Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
S IRiÉPÜJSÁG losri márrius 16. Az orvosnak Vlagyimir Koselev orvos, a Szovjetunió Földrajzi Társaságának (teljes jogú tagja, két úszó jégtáblán töltött északi sarki kutatóexpedíció résztvevője. A vele folytatott beszélgetésre Moszkván át- utaztában, a szovjet külügyminisztérium sajtóközpontjában nyílott lehetőség. Koselev sorkatonaként a szovjet haditengerészet északi flottájánál, atomtengeralattjárón szolgált felcserként. Az egyetem elvégzése után kérte az egészségügyi minisztériumot, hogy a távoli északon jelöljenek ki számára munkahelyet. A Csukcs-földön, Klimben kezdett dolgozni, kórházi sebészorvosként. — Az északi sarki expedíciókat a ieningrádi atlanti és jeges-tengeri kutatóintézet szervezi — mondja. — A sarkkutatók „kasztjába” vagy „maffiájába” nem könnyű bekerülni, aki viszont bizonyított, arra többször is számítanak. Én véletlenül ismerkedtem meg az Északi Sark—22 elnevezésű expedíció kijelölt tagjaival, összebarátkoztunk és nekik orvos kellett, így meghívtak. Legközelebb az Északi Sark—25 elnevezésű expedíciónak lehettem tagja. — A sarkkutatók nyugodt, kiegyensúlyozott emberek. Edzettek, egészségesek, olyan vizsgálatokon választják ki őket, mint a pilótákat, az orvos mégis nagyon fontos. Mindig sebészt választanak ki, olyat, aki más területeken is jártas. Jól felszerelt műtő van az állomásokon, használni azonban alig kell. A foggyökérgyulladások okoznak néha bajt. Vakbélgyulladás ugyan előfordulhat, de ha lehet, ilyenkor elszállítják a beteget. — Az orvos együtt lakik a szakáccsal és felelős a teljes élelmiszerkészletért. A megfelelő étkezés rendkívül fontos. Az atomrtengeralattjáró- kon is remek a koszt, a jégtáblán azonban ennél is sokkal jobb. Frissen kaptunk almát, dinnyét, szőlőt, paradicsomot, paprikát, bőven volt hagyma, burgonya, hús, olyan konzervekkel láttak el bennünket, amelyeket üzletben legfeljebb elvétve látni. — Mifelénk azt mondják, csak a betegek és a fösvények nem isznak. A kutatóállomásokon a parancsnok engedélyével az orvos adhat ki italt, ilyenkor mindenki kap. Ez persze ritka alkalom, az ünnepeket és a születésnapokat is összevonjuk, hiszen a munka nem állhat Régészeti leletek Közép-Ázsiában Ahmat Ahmatov, az ősi kerámiák restaurátora egy ókori, viz tárolására szolgáló edényt állít helyre Ezeket az ezüst dirhemeket a Taskentben lévő Mingurjuk városka egyik lerombolt várában találták Szuperexpresszek A Rigai Vagongyárban a lett tervezők új, rövid és hosszú távú utakra alkalmas szuperexpresszek kifejlesztésével foglalkoznak. Megkezdték az új típusú dízelvonat sorozatgyártását, amely a városközeli vonalak utasai számára egy kirándulóvonat kényelmét nyújtják. A kocsikban puha ülések és széles ablakok vannak. A szellőzést és a fűtést tökéletes automatika biztosítja. A vonatban belső telefonösszeköttetés van. A helyiségek kialakításánál, a helyek összeállításánál felhasználták a tengeri és a légi személy- szállító eszközök szalonjainak kivitelezésénél szerzett tapasztalatokat. Az új dízelvonat aggregétjai nagyobb teljesítményűek, mint a régebbi modelleké, gazdaságosabban használják fel az üzemanyagot. Lettország a külkereskedelmi szervezeteken keresztül Bulgáriába és Jugoszláviába is szállít ezekből a vonatokból. ■ A rigai vonatgyártók távolsági szuperexpresszek tervezésében szerzett sikeres tapasztalatai alapján tovább folyik a fejlesztés. Az ER-200 típusú vonat 10 320 kW teljesítményű elektromos motorjai 200 km óránkénti sebességgel röpítik a Moszkva és Leningrád között közlekedő luxuskocsikat. Ennek a vonatnak az alapján dolgozták ki egy új gyorsvonat terveit Fúrható üveg Fúrás, esztergálás vagy marás útján tovább feldolgozható újfajta üveg készül az ilmenaui műszaki üveggyárban. Az Ilmavit 40'nevű termék magas hőmérsékleten is alkalmazható, és jól szigetel. Ebből az üvegből szelepek, védőhüvelyek, hőellenálló fogantyúk és más alkatrészek gyárthatók. Jelenleg a termék további-felhasználási területeit kutatják. « Közép-Ázsia területén számos régészeti leletet tártak fel. A Te- siktas-barlangban például egy neandervölgyi gyermek maradványaira és kőkori eszközökre bukkantak. A Za- man-baba nevű temetkezési helyen pedig a bronzkor számos művészi tárgyát találták meg: fülbevalókat, gyöngysorokat, drágakőből készült gyöngyöket, művészi kerámiákat. A leletek arról tanúskodnak, hogy a mai Üzbegisztán területén ringott a civilizáció egyik legősibb bölcsője. A kora ókori Horezm fejlett szobrászművészetét bizonyítják azok a kerámiaszobrocskák, amelyeket időszámításunk kezdetén készítettek. A Halcsajan településen folytatott régészeti ásatások során elkészült kisméretű, palotaszerű épület falán lévő • festményt és az ott talált festett agyagszobrocskát látva meggyőződhetünk arról, hogy ugyanabban az időbem Baktriában fénykorát élte a monumemtális és ábrázoló motívumok alkalmzása. E leletek az időszámításunk előtti 1. századból származnak. Most állapították meg, hogy a híres Ajrtamszki fríz része annak az architektúra- dísznek, amely az’ időszámításunk szerinti első századokban az Amu-Darja jobb partján fekvő Termez közelében lévő buddhista szentélyt ékítette. A késő* antik Horezm legnagyszerűbb épületének a Toprak-Kalában lévő uralkodói palotát tartják. Grandiózus formáikkal és nagyszerű belsőépítészetükkel romjaikban is lenyűgöző látványt nyújtanak az ősi szobrászok és festők alkotásaival díszített termei: „az uralkodó fogadóterme”, a „táncoló maszkok terme”, „a harcosok terme” és „a győzelmek terme”. A Varahsa nevű kisváros feltárásakor talált falfestmények világszerte ismertté válitak. E festmények a VI— VIII. században élt helyi uralkodók monumentális palotájában lévő dísztermek falait ékesítették. Innen az udvari élet csata- és vadászjelenetei, állatok, madarak festői kompozíciói, valamint csodálatos ornamentikák maradtak ránk. A kutatók megállapították, hogy a Szamarkand területén lévő palotakomplexumban Afrasziaba (VII. sz.) által festett falfestmények valós, pontosan meghatározott történelmi eseményekhez és személyekhez tartozó sajátos illusztrációk. A freskókon jelenetek láthatók: a számár - kandi urálkodó külföldi köveiteket fogad, ünnepi menet vonul. A képek alapján ismereteket szerezhetünk a tizenhárom évszázaddal ezelőtt élt emberek külsejéről, ruháiról, frizurájáról, ékszereiről. Néhány külföldi tudós hosszú ideig úgy tartotta, hogy Közép-Ázsia építészete és ábrázoló művészete máshonnan származik. A szovjet régészek itt felsorolt és sok más lelete azonban arról tanúskodik, hogy Közép- Ázsia népeinek kultúrája önálló forrásokkal rendelkezik. L Levtyejeva kutyaszán