Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

1985. március 20. 'iMÉPÜJSÁG 5 T__ sajátságos helyxetben van­T SZ-eptlObrigadOk nak a mezőgaxdasági sxövet­kexetekben. Munkájuk a nagy beruháxások, szarvasmarha- és sertés­telepek, sxárítók és magtárak építésénél éppúgy nélkülöxhetetlen mint axokban ax időkben, amikor sxünetelnek, illetve kisebb lépté­kűek a beruháxások. Amellett, hogy eredeti mesterségük ipari jelle­gű, érteniük kell bixonyos fokig a mexőgaxdasághox is, hisx ax épít- kexés során sxámtalan olyan problémával találkoxhatnak, amit a tervhex képest módosítani kell, a mexőgaxdaság, a növénytermesxtés, ax állattartás sajátos igényeihex igaxítani. összeállításunkban né­hány téesz építőbrigádjának munkájáról tudósítunk. A feladatokhoz elegendőek Az építési ágazat Bátaszéken Az ágazat munkáját há­rom feladatkörben határoz­ták meg 1984-ben. Mégpe­dig: a saját kivitelezésben készülő építési beruházások, az üzemen belüli üzemviteli munka, valamint a kifelé végzett építőipari szolgálta­tás. A vállalat legjelentősebb munkája a BARNEVÁL-nál végzett átalakítási, valamint a bátaszéki vázkerámiánál a gázépítési munka volt. Meg­építették a gimnázium köz- pontifűtés-kéményét és ka­zánházát, ezen kívül jelentős részt vállaltak a kultúrott­hon felújítási munkáinál. Al­vállalkozóként dolgoztak a pécsi Közúti Építőipari Vál­lalatnak, ezen kívül több kisebb értékű munkát végez­tek el. Ezeknek a munkák­nak az értéke 2 millió fo<- rintot tett ki. A szedresi Hunyadi ter­melőszövetkezetben a koráb­bi évkben nagyobb létszámú építőbrigád dolgozott, mert az általuk végzendő munka is számottevőbb volt. A 70- es években építették meg a mintegy 30 millió forint ér­tékű szarvasmarha-telepet, de bérmunkát is vállaltak. Az eltelt évek alatt a terme­lőszövetkezet saját beruhá­zását mérséklődtek, de rom­lott ennek az ágazatnak a ha­tékonysága is. Jelenleg a termelőszövet­kezetben két ágazatban, két brigádban — építőipari, va­lamint asztalos — összesen harminc dolgozó végzi ezt a A faipari részleg szállítás­ra váró késztermékei kiegészítő tevékenységet. Az elmúlt években legjelentő­sebb munkájuk a szedresi tanácsháza új szárnyának megépítése volt. Saját beru­házásukat immáron 3 éve — az évenként biztosítható 1—1,5 millió forintos alap­ból végzik. A termelőszövet­kezet központi majorjában építik a mintegy 1100 négy­zetméter alapterületű általá­nos javítóműhelyt. Mint a termelőszövetkezet elnökétől megtudtuk, a kő­művesrészleg, valamint a fa­ipari részleg az elmúlt gaz­dasági évben 3,5 millió fo­rint eredményt hozott. Eb­ből 3,2 milliót a bérmunkát végző faipari részleg. A termelőszövetkezet épí­tőbrigádja összességében nem nagyon befolyásolta a ter­melőszövetkezet összterme- lékenységét. Feladatuk a bérmunkákon felül, a házon belüli felújí- tási-korszerűsítési munka. A termelőszövetkezet veze­tése nem szándékozik sem —csökkenteni, sem pedig nö­velni e két üzemrész létszá­mát, mert a jelenlegi felada­tok elvégzéséhez elegendőek. A saját vállalkozásban végzett beruházsok közül a szőlészeti növényvédőszer-tá- roló, a központi major és szakosított sertéstelep gázel­látási munkálatai jelentet­ték a legfőbb feladataikat. Az utóbbi években a terme­lőszövetkezet sokat fordított utak építésére, megépült a Legelő-majori összekötő út, a Nyéki pusztai és a Kakas­tanyai összekötőút is. A saját vállalkozásban végzett mun­kák értéke 1,8 millió forint volt. Jelentős üzemviteli mun­kát végeztek tavaly a köz­ponti majori fiaztatóban, az agronómia felújításánál, a gépműhelynél végzett átala­kítási munkg is jelentős. A kisebb munkákat az igények­nek megfelelően gyorsan