Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

u Képújság 1085. március 20. A közelmúltban megnyílt a Szépművészeti Múzeum új állandó antik kiállítása. Az 1300 műtárgy történeti folyamatában — i. e. 5000-től i. sz. XI—XII. századig — mutatja be Görögország és Itália, illetve a római birodalom, művészetét. Mellettük helyet kapott a fö­níciaiak és a punok, a görög kultúra kialakulását meg­előző égéi kultúrák, valamint a római császárkorban a birodalommal határos kultúrák művészete. Országos diákfotó-kiállítás Pécsett Pécsett az idén is megren­dezik a diákfotósok hagyo­mányos seregszemléjét, ré­szeként az Országos Diákna­pok programjának. A fotó­tárlatot hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója tiszte­letére április 4-én nyitják meg, akkor adják át a díja­kat is a legsikerültebb képek szerzőinek. A rendező szerv — az 508. számú Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző In­tézet — az év elején hirde­tett pályázatot a középisko­lák és a szakmunkásképző intézetek tanulói számára, elsődlegesen az ifjúság mai életét bemutató képek alko­tására. A pályázatra 59 ok­tatási intézményből 174 fia­tal jelentkezett, és csaknem Brocky Károly hányatott, küzdelmes és nélkülöző gyer­mekkor után rövid trieszti pincéreskedést követően 16 éves korában kezdett rajzot tanulni a temesvári városi rajziskolában. Később a bécsi Akadémia hallgatója lett, ahol hamarosan kitűnt társai közül, sok iskolai díjat nyert. 1832-ben fejezte be tanulmá­nyait és ezt követően három évig önállóan dolgozott Bécsben. A XIX. században neki­lendülő magyar festészet több jeles mestere is külföl­dön keresett boldogulást. Ezek közé tartozott Brocky Károly is, aki Bécs után Olaszországban, Párizsban, majd Hollandiában dolgozott, 1838-ban Angliában állapo­dott meg. Ott lett megbe­csült, sikeres mester. Alkotá­sain látszik, hogy művészete sokfajta gyökérből táplálko­zik. Művein felfedezhetjük a bécsi biedermeier stílus je­gyeit. Képeinek meleg, von­zó koloritját a nagy velencei renaissance festők műveiből merítette. Egész alakos arc­képeihez az angol arcképfes­tők alkotásai adtak segítsé­get. Anyagszerűség és fes­téstechnika tekintetében versenyre kelt a XVII. szá­zad csodált holland meste­reivel. Tárgyválasztásában hatott rá a klasszicizmus is. Brocky e sokféle hatást — amelyeket tudatosan keresett — ötvözte egyéni stílusába. Közel két évtizedes — anyagi gondoktól mentes — londoni alkotásaiból több képet kül­dött haza kiállításokra. Mű­veinek egy részét — végren­deletében — hazájára hagy­ta, de alkotásainak java ré­hatszáz felvételüket küldték el Pécsrej A Magyar Fotó­művészek Szövetségének tag­jaiból és a Népművelési In­tézet munkatársaiból össze­állított zsűri ötven szerzőtől 76 képet fogadott el bemuta­tásra. Egyúttal rangsorolta is a műveket. A KISZ Köz­ponti Bizottsága négy-négy arany-, ezüst- és branzdiplo- mát adományoz a legjobb felvételek készítőinek, továb­bá több különdíjat is kiosz­tanak. A legeredményesebb fotószakkörnek a budapesti 6. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet és a komáro­mi Jókai Mór Gimnázium szakkörét nyilvánította a zsűri. Ezek díja vándorser­leg lesz. sze külföldön rekedt. Lajta Edit, a fiatalon elhunyt mű­vészettörténész könyvének második — bővített kiadása — jelent meg a Képzőmű­vészeti Kiadó gondozásában. Lajta Edit monográfiája ala­pos tudományos kutatás eredményeképpen tárja fel a nagyszerű életművet, a ko­rabeli források szinte mara­déktalan felhasználásával. Több Brocky-mű felkutatása Az új társadalom szüle­tésével egy időben, 1945-től a magyar filmművészeit is újjászületett. Akik látták, máig is felejthetetlen élmé­nyük a felszabadulás utáni idők egyik legelső filmje, a Radványi Géza rendezte Va­lahol Európában című film, amely Balázs Béla forgató- könyve alapján a háború­ban árván maradt, sokat szenvedett gyerekeknek állí­tott maradandó emléket. De ugyanígy a háború előtti időkből sokak számára fe­lejthetetlen emlék Szőts Ist­ván filmje, az Emberek a havason. A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat a közel­múltban filmajánló füzetet juttatott el a megye általá­nos és középiskoláinak, amelyben a felszabadulás­sal kapcsolatos filmalkotá­sokból közöl válogatást. A filmajánlás hozzásegítheti az iskolákat ahhoz, hogy színe­sebben, még tartalmasabban ünnepelhessék meg a felsza­badulás negyvenedik évfor­dulóját. A mozSüzemi válla­lat — előzetes kérés alapján — az ünnepség napjára biz­és azonosítása fűződik a szerző nevéhez. Már koráb­ban is felhívta a figyelmet Brocky grafikai munkás­ságának jelentőségére, de meggyőző érveket csak ez az új kötet sorakoztat fel, akvarell-reprodukcióval. A színes képek között több, ed­dig teljesen ismeretlen, pub­likálatlan művet láthatunk, mely kétségtelenné teszi, hogy mesterünk az egyik legnagyobb kolorista. A köte­tet Brocky jelenleg ismert műveinek jegyzéke egészíti ki. Magyar—bolgár napok Somogybán Hazánk felszabadulása 40. évfordulója alkalmából ked­den magyar—bolgár barát­sági napok kezdődtek So­mogybán. A négynapos prog­ram megnyitóján — Kapos­várott, a Tungsram gyárá­ban — részt vett Todor To- dorov, a Bolgár Kulturális és Tájékozható Központ igaz­gatóhelyettese, valamint Alekszandar Deosev vezér­őrnagy, a bolgár nagykövet­ség katonai és légyügyi atta­séja is; fellépett a hazánk­ban vendégszereplő szófiai Otecseszrtvo kamaraegyüttes. Ma Nagyatádon, a Dél-So­mogyi Mezőgazdasági Kom­binátban rendeznek barátsá­gi nagygyűlést. Csütörtökön Csurgón a gimnáziumban tartanak magyar—bolgár ba­rátsági estet. A barátsági na­pok pénteken Barcson és Ba- bócsán baráti találkozóval érnek véget. Felvételi pályázat Május 15-ig lehet jelent­kezni az Országos Munkavé­delmi Képző- és Tovább­képző Intézet 1985/86. tanévi munkavédelmi szakképesí­tő tagozataira. A levelező rendszerű oktatásban a fel­sőfokú végzettségűek mun­kavédelmi szakmérnöki vagy üzemmérnöki bizonyítványt, illetve felsőfokú munkavé­delmi szakképzettséget sze­rezhetnek. Középfokú mun­kavédelmi szakképesítő ta­gozatra a szakközépiskolát vagy gimnáziumot végzettek, és legalább kétéves munka- védelmi vagy azzal össze­függő szakmai gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várják. Jelentkezési lapok a felső­fokú tagozatokra az Orszá­gos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézetben, a középfokú tagozatra pedig az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei felü­gyelőségein és a kihelyezett tagozatokon szerezhetők be. Valamennyi jelentkezési la­pot az Országos Munkavé­delmi Képző- és Továbbkép­ző Intézet címére (Budapest, V. kerület, Guszev utca 12., irányítószám 1368) kell el­juttatni. tosítjia, hogy a kért filmet, kapcsolódva az ünnephez, levetíthessék. A fiJmnajánlás hat téma­körbe csoportosította a fil­meket külön az általános, iletve középiskolásoknak. A filmek pedig ábrázolják Ma­gyarországot a két világhá­ború között, a világháború­ban, a Szovjetunió honvédő, majd felszabadító harcait, az elmúlt negyven év esemé­nyeit. a hatvanas évek kon­szolidációját, az utolsó té­makörnek pedig az Ifjúság­ról filmszalagon címet adták. Az elmúlt negyven év legjelentősebb filmalkotásai azért váltak történelmivé, mert nem csupán rögzítették a változó világ, a társada­lom jelenségeit, hanem cse­lekvő módon befolyásolták azt. Így a felszabadulás év­fordulóján érdemes megnéz­ni azokat a filmalkotásokat is, amelyek ma már túlha­ladottak, a bennük ábrázolt társadialmi problémák már megoldottak, hisz ez is hű tük­re fejlődésünknek, az elmúlt negyven év alatt megtett, előremutató útnak. Lajtai Edit: Brocky Károly Filmekkel a felszabadulásról PETŐFI NÉPE tisztasági és Kertészeti Vál­lalatot. Tavasz közeledtével nemcsak szépségükkel, ha­nem az árukkal is magukra vonják a figyelmet. A sió­foki székhelyű vállalat tevé­kenységének fontos része a virágértékesítés, de a bevé­teleinek nagyobb hányada nem ebből adódik. Az uborka egyike a leg­régebben és legnagyobb te­rületen termesztett zöldség­növényeinknek. A felvásárló vállalatok mégis úgy ta­pasztalják, hogy termőterü­lete — az időjárástól füg­getlenül is — akár 30—40 százalékos évenkénti ingado­zást mutat. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a hazai fogyasz­tást, az ipari feldolgozást és a friss-exportot. A megoldáshoz elsősorban a termelés biztonságát szük­séges növelni. A kereskedel­mi vállalatok jótékony ha­tást tudnak gyakorolni a termesztésre, garantált ára­ikkal és a biztonságos átvé­tellel. A fóliás termesztőberende­zések több mint 90 százaléka a háztáji gazdaságokban van, mégsem szűkíthető le csak a kistermelésre az ér­dekeltség biztosítása. A pri­mőr uborka legnagyobb ré­szét hazánkban vásároljuk meg, az évenkénti 12 kilo­grammos uborkafogyasztás tíz százaléka származik pri­mőrből. A megtermelt ubor­ka csupán 1—2 százaléka ke­rül frissen exportra. Tavaly összesen 39 tonna fólia- alatt termett uborkát szállítottak a tőkés piacokra, ami alig fele volt az előző időszako­kénak. örvendetes jelenség azon­ban, hogy a szabadföldi uborka hagyományos termő- területein — Kecskemét és Kalocsa környékén — a ház­tájik alapvető jövedelemfor­rása lett ez a növény. Az ér­tékesítés csúcsidőszakban nem mondható zökkenőmen­tesnek. A termés kisebbik része kerül csak a fogyasz­tók asztalára frissen, 60—70 százalékát a konzervgyárak­ban és hűtőházakban dolgoz­zák fel. A friss uborkából a tőkés piacokon 7—10 ezer tonna jelenik meg. A háztáji termelők egy ré­sze szívesen termeli az uborkát exportra. A szállí­tási előírásokat jól ismerik és betartják. Exportra csak a világos héjszínű, hoUand fajtákat lehet szállítani. Ki­záró ok lehet, ha az uborka üveges, keserű, sérült, sárga, görbe vagy foltos. A felmérések szerint az idei friss ipari uborka ex­portját jelentősen lehetne növelni. Somogyi Néplap Virágai tették ismertté a Somogy megyei Település­A siófoki székhelyű vál­lalat két éve látja el a ko­rábbi településtisztasági és szolgáltató vállalat tevé­kenységét is. A két válla­lat egyesüléséből létrejött új cég felelős a Balaton-part tisztaságáért, és évről évre nagyobb területet fog át a parti sáv mögött is. Ignáczy Györgyné igazgató arról számolt be a megyei ta­nács vb-nek, hogy a déli parton megfelelően ellenőr­zött és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő a te­lepüléstisztasági tevékeny­ség. Feladatuk jelentősen nőtt: 154 000 köbmétert kel­lett összegyűjteni és olyan helyre szállítani, ahol nem jelent már veszélyt a Bala­tonra, a környezetre. A lerakótelepek regionális hálózatának kiépítésével megoldódik ez a gond is. A VI. ötéves terv időszaka alatt 12 millió forintot fordítottak korszerű szállítójárművek vásárlására, ennek ellenére — éppen a nagy igénybevé­tel miatt — a lakossági hul­ladékgyűjtést szolgáló eszkö­zök műszaki állapota rom­lott. Feladataik ellátását ne­hezíti, hogy egyes — az igazgatónő szavai szerint presztízs nélküli — munka- területekre nehéz találni a nagy értékű és korszerű gé­pek kezeléséhez értő szak­embereket. A biztonságos szemételhe­lyezést több befejezett beru­házás is szolgálja a déli par­ton. A zamárdi és a balaton- keresztúri hulladéklerakó mellett forgalmi telep és központi javító is épül. A folyékony hulladékok kör­nyezetkímélő elhelyezésére alkalmas telepet négy he­lyen alakítottak ki. Dunántúli napló Rengeteg autó, rengeteg nézelődő, s talán néhány ve­vő. Egy mondatban így le­hetne summázni a legutóbbi pécsi autóvásár tapasztala­tait, melyen a kínálat iga­zán pompás volt. Nem is csoda, hisz legalább 600 sze­mély- és tehergépkocsit, mik- robuszt' állítottak ki tulaj­donosaik a standokra, a tíz­ezer forintos öreg Moszkvics­tól a 745 000 (!) forintért gazdára váró Audiig. Ami meglepő volt: ma­napság egyre több szó esik a kétüteműek alkonyáról, so­kan már a Wartburgok, Tra­bantok sírját ássák, ezt azon­ban a szabadpiaci árak egyelőre nem igazolják. Mert kérem a KA-s Traban­tokért bizony keményen el­kérték 80 000 forintot, s a T-s rendszámúak gazdái sem adták alább 70—75 000 fo­rintnál. Az egyik Trabant- tulajdonostól meg is kérdez­tem, hiszi, hogy ennyi pén­zért eladja kocsiját? A vá­lasz: „68 000-et kitettek ide a motorházra, ennyit azon­ban nekem is megér”. Ér­dekes, hogy a többiek is csu­pán 3—5000 forintot enged­tek volna kiskocsijukból. Egyértelmű, a mindenáron való szabadulásról szó sincs... Nagyon sok Ladát hoztak el a vásárra, s hogy e típus változatlanul virágkorát éli, azt az árak tükrözték. Há­rom-ötéves autót százezer forint alatt nem lehetett ven­ni, sőt... De a 7—10 éve­sekért is elkértek 50—80 000 forintot. Feltűnően kevés volt a Skoda típusaiból, ezek is roppant drágán, P-s kocsi­jáért például 120 000 forin­tot szeretett volna kapni tu­lajdonosa. Kevés üzlet köttetett. Ügy tűnik, a vásárolni szándéko­zók még bíznak abban, — lejjebb is csúsznak az autó­árak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A perforált lemezgyártást, mely évente 60—80 millió fo­rint termelési értéket hoz a Dunai Vasműnek, a kohásza­ti kombinát „alvállalkozásba” adja és kitelepíti a gyár te­rületéről. A döntést az indo­kolja, hogy a vasmű króni­kus létszámhiánnyal küszkö­dik, a perforált lemez gyár­tásához szükséges száz em­ber helyett mindössze negy- ven-ötven ember kezeili a tíztonnástól százötven tonnás nyomóerőig terjedő gépsort. A termék viszont nélkülöz­hetetlen, különösen a mező- gazdasági gépgyártásban és az élelmiszeriparban hasz­nálnak belőle igen nagy mennyiséget, de van még piaca másutt is, például gé­pek védőburkolataként, kü­lönféle termékek díszítőele­meként szintén kelendő. A meghirdetett pályázatra hat vállalat, a Kecskeméti Mezőgép, a Szentesi Vízgé­pészeti Vállalat, a Vízépítő Vállalat vecsési telepe, a Zalaszentgróti Áfész, a Bor- sodnádasdi Lemezgyár és a Szekszárdi Mezőgép Vállalat jelentkezett, s a feltételek alapján már csak az utóbbi két vállalat versenyez a per­forált lemez gyártási jogá­nak megszerzéséért, valamint a berendezések birtoklásáért. Gyógyszerész­történeti konferencia Kedden Kaposvárott meg­kezdődött az V. Országos Gyógyszerésztönténeti Kon­ferencia. A kétnapos esz­mecserén több érdekes előadás hangzott el a gyógyszerésztörténeti ku­tatásokról, többek között a ferences rendi szerzetesek andocsi gyógyszertáráról és a népi gyógyászat dél-somo­gyi gyakorlatáról. A konfe­rencián megemlékeztek a 280 éve született Pertriczy János Dánielről, a magyar gyógy­szerészet kiemelkedő szemé­lyiségéről. A gyógyszerésztörténészek tanácskozása alkalmából ked­den nyitották meg Kaposvá­ron, a sétáló utcában 1774- ben épített és felújított Arany Oroszlán gyógyszertá­rat. A Gábor Áron Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Nagymányok felvételre keres egy mezőgazdasági munkagépek javításában gya­korlattal rendelkező hegesztő szakmunkást Jelentkezés a műszaki főágazat vezetőjénél. Bér megegyezés szerint. (383) Antik művészet

Next

/
Thumbnails
Contents