Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-18 / 64. szám
1985. március 18. A m kongresszus küldötte Bodó Zoltánná tamási könyvesboltvezető-helyettes Tizennégy éves korában vált önállóvá, keresővé, amikor az általános iskola elvégzése után gyalogmunkás lett Böhönyén, az állami gazdaságban, addig a nagyapja nevelte a sokgye- rekes parasztcsaládból származó Papp Brigittát. — Krumplit válogattunk, amikor meghallottam, hogy épp mellettünk beszélgetett a brigádvezetőnk és a gazdaság egyik vezetője arról, hogy a tejházhoz szakmunkás kellene, de nincs, kit el- küldjenek tanulni. Odamentem hozzájuk, mondtam, hogy én szívesen vállalnám — emlékezik a huszonegy évvel ezelőtti eseményre. — Ki'tölteyék velem a jelentkezési papírt, hamarosan megkaptam az értesítést, hogy fölvettek a villányi mezőgazdasági szakmunkás- képzőbe. Mindvégig kitűnő tanuló volt, másodikos és harmadik osztályos korában KISZ- titkár. Ekkor szerette meg a mozgalmi munkát, amit azóta is végez. Egyik tanára, a pécsi kutatóintézet igazgatója javasolta laboránsnak a Tejtermékek Ellenőrző Állomására. Vállalta. Zalaegerszegre került, majd két év után, a központ áthelyezte Tamásiba. Itt lett párttag, majd hamarosan vezetőségi tag, pár év múlva alapszervezeti titkár, községi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tag. Közben férjhez ment, elvégezte levelező úton a gimnáziumot, eredményesen vizsgázott a Marxizmus—Leninizmus Esti Középiskolán, majd >pártis- kolára küldték. — Számomra nagy élmény volt már az elején, hogy bekerültem a politikai életbe, egy nagyközség politikai vezető testületébe. Öröm volt nemcsak látni azt a fejlődést, ami végül is várossá tette Tamásit, hanem az is, hogy a munkában, az alapszervezeteket segítve, részt vehetek, a politikai munka eszközeivel, elvtársaimmal együtt tevékenykedhetek a városért. Nem okozott törést az életében az a három évvel ezelőtti váltás, amikor a tamási sajtüzemben megszűnt a tejtermék ellenőrző állomás kirendeltsége, helyébe az új szekszárdi üzemnél hozták létre az „utódot”. Az áthelyezést most már nem vállalhatta, lévén sok szállal már Tamásihoz kötve. — Elhelyeztek volna, mint alapszervi titkárról bizonyára gondoskodtak volna. De úgy láttam, magam is találok új munkakört. És talált. Az áfész könyvesboltjának helyettes vezetője. — Mindig is szerettem a könyveket, ha csak tehettem, olvastam. Könyvesnek hívtak baráti körben korábban is, mert közismert volt, hogy én névnapra, születésnapra, karácsonyra, húsvét- ra könyvet ajándékozok. Most csak annyi a különbség, hogy olvasmányaim körét ki kellett terjeszteni. Nem maradhatok meg a biológiai, földrajzi, utazási könyveknél, amelyeket a legjobban szerettem, hanem el kell olvasnom sok más könyvet is. Különben hogyan tudnék ajánlani a kedves vásárlónak? Ügy érzem, politikai munka az is, amit a könyvek terjesztésével, ajánlásával végzek. Bodó Zoltánná Papp Brigittát pár hónapja beválasztották a Köp—Ka ÁFÉSZ pártszervezetének vezetőségébe, ifjúsági és nőfelelős lett. Az egy hét múlva kezdődő XIII. pártkongresszuson pedig ott lesz megyénk küldöttei között. (J) Alapító munkásőrök találkozója A Munkásőrség „születésének” 28. évfordulója alkalmából rendezték meg Pakson az alapító munkásőrök elvtársi-baráti találkozóját. Az eseményt videofelvétellel rögzítették, az elhangzott visszaemlékezéseket, illetve a felvételeket felhasználják majd az egység történetének megírásánál. Készül az új metrószerelvény Már gyártják a következő évek korszerű, tetszetős és kényelmes metrószerelvényeinek mintapéldányát a Ganz-Mávagban és a Ganz Villamossági Művekben. A két iparvállalat az első hatrészű szerelvényt még az idén átadja megrendelőjének, a BKV-nak. A krémszínű, az ablakoknál bordó csíkozásé metrókocsik 1986-ban próbajáraton közlekednek majd, sorozatgyártásuk a tapasztalatok összegzése és az esetleges tervmódosítások után kezdődik meg. A szerelvény kocsiszekrényeit a Ganz-MÁVAG-ban, az elekt_ A szombaton zárult tavaszi nemzetközi lipcsei vásáron, a TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat összesen 46 miiló rubel értékű export-, illetve import- szerződést