el­végezték. Beruházásokra: 15 millió A bonyhádi tsz-ben beru­házásokra 1984-ben 15 millió forintot fordítottak. Folytat­ták a kakasdi tehenészeti telep rekonstrukcióját, siló­teret, karámrendszert építet­tek, megkezdődött az agro­kémiai telep építése, fejlesz­tési alap átadással hozzájá­rult a kórház építéséhez, valamint Bonyhád város táv- hívásos telefonhálózatba tör­ténő bekapcsolásához. Brigádok tőién, nyáron Most, amikor a cikk készül, esik áz eső, mintha dézsából öntötték volna. Alkal­matlan az idő mindenféle kinti munkára, állnak a talajelőkészítő-, vetőgépek, pedig tavaly ilyenkor, József napján már az ár­pát vetették. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó építőbrigádok között most nem egy akad, amely nem kifejezetten építéssel, re­konstrukcióval, renoválással foglalkozik, hanem a terményszállításban, a magtárban, vagy éppen az erdőn, a fakitermelésben kapott munkát. Adódik persze benti munka is, hisz a szarvasmarha- és sertéstelepeken a tartás- mód-változtatás technikai kivitelezése is az építőbrigádokra vár. Átalakítják a karám­rendszert, áthelyezik az etetőutakat, rom­lanak, kopnak az ajtók, ablakok, és az is­tállók belső felújítására, a lepergett vako­lat pótlására is most van mód. Ezekben az években új, nagy létszámú állattartó telepek nemigen épülnek, mint­hogy módja erre kevés üzemnek van. Ép­pen ezért a téli kényszerpihenő megszűn­tével igen sok építőbrigád vállal külső munkát, zömmel a lakóhelyüktől távol eső nagyüzemekben. Mindez állandó elfoglalt­ságot jelent, s jól jövedelmez az üzemnek. A dolgozók elhelyezéséről, étkeztetéséről a fogadó üzem gondoskodik, csakúgy, mint az utaztatásukról is. A mezőgazdasági üzemekben lévő brigá­dokban csaknem minden szakma képvisel­teti magát, éppúgy vannak itt kőművesek, mint festők-mázolók, ácsok, hegesztők, asz­talosok. Ez a célszerű felállás a sokoldalú munkát teszi lehetővé, de az is gyakorlat, hogy ha például még nincs mit festeni, vagy burkolni, falaz a festő és a hideg­burkoló is. Falvaink épülésében, szépülésében is igen nagy a szerepük a téeszek építőbri­gádjainak, hisz a közintézmények építésén, gondozásán, a gyakori társadalmi munkán kívül kezük nyoma az újonnan épült háza­kon is fellelhető. Sok üzemben úgy vélik, hogy az anyagbeszerzés, az árkalkuláció bonyodalmai miatt kulcsra kész családiház­építésre vállalkozni nem érdemes. Az épí- töbrigádok mesteremberei azonban a hét végén kalákában épülő családi- és sorhá­zak építésénél fellelhetők, s nemcsak az alapozástól a tetőfedésig, de a belső sze relési munkák zömét is ők végzik, illetve irányítják. Tolna megye minden mezőgazdasági szö­vetkezetében van kisebb-nagyobb építő- részleg. Munkájuk már a falvak határában érzékelhető, hiszen a kifejezetten mező- gazdasági jellegű építési, építésszerelési munkán kívül, utakat, házakat építenek, a falvak arculatának szépítésén, átalakításán dolgoznak. Foísönána Bérmunkát is végeztek I A nemrégen felépült sertéstelep A felsőnánai Kossuth Tér- melőszövetkezet 1984-re épí­tési beruházást nem terve­zett, javítási-fenntartási mun­kát is csak 500 ezer forint ér­tékben. A halaszthatatlan munkákra, mint kidőlt fal, tetőbeázás, leszakadt hidak, átfolyók, belső utak melletti árkok kitisztítása — sok munkát fordítottak. Ezek a munkák kettő és fél, három hónapon át tud­ták a 14 fős brigádot haszno­san foglalkoztatni. Így már év elején termelési tanácsko­záson elmondták, hogy a bri­gád együttartásához és fenn­tartásához bérmunkát kell vállalni. Ez egyben vidéki elutazást és heti kiküldetést igényel. A brigád ezt tudo­másul vette és támogatta a vezetőséget. Év elején nem kis gondot jelentett, hogy itt is. mint más üzemeknél, háttérbe került az építési beruházás. A termelőszövetkezet jó kapcsolatainak — az Építő­anyagipari Vállalattal, TSZKER-vel, ISV-vel, TE- SZÖV-vel — és a vezetőség rugalmasságának köszönhető, hogy az építőbrigád a ter­vezett árbevételt több mint fél millió forinttal túltelje­sítette. A szövetkezet építőbri­gádja Szajkón az 1020 férő­helyes hizlalda alapozásánál végzett vasbetonszerelést 469 ezer forint értékben. Mado- csán az Igazság Téeszben a 200+100 férőhelyes tehénis­tállókat alakították át. A látrányi Alkotmány Téeszben terménytárolót alapoztak, vasbeton vázszerelést végez­tek, és hullámpalával fed­ték az épületet. Akadtak ki­sebb munkák, például a kétyi tanácsházán, a felsőnánai öregek napközi otthonánál, és a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomáson. A bér­munkák összesen egymillió- hétszáztizennyolcezer fo­rint bevételt jelentettek a szövetkezetnél. Az építőbrigád 1984-ben vállalta, hogy a termelőszö­vetkezetben képződő 1 főre eső nyereséget a brigád is teljesíti. A XIII. pártkong­resszus tiszteletére pótválla­lást tettek: 1984-ben 160 ezer forinttal több árbevételt értek el, szombati és fizetett ünnepnapokon végzett mun­kával. Az építőbrigád a szo­cialista munkaversenyben jó eredményt ért el, és jó pél­dát mutatott. A tervezett javítást-fenn- tartást is elvégezte a brigád 446 000 forint értékben, ami igen jó szervezést és fegyel­mezett munkát kívánt, hisz egyszerre többféle munkát kellett végezni. A sertéste­lepen egy szerfás épületet alakítottak át, Kétyen a fő­majorban utakat javítottak, szárítótorony-felvonókat és felvonóállványokat, tranzit tartályokat festettek. Így a brigád évi összes árbevétele 2 164 000 forint volt. A szo­cialista brigád tevékenysé­géhez tartozik, hogy a brigád több éve a nyári nagytakarí­tásban részt vesz az óvodá­nál, iskolánál és patronálja az öregotthont bármikor, igények szerint. Ozora Szárító, takarmánykeverő és kenyérbolt épül Az ozorai Egyetértés ter­melőszövetkezetben huszon­hét tagú építőbrigád dolgo­zik. Munkájukról, tavalyi teljesítményükről és az idei tervekről kérdeztük Katona István elnököt. — A brigád személyi ösz­szetételét tekintve zömmel középkorosztályból áll. Örömmel mondhatom ugyan­akkor, hogy a megfelelő utánpótlás biztosított, hi­szen az építőipar minden ágazatából foglalkoztatunk ipari tanulóikat. Ezek a fia­tatok pedig néhány év múl­tán erősítést jelenthetnek a tsz-ben. — A nemrég lezajlott köz­gyűlésen hogyan értékelték az építők munkáját a szövet­kezeten belül? — Egyértelműen jónak minősítettük az 1984-es te­vékenységüket. De ez ta­lán érthető is ha magyará­zatként hozzátesszük, hogy a több, mint hét és fél milliós termelési értékkel bőven túlszárnyalták az előzetes el­képzeléseket. A közösségnek ez 13,3 százalékos nyeresé­get jelentett. — Mik voltak a tavalyi nagyabb beruházásaik? — Terménytárolót létesí­tettünk, ezen kívül részt vettünk a sütőüzem felépí­tésében, az ősszel átadott szociális létesítményben pe­dig több mint ötmillió fo­rint értékű munkát végzetek dolgozóink. — Idei tervek? — A nyereséget minden­képpen az előző esztendőhöz hasonlóan tervezzük, de a beruházások ebben az évben egymillió forinttal nagyobb összeget tesznek majd ki. Ebben szárító és takarmány­keverő felépítése szerepel, ezen kívül a helybéli lakos­ság jobb ellátására, a szol­gáltatás javítására, kenyér- és húsbolt létesítését tervez­zük. Az oldalt összeállította: D. Varga Márta és Szűcs Lász­ló János. A fotókat Bakó Jenő és Szűcs László Já­nos készítette. A magtár vázszerkezetét az építőbrigád készítette el

Next

/
Thumbnails
Contents