Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
2 'NÉPÚJSÁG 1985. február 6. Tovább javilt a külkereskedelmi egyensúly (Folytatás az 1. oldalról.) legnagyobb hányadát — kivitelben és behozatalban egyaránt — gépipari oikkek, berendezéseik alkották. Exportunkban jelentős volt még az élelmiszeripari termékek, importunkban pedig a vegyipari és könnyűipari cikkek aránya. A konvertibilis elszámolású árucsere-forgalomban az előirányzottjait megközelítő aktívumot sikerült elérni, és kivitelünk — immár harmadik egymást követő évben — jelentősen meghaladta a behozatalt. Az exportált termékek mennyisége a tervezett 4,3 helyett 5 százalékkal nőtt, az árak — mindenekelőtt a mezőgazdasági árak — kedvezőtlen alakulása miatt azonban a kivitel értékének növekedése csak az 1983. évi szintet érte el. Továbbra is gondot jelent, hogy a konvertibilis elszámolású exportunk termék- összetétele kedvezőtlen; túlsúlyban van a kevésbé megmunkált, anyag jellegű cikkek aránya, és viszonylag kevés feldolgozóipari terméket szállítottunk a konvertibilis piacokra. Tavaly elsősorban a kohászati és a vegyipari, Valamint egyes élelmiszeripari cikkek kivitelében sikerült jelentős többletet ölérni, a gépipar exportja viszont a tervezett szintet sem érte el. A behozataliban — amelynek meny- nyisége az előző évit egy százaiéitól meghaladta — különösen a fogyasztási iparcikkek, valamint az anyagok és alkatrészek aránya volt számottevő. A konverttilbilis forgalmon belül jelentősen bővült tavaly a fejlett tőkés országokkal folytatott árucsere- forgalom. Hazánk teljes külkereskedelmi forgalmában ezeknek az országoknak a részaránya 1984-ben elérte a 35 százalékot. Kivitelünk az 1983-as exporthoz képest mintegy 150 millió dollárral bővült, ami (különösen ,az Ausztriába, Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és az NSZK-ba irányuló exporttöbbletből adódott. Továbbra is gondot okoztak a protekcionista korlátozások. Tavaly a fejlett tőkés országokba szállított termékeknek csaknem 40 százalékát sújtotta valamilyen protekcionista intézkedés, illetve mennyiségi korlátozás. Különösen a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az acél- és textilipari, a vegyipari és gépipari exportot érintette ez érzékenyein, s akadályozta számos, korszerű technikát hordozó gép és berendezés behozatalát. Magyarország külkereskedelmi árucsere-forgalmából a fejlődő országok mintegy 12 százalékkal részesedtek. Ide irányuló kivitelünk — elsősorban a vásárlók fizetési gondjai miatt — tavaly tovább csökkent. A visszaesés különösen a gépipari exportban akozott jelentős elmaradást az előirányzotthoz képesít. Növekedett viszont a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek eladása. A behozatal döntő hányada — asaknem fele — ugyancsak mezőgazdasági jellegű termék, továbbá viszonylag magas az anyagok, alkatrészek és fogyasztási oikkék importja is. A külkereskedelem idei feladatairól szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy az 1985. évi népgazdasági terv fő célkitűzése Változatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. Ugyanakkor a terv a gazdaságfejlesztés érdekében — évek óta először — importnövekedést is előirányoz. Mindez az exporttevékenység további bővítését követeli meg a hazai vállalatoktól. A rubel elszámolású forgalomban az export dinamikus növelésével el kell érnünk, hogy importunkat fokozhassuk, s egyben szerény aktivum is- létrejöjjön. Kedvező alapot biztosít ehhez, hogy az 1985-re vonatkozó államközi tárgyalásokat minden eddiginél korábban sikerült lezárni. A konvertibilis árucsere-forgalomban az exportmennyiség legalább 5 százalékos növekedését kell elérnünk. Ezen belül is különösen a feldolgozóipari kivitel arányát kívánjuk javítani. A külkereskedelmi feladatok minél eredményesebb meglodása érdekébe az idén folytatódik a külkereskedelem szervezetének korszerűsítése. Jelenleg már 250 vállalat jogosult önálló külkereskedelmi tevékenységre, közülük tizenháromnak az idén január 1-ével tették ezt lehetővé. Lépések történnek új típusú külkereskedelmi vállalkozó szervezetek kialakítására is. A Transelektro, a Hungarotex és a Konsu- mex már megkezdte tevékenységének továbbfejlesztését, almelynek lényege, hogy a hagyományos kereskedelmi funkciók ellátásán túl a vállalat aktívan bekapcsolódik a termelésszervezési, termeltetői, és a termelésfinanszírozási feladatok végrehajtásába is. Román-jugoszláv csúcstalálkozó A kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés kérdései álltak Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő és Veszelin Gyuranovics jugoszláv államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Veszelin Gyuranovics hétfőn érkezett kétnapos baráti munlkalátagátásra a román fővárosba. A megbeszéléseken a felek megállapították, hogy a két ország közötti hagyományos jószomszédi kapcsolatok pozitívan fejlődnek. Rámutattak, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai elmaradnak a nagyon jónak minősített politikai kapcsolatok mögött, amit többek közt annak a ténynek tulajdonítottak, hogy mindkét országnak gazdasági nehézségei vannak. Nicolae Ceausescu és Veszelin Gyuranovics megerősítette Románia és Jugoszlávia készségét gazdasági kapcsolataik fejlesztésére, az árucsere előirányzott 480 millió dolláros volumenének teljesítésére. A román—jugoszláv tárgyalások kedden a nemzetközi kérdések áttekintésével folytatódtak. Francia KP: új jelszó jegyében Befejeződött az FKP február 6-án kezdődő 25. kongresszusának előkészítése. Hónapokon át folyt az alapszervezetekben, majd a helyi szekciókban a központi bizottság által javasolt határozattervezet megvitatása, a L’Humanité pedig külön vitairatban közölte a párttagok hozzászólásait, megjegyzéseit, javaslatait. A határozattervezet középpontjában az a javaslat áll, hogy a francia kommunisták, akik az eddigi stratégia szellemében továbbra is demokratikus úton kívánnak haladni a szocializmus megvalósítása felé — most új jelszót alkalmazzanak: ez széles körű, „többségi népi tömörülés” megteremtésére hív fel, a válság elleni harcra mozgósítva mindazokat, akiket egyre inkább sújt a növekvő munkanélküliség és a vásárlóerő csökkenése. A határozattervezet rámutat arra, hogy a szocialistákkal 1972-ben kötött közös program nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az FKP, amíg részt vett a kormányban, mindent megtett, hogy e kötelezettségek, így különösen a munkanélküliség elleni hatékony harc, betartását sürgesse, de figyelmeztető szavai süket fülekre találtak, a kormány egyre jobban szigorította a munkanélküliséget növelő gazdaságpolitikáját. Ezt az FKP nem vállalhatta tovább, ezért nem vesz részt az 1984 nyarán alakult Fabius- kormányban. A növekvő munkanélküliség és a vásárlóerő csökkenése mély csalódást váltott ki azok soraiban, akik 1981- ben a baloldali pártokra szavaztak. Ez már 1982-től kezdve megmutatkozott a különböző helyi és időközi voksolásoknál, s feltűnően jelentkezett a tavaly júniusi közös pílaoi választáson, amikor a baloldali választók jelentős része tartózkodott a szavazástól, hogy nyomatékosan kifejezésre juttassa elégedetlenségét. Az FKP csak a voksok 11 százalékát szerezte meg. A határozattervezet most azt a célt tűzi ki a kommunisták elé, hogy visszahódítsák a párt elvesztett szavazóit, meggyőzve őket arról, hogy a válság nem végzetszerű, s egy másfajta gazdaságpolitikával eredményesen lehetne küzdeni ellene. A pártszervezetekben, s a megyei konferenciákon lefolyt vita azt mutatta, hogy a párttagság hatalmas többsége egyetért a határozat- tervezettel. A megyei pártkonferenciákon a küldöttek több mint 90 százaléka szavazta meg, alig néhány százalék szavazott ellene, s csak három megyében fogadtak el a dokumentumot számos ponton módosító szöveget. Ez az arány a L’Humanité vitarovatában is érvényesült: a hozzászólók túlnyomó többsége a határozattervezet mellett foglalt állást. Volt azonban néhány olyan hozzászólás is, amely kritikai hangot ütött meg a pártvezetőséggel szemben. Ezek, ha nem is mondták ki nyíltan, de burkoltan arra céloztak, hogy lehetővé kell tenni a párton belüli különböző irányzatok szervezett kialakulását. E kritikai hozzászólások közül a legnagyobb feltűnést Pierre Juquin-nek, a PB tagjának levele keltette. Szerinte a határozat- tervezet nem elemzi elég alaposan a helyzetet, s nem tárja fel a párt visszaesésének „mélyebb okait”. Ju- quin szemére vetette a pártvezetésnek, hogy nem gyakorolt kellő önkritikát, javasolta, hogy az FKP határolja el magát a szocialista országok gyakorlatától, a párton belül pedig újra vitassák meg a demokratikus centralizmus alkalmazásának módját. A kritikai hozzászólásokra több levélíró is válaszolt. Elutasították a pártvezetéssel szemben gyakorolt bírálatot, Mai kommentárunk Castro békejobbja Meglehetős feltűnést és érdeklődést keltett az Egyesült Államokban Fidel Castro nyilatkozata. A The Washington Postban közzétett interjú érintette a kubai-amerikai kapcsolatok szféráit, s Castro számos javaslatot tett Havanna és Washington viszonyának megjavítására. A kubai vezető a többi között új államközi szerződéseket javasolt például a tengeri mentőszolgálatok együttműködése a halászati jogok rendezése céljából. Ezen túlmenően arra is kinyilvánította készségét, hogy más megállapodásokat kössenek az USA-val, s a jóindulat bizonyítására kijelentette, a kubai kormány hajlandó a kapcsolatok rendezésének bármely más témáját is megvitatni Washingtonnal. Ha voltak is, akik az Egyesült Államokban derűlátóan fogadták a kubai kezdeményezést, reményeik hamarosan szertefoszlottak. A Fehér Ház szóvivője ugyanis szokatlanul éles hangnemben visszautasította Havanna békejobbját. Castro nyilatkozatát „csupán szavaknak” minősítve, a szóvivő azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tetteket vár Kubától. Afelől sem hagyott kétséget, hogy milyen tetteket kér számon Washington. Ismét a gyakran hangoztatott vádaskodás volt a válasz a kubai javaslatokra: Washington szerint Havanna támogatja Latin-Amerikában az Amerika- barát rendszerek ellenzékét, a juntákkal szembenálló fel- szabadítási mozgalmakat. Ezt a vádat Castro az amerikai lapnak adott interjúban kerek-perec visszautasította, ám az Egyesült Államokat úgy látszik, nem lehet meggyőzni állításának igaztalanságáról. Nem hagyta szó nélkül a szóvivő Kuba internacionalista kötelezettségvállalását sem, követelve Angolában állomásozó csapatainak haladéktalan kivonását. Washington szándékkal figyelmen kívül hagyja, hogy a kubai erők angolai jelenlétéről a két ország közötti egyezmény intézkedik. Angola álláspontja éppen az elmúlt hónapokban többször is világosan megfogalmazódott: ha a külső erők által támogatott ellenforradalmi bandák tevékenysége megszűnik, s a Dél-afrikai Köztársaság sem közvetett, sem közvetlen módon nem fenyegeti Angola szuverenitását, akkor nem lesz akadálya az angolai-kubai megállapodás felülvizsgálatának, magyarul: az ott állomásozó kontingens fokozatos kivonásának. A Fehér Ház szóvivőjének legvitatottabb követelése Kuba belügyeit és szövetségi hovatartozását érintette. A karibi szigetországnak mégiscsak szuverén joga eldönteni, kikkel tart fenn baráti kapcsolatokat, kikhez fűzik szoros politikai és gazdasági kötelékek. Washington most értésére adta Havannának, hogy az amerikai—kubai viszony rendezésének legfontosabb feltétele az lenne, ha — mint a szóvivő meglehetősen otrombán fogalmazott — Havanna véget vetne „a szovjet alárendeltségnek”, vagyis felhagyna a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal ápolt gyümölcsöző együttműködéssel. Nos, a latin-amerikai kontinens első szocialista országa — ha még oly fenyegetett is a helyzete hatalmas szomszédja közelében — ilyesféle alkura soha nem vállalkozik. Szocialista vívmányai, forradalmi múltja egyaránt elfogadhatatlanná teszi ezeket a feltételeket. Castro békejobbja tisztesb fogadtatást érdemelt volna. A szóvivő állás- foglalása viszont egyértelműen megvilágította: Washington szándékai mitsem változtak Kuba irányában. GYAPAY DÉNES Az MSZBT Országos Elnökségének ülése PANORAMA BUDAPEST A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására január 30. és február 5. között látogatást tett hazánkban a Mongol Barátsági és Békeszervezetek Szövetségének küldöttsége, élén Dügerszüren Bilegttel, a szövetség végrehajtó bizottságának elnökhelyettesével. A delegációt fogadta Pozsgay Iimre főtitkár. PÁRIZS Kedden délben Párizsba érkezett az MSZMP-nek az FKP 25. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. A delegáció tagja Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. MOSZKVA Nyiikolaj Tydhonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta az üzleti látogatáson Moszkvában tartózkodó Berthold Beitzet, az NSZK- beli Krupp Művek felügyelő bizottságának elnökét, neves nyugatnémet üzletembert. MANAGUA A Vatikán hivatalosan felfüggesztette Emesto Carde- nal nlioaragual kulturális miniszter papi hivatásának gyakorlásától, mert nem mond le miniszteri tárcájáról. Cardenal mellett Miguel d'Escoto külügyminisztert, valamint a kulturális miniszter testvérét, Fernando Cardenal közoktatási minisztert érinti az ultimátum. GIBRALTÁR Keddre virradóra nulla óra fél perckor — a Gibraltárt Spanyolországtól elválasztó kapu megnyitásával újra megindulhatott a közúti forgalom a „szikla” és Spanyol- ország között. A határt még Franco diktátor záratta le 1969. június 9-én. Genfben a spanyol és a brit külügyminiszter tárgyalásokat kezdett a brit gyarmat jövőjéről. WELLINGTON Az Egyesült Államok lemondta a márciusra tervezett közös amerikai—ausztráliai—új-zélandi hadgyakorlatot, mert a wellingtoni kormány hétfőn a (nukleáris fegyverzetű) Buchanan romboló új-zélandi kikötésére vonatkozó második amerikai kérést is elutasította. s helyi tapasztalataikra hivatkozva hangsúlyozták, hogy égető szükség van a széles körű népi tömörülés kibontakoztatására. André Lajoinie, a PB tagja, a KB titkára kifejtette, hogy Juquin nézetei a párt egységét veszélyeztető csírákat tartalmaznak. Szemére vetette, nem akarja levonni az elmúlt időszak tapasztalatainak tanulságát, azt például, hogy a szocialistákkal kötött szövetség a tömegeket leszerelő illúziókat keltett, s így végül is olyan helyzethez vezetett, amelyben a szocialisták megtagadhatták vállalt kötelezettségeiket. Szemére vetette, hogy félrevezető beállításban foglalkozik a szocialista országokkal, s ebben az tükröződik, hogy meghátrál az őket rágalmazó burzsoá, imperialista propaganda előtt. Az FKP több vezetője legutóbbi nyilatkozataiban hangsúlyozta: természetes, hogy a kongresszus előtt élénk, demokratikus vita folyik a párton belül. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a nagytőke erői kívülről igyekeznek nyomást gyakorolni a pártra. A politikai bizottság arra szólította fel a kommunistákat: kerüljék el az ellenfeleik által'felállított csapdákat, s a kongresszus egy olyan harcos párt tanácskozása legyen, amely a haladás új lapját írja Franciaország történetében. DOBSA JÁNOS Párizs Kedden a Parlament Vadász-termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Apró Antal, az MSZBT elnöke megnyitójában méltatta hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulóját, és szólt azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép az elmúlt négy évtized során elért. Az ülésen ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese adott tájékoztatást a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés helyzetéről, a kapcsolatok távlati fejlesztésének lehetőségéről és irányairól. Dollárrekord Tokióban Az elmúlt 12 évben a legmagasabb szintet crte el az amerikai valuta a japán jennel szemben. Pénzügyi szakemberek a tokiói pénzpiacon. (Telefotó)
