Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. március 26. NÉPÚJSÁG 9 Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Milliókat érő vállalások Decsen Decsen, az Egyetértés téeszben a szocialista mun­kaverseny és brigádmozga­lom több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A párt- és gazdaság vezetése mindig igényelte és igényli a jövő­ben is a szocialista brigádok példamutatását, gazdaságse­gítő munkáját. A szövetkezetben végzett tevékenységen kívül jelentős segítséget tudtak nyújtani az elmúlt években a községpo­litikai feladatok megoldásá­ban is: az óvoda- és torna- csarnok építéséhez a brigá­dok a több mint 10 000 óra társadalmi munkával járul­tak hozzá, ezt tették és teszik a művelődési ház építésénél is. A legjobbak csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyhez, mely­nek során arra vállalkoztak, hogy gazdasági munkájuk hatékonyságával javítják az eredményeket. A felsorolás teljességének igénye nélkül a szarvasmarha-tenyésztési ága­zatnál dolgozók vállalták a tejtermelés 10 százalékos nö­velését, ami 2 446 506 liter tejet jelent. Vállalták, hogy 1 liter tej traktorüzem-költ- ségét 5 fillérrel, 1 kg borjú súlygyarapodásának anyag­iköltségét pedig 3 forinttal csökkentik. Mindezeket összegezve megállapítható, hogy a válla­lások teljesítésének eredmé­nyeként 4 548 868 forint ered­ményjavulás tapasztalható, ami egyértelműen igazolja, hogy még mindig vannak le­hetőségek, és a sok kicsi le­hetőség okos — értelmes — kihasználása hasonló eredmé­nyeket hozhat. A munka középpontjában, mint az a vállalások jellegé­ből is kicsendül, a gazdasági tevékenység javítása volt, és van is, nem megfeledkezve a hármas követelmény vala­mennyi feltételének teljesí­téséről. A szövetkezetben jól bevált gyakorlat szerint folyik a politikai és szakmai képzés, továbbképzés. Jelentős azok­nak a vezetőknek a száma, akik fizikai munka mellett szereztek végzettséget, és vál­tak vezetővé. Rendszeresen iskolázzák be a dolgozókat helyi és központi politikai oktatások különböző formái­ra, hisz az a meggyőződésük, hogy minél több és művel­tebb dolgozó lesz a gazdaság­ban, az eredményeiben is je­lentkezik. A brigádok belső élete jó, az elért eredményért kapott jutalmat közös célra hasz­nálják. Vannak, ahol a leg­jobbakat külföldi jutalom- útra küldik, vannak, ahol a kapott összeget a családta­gokkal együtt közös rendez­vényekre fordítják. Jelentős az az összeg is, amit a pat­ronált óvodai és iskolai cso­portok ajándékozására fordí­tanak. Decsen, az „Egyetértés” téeszen folyó szocialista mun­kaversenyt és brigádmozgal­mat hosszú folyamatnak és nem időszaki kampányfel­adatnak tekintik. Eredményesebb munka A Tüzeléstechnikai és Ké­ményseprő Vállalatnál hat brigád, hatvannyolc taggal vesz részt a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben. Első hallásra nem tűnik sóiknak, de ez a lét­szám a megyei vállalat ösz- szes dolgozójának 75 száza­léka. Alapvállalásaik, ame­lyeket kiegészítettek első­sorban az árbevétel növelé­sére irányultak, főként a munka minőségének javítá­sa révén. Tervbe vették, és eddig teljesítették is ener­giatakarékossági programju­kat. Tulajdonképpen ezt is a minőség javításával lehe­tett elérni. Számításaik sze­rint háromezer tonna olajat takarítottak meg azok, akik­nél az olajégőfejeket a vál­lalat szakemberei tartották karban. A vállalat árbevétele a brigádok munkája nyomán 25 százalékkal nőtt, az ered­ményesség pedig 16 száza­lékkal haladta meg a terve­zettet. A gázprogram során ötmillió forint értékű mun­kát végzett el a vállalat kollektívája, ezek jó részét az eredeti terven felül gyak­ran szombati és vasárnapi munkával. Ezek között sze­repelt kommunista műszak is. A munkabért többféle célra ajánlották fel. Egy ré­szét a Nemzeti Színház épí­tésére fizették be, a többit pedig a vállalat nyugdíjasai és a háromnál több gyere­kes csalódok támogatására fordították a bizalmi testü­let javaslata alapján. Nemrégiben értékelték az elmúlt évi munkaverseny eredményeit, ami részben azonos a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- nyel, annyi különbséggel, hogy az utóbbi még nem zárult le. Az aranykoszorús fokozatot a bonyhádi részleg Petőfi Sándor brigádja érte el, ők lettek az elmúlt évi munkaverseny első helye­zettjei is. Kommunista műszakok, újítások A 12 150 hektáron gazdál­kodó Paksi Állami Gazda­ság munkáskolléktívájából ötszáztízen, iharminohat szo­cialista brigád vesz részt a kongresszusi és felszabadu­lási munfcaversenyben. A 'több