jár meg. Általában négy órát dolgozik, majd nyolcat pihen mindenki, így váltjuk egymást. Egy bejegyzés mindennap bekerül a naplóba: a leszállópálya megtisztítása. — Az első expedíció tábora 15—30 méter vastag jégpályán létesült. Ott leszállhat- tak IL—18-as és AN—12-es gépek is. A második táborunkba, amely friss, néhol csak másfél méter vastag jégen „épült” legfeljebb a helikopterek szállíthattak utánpótlást és új filmeket, amit mindig nagy örömmel fogadtunk. Ezen a táblán gyakran keletkeztek repedések, kásás volt a felszín, nyárra 60 méternyi átmérőjű biztonságos szigetünk maradt. Vlagyimir Koselev jelenleg a Csukcs-félszigeten, a Szovjetunió legészakkeletibb pontján, Enurminóban dolgozik. A településnek 217 lakója van. Működik itt óvoda, ahol 21 gyerekre 20 fős felnőtt személyzet ügyel, bentlakásos iskola, ahol 17- en foglalkoznak a 12 tanulóval. Ha az időjárás megengedi, az újságok, a filmek ide is nagyon gyorsan eljutnak, a könyvtár a legritkább kötetekből is kap egy példányt. A televíziót azért nem nézhetik az itteniek, mert egy hegy árnyékolja a vételi lehetőséget. Egyébként hajókon, a Jeges-tengeren szállítják ide a termékeket. Csukotka — ahogy a Szovjetunióban nevezik — rendkívül színes vidék. Ott van a bilibinói atomerőmű, a peviki kikötő. Magadán már déli városnak számít. Az emberek szarvast és tengeri állatokat, rozmárt, fókát tenyésztenek. A csuk- csok kedves emberek, maguk is jókat derülnek a róluk szóló vicceken. — Az ember itt szabad, nagy távolságok vannak, ott a tundra, az óceán — mondja Vlagyimir Koselev. — Az orvosnak külön kutyaszán jár. Ez a legjobb közlekedési eszköz hosszabb távolságra. A kutyák nem hagyják cserben a gazdájukat.. Ha a tundrában kell éjszakázni, melegítik. Én már aludtam így. Mégsem kívánkoznak innen máshová az idevalósiak. Legfeljebb egy-egy lány megy férjhez más vidékre. A csuk- csok nagyon szeretik földjüket, ragaszkodnak hozzá. S most már ugyanígy ragaszkodik választott hazájához Vlagyimir Koselev sebész és Murmanszkból származó felesége, Jelena is. Lengyel László Lengyelország A takarékossági program eredményei Másolás elektrofotográfiával A lengyel kormány 1983 áprilisában életbe léptetett takarékossági programja ma már a népgazdaság valamennyi területére kiterjed, s jótékonyan érezteti hatását — elsősorban az ipar különböző ágazataiban. A program fő célja a hároméves terv feladatainak megvalósítását szolgálja a nyersanyag-, az energia- és a fűtőanyag-felhasználás ésszerű csökkentésével. A gondosan kidolgozott terv éppúgy érinti az egyszerű és könnyen elvégezhető feladatokat, mint az új. takarékos gyártástechnológiák és műszaki berendezések bevezetését. Az eredmények már az első esztendőben megmutatkoztak. A nemzeti jövedelem megtermeléséhez szükséges anyagigény 6,2 százalékkal, az ipari termelésé — kivéve az építőipart — 2,6 százalékkal csökkent. Bár még nincsenek pontos adatok, de 1984-ben is hasonló mértékű a várható anyagmegtakarítás. Míg a népgazdaság egészében a takarékossági program szemmel láthatóan eredményes, sőt, meghaladja a várakozást, a gazdaság különböző ágaiban az arányok meglehetősen eltérőek. Az építőiparban például változatlanul nagy az anyag- és energiafelhasználás. Ennek a természetes következménye, hogy a. lakásépítés lassan halad és igen sokba kerül. A helyzet