­lág és Európa békéjének szempontjából — mindazokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés más országai tettek a fegyverzetek hadászati egyen- súlvának megőrzéséért, vala­mint azokat a tárgyalási és békejavaslatokat is, amelye­ket a szocialista országok, köztük Magyarország közö­sen előterjesztettek. Carlos Brito befejezésül sok sikert kívánt a XIII. kongresszusnak, valamint a magyar kommunistáknak és a magyar népnek a szocialis­ta társadalom felépítéséért kifejtett békés, alkotó mun­kához. Az elnök megköszönte a portugál testvérpárt üdvöz­letét, s tolmácsolta a magyar kommunisták szolidaritását, azt a kívánságot, hogy védjék meg az áprilisi forradalom vívmányait, sikerüljön meg­teremteni az országban a demokratikus alternatíva fel­tételeit. Összehangolt erőfeszítéseket a békéért Teszfaje Dinka, az Etióp Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, pénz­ügyminiszter, az EDP kül­döttségének vezetője tolmá­csolta pártja Központi Bi­zottságának. Etiópia dolgozó népének szívből jövő, test­véri üdvözletét. — Az MSZMP XIII. kong­resszusának fontosságát erő­síti, hogy a tanácskozást a fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulójának előestéjén tartják meg — hangsúlyozta. — Hisszük, hogy a kongresszus — túl azon, amit a magyar népnek nyújt és jelent — nemzet­közi szempontból is jelentős: hozzájárul az emberiség sza­badságáért, és haladásáért, a világbékéért és az enyhülé­sért folyó küzdelem sikeré­hez. — A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom óta zajló forradalmi átalakulások ko­rában Afrika, Ázsia és Latin- Amerika egy sor országa ráz­ta le magáról a gyarmati igát és nyerte el független­ségét. Mi több: számos or­szág — mint például a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, Etiópia, Afganisztán, Nicaragua, Kambodzsa és Laosz —, amely kizsákmá­nyoló és elnyomó rendszer alatt sínylődött, a szocialista forradalmak eredményeként a szocialista fejlődés útjára lépett, gyarapítva ezáltal a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. dés útját választották, és azért harcolnak, hogy az iga­zi nemzeti szabadság és de­Havasi Ferenc: mokrácia alapján teremtse­nek új életet. — Afrikában a szárazság miatt emberek millióit veszé­lyezteti éhínség, amely jelen­leg a kontinens 24 országát érinti. Az én hazámban, Etiópiában, több mint 7 mil­lió embert sújt az ország tör­ténelmének legtragikusabb aszálya. Teszfaje Dinka ezután be­számolt arról a küzdelem­ről. amelyet az új típusú le­ninista párt, az 1984. szep­temberében megalakított Etióp Dolgozók Pártja létre­hozásáért folytattak, hang­súlyozva, hogy az etióp for­radalom, a nép széles rétegei hatalmas győzelmeket arat­tak. — A világ kritikus törté­nelmi helyzetben van, ezért a világbéke fenntartása ösz- szehangolt erőfeszítéseket igé­nyel valamennyi haladó és békeszerető embertől. E küz­delemben meghatározó a de­mokratikus és békeszerető erők, a kommunista és mun­káspártok szerepe. Biztosak vagyunk abban, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa jelentősen hozzájárul e harchoz — hangsúlyozta vé­gezetül Teszfaje Dinka. A soros elnök köszönetét mondott az Etióp Dolgozók Pártjának üdvözletéért; azt kívánta az afrikai földrész legfiatalabb marxista—leni­nista pártjának, hogy halad­janak tovább az 1984. szep­temberi forradalommal meg­kezdett úton, építsék ered­ményesen az etióp nép javát szolgáló új társadalmat. Szűrös Mátyás bejelentette: eddig 78 külföldi párt és mozgalom küldött üdvözletét az MSZMP XIII. kongresszu­sának. Táviratban köszön­tötte a tanácskozást a kül­döttséggel jelen lévő 43 kom­munista párt, valamint to­vábbi 35 kommunista, szo­cialista, nemzeti demokrati­kus párt és felszabadító moz­galom; üzenetet küldött a kongresszushoz a kommu­nista pártok közös elméleti folyóirata, a Béke és Szoci­alizmus szerkesztősége is. A jó kívánságokért köszönetét mondva, hangoztatta: az üd­vözleteket úgy tekintjük, mint a pártunk, a hazánk iránti megkülönböztetett figyelem, az internacionalizmus meg­nyilvánulását. Hermán István, a Szocialista Munka Hőse. a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemé­nek főfúrómestere, Bács- Kiskun megye küldötte sze­mélyes emlékkel kezdte hoz­zászólását . A továbbiakban elmondta, hogy munkahelye, a kiskun­sági üzem adja a hazai kő­olajtermelés 15 százalékát, a földgáztermelés egyhatodát. A kiskunhalasi kőolaj- és földgázbányászati létesítmé­nyek 1,6 milliárd forintba kerültek. 1983. november 7- én adták át azokat, de ak­korra ez a pénz már meg is térült. Az ország minden térségében ilyen vagy ha­sonló megtérülést biztosító beruházásokra lenne szükség — hangsúlyozta. Lukács János, a Baranya megyei pártbi­zottság első titkára, Baranya megye küldötte megállapí­totta: — ötéves munkáink politikai eredményeihez so­rolhatjuk belső viszonyaink olyan értékeinek megőrzését, gyarapítását, mint a párt ve­zető szerepének érvényesü­lését; a politikánk iránti bi­zalmat; a megye politikai, állami, társadalmi szerveinek eredményes munkáját; a köz­állapotok rendezettségét; és a szélesedő demokratizmust. — Becsülendőnek tartjuk, hogy minden nehézség — és néhol a panaszkodás — elle­nére jó a hangulat, egész­séges a közszellem. Az em­berek döntő többsége látja munkájának értelmét, fele­lősen gondolkodik, részt vesz politikánk alakításában, szí­vósan dolgozik, tanúi, éli mindennapi életét. Alapve­tően a közhangulatot is azok formálják, akik az eredmé­nyeket létrehozták, és a gon­dokat viselik. Nekik joguk, felelősségük és jussuk van ehhez. Az azonban nem jó, ha ebben esetenként azok a hangadók, akik a köz ürü­gyén saját önös érdekeikért emelnek szót. Sajnos az ilyen hangok gyakran teret kapnak nálunk is. Dolezsál Károly esztergályos, a Dunai Vas­mű küldötte munkahelye fel­adatairól szólva hangsúlyoz­ta: napjainkban nem az az elsődleges cél, hogy többet termeljünk, hanem lényege­sen jobb minőségben, a pi­ac igényeire időben reagál­va versenyképes, keresett ter­mékek előállításán kell fá­radozni. Majd mint a kar­bantartás területén dolgozó esztergályos elmondotta, hogy a tartalékalkatrész-gyártás egyre nehezebb, mert sajnos az elmúlt évek folyamán igen sokan távoztak a vas­műből kisebb vállalatokhoz, melléküzemágakhoz, szövet­kezetekhez, amelyek 5—6 fo­rinttal magasabb órabért tudtak fizetni. Vagy éppen kiváltották az ipart, és a gyártól vásárolt szerszám­gépen a vasmű részére gyárt­ják a tartalékalkatrészeket, többszörös áron. — Van, aki azt mondja, nekik van igazuk. Én nem osztom e nézeteket. Ki kell dolgoznunk az élénkebb gazdasági fejlődés programját Teszfaje Dinka az aszály elleni küzdelemről beszélt A nemzetközi imperializ­mus — miután a gyarmatok felbomlása és a társadalmi forradalmak eredményekép­pen elvesztette kizsákmányo­lásának. vezető szerepének és befolyásának forrásait —, hiábavaló erőfeszítéseit lát­va, hajlamos arra, hogy még agresszívabb és veszélyesebb fegyverkezési politikát foly­tasson. Hiábavaló törekvésé­nek célja, hogy megakadá­lyozza a társadalmi forradal­mi mozgalom előretörését. A nemzetközi imperializmus fokozta felforgató tevékeny­ségét Afrika, Ázsia és Latin- Amerika azon országai ellen, amelyek a szocialista fejlő­A szünetet követően az el­ső felszólaló Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára volt. Elöljáróban a XII. kong­resszus óta bekövetkezett fejlődést elemezte. — A népgazdaság — mon­dotta — a legutóbbi évek­ben — a kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények ellené­re — a XII. kongresszus ha­tározatának megfelelően fej­lődött. Megteremtettük az ország pénzügyi egyensúlyát, megőriztük fizetőképessé­günket, az életszínvonal megvédését — másik fő cé­lúinkat — azonban, sajnos, maradéktalanul nem sikerült elérni. Havasi Ferenc ezután rá­mutatott a oserearányromlás következményeire, az 1948. és 1953. közötti gazdaságfej­lesztés problémáira, a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésében az 1970-es évek közepén mutatkozó kö­vetkezetlenségekre, s arra, hogy 1979-ig a gazdaságpoli­tika fenntartotta az exten- zív fejlődési pálya elemeit. a dinamikus gazdasági növe­kedést és felhalmozást, a vi­szonylag stabil árakat. Így a világgazdasági változások közvetlen hatását a vállala­tok nem érezték, és a lakos­ság nem érzékelte. Mindezek alapján megállapította: — Népgazdaságunk jelenlegi nehézségei, egyensúlyi prob­lémái, a növekedés és fel- használás korlátái jelentős részben a legutóbbi évtize­dekben gyökereznek. És bár még távolról sem mondhat­juk el, hogy az eladósodott­ságból származó problémáin­kat megoldottuk, jelentős eredmény, hogy úgy tudtuk mérsékelni adósságállomá­nyunkat, hogy közben meg­őriztük a párt és a nép kö­zötti kölcsönös bizalmat, bel­politikai nyugalmunkat. A fő probléma az, hogy a növekedés lassulása nem járt együtt a szükséges szer­kezeti változásokkal. A ha­tékonyság növelésében sem tudtunk a kívánt mértékben előrelépni. A termelékenység növekedett ugyan, de a mun­ka szervezettsége nem javult a szükséges mértékben, s veszteségforrásaink felszá­molásában sem tudtunk ért demi áttörésit elérni, i A XII. kongresszus felis­merte: ahhoz, hogy új len­dületet vegyünk, előbb lassí­tani kell. Most, a XIII. kong­resszus egyik fontos feladata felvázolni egy élénkebb, egyensúlyi helyzetünket szi­lárdító, a gazdaság szerke­zeti fejlődését segítő és in­tenzív forrásokból táplálkozó gazdasági fejlődés program­ját. A VII. ötéves terv e köve­telmény jegyében formáló­dik. A gazdasági növekedés élénkülése, a kedvezőbb fo­lyamatok kibontakoztatása fokozatosan valósulhat meg. Az első években az 1985-re tervezett növekedési ütem, a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékos bővülése irányoz­ható elő. Ez biztosítja a belső felhasználás kismértékű nö­velését. ezen belül a beruhá­zások és a reálbér szinten tartását. 1987—1988-tól a nemzeti jövedelem növekedé­se már kismértékben meg­haladhatja a 3 százalékot, s erre alapozva a belföldi fel-

Next

/
Thumbnails
Contents