Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23. 2 "NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Nagyszabású béketüntetés Brüsszelben, miután a belga parlament el­fogadta a rakétatelepítési határozatot — Az előzetes várakozásnál némileg mérsé­keltebb jobboldali előretörés a francia já­rási választásokon. Hétfő: Dascalescu román kormányfő moszkvai tárgyalásai — Amerikai—'kana­dai csúcstalálkozó — Mubarak és Husszein váratlan bagdadi látogatása. Kedd: Az argentin elnök washingtoni útja — Általános sztrájk Bolíviában, a hadsereg támogatásáról biztosítja az elnö­köt — A nicaraguai államfő sajtóértekez­lete a brazil fővárosban. Szerda: Mihail Gorbacsov fogadja Raul Castrót — A nyugatnémet CDU esseni kongresszusa — A szenátus második sza­vazásán is elfogadja az MX-rakétaprog- ramot, Reagan személyesen próbálja ha­sonló elhatározásra bírni a képviselőház tagjait — Az NDK külügyminisztere Moszkvában. ‘ Csütörtök: Bangladeshben népszavazást tartanak Ershad elnök politikájáról — Bangemann nyugatnémet gazdaságügyi miniszter Varsóban — A közös piaci kül­ügyminiszterek nem tudnak dűlőre jutni a spanyol és portugál belépés ügyében — Gromiko fogadja az amerikai nagykö­vetet. Péntek: Az UNSZ főtitkára közép-keleti utazást fontolgat, változatlan hevességgel folytatódik az Öböl háborúja, semleges megfigyelők egy hét alatt 30 ezer főre te­szik a két fél veszteségeit, leállítják a kül­földi légi járatokat Teheránba — Heves harcok Libanonban a falangista milíciák lázadása nyomán. A hét 2 kérdése A Genfben folyó szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalások egyik kül­döttségvezetője, Viktor Karpov az újság­írókkal. A megbeszélések a jövő héttől három munkacsoportban folynak majd. (Telefotó) 1. Mi a helyzet a genfi tárgyalások kö­rül? Genfben heti két alkalommal folytatód­nak az új tárgyalások, de az érdemi vonat­kozásokról nincs hír, mivel a két fél meg­egyezett a teljes titoktartásról. Ezzel együtt nem kevés szó esik Géniről és a genfi té­mákról. Kedvező jelnek tűnhet a szovjet— amerikai kapcsolatok megélénkülése. Gro­miko — a diplomata kérésére — fogadta az amerikai nagykövetet (a hivatalos köz­lés szerint más kérdésekk mellett, elsősor­ban a genfi tárgyalásokat érintették), s bejelentették, hogy májusban az illetékes miniszterék, Patoilicsev és Baldridge rész­vételével ülést tart Moszkvában a szovjet —amerikai kereskedelmi bizottság. Ennek jelentőségét emeli, hogy legutóbb 1978- ban került sor ilyen jellegű összejövetel­re. Az amerikai elnök csütörtök esti sajtó- értekezletén megerősítette azt is, hogy csúcstalálkozót javasolt Gorbacsovnak, méghozzá egy amerikai meghívás formá­jában. (Legutóbb, még a hetvenes évek első felében az akkori amerikai elnök járt a Szovjetunióban, tehát a protokolláris rend most amerikai színhelyet kívánna.) Természetesen a helyszín nem elsődleges, hiszen nyáron a helsinki záróokmány ti­zedik évfordulója, vagy ősszel az ENSZ 40. születésnapja is keretet biztosíthatna egy „semleges területen” megrendezendő munka-csúcstalálkozóra. Reagan, a hozzá intézett kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy szovjet részről még nem érkezett válasz a csúcstalálkozó­indítványra. Köztudott, hogy Moszkva a tárgyalások, köztük a magas szintű eszme­cserék híve, de az ilyen találkozókhoz megfelelő légkört kell kialakítani. Vonat­kozik ez magára Genfre, s nem utolsó­sorban a Genfet kísérő jelenségre. Magya­rán mondva: senki nem várja azt, hogy az új tárgyalások könnyűek és gyorsak lesz­nek, de azt igen, hogy a tárgyalások ideje alatt komoly erőfeszítések történjenek a fegyverkezési verseny megállítására, leg­alábbis mérséklésére. Ha ugyanis a genfi párbeszéd csupán arra szolgálna, hogy ár­nyékában felpörögjön a fegyverkezés tem­pója, többet ártana, mint használna. Ebben a vonatkozásban, sajnos, rend­kívül kedvezőtlenek a jelzések. Az ame­rikai kormányzat — két szenátusi szava­zás után — most a képviselőházban igyek­szik kereszltülerőszakolni az MX-rakéta- programot, amelyet afféle adunak szán a tárgyalásokra. Bonyolíthatja a helyzetet a belga parlament határozata is, Brüsszel­ben, a nagyarányú tömegtiltakozás ellené­re, a kormánytöbbség hozzájárult a közép­hatósugarú amerikai robotrepülőgépek te­lepítésének megkezdéséhez. Visszatetszést szülhetett, amint nem titkolt amerikai nyo­másra, „kész helyzetet” teremtettek: a kormánybejelentés után alig néhány órá­val már 16 oinkálórakétát hadrendbe is ál­lítottak a filorennes-i támaszponton. Az amerikai vezetés a csillagháborús terveket is tovább melengeti. Az elnök mi­után korábban a brit, olasz és nyugat­német kormányfővel tárgyalt e témáról, a héten a Mülroney kanadai miniszter- elnökkel tartott csúcstalálkozón keresett támogatást. A kanadai út során tett nyi­latkozatot a nyugati sajtó is ellentmon­dásosnak ítélte meg. Miközben Reagan a tárgyalások szükségességéről szólt, több­ízben hidegháborús hangnemet használt a Szovjetunióval kapcsolatban. A „hideg— meleg” áramlatok a kora tavaszi napok­ban tehát nemcsak az időjárást jellemez­ték. 2. Hogyan alakulnak a közel- és közép­keleti események? Mubarak egyiptomi elnök missziója a háromlépcsős tárgyalásokkal kapcsolatosan (közös jordán—palesztin kapcsolatfelvé­tel Washingtonnal; ugyanennek a delegá­ciónak tárgyalásai Izraellel és az Egye­sült Államok és Egyiptom közreműködé­sével; s végül egy nemzetközi értekezlet a különalku jóváhagyására) a jelek sze­rint megkapta a „kegyelemdöfést”. Az amerikai elnök ugyanis kijelentette, hogy csak abban az esetben lehetségesek tár­gyalások, ha abból a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet kirekesztik. Részvétele nélkül azonban nem lehetnek célravezető tárgyalások, s amennyiben a PFSZ Jordá­niával együttműködő irányzata ilyen en­gedményt tenne, az alighanem végleges szákadást jelentene a palesztin mozgalom­ban. A közel-keleti válságfrontok közül — a szélsőséges falangista erők lázadása nyo­mán — újra Libanon került előtérbe. Is­mételt tűzpárbajra került sor Szamir Zsa- zsa milicista parancsnok egységei és a kor­mányhadsereg alakulatai között. Szíriái részről katonai erődemonstrációval fejez­ték ki támogatásukat a libanoni kormány­nak. Ügy tűnik, egyelőre patthelyzet alakult ki, s a fegyveres összecsapások ellenére mindkét oldalon óvakodnak a végleges le­számolásitól. Ha a lázadók a végletekig élezik a helyzetet és Libanont a kan­tonokra bomlással fenyegetik, aligha lehet elkerülni az ország egységében érdekelt erők, így Szíria közbelépését. Ha viszont Dzsemajel elnök és köre alkalmaz végle­tes erőszakolt, a maronita táboron belüli törésvonal erősödik, s ez esetben a moha­medán irányzatok felülkerekedésétől tar­tanak. Am a kompromisszum sem látszik igazán kivezető útnak, hiszen az elnök engedményei a szélsőjobboldalnak, az ígért reformok halogatása ugyancsak nö­velnék a belső feszültséget. Az arab erőket az Öböl-háború is meg­osztja. Elég arra utalni, hogy a héten Mu­barak és Husszein Bagdadban járt, míg az iráni külügyminiszter Szíriát és Líbiát ke­reste fel. A háború közben még súlyosab­bá válik, semleges megfigyelők a két fél e heti veszteségeit összesen 30 ezer ember­re becsülik. Az ENSZ főtitkára a hírek szerint utazást tervez a válságövezetbe, de a Biztonsági Tanács sikertelen felhívásai és az eddig kilenc tűzszüneti közvetítés kudarca után vajon milyen esélye