Tolna Megyei Népújság, 1985. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

1985. február 28. 2 "KÉPÚJSÁG Szovjet kiiliigyminisztériiimi nyilatkozat Az USA saját vállalt kötelezettségeit is felrúgja A Szovjetunió külügymi­nisztériuma határozott hangú nyilatkozatban utasította vissza az amerikai kormány­zatnak azokat a vádjait, ame­lyek szerint a Szovjetunió megsérti a fegyverzetkorlá­tozás terén vállalt, nemzet­közi jogi érvényű kötelezett­ségeit. A washingtoni szovjet nagykövetség útján az ame­rikai külügyminisztériumhoz eljuttatott dokumentumot szerdán ismertette Moszkvá­ban újságírókkal Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügy­minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője. A nyilatkozat hamisnak és alaptalannak nevezi mind­azokat az állításokat, ame­lyeket a Fehér Háznak az amerikai kongresszus elé ter­jesztett legutóbbi jelentése tartalmaz az állítólagos szov­jet szerződésszegésekről. Le­szögezi, hogy az amerikai kormányzat ezzel az újabb propaganda-akcióval csak sa­ját katonai programjairól, s az eddigi fegyverzetkorláto­zási megállapodásokkal ellen­tétes lépéseiről akarja elte­relni a figyelmet. A szovjet külügyminiszté­rium dokumentuma megálla­pítja, hogy az Egyesült Álla­mok törekszik már hosszabb ideje a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról 1972- ben megkötött, korlátlan ideig érvényes megállapodás aláásására, előírásainak ki­játszására. Washington meg­sérti a szerződést a balliszti­kus rakétákat felderítő ra­darrendszerek kiépítésével, a Minuteman rakéták rakéta­elhárító fegyverré változtatá­sát szolgáló kísérletekkel, ra­kétaelhárító rakétáinak több robbanófejjel történő felsze­relésével. A világűrbe telepí­tett eszközöket is hozzá akar­ja kapcsolni rakétaelhárító rendszeréhez, s csupán ez utóbbi célra 26 milliárd dol­lárt szán. Az amerikai vezetőknek ter­mészetesen tisztában kell len­niük azzal, hogy az űreszkö­zöket is magában foglaló szé­les körű rakétaelhárító rend­szer kiépítése minden terüle­ten a fegyverkezési hajsza ellenőrizhetetlenné válásához vezet. A hadászati támadó­fegyverek korlátozását, s még inkább csökkentését le­hetetlenné tenné, s nagy­mértékben növelné egy nuk­leáris háború kockázatát. En­nek ellenére konokul ragasz­kodnak a program végrehaj­tásához, amely évtizedekre előre megfoszthatja az újabb amerikai kormányzatokat a választás lehetőségétől. Az Egyesült Államok mindent megtesz azért is, hogy első­sorban a bonni vezetés segít­ségére támaszkodva nyugat­európai szövetségeseit is be­vonja az űrfegyverkezési programok megvalósításába. Ami a Szovjetuniót illeti, neki az a határozott állás­pontja, hogy a rakétaelhárító rendszerekről létrejött egyez­ménynek érvényben kell ma­radnia — szögezi le a nyi­latkozat. A dokumentum a továb­biakban arról szól, hogy az Egyesült Államok, vezetőinek állításaival ellentétben, nem tartja be az általa is aláírt, de törvényerőre soha nem emelt Salt—2 megállapodást. Az ebben foglalt korlátozá­sokkal ugyanis ellentétes a nemcsak hadászatinak, ha­nem az első csapás megtéte­lére is alkalmasnak minősülő Pershing—2 rakéták és földi indítású manőverező robot­repülőgépek nyugat-európai telepítése. Ugyancsak a meg­állapodás előírásaival ellen­tétben az Egyesült Államok részt vesz több NATO-ország nukleáris rakétarendszerei­nek fejlesztésében. A vállalt kötelezettségek felrúgásának példájaként em­líti a nyilatkozat Washington magatartását az 1974-ben a föld alatti nukleáris kísérle­tek korlátozásáról létrejött szerződés ügyében. Ezt az Egyesült Államok aláírta ugyan, de még most, tizenegy évvel létrejötte után sem ra­tifikálta. Ennek oka az, hogy nem akarja vállalni azokat a korlátokat, amelyeket a szer­ződés állapít meg a föld alat­ti nukleáris robbantásokra. A szovjet külügyminiszté- riumi nyilatkozat szerint képmutató Washington állás­pontja a vegyi fegyverek esetében is. Az Egyesült Ál­lamok máig sem szerepel a vegyi hadviselést törvényen kívül helyező, 1925-ben Géni­ben megszületett nemzetközi jegyzőkönyv aláírói között. Washington ugyan a vegyi fegyverekre kimondandó ti­lalom kezdeményezőjének szerepében tetszeleg, de a színfalak mögött mindent megtesz egy ilyen nemzet­közi megállapodás létrejötté­nek megakadályozása érde­kében. Amerikai részről megsér­tik a helsinki záródokumen­tum előírásait is. Más alá­írókkal együtt az Egyesült Államok is arra vállalt kö­telezettséget, hogy elősegíti az európai béke és biztonság ügyét, a kontinens államai közötti kapcsolatok szoro­sabbra fűzését, együttműkö­désük fejlődését. Washing­ton ezzel szemben fokozza az európai katonai feszültsé­get, az első nukleáris csapás megtételére alkalmas fegy­vereket telepít Európába, megkérdőjelezi a kontinen­sen a realitásokat, igyekszik gátat vetni a kereskedelmi, gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés normális fejlődésének. A külügyminisztériumi , nyilatkozat végezetül meg­állapítja: óvatosságra int az a tény, hogy az Egyesült Ál­lamok éppen a nukleáris és űrfegyverzetek kérdéseiről folytatandó genfi tárgyalá­sok előtt illeti ilyen alapta­lan vádakkal a Szovjetuniót, s ezzel mintegy eleve meg akarja mérgezni a tárgyalá­sok légkörét. Mint a nyilatkozat ismer­tetése után kérdésekre vála­szolva Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztéri­um szóvivője is megjegyez­te, Moszkvában az a benyo­más alakult ki, hogy ameri­kai részről már most meg akarják nehezíteni a tárgy­szerű és konstruktív tárgya­lásokat Genfben. PANORÁMA SZÓFIA Veterántalálkozóval egybe­kötött ünnepséget tartottak kedd este a szófiai magyar kulturális intézetben a négy évtizeddel ezelőtti drávai harcok emlékére, Magyaror­szág felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen a Magyarország felszabadításában részt vett 1. Bolgár Hadsereg egykori katonái közül csaknem szá­zan vettek részt. Jelen vol­tak a BKP Központi Bizott­ságának és a bolgár nem­zetvédelmi minisztériumnak a képviselői is, valamint a magyar nagykövetség veze­tői. DAMASZKUSZ Damaszkuszban tanácsko­zást tartottak az Arab Ke­let kommunista és munkás­pártjainak képviselői. Meg­vitatták az ammani jordániai —palesztin megállapodás alá­írása után kialakult helyze­tet, s áttekintették a Szidon térségéből történt izraeli csapatkivonások utáni liba­noni helyzetet. A tanácsko­zás résztvevői közös nyilat­kozatukban a többi közt megállapították, hogy az ammani megállapodás veszé­lyezteti a palesztin forradal­mat, mélyíti a szakadást a PaLesztinai Felszabadítási Szervezet soraiban, fokozza az ellentmondásokat az arab államok között, s lehetővé teszi a térségben az ameri­kai—izraeli befolyás erősö­dését. Mai kommentárunk Egy sajtókonferencia A manilai Malacanang-palotában, az államfő reziden ciáján olyan sajtókonferenciára került sor, amit példátlan hazai és nemzetközi érdeklődés előzött meg. A hétezer szigetből álló — és legalább ennyi gonddal küszködő — Fülöp-szigeteken hónapok óta tartották magukat a Ferdi­nand Marcos elnök súlyos betegségéről keringő hírek, és az államfő már valóban régen mutatkozott a nyilvános­ság előtt. Ez azonban csak a rendkívüli érdeklődés egyik oka. A másik az a tény, hogy Marcos sajtóértekezletére néhány nappal az Aquino szenátor meggyilkolásával vádolt fő­tisztek és