Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

1985. március 21. A jf kongresszus küldötte Klein István tamási áfész-elnök Egy mondatban jellemez­ve: ízig-vérig közéleti ember és ízig-vérig kereskedő. Ez utóbbiról tanúskodik a hu­szonhárom éve vezetése alatt működő tamási Kop-Ka Áfész sikersorozata: amióta ő az elnök, tizenegyszer lett Kiváló Szövetkezet, kétszer kapta meg a KPVDSZ és a SZÖVOSZ Vörös Vándorzász­laját, egy alkalommal a Mi­nisztertanács Zászlaját. Nem véletlenül. A tamási szövet­kezetét országosan is „jegy­zik”, jól egyezteti össze a mind nagyobb jövedelmező­ségre való törekvést az el­látási kötelzettség teljesíté­sével, ami nem könnyű, lé­vén a városkörnyéken sok kistelepülés. Az előbbit pe­dig bizonyítja egész életútja és az a megbecsülés, amely­ben a város társadalmi szer­vei és a város és környéké­nek lakossága részesíti. Érzelmi momentumok ve­zették el negyven évvel ez­előtt a Magyar Kommunis­ta Pártba. Üldözött volt, szökésben lévő munkaszol­gálatos — az egyik fővárosi gimnázium befejezése után hívták be — amikor a fel­szabadító szovjet katonák az életét mentették meg. Haza­térve jelentkezett a Magyar Kommunista Pártba, szervez­te a MADISZ-t, másfél évig rendőr volt — oda küldte a párt — futballozott, „Kicsi­nek becézték a csapatban és később is évekig tevékeny­kedett a község sportéleté­nek fellendítésén. Az érzel­mi indítékok rövid idő alatt kiegészültek értelmi meggyő­ződéssel. Kispolgári szárma­zása miatt kétízben is kizár­ták a pártból az ötvenes években, másodszorra az 56-os ellenforradalom nap­jaiban kapta vissza tagsági könyvét, amit 1956. október 18-án állítottak ki. — Pillanatig sem gondol­tam arra, hogy ebben a helyzetben, amikor jó néhá- nyan eldobják a tagsági könyvet, őket kellene követ­nem — emlékszik azokra az időkre. — Szilárd meggyőző­déssel hittem, hogy a kom­munisták közt a helyem ... Részt vesz a párt újjászer­vezésében és ma már meg­számolni sem tudná, hányfé­le funkciója volt. Nagyközsé­gi alapszervi titkár, tanács vb-tag, járási népi ellenőr­zési bizottsági tag, elnöke a járási pártbizottság revíziós bizottságának, járási, majd városi párt vb-tag — ez utóbbit a legutóbbi városi pártértekezletfg töltötte be, amikor is a pártbizottság fe­gyelmi bizottságának elnöké­vé választották. Tagja a MÉ­SZÖV elnökségének, a SZÖ- VOSZ választmányának, el­nöke a Skála-Coop igazgató- tanácsának. Számos kitünte­tése — köztük a Munka Ér­demrend arany .fokozata — tanúskodik kimagasló poli­tikai és szakmai munkájáról. Hogy miképp tudja mind­ezt ellátni? — Sosem panaszkodtam túlterheltségről. Jó időbeosz­tással eleget tudok tenni mindegyiknek. És számomra külön öröm, hogy bizonyít­hatok. És igyekszem is bizo­nyítani szakmai és politikai vonalon egyaránt, talán úgy is fogalmazhatnék, hogy hob­bim a közéleti munka. Öröm, ha a közért — elsősorban a városért, annak fejlesztésé­ért, felemelkedéséért tevé­kenykedhetek és ezért meg­becsülnek, tisztelnek. Itt szü­lettem, itt nőttem fel, itt zajlott ezután is életem, öröm látni, hogy fejlődik, gyara­podik a város, ami gyermek­koromban még csak egy nagy falu volt. És most nem­csak a látható külsőségekre gondolok, hanem arra is, ami az emberek gondolkodá­sában végbement. Boldogít az a tudat, hogy ebben ne­kem is részem van. Klein István fölszólalt a megyei pártértekezleten. A kereskedelem fejlődéséről, eredményeiről és gondjairól beszélt, kritikusan és önkri­tikusan szólt a nehézségek­ről, nemcsak „kifelé” címez­ve mondanivalóját, hanem rávilágítva a „belső” hibák­ra, a még feltárandó és fel­használandó tartalékokra is. — Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy küldöttként ve­hetek részt a kongresszuson, méltó betetőzése lesz ez élet­pályámnak — mondja — idén esedékes nyugállomány­ba vonulásom előtt. Egyéb­ként szó seril lesz nyugalom­ról, tenni akarok a közért ameddig élek ... (J) Lenmag exportra Nemzetközi Minőségi Trófea magyar vállalatoknak Befejezték a múlt évi len­mag tisztítását a Lajta-Han- sági Állami Tangazdaságban, összesen hatszáz tonnányi került zsákokba, s gyakorla­tilag valamennyit exportál­ták. A különlegességnek, mint már évek óta, ezúttal is az NSZK-ban akadt vevője. Ott — őrölve és különféle anyagokkal dúsítva — gyógy- kenyeret készítenek belőle. Az idén nyolc magyar vál­lalat kapta meg a madridi Editorial OFICIO Kereske­delmi Vezetők klubja által minden évben odaítélt Nem­zetközi Minőségi Trófeát. A díjat — amelyet egy százta­gú nemzetközi zsűri a jó. mi­nőségű, kiválóan használható termékeket gyártóknak ítél oda — az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, az Enta-tat Tüzeléstechnikai Berendezés és Alkatrész-ellátó Társaság, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat, a Középdunántúli Gázszolgáltató Vállalat, a Medicor Művek, a Metri- pond Mérleggyár, a Migért Műszer- és Irodagépértéke- sítő Vállalat, valamint az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára kapta meg. A díjat, a 40 centiméteres szobrot, és az elismerő oklevelet a vállala­tok vezetői ünnepélyes kere­tek között Madridban vették át. (MTI) Takarékszövetkezeti kirendeltség nyílt Szekszárdon A megyeszékhelyre történő „bevonulásáról” döntött tavaly a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet. Miután teljesítették a kirendeltség megnyitásának legfontosabb feltételét: a város lakosságának 3%-a kell, hogy közel egymillió forintnyi részjegy- gyei, belépjen a szövetkezetbe — 1500 tagot sikerült toborozni — megkezdték az előkészítést. A helyiség mostanra készült el egy régi üzlethelyiség korszerűsítésével — a szekszárdi postával szemben, — így a hét elején sor kerülhetett a nyitásra. TOLNA \ TnÍÉPÜJSÁG 3 Üjvezetési formák az állami vállalatoknál Az állami vállalatok irá­nyítása a jövőben új rend szerint történik. Országosan — az eddigi elképzelések szerint — a vállalatok mint­egy tizenöt százaléka to­vábbra is közvetlen tárca­irányítás alatt marad, a töb­bieknél pedig vezetőség-, vagy igazgatóválasztásra ke­rül sor. Leegyszerűsítve ar­ról van szó, hogy a kisebb vállalatoknál, ahol közgyű­lést, vagy küldöttgyűlést tartanak, ott vezetőséget vá­lasztanak; a nagyobb válla­latoknál — hozzávetőlegesen a négyszáz főt meghaladó vállalatok értendők ezen — vállalati tanács alakul, s ez a vállalati tanács választja meg az igazgatót. A vállalati tanács legfel­jebb ötventagú lehet. Tag­jaiknak legalább eggyel több, mint ötven százalékát a be­osztott dolgozók képviselői­ből kell választani. A többi tag a jelenlegi igazgató ja­vaslata alapján kerül a ta­nácsba. Ahol közgyűlést hívnak össze, ott a közgyűlésen a vállalattal munkaviszonyban álló valamennyi tag részt vesz, illetve vehet, a küldött- gyűlést pedig a dolgozók küldöttei alkotják. Miként az ország más te­rületein, megyénk gazdasági egységeinél is megkezdődött az új vállalatvezetési formák előkészítése. Ez érthetően rá­irányította a dolgozók figyel­mét erre a nagy horderejű feladatra és számos kérdésre kérnék választ. Egy ilyen kérdés, hogy mit várhatunk az új vezetési formától? Ugyanígy kérdés az is, hogy miként fognak együttmű­ködni a korábbi demokrati­kus fórumok és az újonnan megválasztott testületek? Na­gyobb, érdemibb lesz-e ettől a munkahelyi demokrácia. De kérdés az is, hogy a szak- szervezet szerepe a továb­biakban hogyan alakul és ebből következően, milyen a szakszervezet viszonya a fo­lyamiatokhoz ? Ha a fenti kérdésekre, akár csak érintőlegesen vá­laszolni akarunk, azt min­denképpen