kerületből álló gazdaság különböző munka­helyein elsőrendű cél volt a termelés hatékonyságának emelése, a figyelmesebb, pontosabb munka, a keve­sebb anyagfelhasználás. A gazdasági feladatok elő­segítéséért a szocialista bri­gádok összesen 2400 órában tartattak harminchárom kommunista műszakot. Emellett tevékenyen kivet­ték részüket a különböző célra meghirdetett társadal­mi munkában is. Például gyermeki ntézmények támo­gatásáért hatvanezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A vállalásokat követő idő­ben nagyban megnőtt az újítási kedv is. Ez ideig a felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny során a gazdaság dolgozói huszon­négy újítást nyújtottak be, melynek a hasznosítható eredménye mintegy 780 ezer forint. A brigádok tevékenységé­nek eddigi eredménye két­millió forintot tesz ki. A TÁÉV-nél: 116 brigád A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1984. második félévében a Mecsek és Zrínyi Miklós brigádok kezdeményezésére indultak meg a felajánlások hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója és a kongresszus tisz­teletére. Tartalmában a hatékony gazdálkodás, a jobb és kul­turáltabb környezet kialakí­tása, az emberi kapcsolatok javítása kapott kiemelkedő szerepet. Jelenleg 116 bri­gád 1196 fővel vesz részt a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben. Az építőipari sajátosságok fi­gyelembevételével jelentős azoknak a brigádoknak a száma, amelyek a mennyisé­gi tényezők mellett a minő­ség javítására tettek felaján­lást. A brigádok 10 százaléka 1. osztályú minőséget vállalt minden munkánál és az el­végzett munkáért garanciát vállalt. A konkrét határidős munkák mellett kiemelkedő eredmények születtek az anyag- és energiatakarékos­ság területén. A brigádok 12 százalékkal túlteljesítették vállalásaikat. Jelentőségében és mennyisé­gében a társadalmi munka- akcióknál érték el a brigá­dok a legjobb eredményt. Vállalásaikban 976 ezer fo­rint szerepelt, ezzel szemben 1 millió 800 ezer forintot teljesítettek. Az említett munkák közel 50 százalékát gyermekintézményeknél, mozgássérülteknél, szociális létesítményeknél végezték a szocialista brigádok, de aktí­van kivették részüket az el­múlt időszakban megkezdett szekszárdi sportcsarnok épí­tésénél is. 1985-ben továbbra is a fel- szabadulási és kongresszusi murikaverseny-vállalásokra, elért eredményeire építve tették meg vállalásaikat a brigádok. Ennek alapján 1985. június 30-ra — fél év­vel határidő előtt — vállal­ták a kiemelten nagy fon­tosságú Pécsbánya-rendező rekonstrukciós munkáinak az átadását. A lakásépítés területén vállalták, hogy a téli elmaradást behozva, a szerződéses kötelezettségek­nek jó minőségben, határ­időre eleget téve, 683 lakást átadnak. Az anyag- és ener­giatakarékossági intézkedé­seknek megfelelően közel 3 millió forint megtakarítást érnek el. Minden hrigádtag 10 órának megfelelő társa­dalmi munkát vállal. A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben legkiemelkedőbb brigádok külön elismerésben részesül­nek ez év májusában. Választottak a kaazerviyáriak Az új vállalatirányítási formára való áttérés már hónapok óta foglalkoztatta a Paksi Konzervgyár dolgozó­it, vezetőit, mire elérkezett az idő a vállalati tanácsta­gok megválasztására. Ter­melési tanácskozásokon, bri­gádértekezleteken, párt- és szakszervezeti fórumokon esett szó arról, hogy az új forma nagyobb önállóságot és ami ezzel együtt jár, na­gyobb felelősséget jelent. Még inkább gazdája lesz a gyári kollektíva a gyárnak, képviselőin keresztül dönt a legfontosabb kérdésekben az igazgató megválasztásától a közép- és rövidtávú tervek meghatározásán keresztül a felhasználható jövedelem el­osztása elveinek meghatáro­zásáig. Előkészítő bizottság ala­kult az szb-titkár vezetésé­vel, amely később átalakult jelölő bizottsággá. Az első időszakban azon munkálko­dott, hogy meggyőzze a dol­gozókat: értsenek egyet az alapító minisztérium aján­lásával, miszerint vállalati tanács fogja irányítani a gyárat. Miután a döntés a termelési tanácskozásokon megtörtént, az előkészítő bi­zottság átalakult jelölő bi­zottsággá. Széles körű köz­vélemény-kutatást végzett a dolgozók között: kiket tar­tanak a legalkalmasabbak­nak arra, hogy képviselje őket a vállalati tanácsban. Közben az illetékes mi­niszterhelyettes kinevezte az igazgatóból és két vállalati dolgozóból álló szerkesztő bizottságot, melynek felada­ta volt a vállalat szervezeti és működési szabályzat- tervezetének elkészítése. Mindkét bizottság hetek­kel ezelőtt