elemzését követően a lakáskérdés megoldására alakult kormánybizottság javaslatot dolgozott ki a takarékossági elvek építőipari megvalósítását célzó motivációs rendszer bevezetésére. Az egyszerű takarékossági intézkedéseket úgyszólván minden területen zökkenő- mentesen megvalósítják, ám a takarékosság és a műszaki fejlesztés összevonása még sok kívánnivalót hagy maga után, pedig ez az út ígérkezik a leghasznosabbnak. A nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiafelhasználás csökkentésére irányuló valameny- nyi kezdeményezés aranyat ér. Például a Polonéz. vagy a Polski Fiat gépkocsik fogyasztásának csökkentése — 100 kilométeren fél literrel számolva, egy év alatt több billió liter benzin megtakarításához vezetne. Az építőiparban az egy épülethez felhasznált acélmennyiség tízegynéhány kilogrammos csökkentése több ezer tonna megspórolását eredményezné. A nehézipari gépek és berendezések konstrukciós tökéletesítésével egy nagyobb város megvilágításához szükséges energiamennyiség maradhatna meg. Hasonló példákat végeredményben minden iparágban lehetne említeni. A takarékossági program megvalósítóinak erőfeszítései ebbe az irányba haladnak Ezt szolgálják a tudományos kutatások, a találmányok, a termelés ésszerűsítése, az anyagi ösztönzési rendszer és a műszaki fejlesztési alapok felhasználása.- Természetesen valamennyi takarékossági intézkedésnek szem előtt kell tartania a minőségi normákat. Az energiatakarékosság, az anyagfelhasználás csökkentése nem mehet a termékek minőségének rovására. Tehát a feladat: ésszerű takarékosság a termékminőség színvonalának megőrzésével, illetve javításával. A takarékossági program csak így biztosíthatja a hároméves terv, majd ezután az ötéves terv feladatainak végrehajtását. Az elektrofotográfiai eljárások két széltében-hosszá- ban elterjedt válfaja az élektrográfia és a xerográ- fia; mindkettő forradalmasította a másolatkészítés technikáját. Az eljárás fizikai alapja: villamos töltéskép létrehozása a fotokondukti- vitás felhasználásával. A fo- tokondukttív anyag sötétben szigetel, ha megvilágítják, vezetővé válik. Jellegzetes anyagok ebből a típusból a cinkoxid és a szelén. Az elektrografikus sokszorosításban az egy oldalon cinkoxiddal bevont papír sötét környezetben nagyfeszültségre hozdtt vékony huzal alatt mozog el, miközben csupasz oldala földelt fémlappal érintkezik. Ilyen módon negatív villamos töltést kap a bevont felület. Ha a töltéssel ellátóit felületet valamilyen minta szerint megvilágítják, azok a felületrészek, amelyeket fény ér, vezetővé válnak, és elvesztik villamos töltésüket. Az eredmény a rejtett, láthatatlan töltéskép. Láthatóvá azáltal válik, hogy a felületet pozitív töltéssel ellátott színes, termoplasztikus porral szórják be. A por ott tapad meg, ahol a felületen még megvan a töltés. A kép tartósítása ezután úgy történik, hogy a port „ráolvasztják” a papírfelületre. A xerográfia elve azonos az előbb elmondottakkal, de ott szelénnel bevont fémlapon jön létre a porkép. A képet közönséges papíron rögzítik kontakt eljárással, a papír átveszi a fémlapról a képet. A rögzítés ugyancsak hőhatással történik. Az elekt- rofotografikus másológépek mindezeket a műveleteket automatikusan hajtják végre. A másolatok sem szárításra, sem semmiféle vegyi utókezelésre nem szorulnak.
