Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

A NÉPÚJSÁG A 1985. február 6. r Elet a Dunán Baján, a Türr István Múzeumban állandó kiállítás nyílt, „Elet a Dunán” címmel. A kiállítás a régi vízi életet, a halászat és hajózás eszközeit mutatja be. Gabonaszállító, úgynevezett bödönhajó makettje. A járművet a múlt század elején használták. Tallózó könyvesbolthálózat A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat ebben az év­ben új formájú szolgáltatás­sal áll a könyvszerető és -vá­sárló olvasóközönség rendel­kezésére. 1985. február 1-től Tallózó elnevezéssel bolthálózatot nyitott az ország 13 városá­ban. A Békéscsabán, Deb­recenben, Egerben, Gyöngyö­sön, Győrött, Pápán, Pécsett, Salgótarjánban, Százhalom­battán, Szegeden, Székesfe­hérvárott, Szombathelyen és Veszprémben nyílt Tallózó könyvesboltok egész évben kedvezményes áron kínálják könyvválasztékukat. Az en­gedmény mértéke könyven­ként az 50 százalékot is meg­haladja. Előnye továbbá, hogy naponként újabb és újabb könyvekkel bővül a választék. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ez­zel is szeretne segíteni a könyvek iránt érdeklődőkre nehezedő anyagi megterhelé­seken és ezáltal újabb réte­geket megnyerni a könyvek számára. Azokban a városok­ban, ahol nem létesülnek Tallózó könyvesboltok, a vállalat továbbra is megren­dezi időszakonként az 50 szá­zalékos könyvvásárokat. A vállalat szándéka továb­bá, hogy folyamatosan fölhív­ja a figyelmet azokra a köny­vekre, irodalmi értékekre, amelyek a korábbi években kiestek az olvasók érdeklő­dési köréből. A tervek között szerepel a Tallózó könyvesbolthálózat kiterjesztése az ország többi városára is, amennyiben a bővítéshez a helyi szervek is segítséget nyújtanak, mi­vel a vállalat anyagi lehe­tőségei korlátozottak. Népi tárgyalkotó pályázat A Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Köz­pont pályázatot hirdet az amatőr népi tárgyalkotó mű­vészettel foglalkozók részé­re. A pályázat célja, elősegí­teni a népművészeti szelle­mű alkotó tevékenységet, a népi, nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejleszté­sét, beleértve a nemzetisé­gek kultúráját is. A pályá­zaton hímzés, szövés, fafara­gás, fazekasság, bőrművesség kategóriában lehet részt ven­ni. A felsorolt ágakban egy alkotó, vagy alkotóközösség több munkával is részt ve­het. Az április 10-ig beküldött munkákon közölni kell az NÉPBOLT KERESSE FEL A SZEKSZÁRDI DOMUS ÁRUHÁZAT! GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKKAL VARJUK KEDVES VEVŐINKET. Ajánlatunk: 13 13 13 13 13 13 13 Póló szekrénysor (hossza 334 cm) 13 — tölgyszínben 12128 Ft 13 Passzát szekrénysor (hossza 366 cm) 13 — tölgyszínben 15 015 Ft 13 — mogyorószínben 17 914 Ft [3 KÁRPITOS GARNITÚRÁK, “ KONYHA- ÉS ÉTKEZŐGARNITÚRÁK 13 13 13 13 13 13 13 13­DOMUS, SZEKSZARD (281) mimnxWTrTi's LAKBERENDEZESI ÁRUHÁZ 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 J3 Szovjet lapokból egyéni pályázó vagy alkotó közösség nevét és címét, az alkalmazott minta tájegysé­gét, a munka méretét. A pályázatot április végén kiállítás követi, mely átte­kintést ad majd Tolna me­gye népi tárgyalkotó művé­szetéből. A szekszárdi kiállí­tást követően a szakkörveze­tők, a pályázók és a rende­zők részvételével szakmai ta­nácskozás is lesz. Ezenkívül, a legjobb pályamunkák ké­szítői képviselhetik Tolna megyét a VII. országos nép- művészeti pályázathoz csat­lakozó VII. országos népmű­vészeti kiállításon, amit Nyíregyházán rendeznek meg július 20. és augusztus 31. között. A népművészek, a népművészet ifjú mesterei, népi iparművészek, kismes­terek pedig július 21-én a Nyíregyházához tartozó Sós­tón, a múzeumfalu terüle­tén kínálhatják eladásra al­kotásaikat a reggel kilenctől este hatig tartó népművé­szeti vásáron. Előadások a Bartina Klubban A szekszárdi Babits Mihály Megyei és Városi Művelődé­si Központban nemrégiben megalakult Bartina Klub minden hónap harmadik péntekén este 19 órakor a kisteremben tartja összejöve­teleit. Ezen alkalmakkor egy- egy előadást, bemutatót, vagy kisebb rendezvényt kínálnak a szervgzők. Így a klub prog­ramjában szerepel február 15-én dr. Andrásfalvi Berta­lan néprajzkutató előadása Farsangi népszokások cím­mel. A farsangi batyusbállal egybekötött klubdélután meghívott vendége a Bo­gyiszlói Népi együttes lesz. Márciusban a Húshagyattól húsvétig a bukovinai széke­lyeknél, áprilisban pedig a Húsvéti szokások Váralján című előadásokat hallhatják az érdeklődők. A későbbi té­mák között szerepel még Tolna megye népzenéje, a Sárköz, téli népszokások, fonó, nemzetiségi táncház, és a szüreti mulatság is. Magyar napok Kubában Magyar kulturális napokat tartanak a kubai fővárosban. A február 5-től 10-ig tartó rendezvényre hétfőn dr. Kö- peczi Béla művelődési mi­niszter vezetésével kormány- küldöttség érkezett Havanná­ba. A gazdag választékot kíná­ló kulturális hét keretében komoly- és könnyűzenei hangversenyek lesznek, fel­lép a BM Duna Művész- együttese. Bemutatnak hat magyar filmet, fotó-, könyv- és népművészeti kiállításo­kat rendeznek. Filmjeink külföldön A magyar filmművészet legfrissebb alkotásai február­ban több fesztiválon és szemlén mutatkoznak be külföldön. Február 6—12. kö­zött a Kísérleti Filmek Fesz­tiválján Párizsban a Balázs Béla Filmstúdió produkciói vesznek részt: láthatja a kö­zönség Maurer Dóra az Idő­mérés, a Triolák II. és a Ka- lah című művét, valamint Galántai György Bélyegfilm, Száva Gyula Eset, Erdély Miklós Álommásolat, Szir­tes András Gravitáció és Pe- ternák Miklós Zénón című filmjét. Máthé Tibor Katonadal és Rófusz Ferenc Gravitáció című alkotását vetítik a fran­cia Clermond-Ferrandban, ahol nemzetközi versenyt szerveznek februárit—16-ig. A belgrádi FEST ’85. nem­zetközi filmfesztivál gyer­mekfilm szekciójában Só­lyom András Szegény Dzsoni és Árnika című produkcióját vetítik. A filmszemlét feb­ruár 15—23. között tartják a jugoszláv fővárosban. SZOVJETUNIÓ Az eseménytudósítás izgal­mával, sok realista mozza­nattal mutatja be Lévai Bé­la, a rádió közismert munka­társa a demokratikus Ma­gyarország első lapjainak, a Magyar Üjságnak és az Űj Szónak a születését. A vallásgyakorlás bonyo­lult kérdéseivel foglalkozik egy terjedelmes összeállítás, amelyben a Szovjetunióban működő pravoszláv, római katolikus, zsidó, mohamedán és keresztyén baptista egy­ház vezetői jellemzik egy­házuk helyzetét és az állam­hoz való viszonyát. Jó áruk — bedolgozóktól címmel a litvániai helyiipar munkájával ismerkedhetünk meg. A balti köztársaság helyiipara ugyanis évente 260 millió rubel értékű árut készít — részint bedolgozók­kal. A népművészeti hagyo­mányokat is megtestesítő tárgyak külföldön is öregbí­tik a litván ipar hírnevét. Hitel kirgiz falvaknak címmel arról gyűjtöttek té­nyeket a folyóirat munkatár­sai, hogy milyen célokra, s milyen feltételekkel része­sülnek hosszú lejáratú köl­csönben a szovjet falvak la­kói és mezőgazdasági üze­mei. Ügynevezett „isten háta mögötti vidék” feltérképezé­sére indultak egy kétéltű hajóval a Mit visz a posta Pinyegára? című tudósítás készítői. A riport helybeli postások élményein keresz­tül számol be az északi Ar- hangelszki terület egyik el­néptelenedett körzetének új­ra megélénkülő életéről. öreg Oszkol nagy újdon­sága címmel olvashatunk a híres kurszki mágneses ano­mália vidékén felépült Osz- koli Elektrokohászati Kombi­nátról. A létesítmény azért keltett nagy visszhangot, mert a hagyományos tech­nológiától eltérően itt az érc­ből nem nyersvasat, hanem közvetlenül vasat és acélt ál­lítanak elő. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok feb­ruári száma megemlékezik Budapest felszabadulásának 40. évfordulójáról. A Történetek és történelem sorozat A doktornő négy évtizede című cikke dr. Hol- lósyné dr. Frivaldszky Kor­nélia soproni szemészdoktor­nő életútját mutatja be. L. Lerner Régi barátok cí­mű írása Békés megye és a Penzai terület testvéri együttműködésének történe­téről, jelenéről és emberi kapcsolatokban való meg­nyilvánulásairól szól. A Hagyományok, ünnepek, népszokások című sorozat ezúttal egy litván városba, Siauliaiba kalauzolja el ol­vasóit. Híres vásárt szoktak itt rendezni, amelyre min­denfelől elhozzák portékái­kat a kézművesek. A lap megemlékezik Wan­da Wasilewska lengyel író­nő és forradalmár születé­sének 80. évfordulójáról is. Folytatódik A háború tü- zében született dalok című sorozat, amely ez alkalom­mal a Parti sziklák című tengerészdal kottáját és szö­vegét közli, ismerteti a dal születésének körülményeit. T. Köpilóva, aki segített Anna Gagarinának lejegyez­ni emlékeit, élete történetét, az első űrhajós édesanyjával való találkozásait, élményeit vetette papírra Hogy eleve­nen éljen az emlék című írá­sában. A gyerekeknek szól a me­serovat, az Ügyeskedj, okos­kodj ! rovat fejtörői és az orosz nyelvlecke. Divatrovat, érdekes rövid hírek, a mellékletben kézi­munka-leírások, ételreceptek és rejtvények várják az ol­vasókat. ötmilliárd dollár nem kis összeg. Ennyi pénzt költenek az USA-ban évente a kül­föld felé irányuló propagan­dára. Jócskán és nagyokat lehet hazudni ebből a pénz­ből, persze ügyesen, agya­fúrtan és nem ritkán bur­koltan. A hazugságáradat legfőbb célpontja a Szovjet­unió, mert mi taigadás, on­nan jön az az eszme, amitől a tőkés oligarchia és annak kiszolgálói a legjobban fél­nek. Ám az igazság megál­líthatatlan. Ezt az egyszerű­nek tűnő, mégis bonyolult kérdést taglalja a Győz az igazság című szerkesztőségi cikk. A jaltai konferencia sok tekimtétben meghatározó volt a második világháború utá­ni világrend alakulásában. Mégis tévedés lenne azt állí­tani, hogy Európát ott osz­tották ketté, vagy, hogy Jal­tát a kettéosztottság jelképé­nek kell tekinteni. A lap közli a Vilnis Sipols és Igor Cselisev szerzőpáros Jalta negyven év távlatából című tanulmányát. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja 1903-tól, az Orosz- országi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszu­sától számítja fennállását. Három és fél ezer orosz marxista forradalmár küldte el akkor delegátusait a kong­resszusra, amelyen megala­kították a bolsevik pártot. Az SZKP most XXVII. kongresszusára készül, és so­raiban 18,5 millió tagot számlál. A Szputnyik a Partyijnaja Zsizny című folyóirat anya­ga nyomán közli Az SZKP a számok és tények tükré­ben című oikket. Amerikai egyházi intéz­mények meghívására 1984 nyarán szovjet egyházi sze­mélyiségek egy csoportja több amerikai államban tett körutazást. A küldöttség ve­zetőjétől, Juvenatij metro- politától, az Orosz Pravosz­láv Egyház köztiszteletben álló személyiségétől Borisz Kozlov újságíró kért inter­jút, melyet Béke veletek, amerikaiak! címmel közöl a folyóirat. Érdemes-e földgázt vásá­rolni a Szovjetuniótól? A kérdés húsz évvel ezelőtt me­rült fel először Nyugat-Euró- pában. A Szovjetunió az el­múlt években 200 milliárd köbmétert exportált a „kék fűtőanyagból”, s ennek gaz­dasági előnyeit napjainkban még a legelszántabb kételke­dők is kénytelenek elismer­ni. Erről olvashatunk cikket Szovjet gáz Európában: az együttműködés gyümölcsei címmel a lap új számában. A Szputnyik világatlasza című rovatban világutazó ri­porterek beszámolóit közli időről időre a folyóirat. Ez­úttal Melor Szturua A mu­tatványos demokrácia út­vesztői aímű írásét adja köz­re. A szerző Angliában járt és a többi között a londoni Hyde Parkban szerzett be­nyomásait osztja meg olva­sóival. A kulturális rovat anyagai közül egy színes fotókkal il­lusztrált, felbecsülhetetlen kincseket bemutató riportot említünk meg. Aki már járt Arhangelszkojeban, annak felejthetetlen emlékeit idé­zi fel az Arhangeiszkoje cí­mű riport, s aki nem volt ott, azt a megismerésére buz­dítja, mert „ ... a kastély pompája és stílusa még a tapasztalt hozzáértőt is le­nyűgözi. Moszkva környéki Versailles — így nevezik a múlt század kezdete óta Ar- hangels2kojet.” Paulus tábornaggyal együtt sok tábornok, ezredes & a Wehrmacht több magas ran­gú tisztje, több százezer közkatonája esett szovjet fogságba a sztálingrádi csa­tában. Alekszandr Blank, a történettudományok doktora, a háború éveiben tolmács­ként az egyik hadifogoly- táborban dolgozott és Sztá­lingrádi hadifogoly címmel könyvet írt. Műve az NSZK- ban is megjelent, s nagy ér­deklődéssel fogadták. A Szputnyik Könyvespolc cí­mű rovata Blank professzor könyvének rövidített válto­zatát közli. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom febru­ári számának Próza rovata Anatolij Kuzmiesov Szárny­csapás című dokumentum­regényéből közöl részleteket, amelyek Budapest felszaba­dításáról tudósítanak, s tár­nak fel új mozzanatokat. A regényt Pető Miklós fordí­totta. Olga Kozsuhova Som- kóró című kisregényét, me­lyet gyermekkora ihletett, Kapcsos Anna ültette át. Fjodor Abramov Dzsim iva­déka, Viktor Asztaljev A fe­leség keze, Jevhen Hucalo Anyánk és Garij Nyemcsen- ko Az utolsó nap otthon cí­mű elbeszélése olvasható még a folyóirat próza rova­tában. A Líra novait Dmitrij Szu­harev költészetéből ad íze­lítőt. Az egyébként kutató­biológus Szuharev verseiből eddig míagyiairul csupán egyet-kettőt isimerhetett meg az olvasó. Saját stílusát ke­resve Szuharev senkit sem Utánzóit. A hatásokat azon­ban végigpróbálta: az orosz folklór, az orosz dal, a ré­gi és új, falusi és városi, a vidám és idővel a bánat ha­tását is. Egyike azoknak, akik Magyarország költői képét teremtették meg az orosz irodalomban. S. Bene­dek András a versösszeállí­tás elé a következőket írta: „A lét és lélek, emberi tu­dat és érzelmek köLtői vizs­gálata ez, s így rokon a tu­dós munkájával: lírai neuro- biológia.” Szuharev verseit Rab Zsuzsa, S. Benedek And­rás és Szökolay Zoltán for­dították. A fasizmus feletti győze­lem 40. évfordulójára rovat­ban Danyiil Granyin Sorsok tanulsága című írása olvas­ható. A Közös dolgaink ro­vat az Anyegin magyaror­szági fogadtatáséval és ma­gyar fordításaival foglalko­zik, továbbá közli Larisza Vasziljeva Riadó Györggyel készített interjúját. Az Iro­dalom és élet rovatban ka­pott helyet Vitálij Korotics A tettek ideje című írása, Maris Caklais Gólya és ta­lajvíz című esszéje, valamint Veronyika Baskirova inter­júja Gennagyij Guszevvel, a Szov.remennyík Kiadó igaz­gatójával. A Szovjet Iroda­lom februári számában Zol- tai Dénes emlékezik Mihail Lífsiere, akivel Sziklai Lász­ló beszélgetett el. A Művé­szet rovatban Mihail Roses in válaszol az író-olvasó ta­lálkozókon kapott legérde­kesebb kérdésékre. A Szem­le rovat közli Maja Ulrih írását Gáli István orosz nyelvű esszékötetéről, illetve Szentmihályi Szabó Péter cikkét a Rab Zsuzsa műfor­dításait tartalmazó Ma mondd! vensaníológiáról. A folyóirat beszámol a tavaly megrendezett debreceni Tur- genyev-konferenciáról, a Gyetszkaja Lityeratura Ki­adó újdonságairól, és közli kulturális kapcsolataink hí­reit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents