Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. március 33. ctDepüjsäg 9 NDK Egy antifasiszta (adós életátja Walter Bartelről, az egykori buchenwaldi haláltábor Nemzetközi Lágerbizottságának volt vezetőjéről AZ ETTERSBERGROL épp rálátni Weimarra — Goethe, Schiller, Herder, Wieland városára, ahol egy ideig Bach és Liszt is élt. Ezen a hegytetőn járva írta Goethe: „Itt hatalmasnak és szabadnak érzi magát (az ember), olyannak, mint a nagyszerű természet,....” De a lángelmét e verssorokra késztető Btterberg ma tömegsírokat takar. Fölöttük emelkedik a magasba a komor és megrázó Buchen- wald-emlókmű. A hírhedt jelmondat, „Mindenkinek a magáét”, amelynek leplezetlen cinizmusával csak Auschwitzé („A munka szabaddá tesz”) vetekedett, egyszer s mindenkorra kiábrándíthatja azt, aki a Blutstrassén, a foglyok ezreinek halála árán felépített Vérúton eljutva a buchenwaldi koncentrációs tábor kapujáig, még titkos reményeket táplált az esetleges túlélést illetően. Buchenwald — megsemmisítő tábor volt. Harmincöt nemzet fiai robotoltak itt végkimerülésig a náci hadi- és gyáripar részére. Francia, jugoszláv, lengyel ellenállók, német és magyar kommunisták, szovjet hadifoglyok dolgoztak embertelen körülmények között a Gust- loff és a Junkers Művek szerelőcsarnokaiban, a vagonjavító műhelyekben, a kőbányákban és az építkezéseken. Buchenwald látta el rabszolgákkal a Ruhr-vidék — Essen, Düsseldorf, Bochum — üzemeit, Frankfurt, Lipcse, Drezda gyárait, és friss munkaerőben soha nem volt hiány! Európa minden országából érkeztek a fogoly- szálHtmány.o.k a táborba. A mnkaerő fajra, nemre és vallásra való tekintet nélkül — ebben az SS itt soha nem tett különbséget — ereje fogytával egyformán a krematóriumok kemencéiben végezte. A „jól bevált” koncentrációs tábori gyakorlat szerint a buchenwaldi SS-lágerveze- tőséget is a német és a más nemzetbeli kétes elemek, köztörvényes bűnözők válogatott hada támogatta a rendfenntartásban. A kisebb kedvezésekért, az életet jelentő jobb élelemért mindenre kapható köztörvényesek töltötték be a foglyok önkormányzati szervezetének összes tisztségét. Egymás között osztották el a legjobb munkahelyeket, ők dolgoztak a fogolykórházban — a revierben — és a konyhán. Ezek a kivételezett foglyok lelkiismeretfurdalás nélkül verték agyon sorstársaikat, s intézték el az SS helyett a piszkos munkát, a végképp legyengült foglyok, az erejük és hitük vesztett „muzulmánok” kiirtását. Szívesen vállalkoztak a besúgásra, a kommunistagyanús foglyok feljelentésére, mert ez mindig különleges kedvezményekkel járt. A belső ellenállás rövidesen megtörte a köztörvényesek uralmát. Jóllehet Buchen- waldban már a kezdet kezdetén megalakultak az ellenállási csoportok és a komunista pártsejtek, némi időre volt szükség ahhoz, hogy a kommunisták átvegyék a fogoly önkormányzati szervezet irányítását. De amint a baloldaliak kerültek a vezető posztokra, a kommunisták olyan erőt képviseltek, amelyet a tábor megszűntéig többé nem tudtak visszaszorítani. Létrejött egy, a bajtársias- ság és szolidaritás alapján álló illegális szervezet, amely embereket mentett meg a tábori Gestapótól, olyan elvtársakat irányított át más táborokba, akiket már a lebukás fenyegetett, s menedéket nyújtott a kórházban azoknak, akiknek csak így lehetett esélyük, hogy elkerüljék a végállomást: a krematóriumot. Buchenwald kommunista foglyainak a kezdeményezésére jött létre 1943 nyarán a tábor egységes illegális antifasiszta szervezete, a Nemzetközi Lágerbizottság — Internationale Lagerkomité (ILK) —, amelyben 12 nemzet képviseltette magát megbízottai val. A BIZOTTSÁG vezetője a német Walter Bartel volt. A fürstenbergi munkásfiú egészen fiatalon tagja, majd funkcionáriusa lett Németország Kommunista Ifjúsági Szövetségének. A szervezet a harmincas évek elején a Szovjetunióba küldte tanulni. Hazájába visszatérve azonnal harcba szállt a fasiszta diktatúrával. Sorsát nem kerülhette el: 1933-ban letartóztatták, fegyházba zárták, majd 1939-ben Buchenwaldba deportálták. Itt azonnal kapcsolatot talált elvtársaival, köztük olyan bátor és kitartó illegális harcosokkal, mint Theodor Neubauer, Walter Stöcker és Albert Kuntz. Bartelék ösz- szetartását csak erősítette a tudat, hogy a táborban őrzik szigorúan elkülönítve a sokat szenvedett elvtársukat, a megtörhetetlen Ernst Thäl- mannt, aki végül is nem érhette meg a felkelést, 1944. augusztus 18-án meghalt. Hosszú és keserves út vezetett a Nemzetközi Lágerbizottság megalapításához. Útközben ezer és ezer bajtárs hullott el a Blut- strasszén, a gyártelepeken, a barakkokban, a büntetőcsapatokban és a tömeges kivégzéseken. De Buchenwald élni akart! A Nemzetközi Lágerbizottság kiépítette katonai harci és védelmi szervezetét, amelyhez 1945 márciusában már több mint 900 kiképzett fogoly tartozott. önfeláldozás, bátorság, céltudatosság jellemezte kiképzőket és kiképzetteket, s mindazokat, akik beszerezték a fegyvereket és a lőszert at SS-raktárakból. Bartel 1945. április 11-én adta ki a parancsot a felkelésre. A lágerparancsnokság ugyanis ezen a napon akarta kiüríttetni a tábort, mivel az egyesített felszabadító csapatok már csak 10 kilométernyire voltak Buchenwald- tól. Az ellenállók 21 000 túlélő társukat szabadították fel. A NEVES professzor — magas kora ellenére — , minden év áprilisában ellátogat az Ettersbergre, az egykori buchenwaldi foglyok találkozójára. Bulgária Jugoszlávia Régi bolgár kolostorközpont Művelődés Bulgária északkeleti részén, Ravna falu közelében régi kolostorközpont romjait tárták fel a régészek. A két méter magas templomfalak, a 35 méter hosszú szerzetesi írószoba, a lakóhelyiségek és a fürdő maradványai nem egészen egy hektárnyi területen helyezkednek el. A templom és más épületek falain a puha mészkőben, a megmaradt vakolatban és a tetőcserepeken mintegy 200 feliratot és 600 rajzot fedeztek föl. Megtaláltak kilenc olyan íróeszközt is, amelyekkel a szerzetesek viaszlapokra vagy mészkőre írtak. A feliratok közül kettő a templom felszenteléséről tudósít. Ezek szerint a kolostortemplomot 889-ben avatták fel. A feliratok paleográfiai sajátosságai arra engednek következtetni, hogy a XI—X. századból származnak. Az előkerült írásos emlékek többnyire görög nyelvűek, de van köztük latin betűs görög szöveg és cirill betűkkel írt szöveg is. Az írások egy része világi tartalmú. Figyelmet érdemelnek a rajzok is. A szerzetesek a falfestményeken- megörökítettek sámánokat, lovasfigurákat, lerajzoltak néhány görög szentet. Meglepően sok az állatábrázolás. Egyes töredékeken vadászjelenetek is láthatók. ÚJVIDÉKI KÖNYVTÁRAK Üjvidék könyvtárhálózatának nagy hagyománya van. A könyvállomány jelenleg mintegy 2,5 millió kötetet ölel fel. Gazdag anyagot őriznek az egyetemi könyvtárakban is. Például a Bölcsészettudományi Kar könyvtárában 300 Ó00 kötetből válogathatnak az olvasók. Az iskolai könyvtárak száma: 62. A népkönyvtár fiókintézetei Újvidék valamennyi községében működnek. A legtöbb gondot az üzemi könyvtárak okozzák. Számuk mindössze 20, s ezeknek az intézményeknek nincs is meghatározott gyűjtőköre. A tervek szerint a jövőben ezek a könyvtárak elsősorban a szakkönyvek gyűjtésére térnek át. K1ADÖI TERVEK Gyorsneutron-erőmű A Szovjetunióban 800 megawattos. gyorsneutron alapú reaktorral működő erőművet terveznek. Ez lehetővé teszi a nukleáris tüzelőanyag ésszerűbb ' felhasználását. A szakemberek úgy vélik, hogy a gyorsneutronos reaktorok használata nyomán a nukleáris tüzelőanyagkészlet megszázszorozódik, mert ebben a berendezésben a reakciók során az uránium plutóniummá változik; a plutónium pedig szintén felhasználható a nukleáris energetikában. Beojarszkban és Sevcsenkóban működnek már gyorsneutronos reaktorok de ezek jóval kisebbek, mint amelynek tervezésén most dolgoznak. Az újvidéki Matica srpska Kiadó a tervek szerint az idén több neves jugoszláv és külföldi író művét jelenteti meg. A kiadásra jelölt 70 kötet sorában külön figyelmet érdemelnek a szótárak, a lexikonok és a kézikönyvek. Köztük lesz a jugoszláv írók lexikonénak harmadik kötete is. Lengyel felsőoktatás Egyetemi felvételik előtt A múlt év második felében Lengyelországszerte folyt a vita, hogy milyen elvek alapján döntsenek az egyetemi, főiskolai felvételekről, megmaradjanak-e a „származási pontok”? A vita végül is csak átmeneti eredményit hozott, a felsőoktatási miniszter ugyan döntött az 1985-ös felvételi rendről, ez azonban még nem tekinthető véglegesnek. A rendszer alapjában változatlan maradt, nem sikerült egyesíteni részben sem az érettségi és a felvételi vizsgákat, s megmaradtak a különböző preferenciális pontok. Ezek elsősorban azt szolgálják, hogy a hátrányos helyzetűnek minősített fiatalok nagyobb arányban kerüljenek be a főiskolára, mint eddig. A munkás-paraszt származás ezentúl csak a pedagógia és .társadalom- tudományi szakokon jelent plusz pontokat, de preferálják ily módon például azokat is, akik katonai szolgálatuk után jelentkeznek továbbtanulásra. A hátrányos helyzet felszámolásának egyik módja lehet az úgynevezett „0”- évfolyamok szervezése a munkás- és parasztszármazású fiatalok számára, a téli szünetben és a nyári felvételik előtt rendezett előkészítők, illetve az Érettségizők Televíziós Egyeteme nevet viselő tervezett intézmény. Ez azonban egyelőre még csak terv, eredményeiről majd csak a felvételik megtörténte után lehet ítélni. Most viszont más gondok foglalkoztatják a felsőoktatás vezetőit, hogyan tovább az egyetemi önkormányzattal? A lengyel felsőoktatás életét szabályozó törvényt a szejm 1982 februárjában fogadta el. Ez a jogszabály rendkívüli módon megnövelte a tanintézetek autonómiáját, a rektorokat, dékánokat és helyetteseiket az egyetemek, főiskolák tanácsai választják. Ezek a tanácsok — lengyel nevük szenátus — számos esetben döntési joggal rendelkeznek, az egyszemélyi vezető csak az ő egyetértésükkel dönthet. Hasonló a helyzet az egyetemek és a felügyelő minisztérium viszonyában is. A miniszter és az egyetem között felügyelő döntőbíró szerepben áll a felsőoktatási és tudományos főtanács. Ami az egyetemeken belüli életet jelenti, itt a korábbitól annyiban is eltérő a helyzet, hogy a diákság érdekképviseletének jogát az önkormányzatok kapták meg. Az elmúlt évben a majd száz lengyel felsőktatási intézetben választások voltak. A nagy többségnél ez rendben folyt le, ám néhány neves egyetemen nem így történt. A miniszter vétót emelt a poznani, wroclawi és a varsói egyetem rektorválasztási eredménye ellen. A kormányzatnak az a véleménye, hogy ezekben a tanintézetekben és még néhány helyen a szocialistaellenes ellenzék kihasználta a törvény adta lehetőségeket és elutasította a társadalmi bizottságoknak a törvény módosítására tett javaslatait. Ezek lényege növelni a rektorok felelősségét és hatáskörét. Az állami szerveknek nagyobb befolyást biztosítani az egyetemi vezetők kinevezésére, a diákok képviseletével a szocialista ifjúsági szövetségeket bízzák meg. Megkérdeztem Jerzy Ur- bant, a lengyel kormány szóvivőjét arról, hogy szerinte szükséges-e féltucatnyi egyetemen előfordult visszaélés miatt ekkora változtatás? A kormányszóvivő szerint az egyetemek, főiskolák nagyobbik részében nem történt semmilyen „kihágás”, ám kiderült, hogy 1982-ben túlságosan optimisták voltak, s a társadalmi feltételek még nem értek meg ilyen fokú autonómiára a felsőoktatásban. Nemcsak a politikai ellenzékiség jelensége ösztönöz ilyen felismerésre — mondotta úrban —, hanem a gazdasági reform követelményei is. A vita tehát folyik. A több mint kétszázötvenezer egyetemista többségét más gondok foglalkoztatják. Az első és másodévesek gondja a beilleszkedés, a tankönyvek és tanszerek beszerzése az általános hiányhelyzetben. A végzés előtt állók pedig többnyire az elhelyezkedés problémáival foglalkoznak. A várakozásokkal ellentétben nem alakult ki Lengyelországban értelmiségi munka- nélküliség, ám sok szakmában vannak állásgondok. A beruházások drasztikus csökkenése miatt kevesebb építő- és építészmérnök kell. Nem találnak állást a fizikusok, sok bölcsész sem. Nagy viszont a tanárhiány — különösen vidéken. Sőt, a jövőben ez csak növekedni fog. Varsó, 1985. március. Miklós Gábor Táplálékuk tölgy- és nyírfalevél Selyemhernyók Belorussziában A santung néven ismert selyemszöveteket Belorussziában saját nyersanyagból állítják elő. A belorusz tudósok olyan selyemlepkéket tenyésztettek ki, amelyeknek hernyói a nyírfa leveleivel táplálkoznak. A santungszövet legnagyobb gyártói Kína, Japán és India. A természetes szövet hiánya miatt Európa sok országában megpróbálkoztak az erdei selyemszövő akkli- matizálásával, meghonosításával, ezek a kísérletek azonban egyelőre sikertelenek. Az Ukrán MezőgazdaA selyem nem gyúródik, nem vezeti az elektromosságot sági Akadémián kitenyésztették az első olyan hazai fajtát, amely a Szovjetunió középső övezetének körülményei között alkalmas a tenyésztésre. Ez a fajta a tölgyfa leveleivel táplálkozik. A belorusz tudósoknak sikerült kidolgozni a faj fólia alatti tenyésztésének technológiáját közvetlenül az erdei vágásterületeken, ahol nyírfák növekednek. A levágott fák zöld ágai is a selyemszövő táplálékául szolgálnak. Ilyen „fejadag” mellett a termelékenységük sokkal nagyobb a szokásosnál. A szál hossza, amelyből a hernyó a gubót készíti, meghaladja a 3 kilométert; ez lényegesen több és sokkal erősebb annál, amit az eperfalevéllel táplálkozó selyemhernyók adnak. Miként azt a Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, szakítószilárdságuk az acéléval vetekszik. A tömeges tenyésztéshez már létrehozták az erdei szövőlepke anyaállatkészletét. A szakemberek úgy vélik, hogy az erdei selyem- szövőt az ország óriási területén lehet tenyészteni — a Kárpátoktól az Uraiig. Selyemhernyó-tenyészet a Volinyi Erdőgazdaságban. Itt a hernyókat polietilén fólia alatt tartják, védelmftl a madarak ellen wmmm i
