Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
1985. február 13. a Képújság Az Iparművészeti Fűiskola Amikor Magyarországon az első iparművészek oklevelet kaptak — több mint száz esztendeje — az Országos Magyar Iparművészeti Tanodában, ezen az elnevezésen, foglalkozás-megjelölésen a művészi igényű kézművességet értették. Az idő múlásával, a technológia megváltozásával, a sorozatgyártásra való rátéréssel nemcsak a munka minősége változott meg, hanem az igények is. Korunk iparművésze tervezőként vesz részt a folyamatban. Szerencsére a szó, a fogalom — iparművészet — annyira találó volt, hogy sértetlenül átvészelte a változások szükségszerű módosításait. Hiszen egyformán ipar a kézművesség és a sorozat- gyártás; a művészet pedig érzékletesen jelzi az esztétikai minőség igényét. A szó maradt, az iskola azonban tanodából Felső Ipariskolává, majd 1949-ben főiskolává alakult, végül 1971-ben egyetemi rangra emelkedett. A fehér neoklasszicista épület Budapesten, a Zugligeti úton ad otthont a főiskolának. Kertjében új és régi épületek szolgálják a tanítás sokféle funkcióját. A főiskola a megújulás állapotában van: 1983 augusztusa óta — a Minisztertanács határozata értelmében — új oktatási rendszert munkáltak ki, amelynek bevezetése 1984 szeptemberében meg is kezdődött. Az első évfolyam már az új rend szerinti alapképzésben vesz részt. „Célja a szakmai ismeretek oktatása, és az alkotói rátermettség pontos megítélése.” Az egyévesre meghosszabbított „felvételi vizsga” után az oktatók biztos információhoz jutnak a hallgató tehetségét, ügyességét, alkalmasságát illetően. A következő években főiskolai szintű tervezőképzésben vesznek részt a hallgatók úgy, hogy a 21 féle stúdió (szakma) közül kettőt kell kiválasztaniok. Lehet valaki üveg- és porcelántervező, vagy textil- és ruházati formatervező, foglalkozhat alkalmazott grafikával és csomagolástechnikával. A főiskola az élet kihívásaira felelt, amikor megteremtette a fotó, a film, a video oktatását, létrehozta az animációs stúdiót, vagy a környezeti formatervező stúdiót. A főiskola épp ezért igyekezett különböző megállapodásokat kötni, hogy az oktatás optimális körülményeit biztosítsa. Az itt működő gépek ugyanis már lassan ipartörténeti értékűek, nem alkalmasak arra, hogy a jelenlegi gyári körülményeket megteremtsék. Arra csak a gyár, az üzem, a vállalat, a szövetkezet alkalmas. A főiskola megállapodásainak sorában első helyen áll az, amelyet az Ipari Minisztériummal kötött, amely kimondja — többek között —, hogy a minisztérium segíti a hallgatók feladatainak a „megfelelő ipari munkahelyi körülmények közötti megoldását”. A főiskola pedig kezdeményezi „hallgatóinak bekapcsolódását a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok, intézetek munkájába”. A főiskola eddig — egy-egy nyári, művésztelepi „kirándulást” leszámítva — Budapesthez kötődött. Most, az új oktatási rendszer azt a fő- város-centrikusságot is igyekszik feloldani. Nyaranta egy- egy kirakodóvásár, színielőadás, stb. alkalmával már Szentendre adott otthont a budapesti művészeti főiskoláknak. A Pest megyei Tanáccsal most az Iparművészeti Főiskola olyan megállapodást kötött, amely szerint szervesen részt vesz a megye közművelődési, tárgy- és környezetkialakításra vonatkozó terveinek kimunkálásában, megvalósításában. Szentendre várossal már elkezdődött a tényleges együttműködés: itt teremti meg a főiskola az alkotó- és továbbképző központot. Az oktatási rendszer következő lépcsőfoka a mesterképzés. Míg a tervezőképzés főiskolai diplomát ad, ez az egyszakos forma egyetemi felkészültségű vezető tervezőket képez. A mesterképző intézetben a mesterfokon képesített iparművészek mellétt másoddiplomások is tanulhatnak. Gondot fordít a főiskola a menedzserképzésre is. * Dr. Szilvásy Zoltán, a főiskola főtitkára szívesen kalauzol végig az épületegyüttesben. A főépületben, egy kihasználatlan térben, emeleti pihenőben megnyílt a Kaesz Gyula kiállítóterem, ahol most a főiskolai hallgatók fotópályázatának díjnyertes képei láthatók. A fotólabor is átadásra kész: a régi ebédlőből csíptek le egy darabot, hogy kialakíthassák a sötétkamrákat, nagyítógépekkel felszerelt helyiségeket. Az ebédlőben ékes, naiv freskó, amolyan diák-utolsóvacsora kompozíció. Ragyogó új épületben kapott helyet a könyvtár és a nyelvi labor. A könyvtár negyvenezer kötetével és gazdag folyóirat-állományával az iparművészet témakörének gyűjtésére kijelölt országos feladatkörű könyvtár. A főtitkár azután egy füves, fás térséget mutat: itt épül hamarosan az iparművészeti főiskolások kollégiuma. A Herman Ottó utcai épület már nagyon elöregedett, eladják, és itt, a főiskola területén építenek újat. Hallgatói segédlettel készítik el a főiskola udvarának, környezetének rendezési tervét és munkáit. TORDAY ALIZ A „jövő Szvjatoszlav Richtere” Rámlki Dezső, a nemzetközileg elismert, kitűnő füaital zongoraművész 195,1-ben született Budapesten. Nyolcévesen bekerült a DFZF rendkívüli tehetségek számára szervezett osztályába, 13 éves korában pedig a budapesti Blartólk Béla Konzervatórium 'növendéke lett, majd 1965-ben, 1967-ben és 1969-ben külön/böző versenyeken szerzett első díjak után felivették a LFZF zongora tanszakának második osztályába. Itt 1973-ban szerezte meg diplomáját Kadosa Pál és Riados Ferenc növendékeként. Fontos mérföldkő volt „Róbert Schumann nemzetközi zongora- verseny első díjának elnyerése a fialtál zongoraművész pályáján. Ez biztosította számára ia szilárd helyet a világ élvonalbeli fiatal zongoraművészeinek sorában. Ettől 'kezdve megindult felé a világ különböző országaiból érkező meghívások áradata. Koncertturnéi során kapott kritikái Giesekinghez, Cziffrához, Lipattihoz, Rubi nsteinhez mérték tehetségét, egy neves francia kritikus a „jövő Szvjatoszlav Richteréként” aposztrofálta. Anda Géza 1971-ben meghívta Züriohlbe, mesterkurRánki Dezső zusára. Olaszországi turnéja alatt felkérték a betegség miatt 'lemondott Rubinstein helyettesítésére. Amellett, hogy Rámlki Dezső egyike a magyar hangversenydobogóik, a rádió legnépszerűbb előadóiművészeinek, kiterjedt vendégszerepléseket folytat Ausztriában, Angliában, Bulgáriában, Finnországban, Franciaországban, NDK-ban, Hollandiában, NSZK-iban, Olaszországban, Lengyelországban, Svájc, Spanyol, USA és a Szovjetunióban. Szólistája volt az élvonalbeli magyar zenekarok mellett olyan Ihíres együttesek hangversenyeinek, mint többek között a Berlini Filharmonikus Zenekar, a Lipcsei Gewandhaus Orchestra, az Amsatendalmi Filharmonikusok, olyan kiváló karmesterek pálcái alaltt, mint Willi BoskovSky, OhriStof von Dohmányi, Ferencsilk János, Hiroyuki Iwaki, Dmitri Ki- tajenko, Lehel György, Kurt Masur, Lovro von Mata- ohich, Kurt Sanderiing és másaik. Számos hanglemeze készült, melyek közül a Chopin Qp. 10-es etűdjeiről és a két balladáról 'készített a French Charles Cros Academy 1972-iben nagydíjjal tüntette ki. Kiváló művészi munkássága elismeréseként 1973-ban elnyerte ,a Lisztdíjat. 1978-ban Kossutth-dí- jat, 1984-toen érdemes művész elismerést kapott. Az ifjú művészt megyénk művészete Zerető közönsége is hallhatja február 14-én este 19 órakor Pakson, a művelődési házban lép dobogóira, Haydn, Beethoven, Brahms és DelbuSsy műveit adja elő. a O) Inni i-----1 D ől FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér, Tolna és Veszprém megyére terjed ki a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe, amely gazdája valamennyi felszíni és felszín alatti víznek. Eredményes esztendő volt a tavalyi, tudjuk meg Szabó Mátyás igazgatótól. Ez az eredményesség nem csupán forintban fejezhető ki, bár az sem elhanyagolható, hogy 468 millió forintos termelési értékük mellett megközelítőleg 40 milliós nyereséget is elért az igazgatóság. Az eredményesség másik, legalább ilyen fontos mércéje, hogy sikerült megállítani a Balaton vízminőségének romlását. Az 1982- es mélypont után kedvezőnek mondható a jelenlegi vízminőség. Amennyire örvendetes, hogy javult a Balaton és a Velencei-tó vízminősége, annál elszomorítóbb, hogy nem sikerült csökkenteni a Nádor-csatorna szennyezettségét, ami hatással van a Duna vízminőségére is. A szigorú bírságolás ellenére nem sikerült megszüntetni a Veszprém megyei ipari üzemek szennyezéseit. A vízügyi igazgatóság kezeli a felszín alatti talaj-, illetve karsztvizeket, foglalkozik a vezetékes ivóvíz-ellátással és a szennyvíz-elvezetéssel. Működési területükön a lakosság 78 százaléka részesül vezetékes ivóvíz-ellátásban, a csatornázottság aránya ennél rosszabb, mindössze 30 százalék. Ami pedig a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság idei terveit illeti, azokban változatlanul első helyen szerepel a Balaton vízminőségének további javítása, a kotrások folytatása. Felújítanak Fejér megyében tíz felszíni vízfolyást és a Duna mentén megépítik a Bölcske—Madocsa közötti 21 kilométeres gátat. Fontos feladat lesz ebben az évben a Sárvíz—Malomcsatorna vizének felfrissítése, amit a Balaton vizével oldanak meg. Somogyi Néplap A közművelődési tevékenység színvonala emelésének fontos feltétele a személyi ellátottság minőségi javítása. Ennek érdekében a Művelődési Minisztérium és a Somogy megyei Tanács művelődési osztálya támogatásával a Népművelési Intézet és a Somogy megyei Művelődési Központ szervezésében új típusú továbbképzés indul népművelőknek márciusban. Az eddig évről évre megrendezett, hagyományos tanfolyamokon a résztvevők bepillantást nyerhetnek aktuális kül- és belpolitikai eseményekbe, megismerhették — olykor bizony felszínesen — kulturális politikánk időszerű kérdéseit. A képzés hatékonysága nem érte el a kívánt mértéket. Ebben az új, kísérleti évben a jelentkezők nem elméleti szakemberek előadásait hallgatják — hiszen ennek eredményességét megkérdőjelezi a népművelő társadalom differenciáltsága —, hanem egy általános felkészítés alanyai lehetnek, mely a naponta felbukkanó szakmai problémák megoldásához nyújt segítséget. A kapott módszerek alapján világosabbá válik a helyi lakosság kulturális igényeinek megismerése — megismerhetősége — és az ezt meghatározó életmód analizálása a munkalehetőségektől a kereskedelmi ellátottság színvonaláig. Ezekre a feladatokra az egvetem, illetve a főiskola közművelődési tanszéke nem készít fel, tehát az új továbbképzésnek pótló funkciója is van azon túl, hogy — szakemberek szerint — a fluktuáció jelentős gátja Is lehet. Márciustól 12 napon át — amely alkalmanként 1—2 napot jelent — tart a továbbképzés, az őszi programban pedig Szentbalázson egy intenzív bentlakásos kurzus szerepel. Ezt a képzési rendszert egyelőre csak Somogy megyében próbálják ki, hatékonyságát, eredményeit figyelembe véve alkalmazzák majd az ország egyéb területein. Dunántúlt napló — Nekünk főnyeremény ez a nyugdíjasház — mondta tegnap Kardos János, a ház egyik lakója. — Meszesen laktunk, ott mindennap fát kellett vágni, befűteni. Itt minden kényelmünk megvan, és nagyon jó a légkör. A pécsi nyugdíjasház 121 lakásának 159 lakója van, valamennyien nyugdíjasok. A legidősebb 93 éves, de van 52 éves is. A 159 lakóból 129- en az itt működő öregek napközijének is a tagjai. — Sajátos, semmihez sem hasonlítható helyzetben van ez az új intézmény — mondja Szilasi Pálné, a nyugdíjasház napközi otthonának vezetője. — A lakások PIK-lakások, a lakók ennek bérlői, ugyanakkor a szervesen itt működő öregek napközi otthona az Egyesített Szociális Intézményekhez tartozik. Sok mindenről most menetközben derül ki, hogy jól csináljuk-e vagy rosszul, hogy vagy ezt, vagy azt majd másképp kell a jövőben. Például eredetileg 80 főre tervezték a napközit, és azt hitték, nem lesz még ennyi jelentkező sem. Arra sem számítottunk, hogy valamennyi lakó igénybe veszi a napi háromszori étkezést, még a hétvégeken is. Az ételt a FEK-ből hozzuk, a minőséggel eleinte voltak problémák, most viszont kifogástalan. Olyan jó hírünk lett, hogy a múltkor Hajdúszoboszlóról táviratban érdeklődött valaki, hogy miként kerülhet ide be. Volt szüreti mulatság, karácsonyi ünnepség és olyan szilveszter, hogy jobban bolondoztak, mint a fiatalok. Valóban sajátos helyzet, öregek napközi otthona, de mindenki akkor tartózkodik csak a közös helyiségekben, amikor akar, ha jól érzi magát, különben visszatérhet a saját lakásába. Folyosónként jó hangulatú kis közösségek alakultak ki, összejárnak, segítik egymást. Együtt lehetnek és külön. Ápolják őket, törődnek velük, mégis függetlenek. Egybehangzóan az a vélemény, több ilyen nyugdíjasház kellene Pécsett, hiszen máris olyan nagy az érdeklődés, hogy még egy ekkora házat meg tudnának tölteni. PETŐFI NÉPE Kecskeméten ülést tartott a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Parázs vitát váltott ki az egyik előterjesztés: az állatkihelyezések tapasztalatai és hatása az ágazati eredményességre a Kiskunság szövetkezeteiben. Az ágazatok között a kertészet mellett az állattenyésztés a legjelentősebb. A térségben 1980-ban másfél milliárd forint termelési értéket hoztak létre a gazdaságok közös állattenyésztési tevékenységükkel, amely 132 millió forint nyereséget eredményezett. Három évvel később az ágazat termelési értéke növekedett ugyan százmillió forinttal, de a nyeresége csupán 48 millió volt. E feszültség feloldásának ma szinte egyetlen belátható módja, hogy az állatállomány egy részét kistermelőkhöz helyezik ki. Ezzel a lehetőséggel tavaly a Kiskunságban 19 termelőszövetkezet és hét szakszövetkezet élt, mintegy ezer szarvasmarhát, 12 ezer juhot, 38 ezer sertést, 16 ezer angóranyulat és hárommillió baromfit helyezve ki a közös állományból. E megoldásuk egyik indoka: ha az állatokat a gazdaságok maguk tartják, 440 millió forintos beruházásra lett volna szükség! Természetesen az állatkihelyezés nemcsak a gazdaságok érdekeit szolgálja. Lehetőség nyílik a nyugdíjasok, kívülállók munkaerejének bevonására, a személyes jövedelmek növelésére, az üzemi bérszínvonal emelése nélkül. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az akcióban részt vevő vállalkozók többsége becsületes munkával tesz eleget a szerződésben vállaltaknak. Vannak azonban, akik kihasználva az esetenként pontatlanul fogalmazott szerződéseket, ezek hiányosságait, ügyeskedéseikkel károkat okoznak a szövetkezeteknek. |j|TC1MEOBCKflSI “ nPHBfla Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában olvastuk, hogy Tambovban megnyitották Lenin egykori munkatársának, a Szovjetunió külügyminiszterének, Csicserlnnek az emlékházát. Csicserin Tambov megyében született, itt töltötte gyermek- és ifjúkorát. A ház, amelyben most emlékmúzeum várja a látogatókat, Csicserin nagyapjáé volt. Ebben az egyemeletes házban élt két évig Csicserin, 1884— 1886-ban ugyanis Tambovban tanult a fiúgimnáziumban. * Tambov megyében több, mint hétszáz emlékmű, szobor van. Ezek közül 64 olyan nagy értékű, hogy köztársasági védelem alatt áll. * Nemrég jelent meg a Művészeti Kiadónál T. A. Jere- mejeva, az Orosz Szocialista Szövetségi Köztársaság népművészének, A színház világában című könyve. Jereme- jeva könyvében nagy teret szentel Tambov színházi életének. Ez nem is csoda, hisz 1937—1944 között a tambovi színház művésze volt. 1944- ben innen került a Kis Színházba, amelynek azóta elismert, kiváló művésze. Testvérlapunk hosszasan méltatja a könyvet. Sok-sok epizódot ismertet belőle. Többek között azt a napot is, amikor egy fasiszta repülőgép a bombákat szórta Tambovra. Bombatalálat érte a színházat is. A műszakiak az áramszolgáltatást gyorsan helyreállították, de a bombatalálat következtében fűthetetlen- né vált az épület. A színészek mínusz kétfokos hidegben léptek színpadra, a közönség a nézőtéren fázott. De, ahogy haladt előre a darab cselekménye, egyre forróbb lett a hangulat. Sem a színészeket, sem a közönséget nem érdekelte a hideg — csak az élmény.
