Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
1085. február 13. NÉPÚJSÁG 3 Kongresszustól kongresszusig (I.) Megőrizve és fejlesztve Majdnem öt esztendeje, 1980. március 24—27. között tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Sok prábánialk kitett, helyességét mégis gyarapodó tényékkel igazoló szövetségi politikára támaszkodik szo- oiálMla rendünk, társadalmi-gazdasági haliadásunk. E szövetségi pottiltiika jó irányait, oéljíaíít a legutóbbi fél évtized is bizonyította, elsősorban azzal, hogy nem támadtak alapvető konfliktusok a társadalom osztályai, fő rétegei között. Hiba lenne ugyanakkor szem elől téveszteni azokat a nem alapvető, de létező konfliktusokat, amelyek hatnak a szövetségi politika megvalósulására, mindennapi gyakorlatára, eivék és tapasztalatok hétköznapi viszonyára. Folyamatos átalakulás Seregnyi előre látott, sok- sók váraltian tényező — külpolitikai, világgazdasági, hazai gazdálkodási — befolyásolta a szövetségi politika közegét, mégis, e politika bizonyult a legfőbb alapnak a nemzeti egység megőrzésében és fejlesztésében. Napjainlkban a tizenöt évesnél idősebb népességnek majdnem az egynegyede már középiskolai, illetve felsőfokú végzettségű, az ilyen értélmű gyarapodás felgyorsult a két kongresz- szust összekötő fél évtizedben. A képzéttségi színvonal e növekedése lényeges szerepet játszott a inéhezedő gazdasági helyzet Okainak megértésében, az elkerülhetetlen, a szükséges és a lehetséges intézkedések elfogadásában. Fontos szerepe volt azután aíbban is a képzettség magasabb foka Ikiaiaíkulásá- nak, hogy lényeges szerepet játs2íottt a nehezedő gazdasági helyzet okainak megértésében, az elkerülhetetlen, a szükséges és a lehetséges intézkedések elfogadásában. Fontos szerepe volt azután abban is a (képzettség magasabb fóka kialakulásának, hogy lényeges változások mennek végbe a munka jellegében. A munka jellegének átalakulása nemcsak az iparban jellemző folyamat, hanem az építőipariban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és hírközlésben úgyszintén az, de érzékelhetőbbek a korábbiaknál jelei a nem termelő területekéin is, az egészségügyiben, iaz oktatásban, a kereskedelem ben. A munka jellegének átalakulását érzékelteti például, hogy az ezer hektár mező- gazdasági területre jutó gépi vonóerő 1980. és 1984. között tizenöt százalékkal nőtt, a kukoricabetakarXtás gépesítettsége nyolcvanról 90 százalékra bővült. Az ilyen és hasonló adatok mögött emberiek tíz és tízezreinek megváltozott mindennap jiái állmaik, mert tanulni kellett — egyre gyakrabban felnőtt fejjel —, a megszokottól eltérő technikai, technológiai rendet elsajátítani, addig islmeretlen megoldásokkal megbarátkozni a munkahelyen. Mind a munka-, mind a lakóhelyen átalakulóban van az a tevékenységi közeg, amelyben a társadalom él, cselekszik, átalakulóban azért, mert egyre erőteljesebbek a demokratizmus fejlesztésének irányába ható törekvések. Az elmúlt öt esztendő ilyen természetű fényeire csupán Utálva: kidolgozták és elfogadták az új választójogi törvényt; az idén egyre szélesedő körben válnak gyakorlattá az új vál- lalátirámyításli forrnák; a testületi tisztségviselők választásánál a titkos szavazás mellett egyre sűrűbb a kettős jelölés ... Fokozódó igény Mind a kisebb és nagyobb közösségekben, mind a párt- és állami irányítás testületéiben a legutóbbi években megfogalrrtazódott az a fokozódó igény, mély az aktív keresők tágabb körének bevonását céQozZa a munkahelyi irányításba éppúgy, mint a közéletbe, s ezen belül jellegzetessé vált a munkások jelenlétének erősítése. Érthetővé és egyben indokolttá teszi ezt a következő számsor: a munkásosztályhoz tartozott az aktív keresők 55,7 százaléka 1984-ben. Szövetkezeti paraszt 14 százalék, szellemi foglalkozású — táboruk tovább nőtt a legutóbbi fél évtizedben is — 26,3 százalék, kisáruter- melő, kiskereskedő négy százalék. Jele a társadalomban körvonalazódó igények mérlegelésének, a beleszólás módozatéi közvetlenebbé tételének például az is, hogy a kongresszustól kongresszusig terjedő időszakiban több részterületen tetemesen egyszerűsödött az államigazgatási munka, a járások megszüntetésével, a kétlépcsős rendszer — megye, település — kialakításával a döntési mechanizmus, és vele a gazdálkodási, fejlesztési felelősség új, minőségében más formái jöttek létre. Mozgásban, változásban lévő társadalmunk és gazdaságúink természetesen nemcsak ilyen tényeket, tapasztalatokat termel ki. A nemzeti jövedelem előállításánál például a tulajdonformák mérni arányeltolódását észlelhetjük. A szövetkezeti szektor részesedése lényegében változatlan maradt az 1980—84. közötti időszakot felölelő öt évben, csökkent az állami szektor, nőtt az alkalmazásiban állók kisegítő gazdas ágainak, továbbá a m'agánszekitornák az aránya. Ellentmondásokkal együtt Folytatva fényt és árnyékot egyszerre magában hordó fejlődési folyamataink illusztrálását : némileg nőtt, de változatlanul kevés a felső 'Vezetők között — különösen a mezőgazdaságban, a tudományos kutatásban — a nő. Öt év alatt két százalékkal szaporodott az ipari szákmunkásak táborában a nők aránya, de még így is éppen csak meghaladja a 22 százalékot, ugyaniakkor az összes ipari foglalkoztatottaknak a 46 százaléka tarto- zi a „gyengébb” nemhez ...! Friss hadók sereglését jelzi, hogy például a vegyiparban dolgozók 61 százaléka fiatalabb negyven évinél, s minden száz foglalkoztatottból 29 még nem töltötte be a harmincadik életévét, ám ide kell kapcsolni azt is, hogy 1980 és 1984 között több mint ötvenezer fővel csökkent 'az iparban dolgozó szalkmunlkás'dk létszáma ... Ami a döntő: kezdjük belátni, megtanulni, hogy társadalmi-gazdasági haladásunkat az ellentmondásokkal, feszültségekkel együtt keli vállalnunk, hogy sima útra a társadalom nem tehet önmagának ígéretet, mert ilyen sima út nincsen. MÉSZÁROS OTTÓ Következik: II. Az érték- teremtés nehéz terepe. fi köbanya — télen Gyenesdiáson van a sármelléki termelőszövetkezet kőbányája, amelyből évente 350 ezer tonna kőpor és kőzúzalék kerül ki. Az épületek külső vakolásánál és a talaj- javításban nélkülözhetetlen termékek bányászata a kemény télben sem szünetelt. Korait kelők öt óra múlt pár perccel. A reggel közeledtét a város ébredő fényei jelzik. Egyre több ablak mögött lesz világosság, az éjszaka csendjét a reggel hangjai feledtetik. Elindult az élet Szekszár- don, a pályaudvarok ontják az ingázókat, munkába állnak a korán kelők, akiknek sajátos életritmusuk van. Akad köztük, akinek arca, tevékenysége ugyanúgy hozzátartozik reggeli életünkhöz, mint megszokott cselekvéseink egymásutánja. A volán mögött A nyolcas helyi járaton négy óra negyven perckor kezdi meg munkáját Palkó Géza. Három órakor csörög a vekker, s a műszak általában 17 óráig tart. Általában, mert szerdánként kórházi járatot állítottak be, ilyenkor fél hétkor teszi le a szolgálatot. A Volánnál 1957 óta dolgozik. Mint mondotta, szabad idejét is meghatározza a korai munkakezdés. Esténként nem lehet sokáig televíziózni, sőt, a vasárnapi programtervezésnél is gondolnia kell a hétfői munkanapra. Ezt a tevékenységet csak elegendő pihenés után lehet elkezdeni. A napi 12 óra így is elég megterhelő. Kollégája, a teveli Domokos Albert helyközi járaton dolgozik. Neki is az a véleménye, hogy a szervezet tökéletesen képes alkalmazkodni egy megszokott napi ritmushoz, ö reggel 5 órakor indul a faluból, az első járattal hozza az utasokat, s éjjel fél 12-kor ér haza. Cserébe minden második napja szabad. Ilyenkor betartja a pihenőt, nyolc-kilenc óra körül kel, amikor zörög a postás... Élelmiszerüzletben A Bartina ABC hat órakor nyit. Nyitás után pár perccel csak néhányan állnak a kenyerespultnál, a tejeszacskók előtt, a betérők a reggelire valót vásárolják meg. A fiatal eladó begyakorlott, lendületes mozdulatokkal a péksüteményt rakja a ládákból a polcokra. Berek Katalinnak hívják, Szedresből jár be naponta. A délelőttös műszak fél hattól két óráig tart. ö ugyan pénztárosadé a tejtermékek és péksütemények átvételét nem minden esetben sikerül nyitás előtt lebonyolítani, a pénztár körül ilyenkor egyébként sincs nagy forgalom, viszont máshol be kell segíteni. Az ifjú pénztárosnő három éve dolgozik az ABC-ben, a tanulóéveit is itt töltötte, megszerette a várost, nem ragaszkodott ahhoz, hogy a falujában 'helyezkedjen el. Igaz, igy már naponta negyed ötkor talpon kell lennie, öt óra előtt pár perccel indul a busz Szekszárdra. Berek Katalin elmondja, hogy szereti ezeket a reggeleket, igaz, februárban nem túl szép a hajnal, de nyáron különös varázsa van. Szeret korán kelni, számára az lenne a furcsa, ha nyolcra járna dolgozni. Általában délután háromra ér haza, akkor az egész napi áruházi „zsongás” után a házimunka is pihentető. A pénztárosi munka nagy odafigyelést igényel, de azért Berek Katalin a vásárlókat is figyeli. Pontosan jellemez bennünket, milyenek vagyunk reggel. Újságok között A Béla téri újságosbódé üvegablaka mögött — főleg a nyár folyamán — gyakran cserélődtek az arcok, egy jó ideje azonban újra Jánosi Jó- zsefné ül a folyóiratok, napilapok között. Arcából keveset látunk, a kezét, a hangját jobban ismerjük. Jánosi Jó- zsefné 1980 óta nyugdíjas, itt naponta hattól fél kettőig dolgozik. Férje már nem él, s mint mondja, így nem érzi magát napközben annyira egyedül, s persze, a pénzre is szüksége van. Á korai kelésről az a véleménye, hogy Friss tojást tessék! igen egészséges. Ha elalszik valami miatt, már rosszul kezdődik a napja, kábult, aluszékony. A reggeli csúcsforgalom fél héttől nyolcig tart, ilyenkor gyorsan kell dolgozni, utána bőven van ideje az olvasásra. El is sorolja, hogy melyek azok a lapok, amelyeket leginkább kedvel. Hát, elég sok ilyen van ... Jánosiné most is jó alaposan „bebugyolálva” ül az újságjai között. A kemény, hideg napokat nem könnyű átvészelni a kis pavilonban. Az aprópénzt kényelmetlen kesztyűben kezelni, ujjai átfagynak, kisebesednek, az állandó sapkaviselet pedig a hajat teszi tönkre. Az első nebulók Nincs nulladik órájuk, a két hatodikos fiú, Vörös Ákos és Szabópál Csaba mégis hét óra előtt pár perccel lép be az I. sz. Általános Iskola kapuján. Barátok, egy helyen laknak. Beszélgetésük közben Ákos órája jelzi a hét órát. Fél hat, hat óra körül kelnek, néha megelőzik a szülőket, így nem csoda, ha a reggelizésre is jut idejük. És nyolc óráig még egy nagy beszélgetésre is futja. A piacon Lassan kiegyenlítődik a nappal és az éjszaka tónuskülönbsége, észrevétlenül felváltja a szürkületet a reggeli fény. Az utcán járkálva hatalmas batyuval a hátukon, bő szoknyás asszonyokat láttam, akik egy csoportban a piactér felé igyekeztek. Ideje megnézni, hogy ma mit kínálnak. Nincs nagy élet a piacon. A kofák a csarnokban kínálják portékáikat. A vásárló kevés. A bogyiszlói Berekai Lídia tojást, babot, gyökeret, hagymát hozott. Bő szoknyája, két réteg berliner-kendője mellett furán mutat a kezén a divatos kvarcóra. Persze, érthető, a pontos időre szüksége van. ősszel hetente, most havonta egyszer, ha piacra jön, reggel ötkor kel, az állatokat is el kell rendezni az indulás előtt. Mindig ilyen korán kezdi napjait. A piac után elindul és körülnéz az üzletekben, valamit mindig kell vinnie haza. A csarnok szomszédságában Az utcaseprők, akikkel korábban a Garay téren találkoztam, már kétszáz méternyi újabb betonfelületet megtisztítottak a szeméttől. A városban reggelente tizenhármán látnak munkához. Bekukkantok Nagy Pál Já- nosék piactéri lángossütőjébe is. Nemrég kapták meg a helyiséget a Kertészeti ABC mellett, így a lakókocsi nyújtotta lehetőségeknél most kényelmesebb körülmények között dolgoznak. Sokan reggeliznek itt, köztük sok iskolás, most is nagy a forgalom, egy parányi emberke meleg kakaós palacsintával megy ki az ajtón. Az iskolások kedvéért néhány napja meleg kakaót is árusítanak a finom citromos tea mellett. Sokféle palacsintát, lángost és fánkot kínálnak a betérőknek. Legújabb specialitásuk a tejfölössajtos lángos. A család min-* den tagjának megvan a maga feladata az üzletben. Négykor kelnek, öttől már dagasztanak. A jóízűen reggeliző embereket látva, magam is megkóstolom a sajtos-lángost, s elkortyolgatok egy pohár forró teát. Aztán irány a szerkesztőség, nemsokára nyolc óra. Én csak ma voltam korán kelő. SÁRINGER MÁRTA