befejezte mun­káját, a tervezetet megvi­tatták a párt- és KlSZ-szér- vezet, valamint a szakszer­vezet részvételével és az üzemben több helyen ki­függesztették. Ugyancsak közhírré tették a jelöltek névsorát is. A héten került sor — ter­melési tanácskozásokon — a vállalati tanácstagok megvá­lasztására. A legnagyobb vállalati egység, a feldolgozóüzem termelési tanácskozására az ebédlőben került sor. Több, mint kétszáz fehér köpenyes munkásasszony és a néhány férfidolgozó népesítette be a termet. Kiszl Ferencné szb-titkár ismertette a napirendet — és mint utólag beigazolódott —, nagyon helyes volt úgy megszervezni a tanácskozást, hogy annak elején bonyolít­ják le a választást. És mi­közben a szavazatszedő bi­zottság dolgozik, megbeszé­lik a termelési tanácskozás szokásos témáját, az elmúlt évi munkát-gazdálkodást és az ez évi feladatokat, dön­tenek arról, hogy kik kap­ják meg a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Három „helyet” kap a vál­lalati tanácsban a feldolgo­zóüzem. Négy dolgozót je­lölteik, valamennyinél felso­rolva, miért tartja méltónak nemcsak a bizottság, hanem az üzemi közvélemény őket e megtisztelő feladat ellátá­sára. Minden név elhangzá­sakor felcsattant a taps, majd a szavazáskor fel­emelkednek a kezek, jelez­Nyílt szavazással döntenek a jelölteknek a szavazólapra való felkerüléséről. ve a teljes egyetértést azzal, hogy mind a négyük felke­rüljön a szavazólapra. Gyorsan megy a szavazó­lapok kiosztása, ám a sza­vazáshoz már több idő kell, mire a több mint kétszáz üzemi dolgozó leadja a vok- sát. Beszélgetések a szünetben. — Kikre szavaztál? — Azt nem mondom meg, titkos a szavazás. Nem volt könnyű a négyből a hármat kiválasztani, hiszen mind a néggyel jóban vagyok — mondja a középkorú mun­kásasszony. — Én is úgy vagyok vele, de itt nem a szimpátia szá­mít, hanem az, hogy ki a legalkalmasabb... A szavazás lezajlott, a ta­nácskozás — mint azt az el­nöklő Kiszlné bejelenti — folytatja munkáját. Herczeg József üzemvezető szól a múltévi eredmények­ről, gondökról-nehézségek- ről, a rossz nyersanyag­helyzetről, lévén a mezőgaz­daság produktuma megha­tározó a gyár termelésében, gazdálkodásában. Jól sikerült a borsó, a gyümölcs, gyen­ge a zöldség, kevés és drá­ga volt a paprika... De így is sikerült 56 milliós nyere­séget elérni. Szó esik a költ­ségekről, a takarékosságról, az idei tervről, amely szerint félszázezer tonna késztermé­ket kell előállítani, amihez az indulás nem valami ked­vező, késik a tavasz. Tízen is elmondják véle­ményüket, teszik meg észre­vételeiket, javaslataikat. Itt- ott-amott ez, meg az a be­rendezés nem tökéletes, pa­zarolja a nyersanyagot, aka­dályozza az ésszerű munka- szervezést... Megnyugtató vá­laszt és ígéretet kap vala­mennyi felszólaló. Ezután — egyenkénti szavazással dön­tenek a javaslatról, arról, hogy az üzemi kollektíva melyik nyolc tagja kapja meg április 4-re a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Közben a szavazatszedő bi­zottság befejezte munkáját, elnöke, Győri János ismer­teti az eredményt. Azt már az elején megállapította az elnök, hogy a tanácskozás határozatképes, a 254 dolgo­zóból 219 van jelen. A je­lenlévők mindegyike lesza­vazott és ezután jön a (kel­lemes) meglepetés: a 219-ből mindössze egy szavazat volt érvénytelen. Pedig nem le­hetett „simán” bedobni a szavazólapot az urnába, hi­szen azon négy jelölt neve szerepelt és csak három ta­nácstagot lehet választani, egyet tehát mindenkinek ki kellett húzni. Mind a négy jelölt meg­kapta a szavazatoknak leg­alább 51 százalékát, a leg­több szavazatot kapott há­rom lett tagja a vállalati ta­nácsnak: Hanoi Józsefné 165, Németh Andrásné 163, (mindketten szakmunkások) Pach József üzemmérnök, főművezető 214 szavazattal. A feldolgozóüzem megválasztott vállalati tanácstagjai. Hanoi Józsefné, Pach József és Németh Andrásné A feldolgozóüzemiekkel egy időben a kószáruraktár- ban is megtörtént a válasz­tás, ott két vállalati tanács­tag kapott mandátumot — Grósz Pálné árukiadó és Rausch Józsefné lapbeíró — péntekig pedig valamennyi egységben lezajlottak a ter­melési tanácskozások. Áprilisban kerül sor a vál­lalati tanács első, alakuló ülésére, addig megtörténik a megbízása azoknak, akik hi­vatalból lesznek a testület tagjai és akiket az igazgató jelöl ki. Az ülésen megvitat­ják és elfogadják a vállalat szervezeti és működési sza­bályzatát, megválasztják a tanács elnökét és elnökhelyet­tesét és megválasztják a vál­lalat igazgatóját. J. J.

Next

/
Thumbnails
Contents