Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

r TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 31. szám. ARA: 130 Ft 1985. február 7., csütörtök. Mai számunkból KISIPAROSOK SIMONTORNYÄN (3. old.) AZ OLVASÖVA NEVELÉS KEZDETEI (4. old.) ZIRCHER • TATABÄNYARA IGAZOLT (6. old.) ÜJ HELYEN A DOMBÓVÁRI ZENEISKOLA (5. old.) Az ifjúság éve Az ENSZ-fcözgyűlés 34. ülésszaka a haladó erők kezdeményezésére úgy dön­tött, hogy az idei esztendőt a „Fejlődés, részvétel, bé­ke” jeUmonídatával nem­zetközi ifjúsági évvé nyil­vánít jla. A döntést nálunk, Magyarországon is tett kö­vette. Ennek a legjobb bi­zonyítéka, hogy már ta­valy májusban megalakult a nemzeti bizottság, ami­nek a feladata az előkészí­tés, illetve a munka össze­hangolása. A májustól eddig eltelt időszak tanúsítjia, hogy az állami és társadalmi szer­vezetek tudatosan készül­nek a nemzetközi ifjúsági év tanácskozásaira, ren­dezvényeire, de legfőkép­pen arra, hogy népszerű­sítsék a fiatalok békevá­gyát kifejező törekvéseket, szocialista társadalmunk, építőmurtkánk eredménye­it, tájékoztassanak hazánk nemzetközi szerepéről. Ezenkívül több program arra lesz hivatott, hogy képét adjon a fiatalok gaz­dasági, politikai és kultu­rális életben betöltött he­lyéről, szerepéről. Termé­szetesen az országos ren­dezvényekhez megyénk is csatlakozik. Tudom és vallom, hogy függetlenül a nemzetközi ifjúsági évtől, hazánkban minden év a fiatalok éve is volt. Ha csák az elmúlt esztendőt nézzük, már ak­kor is példákkal lehet iga­zolni ezt az állítást. Aiz ifjúság békevágyának kifejezésére megyénkben is jó alkalmat adott a X. országos békekonferencia, a megye közepére szerve­zett báketúra, de akár a FIN-t, vagy egyéb ifjúsá­gi rendezvéyeket is meg­említhetnék. A fiatalokról szóló gondoskodást jelenti, hogy az MSZMP Közpon­ti Bizottsága áttekintette az elmúlt év őszén az if­júságpolitika időszerű kér­déseit. A bizalmat, de egy­ben a gondoskodást tanú­sítja az a tény, hogy be­vonták e réteg képviselőit az új oktatási törvény és a VII. ötéves terv előké­szítésébe. Ebből, ennyiből is lát­szik, hogy társadalmunk bízik a jelent és a jövőt építő generációikban. Gondolkodjunk csak el a „Fejlődés, részvétel, béke” jelmondaton, mert valami kitűnik belőle: a fejlődés, ami az egyik cél, nem nélkülözheti, mert nincs is nélküle, a cselekvő részvé­telt. Mindkettőnek pedig alapja, de feltétele is a bé­ke. Ezért kerülhetett egymás mellé ez a három szó, ami a józan gondolkodású em­berek vágyát és akaratát fejezi ki. — él — Tanácskozik az FKP kongresszusa Georges Marchais beaxéda A Párizs melletti St. Quen- ben szerdán délelőtt meg­kezdődött az FKP 25. kong­resszusa. A kongresszuson számos külföldi testvérpárt is képviselteti magát, az MSZMP küldöttségét Aczél György, a Folliitiikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára vezeti. „Reménység és harc a kommunistákkal együtt” — hirdeti a felirat a hatalmas sportcsarnokban, ahol mint­egy 2000 delegátus foglal he­lyet. Az ötnapos kongresz- szust Josiane Andros St. Ouen-i polgármester nyitot­ta meg, aki a város nevében üdvözölte a küldötteket, majd Georges Marchais fő­titkár terjesztette elő a Köz­ponti Bizottság beszámolóját. Georges Marohais kong­resszusi beszámolójában min­denekelőtt hangsúlyozta: ez a kongresszus rendkívüli időpontban ül össze, mert lezárul a francia politikának egy egész korszaka s ez alatt nem csupán az 1981. óta el­telt évek értendők, hanem egy sókkal hosszabb, kerek negyedszázados időszakról van szó, amelynek közép­pontjában a kommunisták és szocialisták közös kormány­programjának gondolata állt. A jövő feladatainak megha­tározásakor le kell vonni ennek a korszaknak a tanul­ságait. A kommunisták olyan új korszák megnyitására tö­rekszenek, amelyben meg­felelő eszközökkel rendelkez­Marchais főtitkár beszá­molóját tartja (Telefotó) nek az osztályharc győzel­mes megvívásához. A főtitkár az elmúlt idő­szak tanulságait elemezve rámutatott arra, hogy a kongresszus elé terjesztett határozat-tervezet önkritiku­san vizsgálja e korszak ese­ményeit. A párt az ötvenes évek közepétől kezdve „tör­ténelmi késlésben” volt, mert nem vette kellőképpen fi­gyelembe a francia társada­lomban végbement mélyre­ható változásokat és nem dolgozta ki idejében annak az útnak a tervét, amely a francia sajátosságoknak megfelelően vezet a szocia­lizmushoz. Ezt a késést a hetvenes években tartott kongresszusokon ugyan pó­tolták és a pártnak ekkor kidolgozott stratégiája, a de­mokratikus úton való hala­dás a szocializmushoz, to­vábbra is érivényes, de ezt a stratégiát el kell mélyíteni. Az elmúlt időszak tapasz­talatai azt is bebizonyítot­ták, hogy a szocialistákkal kötött közös program straté­giája nem váltatta be a hoz­zá fűzött reményeiket. Ennek oka a többi között az volt, hogy a társadalom mélyre­ható átalakításának idősze­rűvé vált feladatát aláren­delték a közös program po­litikájának abban a tévesnek bizonyult reményben, hogy e közös program egymagá­ban is elég a válság leküz­déséhez. A közös program megkötése előmozdította a tömegekben is azt a téves felfogást, hogy a problémák megoldása „felülről jön”, s ez lefegyverezte a dolgozó­kat. Ugyaniakkor az V. köztár­saság intézményrendszere, az a tény, hogy az elnök kezé­ben összpontosul a hatalom, előmozdította és megkönnyí­tette a szocialista pártnak az FKP befolyásának csökken­tésére irányuló taktikáját. A közös program előtérbe állí­tása elmosta a kommunisták és szocialisták közötti kü­lönbségeket solkak szemében s így Francois Mitterrand- nak sikerült elérnie azt, hogy a tömegék szemében úgy tűnjön: az ő győzelme vált­(Folytatás a 2. oldalon.) KGST-bizottság ülése Ty ihonov fogadta a gépi pari tanácskozás résztvevőit Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában fogad­ta a KGST-tagországok mi­niszterelnök-helyetteseit, köz­tük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, akik részt vettek a KGST gép­ipari együttműködési bizott­ságának első, alakuló ülésén. A találkozón áttekintették, hogyan fejlődik és mélyül a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése a gépgyár­tás területén, a népgazdasá­gok magas műszaki színvo­nalú gépekkel és berendezé­sekkel való ellátásában, a gépgyártás szerkezetének tö­kéletesítésében és műszaki újrafelszerelésében. Nyikolaj Tyihonov a be­szélgetés során részletesen szólt a szovjet népgazdaság fejlődésével kapcsolatos kér­désekről, a társadalmi ter­melés hatékonyságának a növeléséről. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nagy jelen­tőséget tulajdonít a testvéri szocialista országokhoz fű­ződő sokoldalú együttműkö­dés elmélyítésének. A hetvenedik OMÉK előkészületei Augusztus 17. és 25. között/’ tartják meg a 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer- iparti Kiállítást és Vásárt. Az OMÉK programjáról dr. Fapócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes szerdáin tájékoz­tatta az újságírókat. A kiállításnak nagy múlt­ja van: már 1857-ben meg­rendezték hazánkban a Gaz­dasági-, Termény-, Aillat- és Gépkiállítást. 1970. óta öt­évenként találkoznak a szak­emberek — a hazai és a kül­földi kiállítók — és a vásár- vendégék a BNV területén. Ezúttal is nagyszabású be­mutatóra kerül sor, amely 150 ezer négyzetméter terü­letet foglal el. A rendező szterv, a HUNGEXPO több mint 700 külföldi válla­latot hívott meg a sereg­szemlére. A KGST-orszá- gok külön pavilonban mu­tatják . be eredményeiket. Nagy számban várnák kiál­lítót a tőkés és a fejlődő or­szágokból is. Annál 'inkább, mert az OMÉK-lkai egy idő­ben írendeZik meg a IV. nemzetközi kereskedelmi és szabadalmi vásárt, amelynek éppen az a rendeltetése, hogy a legfejlettebb teohniikáf és technológiát ajánlja a fej­lődő országok képviselőinek. Tanfolyamzárás fórummal---- ■ ■ —V D él-afrikai tanácskozások Az elmúlt napokban tájé­koztattuk olvasóinkat, hogy a Tolna megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­ge a termelőszövetkezeti el­nökök részére háromnapos felkészítő tanfolyamot szer­vezett a Tolna megyei Ta­nács tengelici továbbképző központjában Gazdaságirá­nyítási rendszer fejlesztése címmel. A szervezők előadókként az egyes témákat kiválóan is­merő szaktekintélyeket kér­tek fel. Az előadások idő­szerű gazdaságpolitikai, ke­reskedelempolitikai, szövet­kezetpolitikai témakörökben hangzottak el. A hallgatók megismerkedhettek az árpo­litika, a piacfelügyelet, a fejlesztés, hitel, tőkeáramlás és a bankrendszer tovább­fejlesztésének aktuális teen­dőivel. A tanfolyam szerdán dél­előtt fórummal zárult, me­lyet Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkára vezetett. A válaszadók között foglal­tak helyet többek között a mezőgazdasági üzemek mun­káját jelentősen meghatáro­zó, befolyásoló vállalatok képviselői, felelős vezetői. A legtöbb kérdést Hart­man Lajos, a Húsipari Vál­lalat igazgatója kapta. Ho­gyan lehetne megosztani a túltartás költségeit? Miért akadozott az élőállat-átvé­tel? A gazdaságoknál nehéz a minőségi áru előállítása az alapanyag elégtelensége mi­att, mi várható 1985-ben a szállításoknál? Válaszában elmondta, hogy a túltartás költségeinek megosztására a szerződésben van lehetőség, de jelenleg a húsipar több­letköltség-kiáramlást nem engedhet meg. Az élőállat­exportnál szállítási gondok a piac telítettsége miatt je­lentkeztek. Alapanyag-ellá­tásban a termelőüzemek ré­szére a megfelelő minőség eléréséhez a tenyészállo- mányt biztosították. Ebben az évben folyamatosabb lesz az átvétel, bár hat hétig A fórumot Gyugyi János vezette Lakatos Csaba üzemkorszerűsítés miatt áll a vágás, mert új holland vá­góláncot szerelnek fel. A to­vábbiakban válaszolt még a feltett kérdésekre János Je­romos, a Tolna megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója, Lukács István, az AGRO- KER igazgatója és Boldis István, a TSZKER igazgató­ja. A tanfolyam során a hall­gatók új, hasznos informá­ciókat kaptak az 1985. évi gazdasági év tervfeladatai­nak megfogalmazásához, de lehetőség volt a vélemény- cserére is. Sz. A.—G. K. Hartman Lajos Afrika déli felén ezekben a napokban több magas szintű tárgyaláson foglal­koztak a biztonsági együtt­működés erősítésével és a pretoriai rendszer regionális manővereinek megítélésével. Kenneth Kaunda zambiai elnök kedden Samora Ma- chel mozambiki elnökkel tár­gyalt a Mozambik és a Dél- Afrikai Köztársaság között tavaly megkötött meg nem támadási egyezmény hatásai­ról. A mozambiki Bilene tengerparti üdülőhelyen le­zajlott találkozón mindkét fél hangsúlyozta, hogy az úgynevezett nkomati egyez­mény léte ellenére Pretória burkolt formában támogatja a RENAMO mozambiki el­lenforradalmi szervezetet. A RENAMO akciói azon­ban az utóbbi három hónap­ban hét alkalommal okoztak áramszünetet a mozambiki fővárosban. A biztonsági helyzet lényegesen romlott Mozambikban a nkomati egyezmény megkötése óta, holott a maputói vezetők ép­pen arra számítottak, hogy a dél-afrikai támogatás meg­ígért leállása után a RENA­MO meg fog bénulni. Ugyancsak kedden fejező­dött be Hararéban egy mo­zambiki belbiztonsági kül­döttség látogatása, melyet Sergio Vieira, biztonsági ügyekkel megbízott állam­miniszter vezetett. Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök kedd óta a szomszédos Zairében tárgyal Mobutu elnökkel. A négyna­pos látogatás fő célja az, hogy megvitassák a két or­szág 2600 kilométeres, közös határának biztonsági témáit.

Next

/
Thumbnails
Contents