kötött NDK-beli cégekkel. Mint a vállalat kereskedői hazatérve elmondták, a megállapodások alapján még ebben az évben ötromos berendezéseket és a vezénlést a Ganz Villamossági Művekben készítik. Az új, teljesen magyar fejlesztésű metrószerelvény egy-egy kocsija — hasonlóan a jelenleg közlekedőkhöz — csaknem húsz méter hosszú. A formatervezett kocsikat könnyített acélszerkezeti elemekből szerelik össze, homlokfaluk áramvonalas, ablakaik — beleértve a vezetőállásét is — nagyméretű panoráma ablakok. A hat kocsiból álló szerelvény egyszerre több mint 1 100 utast szállíthat majd, a 276 ülést tetszetős műbőrrel vonják be. millió rubelért vesz a magyar vállalat különféle villamos motorokat és alkatrészeket NDK-beli partnerétől. Az üzletkötések nagyobb része 1986-ra szól: a jövő évbén mintegy 20 millió rubelért a Ganz Villamossági Művek motorokat és forgórészeket szállít az NDK-beli cégek megrendelésére. Kommunista műszak a Láng Gépgyárban A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének kollektívája március 16-án kommunista műszakot tartott a budapesti törzsgyárral egy napon. Már a jelentkezések alkalmával megállapítható volt, hogy nagy számban kívánnak részt venni a dolgozók az önkéntes munkafelajánláson. A reggel 6 órakor kezdődött műszakon 423 dolgozó jelent meg a munkahelyén, ami az összlétszám 86 százalékának felel meg. Az üzemben a szokásos termelő- munka folyt, így ezzel is segítséget nyújtottak a negyedéves terv teljesítéséhez a munkáskollektívák. Az irodákban szintén a megszokott tevékenységet végezték, de emellett jutott idő az iratrendezésre, a környezetszépítésre is, mivel a rossz idő miatt a parkokban még dolgozni nem lehetett. A kommunista műszakon megkeresett munkabért a dolgozók a tömegsport céljára vásárolandó sportfelsze- rdlésre ajánlották fel. Lipcsei üzletkötések NÉPÚJSÁG 3 Hároméves rekonstrukciós program Kereskedelmi ellátás falni Az elmúlt hetekben, hónapokban lezajlott pártértekezleteken, párttaggyűléseken sok szó esett a kistelepülésekről, az ott élő lakosság ellátásáról. Érthető, hiszen a nagyobb községekben és városokban általában kiépült a kereskedelmi, vendéglátó hálózat és az többnyire jól funkcionál. Ám a kistelepüléseken, a falvakban is sokan élnek és különösen most, amikor a közlekedési tarifák emelkedtek, a falvak lakói is szeretnének minél többféle árucikket helyben megvásárolni. Igényük jogos, noha túlzás lenne egy-egy ezres lélekszámú faluban bútort, abból is választékot kínálni, vagy például automata mosógépeket. Nincs az a kereskedelmi szervezet, amely ilyen profillal boltot nyitna kisközségben. Ám az alapellátást mindenképp biztosítani kell, amelynek körébe nemcsak a naponta szükséges tej, kenyér, hentesáru tartozik, az alapellátásba tartozó cikkek sora bővül. • Ellentmondásosnak tűnik, de valóság, hogy a kistelepüléseken élő lakosság aránya nőtt az utóbbi években. Míg 1979-ben a megye lakosságának 17,6%-a élt 15Ó0-nál alacsonyabb létszámú településeken, 1983-ban már 19,3%. Négy élvvel korábban a megye települései közül 63 tartozott e kategóriába, 1983- ban már 68. Nem oly módon, hogy új falvak jöttek volna létre, hanem újabb öt község lakossága csökkent 1500 fő alá. Ezekben a falvakban nincs állami kereskedelem, a maszek sem itt nyit bóltot. Mégis gondoskodni kell a lakosság ellátásáról annak ellenére, hogy itt kereskedni nem ritkán ráfizetéses és az már jónak számít, ha az árubeszerzési és forgalmi költségeket éppen fedezik a bevételek. Egyszóval, nem „bolt” kis falviakban boltot létesíteni és üzemeltetni. És hogy mégsem zárják be a falusi üzleteket, az a szövetkezeti mozgalom erejének és kötelességérzetének köszönhető. Igaz, hogy 1979 óta állami dotáció is segít abban, hogy falvakban is lehessen gazdaságosan kereskedni — ez az 500 lakos alatti településeken az árbevétel két, 500 és 1500 lakos között egy százaléka. Ez azonban önmagában nem elég. A szövetkezetek — az áfészek — vállalják azt a terhet, — másutt képződött eszközeikből a ráfordítást —, hogy a falvakban is működhessenek boltok. Ezt igényli tagságuk, amelynek tekintélyes része falun él, erre kötelezik őket tradícióik, a földművesszövetkezeti mozgalom ugyanis a falvakban indult el negyven esztendeje. Nem kevés gonddal jár ma falvakban kereskedni. Egyrészt, kevés a jó kereskedelmi szakember a kisközségekben, gyakorta olyan cikkeket szereznek be, amelyek nem értékesíthetők, sokféle vegyes iparcikk „rakódik le” inmobil készletként, tetézve ezzel is a pénzügyi nehézségeket, fokozva a veszteséget. A nagykereskedelmi vállalatok elhanyagolják a — főleg az ezer lakos alatti községekben működő — boltokat, lévén az innét rendelt áru kis mennyiségű és főleg kurrens cikkeket gyorsabban és kevesebb ráfordítással lehet értékesíteniük a nagyobb központokban. Előfordulnak túrakimaradások, az egy-két személyes boltok vezetőinek nemigen van módjuk a nagykernél személyes vásárlásra. Az egyes cikkek ipari gyűjtőcsomagolása meghaladja az üzleti igényeket. A legkisebb települések boltjait még csak fel sem keresik a nagykereskedelmi vállalatok instruktorai. Jelentős lépéseket tehetnek előre a szövetkezetek az áruellátás javításáért — mint azt a MÉSZÖV elnöksége legutóbbi ülésén megállapította. Többek között a főboltosi rendszer elterjesztésével — a falusi boltvezető valamelyik városi szakbolt segítségével szerzi be egy- egy árufajtából a néhány darabos igényét, — ez Tamásiban már működik. A ki- településes iparcikkellátással, amit tavaly már több helyen alkalmaztak, ezek gyakorisága és köre sokszorosára növelhető. Azzal, hogy a boltcsoportvezetők, területi ügyvezetők tevékenységét az áruforgalmazásra koncentrálják. A kisboltok vezetői részére évente egy-két alkalommal lehetőséget biztosítanak a személyes raktári vásárlásra ... Amiben döntő jelentőségű változás kezdődött tavaly, az a SZÖVOSZ országos akciója keretében a kistelepülésen működő üzletek, italboltok, felvásárlóhelyék rekonstrukciója. Ezek túlnyomó többsége erősen elhasználódott épületben működik, technikai felszereltsége minimális. Egy részüknél a falszigetelés tönkrement, mállik a vakolat, a villany- vezetékek korszerűtlenek, a világítás elégtelen, hiányzik a mosdó-öltöző-WC, megoldatlan a göngyölegek zárt tárolása stb.... A SZÖVOSZ tavaly hirdette meg pályázatát, vállalva a kölcsönös támogatási alapból a költségek jelentős Közel félmillió forintot fordítottak a pari vegyesbolt külső-belső felújítására, berendezésére, nagyrészt SZÖVOSZ-támogatással Közvetlenül az országos akció előtt végezték el a Kop-Ka ÁFÉSZ szakadáti vegyesboltjának korszerűsítését részének fedezetét. A megye áfészéi azonnal „kapcsoltak”. 146 egységet vontak be a rekonstrukcióba, amelyek ösz- szesített alapterülete 16 775 négyzetméter és előirányoztak 517 négyzetméternyi bővítést is. A pályázatokat elbírálták és a SZÖVOSZ az előirányzott 33,4 milliós költ- ' ségből KTA-juttatásként 18,6 milliót vállalt. Saját erőből közel tízmillió forintot irányoztak elő az áfészek, célrészjeggyel és társadalmi munkával további 4,2 milliót fedeznek, a tanácsok és. más szervek hozzájárulása háromnegyed millió. A munkák a múlt év második felében megindultak. Hetven egység rekonstrukcióját kezdték meg — 47 vegyesboltét, 18 italboltét, illetve vendéglátó egységét és öt felvásárlóhelyét. A kivitelező többnyire a saját építőrészleg, de bevontak a munkákba más szövetkezeteket és magánkisiparosakat is. Általában korszerűsítették az épületet, a burkolatokat, a pultokat, szociális létesítményeket hoztak létre, modernizálták az elektromos hálózatot, a világítást, több helyütt hűtőládát, -vitrint szereztek be. Valósággal újjászülettek ezek a kis boltok külsőleg is és belül is kulturált bevásárlóhelyekké váltak. Akad néhány olyan is köztük, ahol megteremtették a technikai feltételeit az ön- kiszolgáló rendszerű árusításnak. A múlt év végéig az előirányzott hetven egység mintegy négyötödénél fejezték be a felújítást-bőví- tést, a ráfordítás megközelíti a tizenegy millió forintot, amiből 4,1 millió a KTA- pénz. Az idén folytatódnak a munkák, újabb egységeknél kerül sor felújításra, bővítésre, korszerűsítésre és a hároméves program keretéŰj berendezést is kapott a szakadáti bolt, köztük hűtővitrint és mélyhűtőládát ben mind a 146 „pályázó” sorra kerül. J. J.
