Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

1985. február 6. NÉPÚJSÁG 3 A pártról mindenkinek (II.) Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A szervezeti alapelvek Vezető szerePét a párt---------------"sak úgy töltheti b e eredményesen, ha sorai­ban magas fokú szervezett­ség és egység uralkodik. El­engedhetetlen, hogy a párt­tagság eszmeileg és politi­kailag egységes legyen, vagyis azonos elveket vall­jon, s egyazon módon ítélje meg a fő politikai tennivaló­kat. Nem kevésbé fontos, hogy a pártszervezetek, a párttagok egységesen csele­kedjenek, s a szervezeti élet­ben is érvényesüljön az egy­öntetűség. Épp ezért — a polgári pártok jó részétől el­térően — a kommunista pár­tokban, s így az MSZMP- ben sem létezhetnek csopor­tosulások, irányzatok, frak­ciók. Ez azonban nem azt jelen­ti, hogy a párton belül nem lehetnek viták. Ellen­kezőleg, a pártszervezetek­ben, a választott testületek­ben minden előterjesztett kérdésről szabad vita foly­hat, s nagyon gyakran fo­lyik is. E vitákban minden párttag, illetve választott tes­tületi tag ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, nem a vitázó személye, hanem ér­veinek ereje a mérvadó. A vitákban nem a hatalmi szó dönt, hanem a többségi elv: az az álláspont emelkedik határozattá, amelyet a több­ség elfogad. A határozat elfogadása után viszont már valóban nincs helye a vitának. Ez­után már minden párttagnak az elfogadott határozat sze­rint kell cselekednie. A nyil­vánosság előtt is ezt kell képviselnie — bármi volt elő­zetesen a véleménye, a hatá­rozattal ellentétes felfogást nem hirdethet, nem terjeszt­het. Különvéleményét fenn­tarthatja és pártfórumon adott esetben újra előter­jesztheti, de ez nem mente­síti a határozat végrehajtá­sának kötelezettsége alól. Kívülálló számára ez szigorú követelménynek tűnhet (van­nak, akik éppen emiatt nem vállalják a párthoz tartozást), de ennek érvényesítése nél­kül a párt nem tudna egy­ségesen cselekedni, s ez le­fékezné, kritikus helyzetek­ben megbénítaná munkáját. Az egyöntetű cselekvés biztosítéka az is, hogy a pártban érvényesül a cent­ralizmus elve, vagyis a fel­sőbb szervek határozatai kö­telezőek az alsóbb szervek számára. A legfelső vezető­testületek határozatai min­den pártszervezetet és párt­tagot köteleznek. Egyetlen alapszervezet határozatai sem állhatnak ellentétben az őt irányító magasabb párt­szervek állásfoglalásaival. Ilyen értelemben a pártban következetesen érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. A centralizmus u»7»n­széles körű demokratizmus­sal párosul. (Ezért is nevez­zük a párt szervezeti alapel­vét demokratikus centraliz­musnak.) Ez a demokratiz­mus nyilvánul meg az előbb már említett többségi elvben. De ugyanígy érvényre jut a vezető testületek megválasz­tásának rendjében is. A párt minden szervét alulról felfe­lé demokratikusan választ­ják vagy közvetlenül, vagy pedig közvetve, küldöttek útján. Egyetlen vezető testü­let tagjait sem nevezik ki, valamennyi pártszerv válasz­tás útján jön létre. A tag­gyűlés választja az alapszer­vezet titkárát és a vezetőség tagjait, valamint a felsőbb pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleten választják meg az adott szintű pártbi­zottság tagjait, és a magasabb szintű értekezlet küldötteit, egészen a kongresszusig. A kongresszusi küldöttek vá­lasztják meg a párt legfelső irányító szerveit. A pártbi­zottság választja meg saját soraiból a szűkebb körű irá­nyító testület, a párt-végre­hajtóbizottság tagjait és a titkárokat. A választás min­den szinten titkos, s gyak­ran több jelölt közül választ­ják ki a legalkalmasabbnak ítélteket. A demokratizmus meg­nyilvánulása az is, hogy a vezető testületek kötelesek tevékenységükről számot ad­ni az őket megválasztóknak. Az alapszervezeti vezetőség például minden taggyűlésen tájékoztatást ad az előző tag­gyűlés óta született döntései­ről, évente egyszer, illetve megbízatása lejártakor pedig átfogóan beszámol éves, il­letve ötéves tevékenységéről. Sérthetetlen szervezeti elv a pártban a kollektív vezetés, a testületi vezetés elve. Ez azt jelenti, hogy a pártban a határozatokat kollektiven hozzák, minden lényeges po­litikai kérdésben a döntés jo­ga a testületeké. A minden­napi munkában természete­sen elkerülhetetlen, hogy a tisztségviselők személyesen foglaljanak állást a végrehaj­tást érintő napi kérdésekben, de ezekben a testületi dönté­sekből kell kiindulniuk, be­számolással tartoznak, s fe­lelősek is intézkedéseikért a testületek előtt. Sehol nem jelentheti a---------------------- „partot” egy­s zemélyben a párttitkár — a párt álláspontját mindig az illetékes vezető testület feje­zi ki, végső fokon maga a kommunista kollektíva. GYENES LÁSZLÓ (Következik: Az irányító szervek.) Gombvarró gépek, exportra áh Csepelen, a Konfekció- ipari Gépgyárban nagy mennyiségben gyártanak gombvarró gépeket. Leg­újabb típusú gyártmá­nyuk pneumatika segít­ségével adagolja a gom­bot és egyaránt alkalmas kettő és négylyukú gom­bok felvarrására. A gyártmányok kilencvenöt százaléka exportra kerül, a gépek legnagyobb ve­vője a Szovjetunió és az NDK. hTi •*r Próbavarrá« A gép végső szerelése Új Videoterminal család a Videotonból Üjahb Videoterminal csa­lád gyártását kezdték meg a székesfehérvári Videoton Elektronikái Vállalatnál. A VDN 52500 típusú berende­zések megfelelnek a legkor­szerűbb műszáki, technoló­giai feltételeknek, formater­vezettek, kiváló ergonómiai tulajdonságaik vannak. Kép­ernyőjük nagyabb, mint a korábban gyártott berende­zéseké volt, s miivel a keze­lő igénye szerint forgatható, illetve állítható, kényelme­sebben lehet velük dolgozni. Világpiaci versenyképessé­güket növeli, hogy csatla­koztathatók a tőkés orszá­gokban gyártott számítógé­pekhez. Máris több nyugat- európai — angol, NSZK-be- li és finn — partner rendelt belőlük. Az idén — hat al­típusban — háromezer da­rab kerül ki a számítástech­nikai gyár szerelőcsarnoká­ból, s annak több mint 80 százalékát a határokon túl értékesítik. A Videoton szak­emberei a vásárlók igényei­hez alkalmazkodva a hely­színen elvégzik a kért ki­sebb módosításokat is a ké­szülékeken. A székesfehérvári nagy­üzemben másfél évtizede gyártanak videoterrninálo- kat, s eddig csaknem ötven­ezer darabot készítetitek. A VDN 52500 család már a har­madik generáció. Elődjét, a VDT 52100 terminálcsaládot az újabb típussal párhuza­mosan tovább gyártják mindaddig, amíg kereslet lesz iránta. A fejlesztők hozzákezdtek a jövő videotermináljainak a kimunkálásához is, s jelen- jeg a színes berendezések ki- fejlesztésén dolgoznak. (MTI) Aji Szocialista brigádok 'flu összefogása Diaalöldvárao A dunaföldvári Virágzó Termelőszövetkezet nyolc szocialista brigádja tett fel­ajánlást a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben. A mezőgazdasági munkákban más mértékkel és módszerrel lehet eljutni a „megmérettetésig”, mint pél­dául az iparszerű termelést folytató kis- és nagyüze­mekben. A munka sajátos­ságaiból, a munkaterületek sokoldalúságából és sokféle követelményéből adódóan nem mindig a darabszám­mal, sokkal inkább a munka minőségének javításával le­het eredményt elérni. Egyes területeken az időjárás vi­szontagságait sem lehet és szabad kizárni, figyelmen kí­vül hagyni. A termelőszövetkezet Ga­garin szocialista brigádja vállalta, hogy a tavalyra tervezett gépkocsijavítási órák számát nyolcszázzal csökkenti, ami már önmagá­ban is 80 ezer forint meg­takarítást jelent. Emellett az üzem- és kenőanyag-fogyasz­tást 61150 forinttal csök­kentik, a markológépek egész évre tervezett 3000 munkaóráját pedig 150 órá­val növelik. A szocialista brigád ezzel 141 ezer forint költséget takarított meg a szövetkezetnek. A Gagarin brigád, mely­nek vezetője Dukai István, 1977-ben alakult meg. Akkor tízen indultak, ma pedig húsz főt számlál a brigád. — Miért éppen a Gagarin nevet vették fel? — Kemény fizikai munkát, komoly megterhelést jelentő munkát végző emberek al­kotják a brigádot. Arra gon­doltunk, ez a név jól jelle­mez majd bennünket. Nagy volt a kezdetben a fluktuá­ció, mert akik nem végez­ték el megfelelően a mun­kájukat, azokkal először el­beszélgettünk, aztán ha ak­kor sem változott az életvi­telük, bizony útilaput kötöt­tünk a talpukra és kizártuk őket a brigádból. — Több ilyen eset is elő­fordult? — összesen tíz ilyen em­ber volt, — tavaly is kettő —, akik ittak, nem dolgoz­tak rendesen, így semmi ke­resnivalójuk nem volt köz­tünk. Dlyan is volt, hogy egy évet kivártunk, de sike­rült jobb belátásra bírni, aztán szépen kialakult a csa­pat. Három munkaterületen dolgozunk, van köztünk hét rakodó, hét sofőr, hatan pe­dig egyéb területen dolgoz­nak. Akik kiemelkedő, jó munkát végeztek, ki lettek emelve csoportvezetőnek, mint például Széles Já­nos vagy Pasker Mi­hály. A brigádunk tag­ja két agronómus. Négyen önkéntes rendőrök, meg van munkásőrünk is. Igazi kol­lektív szellem alakult ki mind egymás segítése, mind a társadalmi munkák terén. — önként tették a fel­ajánlásokat? — A téesz vezetése és párt- szervezete csak javaslattal él, a brigád önálló döntése a benevezés. Már az alaku­lás éve óta patronáljuk az Előszállás úti óvodásokat. Mivel igen szerteágazó a munkánk, egynapi munka­bérünket ajánljuk fel játék és oktatási eszköz vásárlásá­ra évente. — Mi volt a helyzet a munkahelyi felajánlásokkal? — Amit vállaltunk kenő­anyag- és üzemanyag-felhasz­nálás terén, azt teljesítet­tük is. — Milyen módszerekkel? Jelentős anyagmegtakarí­tást tesz lehetővé az új le­mezmegmunkáló központ, amely most készült el az or­szág legnagyobb mezőgép- ipari vállalatánál, a Szolnoki Mezőgépnél. Az új üzemben, Dukai István, a Gagarin brigád vezetője Bálint József, a sertéste­lepen brigádvezető — Nem mindegy, hogy mi­kor cseréljük az olajat. A gépkocsivezetők szerették a kelleténél korábban leeresz­teni, ami már nem megy, mert mi is odafigyelünk az energetikus segítségével, meg maga a vezető is vál­lalta a megtakarítást. A té­esz és a TESZÖV szerződése alapján évente végzünk mű­szeres beállítást is. A túlfo­gyasztásoknál pedig hat nap után intézkedni kell, vagy a kocsi kikerül a forgalomból. — A maguké nem kifeje­zetten nyolcórás munkaidő. — Az idényjellegű mun­káknál fő feladat a munka­gépek kiszolgálása, itt nincs nyolc óra,' és ezt vállaltuk is. A munka követel, a bri­gád teljesít! — Hasonló területen dol­gozó brigád a Petőfi is. — ök a mi riválisaink, mi meg az övék. Jót teszünk egymásnak, odafigyelünk egymásra és vannak „arany­tartalékos” felajánlásaink is, hogy álljuk velük a versenyt. Vagy ők, vagy mi nyerjük a szövetkezeti brigádversenye­ket — felváltva. — A Gagarin brigád csak együtt dolgozik? — Még a brigádgyűlése­inket is egymásnál tartjuk, így ott kevésbé vagyunk fe- szélyezettek, és őszintén oda­mondunk mindenben, közö­sen döntünk a céljutalmak­ról, beteget látogatunk, és nekünk nemcsak az anyagi elismerés, de az erkölcsi is siker. A háztáji járandósá­gokat hazavisszük, házat se­gítünk építeni egymásnak. amely még februárban meg­kezdi az üzemszerű terme­lést, számjegyvezérlésű le­mezszabó-gépet is beállíta­nak; s a pontos, anyagtaka­rékos szabás révén jóval könnyebbé tehetik a gyár­— összeszokott csapat a maguké? — Ha jó a kollektíva, van egy mag, akkor a többiek nem a miérteket keresik, ha­nem a megoldást, ami előre­visz. A Dózsa György szocia­lista brigád 6 éves múltat mondhat magáénak. Vezető­jük Bálint József, a kezdet óta tartja kezében a kor- mányrudat, amit az állat- tenyésztő brigád esetében időnként jól meg is kell markolni. Tízen indultak, ma már huszonötén tartoznak egy brigádba. A brigád veze­tő így beszél helyzetükről: — A múlt év júliusában felszámolták a szövetkezet­ben a tehenészetet és az is­tállókat átalakították serté­sek tartására, a mostani öt­ezres jószágállományt nyolcán gondozzuk, de vannak a bri­gádban éjjeliőrök, fogatosok is, meg takarmányosok. — Mit vállaltak a munka­versenyben ?. — Hetvennel nagyobb sza­porulatot, meg az egy kiló húsra eső fajlagos takar­mánymegtakarítást. De nem­csak vállaltuk... — Hogyan sikerült ennek eleget tenni? — A borjúnevelőből hoz­zánk került három asszony is, akik sokat segítettek, mert az asszonynép gondo­sabb a fialtatásnál, kevesebb az elhullás, így jól jártunk velük. A vállaltnál harminc­cal több malacunk maradt, ami a vállaláson fölül is még húszezer forint. — Mire alapozták a takar­mánymegtakarítást ? — Arra, hogy egymásra is meg magunkra is figyelünk, nem áll a takarmány az ön­etetőben, nincs lyukas zsák, gondosabbak lettünk. A ma­lac agyanannyit eszik, mint eddig, csak ami kárba ve­szik, abból nem lehet hús. Hát így ... — Kevés a szabad idejük? — Itt nincs ünnep, meg vasárnap, nincs színház vagy mozi. Négy embernek van pihenője, azok mehetnek ha tudnak. Mi igyekszünk a nyugdíjasainknak is segíteni, de közös program nemigen akad, csak egy brigádvacso­ra évenként. Itt szóba sem jön a zúgolódás, a szállítás és falkásítás közösen megy, egyébként hármas csopor­tokban dolgozunk. Az időt ki kell dolgozni, mert ha va­lami kimarad, azt az álla­tok akkor sem érezhetik meg. — Hogyan telt a nagy hi­deg? — Sokat küszködtünk, a körbálát csákánnyal bontot­tuk meg, a vízcsöveket me­legítettük, a trágyakihúzó befagyott, de a jószág nem érezhette meg a zord időt. — Mekkora a korkülönb­ség brigádon belül? — A Bodor Feri bácsi négy év múlva megy nyug­díjba, a Spreizer fiú meg húszéves, most jött hozzánk és vagy megszokik, vagy megszökik, de úgy látom, maradni fog. — Mióta csinálja? — Már 27 éve múlt és ha nem tanultam, hát azt vá­lasztottam, ahol jól fizetnek. Kötött, piszkos, nehéz mun­ka, de azért szeretem, meg így van vele a többi társam is. Megjegyzés: A dunaföldvá­ri Virágzó Téesz brigádjai összesen 1 millió 387 ezer fo­rint megtakarítást vállaltak, közülük most két brigádot mutattunk be. SZABÓ SÁNDOR Fotó: Bakó Jenő ban készülő mezőgazdasági gépeket, épüleüvázakat. A vállalat számításai szerint a lemezmegmunkáló központ üzembe helyezésével a le­mezfelhasználás egytizedét takaríthatják meg, ami éven­te két és fél ezer tonnával ke­vesebb anyag felhasználását jelenti. (MTI) • Könnyebb mezőgazdasági gépek

Next

/
Thumbnails
Contents