Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

1985. március 19. ^PÜJSÁG 3 A m kongresszus küldötte Szabó László gyönki festő-csoportvezető A jó gazda előrelátásával A gépek már mehetnének a földekre Fiatal, kezdő szakmunkás­ként került a Szekszárdi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat gyönki gyáregységébe, tizenegy évvel, ezelőtt, mi­után Szekszárdon kitanulta az autófényező és mázoló szakmát. Más lehetőség az elhelyezkedésre nemigen lé­vén a környéken, az udvari fiatalember ebben az üzem­ben — ahol éppen kerestek szakmunkást az itt készülő gépek festéséhez — jelentke­zett. Felvették. Pár év múl­va a szorgalmas és a szak­mához nagyon is értő Szabó Lászlót megbízták a festő­csoport vezetésével. Itt is hamarosan bekapcso­lódott a KISZ-életbe, ezen a téren már voltak mozgalmi tapasztalatai. A szakmunkás- képzőben KISZ-vezetőségi tag volt, aktívan dolgozott az udvari KISZ-szervezetben — része van neki is abban, hogy ennek a kisközségnek KISZ-szervezete több alka­lommal is részesült magas kitüntetésben. Hetvennégyben került az üzembe, de egy év múlva már titkára az alapszerve­zetnek. Mint az üzem párt­titkára mondja, vezetésével lendült fel itt a KISZ-élet. — Ez talán túlzás — jegy­zi meg szerényen a fiatal­ember —, kiváló elődöm volt Tasnádi Éva személyében, aki férjhez ment és elkerült az üzemből, nekem csak folytatnom kellett, amit ő elkezdett. Tény az, hogy könnyebben lehetett szervez­ni, különböző megmozdulá­sokat, rendezvényeket csinál­ni, több volt a fiatal az üzemben. Évről évre csök­kenik a létszám és nemigen van utánpótlás... Ki kéne találni valamit a fiatalok megtartására, tenni azért, hogy a faluban maradjanak. — ö végleg „gyökeret ereszt” Gyönkön. Most csa­ládjával még Varsádon la­kik — felesége ott dolgozik az áfész-vegyesboltban, — de a nyárra már beköltöznek Gyönkre. Az ifjúsági lakó­telepen építkeznék — az üzemtől százezer forintot kaptak az induláshoz — se­gítenek a rokonok, a bará­tok, a munkatársak, köztük a szocialista brigád tagjai is, melynek ő a vezetője 1981. óta. Mint mondja, ő is, mun­katársai is örömmel olvasták az irányelvekben azt, hogy nagyobb figyelmet kell for­dítani az ifjúság helyzetére, jobban segíteni Ibeilleszkedé- süket, lakáshoz jutásukat. öt évig volt KISZ-titkár az üzemben, katonaidejében is aktív mozgalmi munkát végzett, mint alapszervi, majd mint ezred KISZ-bi- zottsági titkár. 1980-ban be­választották a községi párt- bizottságba, itt a gazdaság- és szövetkezetpolitikai mun­kabizottságban tevékenyke­dik. Nem tartozik a sűrűén hozzászólók közé, de amikor van mondanivalója, azzal mindig figyelmet kelt, mert a tapasztalt, hozzáértő és nemcsak szakmai, hanem politikai kérdésekben is jár­tas munkásember szava az. 1982-től tagja az alapszerve­zet vezetőségének, annak ok­tatási és ifjúsági felelőse. — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehe­tek a pártkongresszuson — mondja. — Eddig „csak” a KISZ megyei küldöttértekez­letére jutottam el, a párt­kongresszuson bizonyára sok mindenről hallhatok, ha megnevezve nem is lesz köz­ségünk, üzemünk, de a mi életünkről, jelenünkről és jö- vőnkről lesz szó. (J) Küldöttgyűlés a bonyhádi áfész-nél Az elmúlt hét végén befe­jeződtek megyénkben az áfészek küldöttgyűlései. A sort a bonyhádi áfész zárta, ahol Palkovics Árpád elnök- helyettes köszöntötte a meg­jelent küldötteket és vendé­geket, köztük a SZÖVOSZ, a megyei tanács