lehet egy mégoly tapasztalt diplomatának? RÉTI ERVIN Spanyolország és Portugália csatlakozása állt a Közös Piac külügyminisztereinek e heti brüsszeli tanácskozása középpontjá­ban. Fernando Moran, a madridi diplo­mácia vezetője (középen) érkezik az egyik megbeszélésre. A felvételi vitát pénteken elnapolták a jövő hétre. (Fotó: AP — MTI — KS) 6orliac$ov fogadta a Szocialista loteroaciooálé küldöttségét Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken Moszkvában fogadta a Szocialista Internacionálé leszerelési konzultatív tanácsát, amely szerda óta folytat megbeszéléseket az SZKP képvisei- lőivel. A delegáció, — amelyben P. Väänänen, a Szo­cialista Internacionálé főtitkára, valamint Ausztria, Finnország, Franciaország, Japán, Nagy-Britannia, az NSZK, Spanyolország és Svájc szocialista és szociál­demokrata pártjainak képviselői vesznek részt, — Ka- levi Sorsának, a Szocialista Internacionálé alelnöké- nek, a Finn Szociáldemokrata Párt elnökének vezeté­sével tartózkodik Moszkvában. A találkozón Kalevi Sorsa köszöntötte Mihail Gorbacso- vot, az SZKP KB főtitkárá­vá történt megválasztása al­kalmából. Közölte, hogy a moszkvai találkozó után a konzultatív tanács tagjai fel­keresik Washingtont, ahol az amerikai kormányzat kép­viselőivel folytatnak majd megbeszéléseket. Sorsa reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió az Egye­sült Államokkal együtt min­den lehetségest megtesz majd a fegyverkezési hajszának nemcsak korlátozása, hanem beszüntetése érdekében is. Az SZKP KB főtitkára el­vi jelentőségű ténynek ne­vezte, hogy a két ország kö­zös nyilatkozata értelmében e tárgyalások célja olyan ha­tékony intézkedések kidol- gazása, amelyek azt szolgál­ják, hogy a világűrben ne legyen, a Földön pedig befe­jeződjön a fegyverkezési haj­sza, sor kerüljön a nukleáris fegyverzet korlátozására és csökkentésére, a hadászati stabilitás erősítésére. A felek véleménye szerint a tárgya­lásoknak végső soron el kell vezetniük ahhoz, hogy min­denhol maradéktalanul fel­számolják az atomfegyvere­ket. — Meggyőződésünk — mondotta Gorbacsov —, hogy a genfi tárgyalásokon napi­renden lévő egész kérdés­komplexum megoldását nagymértékben előmozdíta­ná, ha megszűnne az új ame­rikai rakéták európai telepí­tése, s egyidejűleg beszün­tetnék a velük kapcsolatos szovjet válaszintézkedések fokozását. Korunk legkülön­bözőbb politikai és társadal­mi erői tesznek erőfeszítése­ket az atomháborús veszély elhárításáért. ■ Széles körben egyre álta­lánosabbá válik az a felisme­rés, hogy az atomkorszakban az államok biztonsága nem építhető erőre vagy erővel való fenyegetésre. — Mi a Szovjetunióban is­merjük a Szocialista Interna- cionálé leszerelési konzulta­tív tanácsának tevékenysé­gét, és értékeljük azt a tö­rekvését, hogy előmozdítsa az építő szellemű párbeszé­det, a tárgyalásokat. Az SZKP kész tevőlegesen együttműködni minden bé­keszerető társadalmi erő­vel, a többi között a Szocialista Internacionálé- hoz tartozó pártokkal — mondotta Mihail Gorbacsov. Érkeznek a külföldi delegációk az MSZMP XIII. kongresszusára A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására több test­vérpárt küldöttsége már megérkezett Budapestre; az MSZMP XIII. kongresszusá­ra. A Kambodzsai Népi For­radalmi Párt küldöttségét Chea Sim, a KNFP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, a Kambodzsai Országépítési és Védelmi Hazafias Egység­front Országos Tanácsának elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Say Chhun, a KNFP KB póttagja, a Kompong Speu megyei pártbizottság első titkára és Chim Nguon, Kambodzsa magyarországi nagykövete. A küldöttséget a budapesti légikikötőben Pozsgay Imre, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kótai Géza. az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője és Karsai Lajos, ha­zánk kambodzsai nagykövete fogadta. A Laoszi Nép Forradalmi Párt küldöttségét Phoumi Vongvichit, az LNFP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese vezeti. A delegáció tag­jai Soulivong Phrasithideth, az LNFP Külügyi Bizottságá­nak elnökhelyettese, külügy­miniszter-helyettes és dr. Khamphay Rasmy, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa tit­kársága kulturális és szociá­lis osztályának vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Ernszt Antal, az MSZMP KB tagja, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Rosta László, ha­zánk laoszi nagykövete fo­gadta. Az Etióp Dolgozók Pártja küldöttségét Teszi aj e Dinka, az EDP Politikai Bizottságá­nak póttagja, pénzügyminisz­ter vezeti. A delegáció tagja Girma Tesome, a Központi Bizottság Külügyi Osztályá­nak szekcióvezetője. A küldöttséget a budapesti repülőtéren Oláh István ve­zérezredes, a Központi Bi­zottság tagja, honvédelmi miniszter és Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. (MTI) A KISZ KB Vörös Vándorzászlója Bonyhádon és Dombóváron A Pátria nyomda KISZ-eseínek szalagját Vjégh Zsolt alapszervi titkár kötötte a zászlóra (Folytatás az 1. oldalról.) kitüntetett alapszervezet egy tagját, Engemayer Jánost de­legálja a moszkvai VIT-re. Jutalmak átadásával zá­rult az ünnepség. * Fiatal gyár Dombóváron a Csavaripari Vállalat 4. sz. gyára, nemcsak magát az üzemet tekintve — az idén „tölti be” tizedik „életévét” —, hanem a dolgozó kollek­tívát is, az átlagéletkor 29 év. Tegnap délután tartott ün­nepségükön Both Olga KISZ- alaDszervi vezetőségi tag em­lékezett meg a hármas év­fordulóról — 1848. március 15-éről, 1919. március 21-ről és 1945. április 4-ről, — majd Egyed László, a me­gyei KISZ-bizottság titkára szólt a csavargyári fiatalok, KISZ-esek példamutató munkájáról, mind a terme­lésben, mind a mozgalmi életben. A 30 év alatti fiata­loknak fele tagja a KISZ- nek, a szervezettség eme fo­ka messze az országos átlag fölött van, évente két-három fiatal kerül a párt soraiba KISZ-ajánlással. Minden KISZ-tag részt vesz a szocia­lista brigádmozgalomban, a gyár brigádvezetőinek fele tagja az ifjúsági szervezet­nek. Tervszerűen foglalkozik a KISZ-szervezet a belépő új dolgozókkal és a harmadéves szakmunkástanulókkal, meg­rendezik a végzős szakmun­kások fogadását. Példamuta­tóan vesznek részt a városi rendezvényeken, társadalmi munkájukra mindig lehet számítani. Színvonalas politikai kép­zés folyik a szervezetben — elnyerték a „Kiváló Vitakör” címet. Patronálják az öregek napközi otthonát és az új­dombóvári álalános iskolát. A fiatalok közül sokan jár­nak marxista középiskolába és esti egyetemre. Kiemel­kedő munkát végez a KISZ- szervezet a szabadidős tevé­kenység szervezésében... Ezután átadta Egyed Lász­ló Fertály Lajosnak, a gyári KISZ-bizottság titkárának a KISZ KB Vörös Vándorzász­lóját, majd személyi kitünte­tésekre és jutalmak átadásá­ra került sor. Gratulált a ki­tüntetéshez a KOMSZO- MOL-szervezet képviselője, a gyár igazgatója, aki el­mondta többek között, a fia­talok kiemelkedő munkáját — és annak megbecsülését — is jelzi, hogy a 35 év alat­tiak átlagbére 3 százalékkal haladja meg a gyári átlagot. Kárász János vezérigazgató is méltatta felszólalásában a dombóvári gyár eredményeit, amelyben oroszlánrészt vál­laltak a fiatalok. A „testvér” és szomszéd KISZ-szervezetek képviselői ezután szalagot kötöttek a zászlóra. Az ünnepség második ré­szében a vendég komszomo- listák és az úttörők adtak műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents