Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. március 23. NÉPÚJSÁG 3 A XIII. kongresszus küldötteinek készült előzetes jelentés Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottság tevékenységéről szól. A testület a XII. kongresz- szustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alapszervezetben tevékenykedik. A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a jelenlegi tanévben a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozásit rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9 000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — pártintézmények munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képvislői a XII. kongresszus óta 85 kommunista, illetve marxista-leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felszaba- dítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel nőtt. A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5 százaléka tartozott, kevesebb mint 1980-ban. A munkásosztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kis- árutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik, ismerteti többek között a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresz- szusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet. közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és á közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi fel- használás között korábban kialakult jelentős egyensúly- hiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél- és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, igy a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mező- gazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egyti- zedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékai haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egy- harmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkás- osztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíjemelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983- ban a tudományos kutatóhelyeken 78.000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984-ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2 524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az , opera, a hangverseny. a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi, kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. *** Az előzetes jelentés szövegét a Népszabadság március 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közli. (MTI) Üj Ikarus autóbusz A gépek még nem mehetnek o földre Elkészült az első kísérleti példánya annak a 365-ös jelű, 40 ülőhelyes távolsági autóbusznak, amelyet a székesfehérvári Ikarus gyárban és a budapesti gyárban közösen terveztek. Az új busz március végén indul a Szovjetunióba tesztelési útjára. A tervek szerint 1986-ban 15 darabot gyártanak, majd 1987-től megkezdik a sorozatgyártást. A március elejei felmelegedés hatására a vetéseket borító hótakaró elolvadt, és az elmúlt héten lehullott csapadék nagymértékben feláztatta a földeket. A késői kitavaszodás és a sáros talaj hátráltatja az agrotechnikai munkák elvégzését, jelenleg nem lehet géppel dolgozni, még a homokos területeken sem. A szőlő- és gyümölcskultúrák rügyvizsgálata alapján 20—30 százalékos elhalást, pusztulást tapasztaltak a termelők. A fejtrágyázás az elmúlt időszakban is folytatódott, jelentős gabona- és gyepterületen juttatták ki a szükséges hatóanyag-mennyiséget, Ozora, Nak, Döbrököz és Paks térségében. Ezeket a munkákat néhány körzetben hátráltatja a nitrogénható- anyag-tartalmú műtrágya, a karbamid hiánya. Az ellátási problémák a nagydorogi agrokémiánál és a dombóvári Alkotmány té- esznél jelentkeztek legnagyobb mértékben. A március elejei olvadás és az ezt megelőző rendkívül hideg tél nem kedvezett a mezei pockok áttelelésének, tömeges gradációjának. Gyakorlatilag a lucernásokban észlelhető csak gócos jellegű kártételük, a kártevők elleni védekezést megkezdték. és - Kubában Bárányexport Megkezdődött a tavaszi forgalom a juhászatokban. A nagy juhtenyésztő gazdaságokból általában hetente indítanak egy-egy szállítmányt külföldre. Az ország egyik legnagyobb juhtenyésztő üzeme, a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság az év elejétől eddig már csaknem 7 000 pecsenyebárányt adott el nyugat-európai és közel- keleti országokba. Jelenleg is 5 000 bárány hízik a kisalföldi gazdaságban. Ezek május végéig kerülnek megrendelőikhez. Csongrád megyéből a következő napokban — húsvé- tig — mintegy 8 000 tej esés pecsenyebárányt szállítanak Olaszországba. Európa egyik jól ismert szakvállalata, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, amely külföldi cégek megbízására is előállíttat növényi szaporítóanyagot a mezőgazdasági üzemekkel; A külföldi partnerek kihasználják az itteni jó éghajlat- és talaj adottságokat, s azt, hogy a vetőmagtermesztést hazánkban jól bevált komplex rendszer szolgálja. A vállalat újabban — részben hasonló meggondolásból — egy- egy, főleg kertészeti termék szaporítására külföldön keres vállalkozót. Az első nagyobb megrendelést gondos szakmai egyeztetés után — kubai vállalatnak adták. Mivel hazánkban a paradicsom vetőmagjának a termesztése az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás miatt gyakran okoz gondot, a magyar szakemberek ezúttal a szigetországbeli klímát hívták „segítségül”. A termeltetési szerződés azonban csak úgy jöhetett létre, hogy a magyar vállalatnak a vetőmag-előállítás szakmai feltételeit is meg kellett teremtenie Kubában. Megfelelő technológiai eszközöket küldtek a szigetre, ahova magyar szakemberek is érkeztek a termelés irányítására. Az elmúlt évben — kölcsönös előnyökkel — három tonna kitűnő minőségű paradicsom-vetőmagot nyertek.
