Tolna Megyei Népújság, 1985. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
1985. március 16. UtPÜJSÄGO ~zr7i.'T^nz7 Milliós atomerőművek A harkovi Turboatom Terveaőlroda szakemberei kidolgozták egy 1,6 mtlliá kilowatt teljesítményű — atomerőművekben alkalmazandó — lassú járatú turbina terveit. — A szovjet atomenergetikai turbinagyártás célja a turbinák egységteljesítményének növelése —, mondja Jurij Koszjak, a Turboatom Tervezőiroda főkonstruktőre. — Ezzel lehetővé válik az egységnyi teljesítményre jutó anyagfelhasználás és a munkaerő-ráfordítás csökkentése. Három db 500 ezer kilowattos turbina cseréje két darab 800 ezer kilowat- tosra például lehetővé teszi 2100 tonna acél megtakarítását — annyit, amennyi egy „ötszázezres” gyártásához szükséges. Es a turbinák teljesítményének növekedésével egyben növekszik a hatásfokuk is. Ennek eredményeképpen az atomerőművekben növekszik a nukleáris fűtőanyag megtakarítása. A szovjet turbinagyártás fejlődésében fontos szakaszt jelentett a 220 ezer kilowatt teljesítményű és percenként 3000-es fordulatszámú gyors járatú turbinák kifejlesztése. Ilyen turbinákat szerelitek fel nemcsak a Szovjetunió, hanem más KGST-tagországok atomerőműveiben is (Bruno Loischner Erőmű az NDK- ban, a kozloduji Bulgáriában, a paksi Magyarországon). Ilyen gépeket gyártottak a finn Lovis Atomerőmű számára is. Ezután készültek az 500 ezer kilowattos gyors járatú turbinák. Ezek üzemeltetése során a beépített teljesítmény kihasználási tényezője .75,5 százalék volt. A 750 ezer kilowattos turbinák kifejlesztésekor világossá vált, hogy az egységteljesítmények további növelését korlátozzák mind az alkalmazott anyagok lehetőségei, mind pedig az atomerőművek vízszolgáltatásának feltételei. Itt ugyanis a turbinalapátokra nem túlhevített gőzt fúvatnak, mint a hőerőművekben, hanem szinte „maeg zbu ueisius-tok körüli hőmérsékletű gőzt. A tervezett teljesítmény eléréséhez a turbinalapátok méreteinek növelésére volt szükség, s ez túlzottan megnövelte volna az igénybevételüket. Tehát a forgórész forgási sebességét kellett csökkenteni. A harkovi turbinagyártók ezt a megoldást választották. Olyan lassú járatú turbinát fejlesztettek ki, melynek fordulatszáma percenként 1500. azaz a fele a gyors járatú atomerőművi turbinák fordulatszámának. A gyors járatú gépekkel összehasonlítva az új turbinának nagyobbak a részegységei és alkatrészei. A turbinák üzembiztonságát konstrukciós megoldásokkal és a gyártástechnológia tökéletesítésével növelték meg. A harkovi szakemberek korábbi tapasztalataik fel- használásával tervezték az egymillió kilowattos lassú járású turbinát. Ez a gép kiemelkedő üzemeltetési tulajdonságokkal rendelkezik. A „milliós” beépített teljesítményének tényezője — 85 százalék. Az üzembiztonságot a mikroprocesszorokra alapuló automatizált vezérlő- rendszer biztosítja. A turbinát vezérlő elektronikus „operátor” több mint három ezer paramétert ellenőriz, és ha eltérés mutatkozik az optimális üzemmódtól, csökkenti, vagy növeli a betáplált víz vagy gőz mennyiségét, hőmérsékletét, vagy nyomását. A „milliós” turbinák első típusait a dél-ukrajnai és a kalinyini atomerőműben találjuk. Hamarosan üzembe helyezik a második turbinagenerációt is. amelyekkel készülnek már a kétmillió kilowattos turbima tervei. A Szovjetunióban ma több olyan atomerőmű épül, amelyek a villamos energia mellett hőenergiát is fognak szolgáltatni. A harkovi tervezők a hőszolgáltató atomerőművekhez kidolgozták az egymillió kilowatt teljesítményű, gvors járású turbina terveit. Egyetlen ilyen gépegység biztosítia eev 500 ezer lakosú város hőenergia-ellátását. Nyikolai Nyesxvitvenko Csehszlovákia—Siovjttuiiié Uj átmenő vasútvonal Oj vasúti átjáró létesült Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Ezt egyrészt a két ország között gyorsan növekvő áruforgalom, másrészt a meglévő vasútvonalak túlterheltsége tette szükségessé. Az új vasútvonal építése Nagykapos és Ungvár között 1981-ben kezdődött. Az eredeti tervek szerint 1985-ben kellett volna eftkészülniet de már 1984 novemberének elején üzembe helyezték. Az új vonal párhuzamosan halad az Ungvár—Jánoska vonallal, és áthalad a Nagy- kaposban lévő vasúti csomóponton. Ezen a helyen épült az új átmenő állomás, Matyóé. Körülbelül öt kilométerre északra fekszik Nagy- kapostól, s hasonló távolság választja el az ungvári átrakótól. Matyóé négy bejárati és ugyanennyi kijárati vágánnyal rendelkezik. Az átkelőhely agya a négyrelés biztosítóberendezéssel, telefonközponttal és adminisztratív munkahelyekkel ellátott fogadóépület. A két transzformátorállomáson és vül Matyóé javítóműhelyekkel és raktárral is rendelkezik. Matyóé átkelő állomáson kívül felépítettek, vagy rendbehoztak további hat állomást, néhány kitérőt, hidat, felüljárót, gyalogos aluljáró^ utat. Az egész vonalat relés biztosítóberendezéssel és vo- nalbiztosító-berendezéssel látforgalom teljesítménye és biztonsága. Az új átkelőhely útvonala rövidebb, mint az Agcser- nyő—Kassa közötti vonalé. A Szovjetunió felé megnyílt új vasúti átkelőhely segített tehermentesíteni a túlterhelt ágcsernyői átrakóhelyet, lényegesen növelte a teher- és személyforgalom áteresztő képességét. a tartalék áramforráson ki- ták el. Ezzel nőtt a teherJosef Múlik [ Matyóé átmenő állomás látképe Vásárcsarnokok és csemegeboltok az NDK-ban SOK SZÚ ESIK manapság az NDK-ban arról, hogy mit lehet tenni a közellátás megjavításáért és a szolgáltatások körének bővítéséért. A napisajtó naponta tudósít olyan kezdeményezésekről, . amelyek kulturáltabbá teszik a kereskedelmet, megbízhatóbbá az ellátást a legfontosabb fogyasztási cikkekből, elősegítik a hiánycikkek felszámolását és a tartós fogyasztási javak kínálatának kiszélesítésért. Ezek a kezdeményezések abból a felismerésből adódnak, hogy a lakosság tőkeerős keresletének kielégítése csak megfelelő árufedezet megteremtésével érhető el. A modern kiskereskedelem fejlesztésének útját az NDK- ban elsősorban abban látják, hogy minél több „vásárcsarnokot” építenek, amelyekbeh az élelmiszertől és háztartási cikkektől kezdve apró szerszámokig minden fontosabb árut megtalál a vevő. (Nem a nálunk ismert vásárcsarnokokról van szó, hanem inkább az ABC-áruházakhoz hasonló boltokról.). 1960-ban az egész NDK-ban csak három ilyen vásárcsarnok volt, ma már körülbelül ezerkétszáz. Egy-egy ilyen vásárcsarnokban négyezer cikkfajitát tartanak. Ezek többsége minőségileg közepes, vagy igénytelen, de meglehetősen olcsó áru. Ennek a magyarázata az NDK-ban évtizedeken át kialakult árpolitika. Az állam a legfontosabb élelmiszereket és háztartási cikkeket jelentős összegekkel dotálja. A színvonalasabb-áruféleségek forgalmazására külön üzlethálózat szolgál, a csemege- és luxusboltok hálózata. AZ ALAPVETŐ fontosságú árucikkek szubvencionálása egyre nagyobb összegeket emészt fel. 1983-ban több mint 62 milliárd márkát irányoztak elő erre a célra, tavaly az állami dotáció már megközelítette a nyolcvan milliárd márkát. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaságnak ez roppant tehertétel, hiszen az ártámogatás növelése azzal a veszéllyel jár, hogy kevesebb pénzt tudnak fordítani egyéb célokra és megszaporodnak a hiánycikkek. A hiánygazdálkodás enyhítését szolgálja a csemege- és luxusüzletek kínálatának bővítése és ezzel a lakosság pénzfeleslegeinek lecsapolá- sa. így vélik megteremthető- nek a kereslet színvonalasabb kielégítését és általa az egyensúly fenntartását. A legfontosabb élelmiszerek szinte fillérekbe kerülnek. Egy kiló barna kenyér ára 52 pfennig, a fehér kenyéré egy márka. A cukor kilóját 1,55-ért mérik, a sertéskarajt nyolc márkáért, a csont nélküli marhahúst 9,80-ért. Tíz deka közepes minőségű felvágottért legfeljebb egy márkát kell fizetni. A tej literje 66 pfennig, a vaj kilója 9 márka hatvan. Ez az olcsó árszínvonal lehetővé teszi, hogy a legszegényebb rértegeknek sincs gondjuk a megélhetéssel. Ezért az állami vezetés immár három évtizede változatlan szinten tartja az alapvető termékek árát. Kétségtelen, hogy meg kell alkudni a gyengébb minőséggel, hiszen a tej, joghurt, tejfel stb. zsírtartalma meglehetősen alacsony. A húsok zsír-, illetve faggyútartalma is tetemes, ami nem kis fejtörést okoz a háziasszonyoknak. AKINEK NAGYOBB igényei vannak, az a csemegeboltokban vásárod be, mert ott hozzájuthat a legfinomabb elemózsiához is, ha mélyre nyúl bukszájába. Ezekben az üzeletekben — amelyeket az NDK-ban „delikát” — boltoknak hívnak — ínycsiklandozó felvágottak, szeletelt húsok kaphatók kilogrammonként húszharminc márkás áron, vagy még . drágábban. Igen népszerűek vagy másfél éve a hosszú francia zsúrkenyerek, a baguettek, amelyeknek darabja egy márka örtven. Hathét márkáért kaphatók (10 deka) az ízletes nyugati sajtok. és nyolc márkától felfelé a nyugati csokoládék. Gazdag a választék külföldi italokban. Az osztrák, rajnai vagy francia borok fiaskóját 20—25 márkáért árusítják. Nagy a tolongás a külföldi konzervekért, kivált a evü- mölcsbefőttekért. Nvolc márkáért kaDható egy őszi- barackkompót. 10—15 márkáért az ananászbefőtt. 8,50- ért a hazai gyártmányú, vagy „kiszerelésű” meggylé. Kedveltek a 14 márkás spár- gakonzervek és a szintén 14 márkás kínai gombakonzer- vek, miután friss gombát, sem spárgát nem igen lehet kapni. Sokat vitatkoznak ma is az NDK-ban azon, hogy nem okoz-e társadalmi feszültséget ez a kettős árstruktúra, és ennek nyomán a fogyasztásban megmutatkozó egyenlőtlenség. A közgazdászok véleménye szerint nem, mert a lakossági jövedelmek az elmúlt években erősen nőttek, a havi átlagfizetés eléri az ezerszáz márkát. Igaz, a keresetek differenciáltabbak mint nálunk), és ezért kívánatosnak látszik, hogy a magasabb jövedelműeket a kínálat bővítésével — kasszához szólítsák. MINT AZ illetékesek rámutatnak, a 70-es évek elejéig az elsődleges cél az volt, hogy stabilan kielégítsék az alapszükségleteket. A megnövekedett jövedeflmek azonban új szükségleteket teremtettek. Fokozódott a kereslet a jobb élelmiszer, ruházat és a tartós ipari cikkek iránt. A delikárt-program széles körű bevezetése 1978-ban kezdődött. A csemegeboltok főként élvezeti cikkekre (kakaó. csokoládé, drága borok, kávé és teafajták, specialitások) szakosodtak, az úgynevezett i.exqulslf’-üzletek pedig konfekciótermékekre, ruházatra és cipőre, valamint kozmetikai termékekre. Az exquisit-boltokban az árakat nem tüntetik fel a kirakatban. A kettős árszerkezet Itt Is érvényesül. Egy áruházban százhúsz márkába kerül egy közepes minőségű férfinadrág, a exquisit-boltokban viszont kétszázötvenbe. 200—250 márka egy melegebb gyapjúpulóver, és a női ruhák is kétszer-három- szor annyiba kerülnek, mint máshol. MINDKÉT hálózatban az árusított cikkek négyötödét a hazai ipar állítja elő, egyötödét pedig importálják. Gondoskodnak a nívós kínálatról, igyekeznek befoilyást gyakorolni a gyártmányfejlesztésre. Bevált, hogy a gyártókkal fejlesztési szerződéseket kötnek új termékekre. A csemegeboltokban és az exquisit-üzletekben udvariasabb a kiszolgálás, jól képzett eladókat foglalkoztatnak. Az átlagos és minőségi áruk elkülönített forgalmazását azonban a jelek szerint nem kíséri általános tetszés. Nyilván ez késztette a kereskedelmet arrai, hogy az utóbbi időben összeházasítsa a kétfajta kereskedelmet. így 1984-ben — főleg az új lakótelepeken — a vásár- csarnokokban sok helyen létesítettek csemegerészlegekert, és több áruházban nyílt ex- quisit-részleg. Erre azért van szükség — mondják az illetékesek —, mert a vásárlók igénye mindinkább eltolódik az „exquisit-cikkek” irányába. TERVBE VETTEK azt is. hogy jelentősen növelik a szaküzletek: divatházak, butikok, cipőszalonok számát, hogy az igényesebb vevő mindenkor megtalálhassa, amire vágyik. Bochkor Jenő HORIZONT Lengycloniág Újítások A czesrtochowai Wigolen vállalat a lengyel textilipar egyik fontos alapanyaggyártó üzeme. Az Itt készülő fe- hérítetlen nyers lenszövetet a lódzi és más textilipari központokban dolgozzák fel. A Wigolen az utóbbi két évben sikerrel vett részt a takarékossági kormányprogram terveinek megvalósításában. Az üzemben a meglévő szövőgépeken a félkész áru gyártásával párhuzamosan megkezdték a polipropilénből készülő szőnyeg-alapszövetek nagyobb mennyiségű gyártását az alsó-sziléziai Kovaryban működő szőnyeggyár részére. A plocki Olajvegyészeti Kombinátból származó polipropilén feldolgozásával már korábban is foglalkozott a vállalat: kis mennyiségben műszaki szövetet gyártottak belőle bányászati célokra. Mint bebizonyították, lehetőségeik ennél jóval nagyobbak. A kowary-i üzemmel kötött megállapodás értelmében 1983-ban elkészült az első ezer méter polipropilén szőnyeg-alapszövet. Ezt az anyagot korábban dollárért vásárolták. Tavaly már 3500 métert szállítottak a sokszínű, mintás szőnyegek készítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagból. Ez a mennyiség már évi 1—1,5 millió dollár értékű megtakarítást jeleni, ugyanis körülbelül ekkra összeget kellene fordítani a szőnyeg-alapszövet nyugat-európai importjára. Igaz, ez a megtakarítás a kooperáló kowary-i szőnyeg- gyár haszna, de a Wigolen- nél nagyobb léptékben gondolkodnak, hiszen a nyereség az egész népgazdaság számára előnyös. A különböző újítási javaslatok bevezetésével az üzem gazdasági haszna két év alatt 80 millió zlotyt tett ki. ösz- szességében a megtakarítások a vállalat kétéves termelési értékének 1,5 százalékát alkotják. A termelés értéke is meghaladja a tervezettet: a két év alatt 25 millió zlotyval nőtt. A szarkofág titka Rózsaszínű kőből készült szarkofágot fedeztek fel Ki- jevben a Szófia-székesegyház Múzeum területén végzett földmunkák során. A lelet nagy érdeklődést váltott ki a régészek körében. Ilyen kőből készült síremlékekbe általában csak hercegi családok tagjait temették. Mivel a rózsaszínű szarkofágon feltűnően hiányzik a díszítés, egyszerű kivitelű, a szakemberek feltételezik, hogy ez az első orosz met- ropolita, Ilarion síremléke. Am a kérdés nyitott: a feltevést nem erősítik meg írásos források. Feltételezik, hogy a lelet a XI—XIII. századból való. A tudósok bíznak benne, hogy idővel sikerül feltárniok a szarkofág titkát.
