Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. március 26. llÉPÜJSÁG 5 téren is — a legutóbbi felső szintű tanácskozás határoza­tainak szellemében — előre akarunk lépni. Örömmel szó­lok arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés 2000-ig szóló to­vábbfejlesztésének program­ja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk ír­ni. Terveink valóra váltásá­nak ez is biztos támasza. A békés egymás mellett élés elvét valljuk Kedves elvtársak! Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét el­veink vezérük. Külpoliti­kánk minden kérdésben né­pünk alapvető érdekeiből in­dul ki, s népünk teljes támo­gatását élvezi. Népünk békét akar, annak megvédését és megszilárdítá­sát tekintjük fő feladatunk­nak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Ál­lamok és a NATO erőfö­lényre tör. Ez megengedhe­tetlen. A Varsói Szerződés országainak, népeinek az az érdekük, hogy békében él­hessenek, szocialista vívmá­nyaikat megőrizhessék és fejleszthessék. A világ min­den népének az az érdeke, hogy az imperializmus ne kerüljön erőfölénybe. A föl­dön, a tengereken, a levegő­ben már ma is túlságosan sok atomfegyver van. Senki­nek sem hiányzik, hogy a fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesz- szék. Mi az ilyen elgondolá­sokat határozottan ellenez­zük. Elvi álláspontunk, hogy az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tár­gyalások útján kell megolda­ni. Meg kell keresni a lehet­séges megegyezés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő biztonságot nyújta­nak a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. Ezen az ala­pon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisí­tése és a teljes leszerelés fe­lé. Mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk és azt akarjuk, hogy fejlődjenek a különböző társadalmi rend­szerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai. Elvi ala­pon, a bennünket vezérlő el­vek és politikai meggyőződé­sünk szerint is azt tartjuk, hogy a forradalom exportja lehetetlen és szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem en­gedhetjük meg az ellenfor­radalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálá­sa és fejlesztése minden nép joga, és ennék a jognak ér­vényesülnie kell. Mi azt kí­vánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok normális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi har­cukat. Mindjárt hozzáte­szem: én, mint meggyőződé- ses magyar kommunista, biz­tos vagyok benne, hogy eb­ben a harcban a szocializ­mus győzedelmeskedik. Üdvözöljük a Genfben megkezdődött szovjet—ame­rikai tárgyalásokat. Támo­gatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontos­nak tartjuk a stockholmi ta­nácskozást. Ennek érdeké­ben hazánk is aktív tevé­kenységet fejt ki, Jelen va­gyunk a genfi leszerelési konferencián és a bécsi tár­gyalásokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az Európai Kulturá­lis Fórum. Ez a helsinki fo­lyamat újabb állomása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredményesen végezze munkáját. Mi a tár­gyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, a megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megol­dandó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzet­ben a Varsói Szerződés tag­államainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erő­inket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Né­pünk békéjét, szocialista vív­mányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés java­solta a NATO-nak a két szer­vezet egyidejű megszünteté­sét. Több mint két eszten­deje kezdeményezte, hogy a két szövetségi rendszer orszá. gai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben van­nak, válasz mind ez ideig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt alá­írni. A Varsói Szerződés orszá­gaiból érkezett küldöttségek vezetői március 13-án Moszk­vában tanácskoztak. Ez ér­demi és jó tanácskozás volt, amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre jut­tatni. A további együttműkö­dés, kapcsolataink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen helyeseltük a Varsói Szerződés meghosz- szabbítását. Itt is megerősít­hetem: a Magyar Népköztár­saság a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Magyar Népköztársaság szolidáris a társadalmi hala­dásért világszerte küzdő pár­tokkal és mozgalmakkal. a nemzeti szabadságukért küz­dő népekkel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hí­vével, ide értve azokat a pol­gári vezető politikusokat is, akik értik, hogy az emberi­ségnek nincs más útja, mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás és a megállapodás a közös érdekű kérdésekben. Mi ennek megfelelően rende­zett kapcsolatokra törek­szünk minden országgal, kö­zöttük az Amerikai Egyesült Államokkal és a NATO más vezető országaival is, ha tisztelik jogainkat és meg­felelő partnernek tartanak bennünket a kapcsolatok ala­kításában. Mi arra törek­szünk, hogy a szövetsége­seinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt part­nerei legyünk. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. így számolhat a Ma­gyar Népköztársasággal min­denki. Kedves Elvtársak! A közeljövőben megünne­peljük a második világhábo­rúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán militariz- mus fölött. Az akkori, sors­döntő helyzetben a külön­böző társadalmi rendszerű országokat vezető felelős po­litikusoknak sikerült meg­egyezésre jutniuk. Az embe­riség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműködtek a fasizmus elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagy­ban segítette a fasizmus fe­letti végső győzelmet. a potsdami megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európá­ban beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e doku­mentumokat, mert a fasiz­mus szétzúzását, a béke meg­alapozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogni­uk ma is — társadalmi rend­szerükre való tekintet nél­kül — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a Földünket érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a he­lyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk bé­kepolitikánkat. A jövőben is erősítjük együttműködésün­ket a testvéri kommunista pártokkal, minden más ha­ladó erővel, szolidaritást vál­lalunk a szabadságukért har­coló népekkel, kapcsolatokra törekszünk minden mozga­lommal, párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész. Felszabadulásunk nagy sorsforduló volt sizmus elleni harcban, a nép jobb jövőjéért folytatott küz­delemben. Mindazoknak, akik a ma­gyar nép felszabadítását se­gítették, az őszinte hála és köszönet, a tisztes emlékezés szaván túl azt tudjuk mon­dani, hogy a magyar nép él­ni tudott szabadságával. A munkásosztály, a nép kivív­ta hatalmát, szocialista tár­sadalmi rendszert teremtett a Magyar Népköztársaság­ban. Nehéz 40 évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eltakarí­tani a háborús romokat, megindítani az életet, leküz­deni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott har­cot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és normák edtorzításának sú­lyos időszakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon való­jában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi fel­kelésben csúcsosodott ki és 1957 nyarán fejeződött be. S e 40 év része a konszolidá­lásért folytatott politikai, gazdasági és kulturális tevé­kenység is. Népünk e négy évtized alatt sok akadályt leküzdött, százados elmara­dottságot hozott be. Hazánk fejlett mezőgazdasággal ren­delkező, ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz tör­ténelme és legfőbb eredmé­nye; ez a történelmi tragé­diákat túlélő, a korszakos változásokat megvalósító magyar nép történelmi mű­ve. Pártunk büszke arra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hozva, mindig ott voltak a kommunisták. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes építő munka eredményeit. Az adatokat 1938-hoz, az utolsó, úgynevezett békeév­hez viszonyítom. Ma a nem­zeti jövedelem több mint hatszorosa az 1938. évinek. Az ipari termelés több mint tizennégyszerese, a mező- gadasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a la­kások 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. A száz szobára jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt, ma 138 ember lakik száz szobá­ban. 1938-ban összesen 19 000 személygépkocsi közlekedett, ma — csak magánhasználat­ban — 1 millió 344 ezer, a családok egyharmada ren­delkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. 1938-ban a lakosság kis ré­sze volt jogosult nyugdíjra, ma megfelelő feltételek mel­lett minden dolgozó ember; az ország lakosságának 21 százaléka kap nyugdíjat. Ma tízezer lakosra háromszor annyi orvos jut, mint 1938- ban. Joggal mondhatjuk: pár­tunk, munkásosztályunk, né­pünk harca, munkája nem volt hiábavaló. Ilyen hatal­mas fejdődésre csak a sza­baddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvezte a vi­lág haladó erőinek támoga­tósát. Meggyőződéssel állíthatjuk: szocialista céljainkat szem előtt tartva, erőinket össze­fogva és gyarapítva, biza­kodva nézhetünk a jövőbe. Céljainkat elérjük, tervein­ket megvalósítjuk, felépítjük a fejlett szocialista társadal­mat, gazdagítjuk, gyarapítjuk hazánkat, a szocialista Ma­gyarországot. A Központi Bizottság ne­vében kérem, hogy a beszá­molót, a Szervezeti Szabály­zat módosítására tett javas­latot és a határozat-tervezetet a kongresszus vitassa meg é.? fogadja el. Kérem, hogy pár­tunk XIII. kongresszusa mondja ki: folytassuk, erő­sítsük fő politikai irányvona­lunkat. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak XIII. kongresszusa! Éljen a szocia­lizmust építő magyar nép! Éljen a proletár internacio­nalizmus és a népek barát­sága! Éljen a szocializmus és a béke! Kedves elvtársak! A mai alkalommal is szól­ni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. N agy sorsforduló volt népünk éle­tében, amikor 1945. április 4-én a szovjet hadsereg fel­szabadította Magyarország teljes területét a hitleri fa­siszták megszállása alól, és ezzel az ország visszanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesünk hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ez­előtt tapra ált. Az ország te­rületén még folytak a har­cok, amikor létrejött a nem­zeti függetlenségi front, Deb­recenben megalakult az ide­iglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány, amely teljes joggal és a nép ne­vében hadat üzent a náci Németországnak, hozzálátott az ország újjáépítéséhez, az új haza megteremtéséhez. Nem feletjük el a Szov­jetunió áldozatait, a szovjet hősöket, akik elhozták né­pünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küzdő bolgár, jugoszláv és román katonákról, az anti­fasiszta koalíció más nem­zeteinek fiairól. Tisztelettel emlékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte min­den frontján küzdő igaz elv- társainkra, a magyar haza­fiakra, a magyar ellenállókra és azokra, akik elestek a fa­Gyenes András szóbeli kiegészítője a KEB jelentéséhez Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után, Gye­nes András, a KEB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentéséhez. Elöljáróban leszögezte: a Központi Ellenőrző Bizott­ság egyetért a Központi Bi­zottság beszámolójával és azokkal a megállapításokkal, amelyek Kádár János elő­adásában elhangzottak. A szervezeti szabályzat módo­sítására vonatkozó ajánlá­sokkal egyetértenek, java­solják azok elfogadását. Az előterjesztett határozati ja­vaslattervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy a kong­resszus vitája és döntése után az előttünk álló idő­szak tennivalóinak vezérfo­nala legyen. — A Központi Ellenőrző Bizottság — folytatta Gye­nes András — a beszámolási időszakban együtt munkál­kodott a párt vezető testü­letéivel. Azonosult azzal a politikai irányvonallal, ame­lyet a Központi Bizottság a XII. pártkongresszus határo­zatának megfelelően képvi­selt. — A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a vélemé­nye, hogy ez a politikai vo­nal jól bevált, a tapasztala­tok és az élet igazolta. Eb­ben a politikában ötvöző­dik az állandóság és a válto­zás, az elvi alapok hű meg­őrzése és az új jelenségek marxista—leninista felfogá­sa. Ez a politika különbsé­get tudott tenni a társadal­mi haladást ténylegesen elő­segítő elgondolások, megol­dások között, valamint azok között, amelyek csak látszó­lag mutatkoztak ilyennek. — A párt eredményesen lépett fel minden olyan szán­dék ellen, amely bármely oldalról jelentkezve, a dog­mák szűk kalodájába pró­bálná zárni a gondolkodást és a cselekvést. Ragaszkodott a marxizmus—leninizmus alapjaihoz, bevált elveink­hez és gyakorlatunkhoz, tár­sadalmunk szocialista je­gyeinek gazdagításához. Nem engedte, hogy ezekre az ala­pokra és elvekre bárki is rá­üsse a korszerűtlenség, a maradiság bélyegét, és a minden áron való változta­tás ürügyén, mint elavulta­kat, elvesse azokat. Ugyan­akkor kritikus szemmel, de a szükséges érzékenységgel ítélte meg az újat, felkarol­ta és támogatta mindazt, ami ügyünket előre viszi. — A párt a változó felté­telekhez alkalmazkodva, a szélsőségeket kerülve valósí­totta meg céljait és mozgó­sította a szocializmus min­den hívét ezek elérésére. A Központi Ellenőrző Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy ezt a politikát ismerje el. támogassa és a következő időszakra is erősítse meg. — Pártunk egységes és be­tölti vezető szerepét. Bizo­nyítják ezt azok az eredmé­nyek, melyekről a Központi Bizottság a kongresszusnak beszámolt. Ennek lényege: számos gondunk és bajunk ellenére is megőriztük tár­sadalmunk stabilitását, és szocialista vívmányainkat újabb értékekkel gyarapítot­tuk. Mindez azért volt lehet­séges, mert pártunkban alap­(Folytatás a 6. oldalon.) Tolna megyei küldöttek A küldöttek nagy tetszéssel fogadták a vitaindítót

Next

/
Thumbnails
Contents