és a megyei szövetség képviselőit. Schwarcz Márton, az igaz­gatóság elnöke vitaindítót mondott az írásbeli beszá­molóhoz, határozati javaslat­hoz. A szövetkezet a városi ellátás feladatai mellett 24, zömében kistelepülés ellátá­sáról gondoskodik. A küldött- gyűlésen csakúgy, mint a ko­rábban megtartott tagta­nácskozásokon — ahol a több mint 7000-es tagság többsé­gével találkoztak és szót vál­tottak — napirenden szere­pelt a kistelepülések 3 éves rekonstrukciós terve és an­nak időarányos végrehajtása, ami a falu népességmegtartó feladatain túl szolgálja az el­látás javítását. Mint az el­nöki beszámolóból megtud­tuk, az első évben kiépítették számos kistelepülésen a mélyhűtött áruk forgalmazá­sának megteremtését szolgá­ló berendezéseket és intéz­kedtek a mirelitkészítmé­nyek forgalmazására. A beszámoló részletesen tartalmazta az áruforgalom, a felvásárlás és értékesítés, továbbá az ipari termelés te­rén elért eredményeket. A, szövetkezet 1984. évi árbevé­tele 509 millió forint volt, 8,2 százalékkal magasabb az elő­ző évinél, emelkedése 1,1 százalékkal nagyobb a me­gyei átlagnál. A forgalom minden 1 százalékos árbevé­tel növekedésére 1,99 száza­lék eredménygyarapodás ju­tott, ami a termelékenység javulásával, a költségek csök­kentésével a takarékos gaz­dálkodással van összefüggés­ben. Sok szó esett az emberi té­nyezők szerepéről is. A szö­vetkezet dolgozói, élen a szo­cialista brigádok tagjaival az elsők között tettek felaján­lást pártunk XIII. kongresz- szusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére in­dított szocialista munkaver­seny célkitűzéseinek teljesí­tésére. A felajánlásokat tet­tek követték. A beszámolóból hallhattuk, hogy egyes bri­gádok kiemelkedő eredmé­nyeket értek el, számos kol­lektíva elnyerte a Kiváló Egység kitüntetést. Mindezek együttes hatása eredményezte a 13 millió fo­rintos nyereséget, ami 16 szá­zalékkal magasabb az elmúlt évinél. Antóni István a felügyelő­bizottság elnöke a bizottság tagsági ellenőrzéseinek ta­pasztalatairól, a vagyonvé­delem helyzetéről, alakulásá­ról tájékoztatta a küldötte­ket. A küldöttközgyűlésen ti- zenketten nyilvánítottak vé­leményt. A hozzászólásokban a dicsérő elismerések mellett hangzottak el kritikai észre­vételek is az ellátás javításá­ra. A küldöttgyűlés egyhangú­lag elfogadta a vezető testüle­tek munkájáról szóló beszá­molókat, megállapította a mérleget és határozattá emel­te a beterjesztett javaslato­kat. A küldöttgyűlés befejezé­seként az igazgatóság elnöke tíz alapító tagnak és volt dol­gozónak nyújtotta át a felsza­badulási emlékplakettet. SZ. J. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A munkafegyelem erősítése volt a cél A dunaszentgyörgyi Ezüst­kalász Termelőszövetkezet szocialista brigádjai tavaly augusztusban csatlakoztak a kongresszusa és felszabadulá­si munkaverseny-mozgalom- hoz. A szövetkezet hét szo­cialista brigádjának 89 tag­ja nevezett be, és a gazdasá­gi vezetésnek arra is kiter­jedt a figyelme, hogy segítse a pótfelajánlások megtéte­lét. Valamennyi brigád a leg­fontosabb feladatnak a mun­kafegyelem erősítését, a ha­tékonyabb és gazdaságosabb munkavégzést tartotta. Ter­mészetesen komoly jelentősé­get tulajdonítanak a takaré­kosabb anyag- és energiafel­használásnak. A felajánlá­sokban szerepelt a Nemzeti Színház számlájára befize­tett fejenkénti száz forint is. A munkafegyelem erősíté­se a csirkenevelőben a faj­lagos ábrakfelhasználás csök­kenését jelentette. Harminckét ezer csirkét nevel a dunaszentgyörgyi Ezüst­kalász Termelőszövetkezetben a Haladás nevű, 9 tagú brigád. A csirkék szépen fejlődnek a harmincnégy fokos melegben, és majd héthetes korban, 1,30—1,40 kg-os súlyban hagyják el a szövetkezet telepét. (Sánta Ferenc- né és Bemer Sándorné a Haladás brigád tagjai.) Pataki István egy MTZ eltört felnijét hegeszti Rátái József és Herman János a vegyszerező nyomópró­báját végzik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „Gonoszán makacs, hamis volt az idei tél” — így mondta idős ismerősöm, aki „rendes” körülmények kö­zött kapával a vállán, met­szőollóval a zsebében ballag naponta a szőlőjébe — egy kis munkára, no meg jó le­vegőt szippantani az idős tü­dőbe. Hasonlóan kemény szavak­kal illette a telet Kölesden Benke István, a gépműhely főnöke, akitől a téli gépja­vítások állása felől érdek­lődtem. — Jól állunk a munkával. Ha tőlem függne, már min­den traktorost és gépet a földekre küldenék ... — Szokásos panasz az al­katrészekre ... ? — szakítot­tam félbe, mert szinte hi­tetlenül hallgattam, de foly­tatta: — Nálunk, panasz semmi. Ha lenne, csak azért lenne, mert mi voltunk an­nak idején figyelmetlenek, gondatlanok. A téli nagyja­vítást már akkor elkezdtük, amikor egy-egy gépsor vagy gép bevégezte a feladatát. Felmértük a cserélendő al­katrészeket, a javítások mér­tékét és ennek köszönhető­en novemberre már minden szükséges anyag, részegység a raktárban volt. Tehát ezért mondtam, hogy panasz semmi. Ami munka jelen pillanatban folyik, ezek amolyan utómunkálatok. Ap­róságok vannak vissza: szár­zúzókon, gyűrűshengereken és kukoricavető gépeken kell még néhány napig dolgozni. — Mi az, amit elvégeztek már? — Készen vannak a nagy nyári betakarítás gépei, a kukonicatöréshez szükséges adapterek, a mű- és szerves- trágya-szórók, az erőgépek, a nagy és 'kis pótkocsik. A tavaszi munkakezdéshez Szükséges kambinátorok, tárcsák ugyancsak várják az indulás idejét. A fűkaszák, a rendsodrók és felszedő pót­kocsik is indulásra készek. — Nem siettek egy kicsit? — Inkább úgy mondanám, tempósan dolgoztunk. Időben minden ember tudta, hogy mit, mikorra kell elvégezni, hogy a helyet a csarnokban át tudja adni más gépnek, szerelőnek. A tempós mun­kára, a lendülettartásra azért volt szükség, mert a műhely szerelőinek más feladatot is meg kell oldani. Két épüle­tet összekötő csarnok-folyosó teteje lesz vasból — ezt 'kell elkészíteni, meg két épület központifűtés-szerelése is ránk hárul, valamint a Bá­bolna típusú szárító átvizs­gálása, igazítása — a sze­zonra való felkészítése. Elgondolkodtam a kölesdi gépműhely főnökének, Ben­ke Istvánnak a szavain. Hát ennyit tesz az előrelátás, a szervezés, a mindent időben való teljesítés. Aki jó gazda módjára elvégzi a rábízott — vállalt — munkát, annak nem kell, hogy fájjon a feje. KONRÁD LÁSZLÓ A személyhajózás készül a szezonra A forgalom kéthónapos szünetelése után a MAHART szemályhajózása az idei sze­zonra készül. A téli pihenők­ből már kihozták a pontono­kat, és ezeket most folyama­tosan kötik be megszokott helyükre a Duna mentén. A hideg hónapok alatt a MAHART 24 személyhajója és a mintegy 40 ponton az újpesti, illetve a lágymányosi és a csepeli kikötőben telelt, hogy védve legyen a levonu­ló jég rombolásától. Időköz­ben elvégezték rajtuk a szükséges javításokat, szere­léseket, a hajókon átvizsgál­ták a motort, a fontosabb be­rendezéseket, s festették, má­zolták a külső felületeket. Igyekeztek mindent megten­ni annak érdekében, hogy a szezonban egyik hajónak se kelljen kiállnia a forgalom­ból meghibásodás miatt. A belföldi személyhajózás előszezonja április 1-én kez­dődik, de néhány átkelőj árat már most közlekedik. Az el­ső személyhajójárat március 4-én indult Csenkepuszta és Nyergesújfalu között. Meg­indult a nemzetközi forga­lom is: a budapesti nemzet­közi hajóállomáson már ki­kötöttek az első hajók: a Szovjetunióból hozott üdü­lőket az Amúr és a Moldá­via. Hamarosan tovább élén­kül a forgalom, a napokban újabb szovjet, valamint bol­gár hajók érkezését várják. A belföldi forgalom első na­gyobb eseménye a március 31-i vöröskői túra lesz: több száz résztvevő hajón teszi meg az utat Leányfaluig, s onnan gyalogolnak fel a Vöröskőhöz. Május 1-től már a fősze- zoni menetrend szerint köz­lekednek a személyhajók. A menetrendben meghirdetett járatok mellett azonban mind nagyabb lehetőséget nyújt a MAHART arra, hogy az éppen nem foglalt hajóit foglalkoztassa, a szabad ka­pacitásokat kihasználja. Bár­milyen ünnepség (akár eskü­vő), kirándulás, kulturális program céljára bérbe ad­ják a hajókat iskoláknak, in­tézményeknek, magánszemé­lyeknek, szocialista brigádok­nak. Ez jó a vállalatnak, hi­szen hajói kihasználtabban közlekedhetnek, s ugyanak­kor növekszik a bevétel, de kedvező a hajóbérlőknek is, ugyanis változatosabban, ér­dekesebben tölthetik el sza­bad idejüket, s ráadásul hét közben jelentős kedvezményt is kapnak. A Tisza Tours, illetve egy gazdasági társaság az idén is bérel a MAHART- tól egy-egy vízibuszt, me­lyek a Tiszán, Illetve a Kö­rösön sétahajóként szolgál­nak majd a szezonban. Az egyre nagyobb érdek­lődésre tekintettel ebben az évben júliusban és augusz­tusban sűrűbben járnak a nemzetközi szárnyashajó-já­ratok: naponta két hajó köz­lekedik Bécs és Budapest között. Ezeken a hajókon a tavaly jól bevált kezdemé­nyezés nyomán az idén is foglalkoztatnak idegen nyel­ven beszélő utaskísérőkét. Robottechnika­fejlesztés A Villamos Automati­ka Fővállalkozó és Gyártó Vállalat szakemberei ed­dig csak mások tervei alap­ján gyártottak vezérlése­ket ipari robotok irányításá­hoz. Most viszont a techno­lógiák automatizálásában, a különféle gyártóberendezé­sek elektronikus rendszeré­nek kifejlesztésében szerzett tapasztalataikat saját fejlesz­tésű, illetve licenc alapján készülő robottechnikai beren­dezések előállítására is hasz­nosíthatják. Nemrégiben kezdték meg a csepeli Egye­di Gépgyárral közösen egy japán ipari robot licencének honosítását, amelyet a csepe­liek vásároltak meg. A ve­zérlést a VILATI szakembe­rei a licenc továbbfejleszté­sével dolgozzák ki úgy. hogy a több mint ezer integrált áramkörből felépülő, mikro­számítógépet is tartalmazó elektronikus rendszer tized- milliméteres pontossággal irányítsa a szerszámgépet kiszolgáló robotot. Az emberi kezet helyettesítő gép fel­adata, hogy behelyezze a szerszámgépbe a megmun­kálásra váró anyagot, az egy­mást követő műveletekhez kicserélje a szerszámokat, a gépből kivegye és a rakodó­lapokra tegye az elkészült termékeket. Az új robot pro­totípusa jövőre készül el, s ha sikeresen vizsgázik a gya­korlatban, ezzel kiegészítve szállítják majd a csepeliek szerszámgépeit. A további terv az, hogy nemcsak a gépek kiszolgá­lását. hanem a vállalaton be­lüli anyagmozgatást is auto­matizálják

Next

/
Thumbnails
Contents