Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
1985. március 21. 2 ^NÉPÚJSÁG Helmut Kohl beszéde a CDU kongresszusán Essenben ülésezik a nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt (CDU) kongresszusa. (Telefotó) Mai kommentárunk Rakéták és telefonok Néhány órán belül két, rakétákkal kapcsolatos szavazás hírét repítették világgá a hírügynökségek és mindkét voksolás meglehetősen baljós gesztusnak tekinthető. Az egyik Nyugat-Európából, a másik a tengerentúlról érkezett. A belga parlament kis többséggel, de jóváhagyta a kabinet döntését, amely szerint a belgiumi Florennes-ben megkezdődik a NATO-határozat alapján felállítandó manőverező robotrepülőgépek telepítése. Belga, sőt brüsszeli NATO-körökben sem vonják kétségbe, hogy sem a kormány, sem a parlament döntése nem tükrözi a lakosság tömegeinek ezzel kapcsolatos igazi állásfoglalását. Nem kell nagy jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy Martens kormányfő és csapata a decemberben esedékes választásokon nagy belpolitikai árat fizethet ezért a határozatért — még akkor is, ha azt csak nyilvánvaló amerikai nyomásra hozta. A másik jelentés Washingtonból érkezett: az amerikai szenátus, igaz, ugyancsak kis többséggel megszavazta az úgynevezett MX-rakéták továbbépítéséhez szükséges összeget. Ezt a döntést az Egyesült Államok elnökének és legszűkebb körének szinte páratlan aktivitása előzte meg. Az amerikai sajtó öles címbetűkkel közli például a helyzet illusztrálására azt az értesülését, hogy a Kanadából hazatérő Ronald Reagan még különgópe fedélzetéről is telefonhívásokkal „bombázta” a vonakodó honatyákat.. Minden olyan döntés, amely tovább pergeti az amúgy is életveszélyes fegyverkezési spirált, önmagában is elkeserítő. De többszörösen az olyan időpontban, amelyre egyébként bizonyos remények izmosodása lehetne jellemző. Két nyomós okból is. Az egyik az új genfi konferencia nyitánya, ami önmagában is indokolná, hogy mindkét résztvevő megpróbáljon jó politikai-lélektani közeget biztosítani a tárgyalások indulására. A másik az a tény, hogy Reagan elnök, ha felemás módon is, legutóbb kifejezte készségét, hogy találkozzék az SZKP új főtitkárával. Ezek után érthető, hogy világszerte kissé szorongva teszik fel a kérdést: mennyire vehető komolyan ez a készség a csúcs- találkozóra a québeci „régi típusú”, vagyis szovjetellenes kirohanások, valamint az MX-ügyben voksoló szenátorokra gyakorolt nyomás fényében? HARMAT ENDRE Gromiko és Fischer befejezte megbeszéléseit Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerint az NSZK-t irányító keresztényliberális koalíciónak minden esélye megvan arra, hogy a gazdasági fellendülést biztosító belpolitikájával és a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozást megerősítő külpolitikájával újra egyértelmű győzelmet arasson az 1987-es országos választáson. Kohl, aki egyben a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke, ezt a véleményét a CDU 33., ‘esseni kongresszusát megnyitó beszédében és az azt követő referátumában fejtette ki. A szerda délelőtt megkezdődött, háromnapos tanácskozás mintegy 750 küldötte előtt Kohl a szociáldemokrata pártnak szemére vetette, hogy a NATO rakétatelepítési határozatának feladásával eltávolodott a Nyugattól, és közvetítő szerepre vállalkozik a két világrendszer között. Ezel szemben a CDU vezette koalíció ellenállt az állítólagos „szovjet nyomásnak” és megszilárdította az NSZK helyét a nyugati szövetségi rendszeren belül. Az NSZK másik legfontosabb történelmi célja a kancellár szerint — az, hogy az „egyesített Európában” — önrendelkezés útján — létrejöjjön a „ma még megosztott Németország egysége és szabadsága”. Kohl ugyanakkor szorgalmazta a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való biztonságpolitikai politikai és gazdasági együttműködés fejlesztését. A genfi tárgyalásokon négy szempont figyelembevételét szorgalmazta. Először: biztosítaniuk kell a stratégiai stabilitást és meg kell akadályozniuk a fegyverkezési versenyt mind a Földön, mind a világűrben. Másodszor: elő kell segíteniük a hadászati és a közép-hatótávolságú fegyverek drasztikus csökkentését. Harmadszor: az új rakétaelhárító és műholdromboló rendszerek területén folyó kutatásokat olyan megállapodások irányába kell terelni, amelyek megakadályoznák, hogy a világűrben nagyfokú fegyverkezési verseny bontakozzék ki. S végül negyedszer: a SALT II szerződést mindaddig meg kell erősíteni, amíg új megállapodásokkal nem szabályozzák a támadó és védelmi fegyverek viszonyát. Mindezek alapján Kohl közölte, hogy a nyugatnémet kormány egyelőre „nyitva hagyta döntését” az Egyesült Államok úgynevezett „űrvédelmi programjával” kapcsolatban. Ez a megfogalmazás bizonyos visszalépést jelentett korábbi kijelentéseihez képest. Megnyitójának és referátumának belpolitikai részében Helmut Kohl éles támadást intézett az SPD ellen. Kohl rendkívül pozitívan értékelte a keresztényliberális koalíció kétéves tevékenységét, amelyet — szavai szerint — a gazdasági fellendülés jellemez elsősorban, elismerte viszont, hogy mindez súlyos áldozatokat követelt a lakosságtól, s hogy nem sikerült csökkenteni a kétmillió-hatszázezer fős munka- nélküliséget. Tekintettel a Ruhr-vidéken különösen magas környezetszennyezésre, a gazdasági és a környezetvédelmi érdekek fokozottabb összehangolását helyeselte. Kohl azt tállította, hogy Észak-Raj-na-Vesztfália gazdasági problémaiért nem az országos, hanem kizárólag a szociáldemokrata Johannes Rau vezette tartományi kormány a felelős, mivel elmulasztotta a gazdaság modernizálását. Jónak nevezte a CDU-nak és az FPD-nek a kilátását arra, hogy két hónap múlva felváltsák a tartományban a szociáldemokrata kormányt. A Német Kereszténydemokrata Unió esseni kongresszusán szerda este ismét Helmut Kohlt választották meg a CDU elnökévé. Kohlra 667, ellene 45 küldött szavazott. PANORAMA BUDAPEST Szerdán megkezdődött Budapesten a külföldön működő magyar baráti társaságok vezetőinek találkozója, amelyre 14 országból érkeztek küldöttségek. A találkozót Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója nyitotta meg. * Szerdán elutazott Budapestről a Kínai Népköztársaság Állami Reformbizottságának Liao Csi-li vezette küldöttsége, amely a magyar gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének eredményeivel és tapasztalataival ismerkedett. MOSZKVA Szergej Szokolov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Milán Václavik vezér- ezredes, csehszlovák nemzet- védelmi miniszter. PEKING Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes március 17-től 19-ig Pe- kingben tartózkodott, ahol kínai hivatalos személyekkel globális és regionális külpolitikai témákról konzultált. LA PAZ A bolíviai főváros központját és stratégiai fontosságú pontjait szerda reggel katonai és rendőri erők szállták meg. Siles Zuazo elnök reggel a sztrájkotokat a „túlkapások” beszüntetésére szólította fel és figyelmeztette őket egy közelebbről meg nem nevezett „kisebbségi diktatúra” veszélyeire. Kijelentette, hogy ő nem a bányászok és jogos gazdasági követeléseik ellen kíván fellépni, de elutasítja egyes vezetőik „túlzó és ésszerűtlen követeléseit”. A bolíviai elnök megbékélésre és nemzeti egységre szólított fel, hozzátéve, hogy 'a mostani kormány „sohasem volt és sohasem lesz munkásellenes”. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter és Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Moszkvában a sokoldalú szovjet— NDK együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről tárgyalt. Andrej Gromiko a nap folyamán ebédet adott Oskar Fischer tiszteletére. Ezen a két miniszter pohárköszöntőt mondott. A rövid beszédekben kifejezték a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait jellemző testvéri barátság és egyetértés szellemét. Oskar Fischer szerdán hazautazott Moszkvából. A repülőtéren Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a vendéget. A forrongó Portugália Portugália az év eleje óta a választási spekulációk és csatározások lázában ég. A lakosság körében népszerű Ramalho Eanes köztársasági elnök mandátuma ez év végen lejár. Az alkotmány értelmében az államfő, aki 1976 óta tölti be posztját, újból nem jelöltetheti magát. Eanes kényszerű távolmaradása a magyarázata annak a politikai versenyfutásnak, amely a különböző erők között megindult a Belém-pa- lota, az elnöki rezidencia biztoklásáért. Az államfői posztért folyó küzdelmek egyik főszereplője Mário Soares szocialista párti politikus, a jelenlegi jobbközép kormánykoalíció miniszter- elnöke. Soares jelöltsége pro és kontra mozgósította az összes politikai erőt, megosztotta a szocialista és szociáldemokrata pártból álló koalíciót is. Eanes-Soares párviadal A Portugáliában rendkívül vitatott személyiségnek tartott Soares 1977-ben lett először miniszterelnök. A szocialista kormány működését nagy várakozások előzték meg: a hosszú gyarmati háború gazdasági és emberi követkeményeit nyögő ország közvéleménye határozott baloldali gazdaságpolitikát várt Soarestől. Ehelyett a gazdasági helyzet tovább súlyosbodott, a politikai káosz nőt- tön-nőtt, s nyilvánvaló lett, A leszerepelt Soares hogy a szocialisták pártcélokra használják fel az államapparátust. A politikai tehetetlenség láttán Eanes elnök 1978-ban lemondatta az életképtelen kabinetet. Ezt Soares soha nem bocsátotta meg. A két politikus szembenállását, Soares sokszor abszurdnak tűnő Eanes- éllenességét ez időponttól számítják a kommentátorok. A párviadal következő menetére 1980-ban, az előző elnökválasztások idején került sor: Soares saját pártja ellenére is egy szélsőjobbaldali tábornok elnökjelöltségét támogatta Eanessel szemben. Majd két évre rá, a parlamentben ellenzékben lévő szocialista párt lelkesen pártfogolta a jobboldali kor- mányszövetség alkotmánymódosítási tervét, amely megAz elnök, Ramalho Eanes nyirbálta az elnöki hatalmat. A két politikus közötti viszonyt a későbbiekben még kevésbé lehetett felhőtlennek minősíteni. Az 1983-ban újból kormányra jutott Soares személyes indulatait képtelen volt különválasztani az országos politikától. Az idei esztendő — lévén az elnökválasztások éve is — már a politikai összecsapás jegyében kezdődött. Ramalho Eanes újévi üzenetében a szocialista—szociáldemokrata kormány szemére vetette, hogy hiányzik belőle a „társadalmi érzékenység”. Lehangoló mérleg Az elnök szavait' különösebben nem kell kommentálni. Portugália aktív lakosságának 15 százaléka, 600 ezer ember van munka nélkül. A külföldi adósság tavaly elérte a 15 és fél milliárd dollárt, s a külföldi bankok diktálta megszorítások következtében a jövedelmek reálértéke a kormány szerint 9, az ellenzék szerint 13 százalékkal esett vissza. Az elnöki kritika dühödt reakciót váltott ki a szocialista párti vezetésből: Soares úgy vélte, hogy ez tovább rontotta elnöki esélyeit. Lisszaboni politikai körökben nem titok, hogy Ramalho Eanes nem tartja megfelelőnek az elnöki posztra Soarest. Az elnök felfogásában azonban nem a személyes indulatok a meghatározóak, hanem a szocialisták eddigi kormányzásának negatív tapasztalatai. Az államfő népszerűségét felmérő hívei már korábban is úgy vélték, a szocialista párt annyira jobbra csúszott az évek során, hogy légüres tér keletkezett a politikai centrumban. Eanes személyes presztízsére építve régen javasolták, hogy hozzanak létre egy olyan politikai áramlatot — „elnöki pártot” —, amely magához vonzza a szocialistákból kiábrándult szavazók százezreit, és talán számolhat a változást sürgető kommunisták és más baloldali erők támogatásával is. Tróia kihívása Február végén, a Tróia nevezetű kisvárosban megtarA kormány gazdaságpolitikája ellen tüntetnek Lisszabonban tották első tanácskozásukat az „eanisták”, az elnökpártiak, s megállapodtak, hogy az ideiglenesen Demokratikus Megújulás Pártjának nevezett mozgalom három hónapon belül országos értekezletet tart, elnökjelöltet választ. A portugál belpolitika azonban addig is fortyog: az alkotmány szerint az államfő hivatali ideje lejárta előtt fél évig tehet csak komolyabb horderejű lépéseket. Tehát július 1-től az év végéig Eanes már csak passzív szemlélője lehetne a belpolitika alakulásának. Lisszaboni politikai körökben tartja magát az a vélekedés, hogy Eanes nem könnyíti meg addig sem a szocialisták életét. Várható, hogy ha a februári részleges kormányátalakítást még egy követi, az ingatag kabinetet lemondatja és előrehozott parlamenti választásokat ír ki. Ennek az esélyei pedig bem elhanyagolhatók: Soares koalícióbeli partnerei, a szociáldemokraták megosztottak. Döntő többségük nem hajlandó Soares jelöltségének támogatására, a közeljövőben sorra kerülő kongresszusukon valószínűleg megingatják a kormány helyzetét. így a portugál választópolgárok ez évben új nemzet- gyűlést, új helyhatósági szerveket és államfőt is választanak. A politikai élet hagyományos szereplőiből egy- jce többen ábrándulnak ki. — Soares népszerűsége már csak 8 százalékos —, s mind számosabbak azok, akik az elmúlt évtized kicsinyes csatározásai és válságai után változást szeretnének. M. L.