hangsúlyozni kell, hogy az új vezetési formák egyike sem csodaszer. Két­ségtelen, hogy ez az új irá­nyítási szerkezet kiszélesíti a demokratizmust. Az is két­ségtelen, hogy lehetőséget nyújt a tulajdonosi szemlélet eddiginél határozottabb meg­jelenésére a beosztott dolgo­zók körében. De az is tény, hogy a jogok kiszélesítése csak akkor hoz nagyobb eredményeket, ha a köteles­ségek teljesítése is maga­sabb szinten történik. A gaz­dasági szabályozókkal — és egy sor más eszközzel — az állam továbbra sem mond le arról, hogy a gazdálkodó egységek tevékenységét ori­entálja. A fentiekből következik, hogy a gazdasági szabályo­zók által közvetített haté­konyabb munkaerő-gazdálko­dás, a termelés és gazdálko­dás hatékonyságának növe­lése érdekében lehet és szük­séges az új testületi forma segítségével, megfelelő intéz­kedéseket hozni. Szükséges­ségét az indokolja, hogy a munkáltatói és tulajdonosi döntések, illetve az ilyen jo­gok gyakorlása a vállalat ha­táskörébe kerül. Ügy is fogalmazhatjuk, hogy amíg korábban az egy­személyi felelős vezető mun­káját, döntéseit felsőbb álla­mi szerv ellenőrizte, most ezt a szerepkört, a gazdasági egység dolgozóinak képvise­letében, választott testület tölti be. Természetesen an­nak fenntartásával, hogy a felsőbb állami szervek a jö­vőben is figyelemmel kísérik a vállalatok tevékenységét és megfelelő eszközökkel rendelkeznek arra, hogy biz­tosítsák az össz-társadalmi érdek érvényesülését. Ez nagy vonalakban jelzi az új vezetési formák és az üzemi demokrácia formái közötti munkamegosztást és viszonyt is. Az új testület te­hát munkáltatói, tulajdonosi érdekek hordozója, megtes­tesítője. Ebből a szempontból tehát az üzemi demokráciái fóru­mai, a korábban kapott jog- és hatáskör szerint, az új irányítási formák társadalmi és törvényességi ellenőrzését is ellátják. Cél az egyes vállalatok és az egész népgazdaság jöve­delemtermelő képességének növelése. Ebből következik, hogy a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése is — végeredményben ezt a célt szolgálja. Természetes, hogy a hivatott társadalmi, politi­kai szervek támogatják ezt a törekvést, mert csak ezen az úton lehetséges a reál­bércsökkenés megállítása, majd a növekedés feltételei­nek megteremtése, az élet- és munkakörülmények javí­tása. De ez a feltétele azok­nak a szociálpolitikai intéz­kedéseknek is, amelyekkel az alacsony nyugdíjasok, nagycsaládosok, pályakez­dők nehézzé vált helyzetén lehet majd javítani. Támo­gatni kell azt a törekvést is — amely szintén tartalma a korszerűsítésnek —, hogy a kialakítandó új érdekeltségi viszonyok mellett igazságo­sabb, a munkát és a mun­kateljesítményeket jobban tükröző elosztás alakuljon ki. Nem hallgathatunk egy le­hetséges problémáról sem — és ebben nem kis szerep vár az érdekképviseleti szervre, a szakszervezetre —, lesznek akik a vállalati intézkedé­sek kapcsán új munkahely, vagy új foglalkozás keresé­sére kényszerülnek. Esetük­ben az érdekképviselet azt jelenti, hogy emberek és csa­ládok átmenetileg sem kerül­hetnek létbizonytalanságba. Áthelyezésüket, esetleges át­képzésüket, biztosítani kell, erre az időszakra is megfe­lelő jövedelem biztosítása mellett. Ennek megoldásához a fel­tételek — elsősorban a pénz­eszközök — biztosítottak, de a megnyugtató megoldás az érintett szervek jó együtt­működését megköveteli. A megyei irányítású vál­lalatok vezetési formáit il­letően a döntés megszüle­tett, az alapító szervek rész­ben meghatározták a formá­kat. Dalmandon és Szekszár­don, a mezőgazdasági kom­binátokban a vállalati ta­nács rövidesen megválasztja a vezérigazgatót, a tamási, a paksi és a Hőgyészi Állami Gazdaságban az igazgatót. Az AGROKER-nél a közgyűlés feladata lesz ez. Az Ipari Minisztérium felügyelete alatt Tolna megyében mű­ködő vállalatok jövőre tér­nek át az új formák vala­melyikére, a Bonyhádi Cipő­gyárban és a Bonyhádi Zo- máncárugyárban, a Simon- tornyai Bőrgyárban és a MEZÖGÉP-nél vállalati ta­nács irányít. A Szekszárdi Nyomdában, a Bútoripari Vállalatnál, a, Simontornyai Bőr- és Szőrmeipari Válla­latnál, valamint a Textiltisz­tító Vállalatnál küldöttgyűlés dönt a hatáskörébe tartozó kérdésekben. A megyében működő öt elektromos gép­ipari javító vállalatnál köz­gyűlés lesz majd. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium intézkedése szerint a TÁÉV január 1-461, a tanácsi építőipari vállalat pedig ez év július elsejétől kerül a vállalati tanács irá­nyítása alá. A tervezőknél és a beruházási vállalatnál 1986-ban térnek át a közgyű­lés irányította formára. A Belkereskedelmi Minisz­térium vállalatai közül a Népboltnál és a vendéglátó­ipari vállalatnál vállalati ta­nácsot választanak. A trösz­ti szervezetben működő gaz- dálkódó egységeknél, illetve azoknál, ahol a versenyhely­zet nem jellemző, pl. köz­üzemi vállalatok, megmarad az állami irányítási forma. L. Gy. Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács V. B. Vb-ülés Szekszárdon A szekszárdi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délután megtartott ülésén a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásának ismer­tetésével kezdődött, majd Kovács János tanácselnök adótt tájékoztatót a két ülés közötti időben történt fon­tosabb eseményekről. Ezután Thész László, a Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója szá­molt be az intézmény tevé­kenységéről, majd a költ­ségvetési üzem elmúlt évi tervének teljesítéséről tár­gyaltak, majd elfogadták az üzem idei gazdálkodásához készült tervjavaslatot. Dr. Péter Gergely, a városi tanács igazgatási osztályá­nak vezetője beszámolt a vb tagjainak az igazgatási osz­tály Polgári Törvénykönyv­ből eredő feladatainak ellá­tásáról, mely — a PTK-ról szóló 1959. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit módo­sító 1977. IV. törvény, vala­mint végrehajtási rendelet -r néhány kérdésben a ta­nácsi szakigazgatási szervek feladatait is érinti, illetve új rendelkezéseket tartalmaz. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága, a legutóbbi ülésén tárgyalta meg a városi szennyvízkeze­lés helyzetéről, valamint a kapacitás növelésének lehe­tőségeiről szóló beszámolót. E városunkban a szenny­víz-gerinchálózat jelenleg 23 kilométer hosszú, amely ösz- szegyűjti a város területén keletkező szennyvizek jelen­tős részét. Hálózattal rendel­keznek a főbb lakótelepek, a városközpont és az ipartelep. A tervidőszakban — anyagi okokból — jelentős hálózat- fejlesztés nem történt, vi­szont sikerült megoldani a gunarasi gyógyfürdőtelep szennyvízproblémáját. Ennek lehetőségét az áfor-bá'zis megvalósítása teremtette meg. Az előző évek során a városban nagymértékben nö­vekedett a csatornahálózatra való rákötések száma, de a szennyvíztisztító telep foga­dó-, tisztítókapacitása nem változott. Ezért különösen a nyári időszakban, a túlterhe­lés miatt a tisztítás hatás­foka nem felel meg a köve­telményeknek, ez a szenny­vízbírságolás gyakori alkal­mazásához vezet. Ezek a problémák indokol­ják — mint azt a testület megállapította — a fejlesz­tés szükségességét. A víz- és csatornamű vállalat tanul­mánytervet készíttetett a szennyvítelep bővítésére, a tanulmányterv figyelembe veszi a városfejlesztés és la­kosságnövekedés arányait is. A testület úgy foglalt állást, hogy Dombóvár szennyvíhá- lózatának fejlesztése hosszú távon már nem odázható el, mert a halogatás a város to­vábbi fejlődésének akadályo­zója lehet. MAGYARSZÉKI ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents