Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
1985. március 26. 8 Képújság A gépiparban is gyorsítani kell a fejlődési Besxólgetáe Gábor András miniszterhelyettessel Összefogással az üzemi előrejelzés fejlesztéséért Az elmúlt hetekben sokat hallottunk a gépiparról, arról, hogy legnagyobb iparágunk tavalyi teljesítménye elmaradt a tervezettől. A nem rubel elszámolású export például lényegesen kevesebb lett a vártnál, s több — korábban mindig példás, jó hírű — vállalatunk is gondokkal küzd. Vajon mi rejlik e jelenségek mögött, és milyen fejleményekre számíthatunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Gábor Andrással, az Ipari Minisztérium miniszterhelyettesével. — Voltaképpen mekkora a gépipar súlya a népgazdaságban? — Néhány jellemző adat: a gépipar állítja elő a népgazdaság bruttó termelésének csaknem 12 százalékát, s realizálja a tiszta jövedelem több mint 13 százalékát. A szakágazat exportja a nép- gazdasági összes export egy- harmada, importja viszont a népgazdaság teljes behozatalának alig több mint egynegyede. A gépiparban az aktív keresők 10 százaléka dolgozik, átlagkeresetük valamivel a népgazdasági átlag alatt van. —j Milyen célokat tűzött ki a gépipar elé a VI. ötéves terv, mi valósult meg, és mi nem valósult meg belőlük? — A gépipar az ipar átlagánál gyorsabban, évente átlagosan 4 százalékkal fejlődik. Nő a gépipari vállalatok hatékonysága és rugalmassága, a gazdálkodó szervezetek közötti különbségek nagyobbak lettek. Az ágazat kivitele a tervidőszak egészében a termelésnél gyorsabb ütemben gyarapodik. Az idei, 1985. évi export várhatóan 30 százalékkal lesz több az 1980. évinél, miközben az import ennél jóval mérsékeltebben nő. A devizaegyenleg javulásához ezenkívül hozzájárul a szakágazat importhelyettesítő törekvése, amely egyrészt saját kapuin belül, másrészt a népgazdaság többi területének beruházásaiban, a lakosság számára előállított energia- takarékos eszközökben, a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátásban mutatkozik meg. A nem rubel elszámolású export a gépipar alapvető feszültségpontja, a kivitel növekedésének üteme számottevően elmarad a tervezettől és a kívánatostól. — Az elmaradás mennyiben róható fel a gazdasági válságnak, és mennyiben a hazai gépipar szerkezetének? — Véleményem szerint a világgazdasági válság, a megváltozott hitel- és kamatpolitika, ezekkel összefüggésben a számos országban felmerülő fizetési nehézségek önmagukban is nehéz helyzetbe hozzák a gépipart. Ugyanakkor a gondok nem csekély hányada az összességében nem igazán korszerű termék- szerkezettel és gyártástechnológiával magyarázható. A fejlődő országok tavaly kevesebbet vásároltak, mint korábban, mivel nem mindig volt mivel fizetniük. A visz- szaesést a fejlett tőkés országokba irányuló többletkivitel nem bírta egyensúlyozni. A termékszerkezettel összefüggő probléma: a régóta várt élénkülés nem legfontosabb partnereink körében. és nem a hazai gépipar által előállított termékcsoportok piacán következett be. _— Mi az oka annak, hogy a gépipar a kívánatosnál lassabban korszerűsíti termék- szerkezetét és a technológiáját is? — A gépipari vállalatok törekszenek önmaguk és termékeik korszerűsítésére, de elképzeléseik teljesülését erősen behatárolják a viszonylag szűkös lehetőségek. Emiatt a szakágazat zömmel nem új termékeket, hanem régi termékek továbbfejlesztett típusait kínálja, amelyek csak mérsékelten kelendőek a túlkínálattól elkényeztetett piacon. A szakágazat beruházásai az előző tervidőszakhoz képest jelentősen csökkentek, az eladósodás mértéke nőtt. Nem csodálható, hogy a vállalatok termelőeszközeinek 30 százaléka 0-ra leírt. összehasonlításul közlöm: a nullára leírt berendezések a teljes népgazdaságban 14 százalékot képviselnek. A nem kedvező jelenséghez az is hozzájárul, hogy a változó szabályozás — szemben az ipar számos más ágazatával — a gépiparban alapvetően és jórészt késleltetés nélkül érvényesül, a kivételek száma nagyon kevés. Tudomásul kell venni, hogy a termékszerkezet lényeges átalakításához és a technológiák jelentős korszerűsítéséhez drága beruházások szükségesek. Erre a népgazdaság jelenlegi nehéz helyzetében csak korlátozottan adódik lehetőség. — Azt tapasztaljuk, hogy a kívánatosnál jóval lassabban bővül az úgynevezett háttéripar. Miben látja ennek okát? — Az úgynevezett háttéripar állóeszközállománya körülbelül 6 milliárd forintot ér, ha pénzre számoljuk át. Ez kevés, a gépiparnak ez a része az elmúlt időben elhanyagolt területnek bizonyult. Teljes szélességében az elkövetkezendő években sem fejleszthetjük a háttéripart, mivel arra nincs elég pénz. Aminek a fejlesztése elengedhetetlen, az a szerszámgyártás, a hidraulika, a pneumatika és a villamos forgógépgyártás. Itt meg kell jegyeznem: a háttéripari problémákhoz jelentősen hozzájárul, hogy a nemzetközi integráció — törekvéseinkkel szemben — csak nagyon csekély eredményeket hozott az elmúlt években. — A tőkés országok többsége korszerűsíti gépiparát. Magyarország mennyiben követi a versenyképesség növelésének e módszerét? — Nem igaz, hogy minden tőkés ország minden gépipari vállalata jelentősen korszerűsödött az elmúlt években. Elsősorban is, a válság következtében sok ezer kisebb és közepes gépi ipari vállalat tönkrement, a legnagyobbak viszont — esetenként összefogva — valóban végrehajtót, tak figyelemre méltó beruházásokat. összességében több milliárd dollárt költött a tőkés világ gépipari fejlesztésekre a válságidőszak alatt. Ezen az óriási pénzen elsősorban a vegyipar, a számítástechnika és a biotechnológia osztozott. Ezt mi nem követjük, nem követhetjük, ezeknek az iparágaknak hazánkban nincs kisegítő háttere és kutatási környezete. — Melyek a hazai gépipar előtt álló legfontosabb feladatok az elkövetkezendő néhány évben? — Az iparpolitikával szemben támasztott követelményeket az MSZMP KB 1983 júliusában határozta meg. Ezek közismertek, a gépiparra is vonatkoznak. Elképzeléseink természetesen csak a népgazdaság és ezen belül az ipar fejlődésének ütemével összhangban teljesülhetnek. A politikai és a gazdasági vezetés fontosnak tartja a fejlődés gyorsítását, ez a gépipar teljesítőképességének növelése nélkül nem lehetséges. Legfontosabb feladataink : a termelékenység gyorsabban nőjjön, mint a termelés; a fejlesztéseket koncentrálnunk kell a legnagyobb hatékonyságot ígérő területekre; csökkentenünk kell a fajlagos anyag- és energiafelhasználást, hiszen alighanem e területen a legnagyobbak a tartalékok. A háttéripar minden gyártási ágat meghaladóan gyors fejlesztése imár elodázhatatlan, az alkatrész- és részegység- gyártást a végtermék-kibocsátás rangjára kell emelnünk a gépipar mindegyik alágazatábam. Átlagon felüli mértékben nő az eltktronika, amely a népgazdaság egészére húzó hatást gyakorolhat. A közúti járműipar a gépipar egészének fejlődési ütemét meghaladóan, de a korábbinál mérsékeltebben növekszik majd. A többi terület fejlődését az exportlehetőségek várhatóan behatárolják. Jelentősek a tartalékok a gazdálkodó egységek szervezeti felépítésében is, ezeket mindenképpen és minél gyorsabban szintén hasznosítanunk kell. MÓNVS MIKLÓS Március elején rendeztük meg Pakson, Szekszárdon, Tamásiban és Dalmandon a hagyományos év eleji szakembertalálkozókat, ahol a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás vezetői, valamint a növényvédő szert és műtrágyát forgalmazó vállalatok (AGROKER, TSZKER) képviselői adtak tájékoztatót az üzemi szakembereknek. Nélkülözhetetlen az előrejelzés Fontos helyet kapott a napirendben az üzemi előrejelzői tevékenység értékelése is. 1984-ben 39 üzem növényvé- dős szakembere kötött állomásunkkal adatszolgáltatói szérződést a megfigyelt kártevők, kórokozók jelzésére. A forgalmazókkal (TSZKER, AGROKER) már évek óta megállapodást kötünk egymás munkájának segítésére; itt az üzemi előrejelzés fejlesztése is fontos szerepet kap. A megállapodás értelmében a legjobb üzemi előrejelzőket anyagi elismerésben részesíthetjük, amit e rendezvényen valósítottunk meg. Kiemelkedő munkát végzett 1984-ben Majsa Dezső (Györ- köny, Egyetértés Mgtsz), Czégény László (Fadd, Lenin Mgtsz), Ulbert Ferenc és Harmath Béláná (Paks, Á. G). A beérkezett adatokat számítógéppel dolgoztuk fel. A megyei károsító helyzet pontos megállapításához nélkülözhetetlen az üzemi előrejelzői adatszolgáltatói munka, hiszen állomásunk előrejelzési csoportja a károsítok felszaporodási gócait így gyorsan meghatározhatja és a védekezések elvégzésére időben adhatunk ki felhívást a nagyüzemek, illetve kistermelők részére. Az adatszolgáltatói tevékenység nem egyoldalú, mert állomásunk a feldolgozott adatokból elemzéseket, technológiai javaslatokat készít és ezt visszaáramoltatja az üzemekbe, ahol a növényvédelmi munkák végzése során ezen információk eredményesen hasznosíthatók. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ázom túl, hogy a még hasznosítható, hulladéknak elkönyvelt anyagokat visszajuttatjuk az ország vérkeringésébe, igaz az is, hogy egy- egy nagyobb gyűjtési akció után környékünk megszabadul a felelőtlen emberek által elszórt, szétdobált papírzsákokba rejtett szeméttől, már hasznavehetetlen háztartási, gazdálkodási eszközöktől. Mindezt azért kellett elmondanom, mert nemrég jelent meg a MÉH és az Úttörő Elnökség országos értékelése az 1983/84. tanévről, s szinte vele egy időben egy újabb felhívás is. Van tudomásom arról, hogy a mostani versenyben díjazott úttörőcsapatok tevékenysége folyamatos, tehát nem „egy” év kiugró sikere. Az értékelésből egyébként kitűnik, hogy egyre több úttörőcsapat, s egyre több úttörő kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe. A gyűjtött rneny- nyiség is ennek arányában nőtt. A gyűjtés úttörőfeladat is, nagyon sok nevelési lehetőséget tartalmaz, és ez a tevékenység mindannyiunknak hasznot jelent. Nem kisebb jelentőségű tény az sem, hogy a hulladék árát teljes egészében megkapják az úttörőcsapatok vagy a gyűjtő úttörők. A versenyt értékelik a területi MÉH trösztök is, s az országos MÉH Vállalat is. A kiugró gyűjtési eredmény milyen juttatásokkal jár? íme a legutóbbi értékelés adatai: A 201—500 közötAz üzemi előrejelzés a 26/1982. (XII. 13.) MÉM sz. rendelet szerint kötelező a termelő üzemekben. Jelentősége a műtrágya- és növény- védőszerárak rohamos emelkedésével tovább nő. Az üzemi előrejelzési hálózat minden táblára kiterjedően rendszeres felvételezésekkel vizsgálja a károsítok előfordulását, esetleges járványszerű fellépését. Ezáltal a védekezések pontos időzítése lehetővé válik, mód nyílik költség- és környezetkímélő eljárások alkalmazására is. A károsítok fejlődésmenetének nyomon követésével a legérzékenyebb fejlődési fázisukban avatkozhatunk be ellenük, így a megtermelt javak védelme biztosítható. Pontosság, naprakészség Az üzemi előrejelzési hálózat eredményes működtetéséhez alapvető feltétel a szakképzett állomány (növényvédő szak- és betanított munkások, szakirányítók), információ-áramoltatás és a jó szervezőkészség. Táblaszintre is lebontva a károsító mindenkori veszélyessége kockázatmentesen megbecsülhető, előrejelzésük még pontosabbá és naprakészebbé tehető, amivel nagyon sok vegyszert, munkaidőt és gépi költséget takaríthatunk meg. Jól alkalmazhatók így a mechanikai és agrotechnikai védekezések, amelyek maradéktalanul biztosítják a környezet — ezen belül a hasznos élő szervezetek védelmét is. A hatékony üzemi előrejelzési munkához nélkülözhetetlen a meteorológiai tényezők (hőmérséklet, csapadék, páratartalom, szél) rendszeres megfigyelése. Erre a célra szolgáló műszerek beszerzésében a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás felajánlotta segítségét az üzemeknek. Az igényeket összegyűjtöttük és a megrendelést elküldti létszámkategóriában 2. helyezést ért el Németkér, ahol a gyűjtött hasznos anyag értéke 101 590 forint, az egy tanulóra eső átlag 423,29 forint, a csapatnák járó jutalom pedig 8200 forint. A 101 —200 fő létszámkategóriában 4. helyezést ért el Kurd, ahol a gyűjtött hasznos anyag értéke 61 211 forint, az egy főre eső átlag 318,81 forint. A jutalom pedig 3100 forint. A 100 fő alatti létszámkategóriában 3. helyezést ért el Mucsi. A gyűjtött hulladékanyag értéke 47 540 forint, ebből az egy főre eső átlag 950,80 forint, a csapat jutalma pedig 2900 forint. Külön értékelték az egyes cikkeket is. Vasgyűjtésben 1. Németkér, 2. Mucsi. Papír- gyűjtésben 2. helyezést Kurd ért el. Ezen helyezésekért is „járt” szerényebb jutalom a csapatoknak. Az országos tűk a MIGÉRT vállalathoz. A leszállítás után a műszereket eljuttattuk az üzemekbe, így szakszerű használatuk révén az előrejelzői tevékenység megalapozottabbá vált. Segítettünk továbbá egyes előrejelzési eszközök beszerzésében is; a szántóföldi lombkártevők (vetésfehérítő bogár, lucernakártevők, repce- fénybogarak, gabonapoloskák stb.) megfigyelésére kiválóan alkalmazható fűhálót állomásunkon készítettük el és adtuk ki a gazdaságok növényvédelmi szakembereinek. A gyümölcs- és szőlőmolyok hímjeinek befogására eredményesen használható szex-fe- romon csapdákat pedig számos gyümölcsösben, illetve szőlőben helyeztük ki és kaptunk nagyon értékes jelzéseket a lepkerajzások időpontjairól, körülményeiről. Az éjjel repülő lepkék rajzását a megyénk több helyen működő fénycsapdabázisaink adatainak feldolgozásával követjük nyomon. Az utóbbi években a szőlőben rohamosan terjedő levélatkák előrejelzési rendszerének kidolgozását állomásunkon kiemelt feladatnak tekintjük és további vizsgálatokkal igazoljuk módszereink helyességét. Kis- és nagyüzemi érdek Csak a hatékony üzemi előrejelzés révén valósítható meg a takarékos, költségkímélő növényvédelem, hiszen ezáltal csökkenthető a vegyszeres védekezések száma, a károsítók a legérzékenyebb fejlődési fokozatukban pusztíthatok el. Nem mellékes az ember, a hasznos élő szervezetek védelme, a környezet kímélése sem. Mindezen előnyök kiaknázása — az üzemi előrejelzés által — tehát valamennyi nagyüzemi és házikerti termelő érdekét szolgálja. VÖRÖS GÉZA Tolna megyei Növényszervek elismerését jelzik a jutalmak mellett a csillebérci és a külföldi táborozási lehetőségek is, amelyet a MÉH Vállalat finanszíroz. Beszélő számok, adatok ezek. Ha belegondolunk, hogy hány apró emberke cipelte, hordta, vonszolta kézben, talicskán, kocsin, s minden szállításra alkalmas eszközön a hulladékát, míg ösz- szejött országosan a 18 528 mázsa vas, a 13 047 mázsa papír és a 959 mázsa textilhulladék, akkor csak az elismerés hangján kell szólnunk az úttörők szorgalmas „gyűjtéséről”. Alig fejeződött be az egyik akció, máris folyik a következő, csak a jó idő megérkezzen. Hogy van-e értelme komolyan venni ezt a tevékenységet, arról talán eléggé meggyőzőek a fenti érvek, NAGYFALUSI ALBERT védelmi és Agrokémiai Állomás A hulladékgyűjtő gyerekek Gyűlik, szaporodik a vashulladék — Németkéren