tisztek monstreperének megkezdése után került sor. A vádlottak padján a fő helyen az elnök bizalmasa felesége után az ország harmadik legnagyobb hatalmú embere, Fabian Ver tábornok ül, aki példátlan hatalom birtokosa volt január végi letartóztatásáig: egyszemély- ben vezette a fegyveres erők vezérkari főnökségét, és a biztonsági szolgálatot. Helyzetére jellemző, hogy az 1983 augusztusában történt gyilkosság nyomán csak 1985 ele­jén jutott el addig az ügy, hogy Vert letartóztassák. Ám szinte azonnal szabadlábra helyezték a tábornokot aki kétszáz vendéget fogadott villájában hatvanötödik születésnapján — közöttük Marcost, a köztársaság elnökét Azóta sokasodó jelek utalnak arra, hogy a Malacanang- palota szeretné elérni Ver látványos felmentését. Mostani sajtóértekezletén — azonkívül, hogy Marcos „bevallotta” valóban súlyos asztmával bajlódott — az államfőnek a/ a bejelentése volt a másik szenzáció, hogy felmentése ese­tén Ver tábornok természetesen visszakapná korábbi funk cióit. S a felmentésre van esély. Más kérdés, milyenek lennének egy ilyen kifejlet bél­és külpolitikai következményei. A közvélemény, némileg tapasztalati alapon, gyanakvással figyeli a tárgyalást Washington pedig több ízben érzékeltette: szívesen látná Ver helyén Fidel Ramos tábornokot, az ideiglenesen ki­nevezett — és az Egyesült Államokban képzett — vezér­kari főnököt. A Potomac partján mindent alárendelnek az alapvető katonapolitikai szempontnak, annak, hogy a tá- gabb térség két legnagyobb katonai támaszpontja a jövő­ben is zavartalanul működhessék. Verrel, vagy Ver nélkül; Marcosszal vagy Marcos nélkül. HARMAT ENDRE az 1985. február 26-án megtar­tott február havi lottó jutalom- sorsolásról, amelyen a 7. heti szelvények vettek részt. A nye- reményrjegyzékben az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (1000 Ft) B Dacia 1310 tip. személygépko­csira szóló utalvány C AKAI VS—4 EG tip. video­magnó (125 000 Fit) D Polski Fiat 126 tip. személy- gépkocsira szóló utalvány E Trabant Lim. Special tip. sze­mélygépkocsira szóló utal­vány F Pioneer HiiFi-torony (61 000 Ft) G JVC színes tv videojátékkal (53 095 Ft) H (Sharp mini HiFi-torony (51 000 Ft) I JVC DC—7 tip. mini HiFi-tO- rony I. (51 000 Ft) J JVC DC—7 tip. mini HiFi-to- rony TI. (31 000 Ft) K Bang OLufsen zenepult (46 000 Ft) L Philips HP 3121 tip. solárium (35 000 Ft) M Chinon CM—5 tip. fényképe­zőgép (30 000 Ft) N Vectrex videojáték (16 000 Ft) O Szerencseutalvány (40 000 Ft) P Iparcilkkutailivány (25 000 Ft) Q Iparcikkutalvány (25 000 Ft) R Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) S Vásárlási utalvány (20 000 Ft) T Vásárlási utalvány (10 000 Ft) U Vásárlási utalvány (9000 Ft) V Vásárlási utalvány (7000 Ft) W Vásárlási utalvány (5000 Ft) X Vásárlási utalvány (4000 Ft) Y Vásárlási utalvány (3000 Ft) Z Vásárlási utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. március 25-ig kell a totó-lottó- ,kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc iu. 15.) eljuttatni. 2 337 553 w 2 344 986 O 2 359 852 y 2 367 285 u 2 3TT4 718 Z 2 382 151 Z 2 434 182 x 2 449 048 p 2 456 481 V 2 463 914 z 2 471 347 v 2 486 213 x 2 501 079 X 2 508 512 x 2 515 945 yv 2 530 811 V 2 538 244 y 2 545 677 w 2 567 976 O 2 575 409 z 2 620 007 u 2 634 873 o 2 657 172 u 2 686 904 W 2 709 203 W 2 731 502 r 2 761 234 r 2 783 533 s 44 646 189 z 44 861 746 z 55 654 462 X 81 000 992 u 81 023 291 x 81 060 456 p 81 090 1 88 z 81 112 487 y 81 134 786 z 81 157 085 t 81 186 817 z 81 268 580 z 81 313 178 p 81 335 477 v 81 365 209 v 81 387 508 x 81 409 807 o 81 452 106 z 81 454 405 w 81 476 704 z 81 521 302 v 81 580 766 o 82 294 334 t 82 324 066 Z 82 346 365 z 82 383 530 Z 2 642 306 o 2 664 605 w 2 694 337 x 2 716 636 y 2 746 368 u 2 768 667 O 2 790 966 X 44 653 622 q 44 869 179 z 55 661 895 o 81 008 425 y 81 038 1 57 Z 81 067 889 u 81 097 621 z 81 119 920 z 81 142 219 z 81 164 518 u 81 209 116 z 81 290 879 O 81 320 611 t 81 350 343 V 81 372 642 X 81 394 941 y 81 417 240 y 81 439 539 w 81 461 838 X 81 506 436 p 81 558 467 w 81 588 199 y 82 301 767 u 82 331 499 p 82 361 231 z 2 649 739 t 2 672 038 X 2 701 770 r 2 724 069 O 2 753 801 y 2 776 10ü Z 2 798 399 s 44 668 488 V 55 647 029 U 55 862 586 z 81 015 858 z öl 045 590 y 81 082 755 u 81 105 054 r 81 127 353 Z 81 149 652 t 81 171 951 y 81 231 415 o 81 298 312 o 81 328 044 U 81 357 776 w 81 380 075 X 81 402 374 w 81 424 673 y 81 446 972 O 81 469 271 Z 81 513 869 U 81 573 333 r 81 595 632 u 82 316 633 y 82 338 932 p 82 376 097 u Történelmi lecke fiúknak I. Földosztás De természetesen lányoknak is. A címet Ady Endre költeményétől kölcsönztük, utalva arra, hogy a történe­lem (s benne elsősorban a közelmúlt) eseményeit első­sorban a fiatalabb nemzedékkel kívánjuk megismertet­ni. Azokkal, akik még neméltek abban a nehéz és még­is szép — egyszóval: történelmi — időben, amikor szü­leik és nagyszülőik elkezdték az új Magyarország fel­építését. Igyekeztünk az eseményeket röviden bemutatni, a tör­ténteket, sűríteni — már csak azért is, hogy a hosszú leírások senkinek se vegyék kedvét. Hozzá kell azonban tenni, már bevezetőben: ami 1945-ben és az utána követ­kezett években történt — nem csupán ennyi volt. Kö­teteket lehetne megtölteni az akkori pezsgő élet, a mos­toha körülmények ellenére végzett szinte hihetetlen mértékű munka, az akkori fiatalokat, majd a többi nemzedéket is eltöltött lelkesedés leírásával. RÉG MÚLT korokban Eu- rópa-szerte a vagyon fok­mérője a földbirtok volt — kinek milyen nagy a bir­toka, olyan a súlya is a tár­sadalom életében. Ez a kor­szak azonban a legtöbb eu­rópai országban már évszá­zadokkal ezelőtt lezárult. Magyarországon viszont fennmaradt egészen 1945- ig. Pedig már Dózsa, majd Rákóczi is meg akarta vál­toztatni azokat a viszonyo­kat, hogy néhány földesúr százezer holdakon uralkodik a szónak minden értelmé­ben, míg az ország lakossá­gának túlnyomó többsége nincstelen, kiszolgáltatott a földesurak kénye-kedvének. A Dózsa-felkelés is, Rákóczi szabadságharca is elbukott — és a leverőknek meg az árulóknak jutalmul újabb nagy földbirtokokat adomá­nyoztak a királyok. Századunkban először Ká­rolyi Mihály kezdeménye­zett reformot 1918-ban, sa­ját birtokának felosztásával. A Horthy-rendszer azonban érvénytelenítette, majd — némi koncot vetve az elége­detlenkedő parasztságnak — az ország 16,6 millió ka- tasztrális hold megművelhe­tő területéből 305 ezer hol­dat felosztott. De úgy, hogy az akkor földhöz juttattak többsége néhány éven belül kénytelen volt eladni kis bir- tokocskáját, annyira megter­helték a magas megváltási összeggel. LÉNYEGÉBEN tehát egé­szen a felszabadulásig a kö­zépkori birtokviszonyok ma­radtak fenn. Pontosabban: 1945. március 15-ig. Az or­szág északnyugati része még fel sem szabadult, amikor megjelent az Ideiglenes Nem­zeti Kormány rendelete „a nagybirtokrendszer megszün­tetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról”. Ez ki­mondta, hogy teljes egészé­ben ki kell sajátítani az eze’- katasztrális holdnál nagyobb birtokokat és az ennél ki­sebb úribirtokok 100 holdon felüli részét. Paraszti birto­kok legfeljebb 200 holdig maradhattak érintetlenül. Ellenszolgáltatást írt elő a földreform-rendelet a ki­sajátított földekért. Kivételt képeztek a háborús bűnösök, nyilasok, a náci Németor­szág hazai ügynökei és más hazaárulók. Óriási birtokokat osztottak fel. Az Esterházy hercegi családnak 1 millió holdnál nagyobb volt a birtoka, de több más arisztokrata csa­lád földje is megközelítette ezt. A katolikus egyház bir­tokai eewittesen 947 ezer katasztrális holdat öleltek fel, ami mostani mértékkel mintegy félmillió hektárnak felel meg. ÖSSZESEN 5 599 645 hold területet osztottak fel az 1945-ös földreform-rendelet alapján félmilliónál több igénylő között. A földigény­lők túlnyomó többsége mind­addig gazdasági cseléd, me­zőgazdasági munkás vagy 3 holdon aluli törpebirtokos volt. Azok száma, akik — saját maguk vagy mint csa­ládtagok — föld juttatásban részesültek, elérte a három­milliót. Hiszen Magyarorszá­got a felszabadulás előtt Eu- rópa-szerte úgy ismerték: a hárommillió koldus országa. Annyira természetes, ma­gától értetődő volt, hogy a felszabadulást azonnal kö­vetnie kell a földreformnak, hogy sok helyen meg sem várták a központi intézke­dést, önhatalmúlag kezdték osztani a nagybirtokok föld­jét. Elsőként — még 1915 januárjában —• Sövényhá­zán, a mai Ópusztaszeren. Ott, ahol a hagyomány sze­rint Árpád és vezértársai a honfoglalás után az első tör­vényhozó gyűlést tartották. Pallavicini őrgrófnak csupán ott 46 ezer, összesen 99 ezer hold birtoka volt. Ugyancsak 1945 első nap­jaiban indultak parasztkül­döttségek Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzeti Kormány akkori székhelyére, hogy kö­veteljék a földosztás mielőb­bi megkezdését. Békés, Szol­nok, Hajdú, Bihar és Csong- rád megyék parasztságának küldöttei szinte egymásnak adták a kilincset a kor­mányhivatalokban. Hogy a parasztok ne adó- sodjanak el a föld juttatás miatt, a rendelet a vételár megfizetésére törpe- és kis­birtokosoknak tíz, mezőgaz­dasági munkásoknak és cse­lédeknek húszévi részletfize­tési kedvezményt adott. Azok, akiknek eddig is volt valamicske kis földjük, a juttatott föld hivatalos átvé­telekor a vételár 10 százalé­kát voltak kötelesek kifizetni pénzben vagy terményben. Az addigi nincstelenek erre is kaphattak háromévi ha­ladékot. VALÓRA vált tehát a ma­gyar parasztok évszázados vágya: kaptak földet. Ez azonban még kevés volt ah­hoz, hogy a mezőgazdasági termelés paeginduljon. A má­sodik világháború során el­pusztult vagy elhurcolták az állatállomány nagyobb ré­szét — márpedig a földeket akkor túlnyomórészt állatok­kal művelték meg. Az ekét a paraszti kisbirtokon ló húzta: a háború után a korábbi ló­állománynak csak 41 száza­léka volt az országban. A tehénállománynak is alig a fele maradt meg. Bizony, nem volt_,rHtka, hogy földszomszédok — ha éppen ekét, boronát össze tudtak ügyeskedni a sok roncsból — egymás mellé fogták az egyik gazda lovát a másik tehenével. De még arra is sok példa volt, hogy az újonnan földhöz juttatott saját magát fogta az eke elé, vagy ásóval-kapával igyeke­zett minél többet megmű­velni a kapott földből. Gép­ről a legtöbb helyen szó sem lehetett: a háború ide­jén tízezernél valamivel több traktor volt Magyarországon, kevés kivétellel a nagybir­tokokon — 1945 őszére eb­ből mindössze 4700 maradt. A vetőgépek 40, a szekerek­nek és kocsiknak több mint 60 százalékát elvitte a há­ború. A DOLGOZÓ parasztság­nak egy kis része — Sar­kadon, Vasszilvágyon és né­hány más községben — már 1945-ben összefogott, és szö­vetkezeteket alakított a föld közös művelésére. Ezzel kez­dődött Magyarországon a termelőszövetkezetek, a szo­cialista mezőgazdaság törté­nete. VÁRKONYI ENDRE Ű.j gazdák átveszik a föld tulajdonáról szóló okiratot GYORSLISTA

Next

/
Thumbnails
Contents